Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-12-18 / 101. szám

XXIII- IX. évfolyam. 101. szám. Szekszárd. 1913 december 18. Előfizetési ár: Egész évre..................16 korona Fél évre....................8 » Negyed évre . ... 4 > Egy szám ára . . . .16 fillér. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyílt­téri garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztőség: Bezerédj István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. Kiadóhivatal: Bért Balog Ádám-utca 42. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések Ide küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre be - küldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Ünnep előtt. Küszöbünkön áll a béke és szeretet nagy ünnepe. Sajnos, mihozzánk szegény magyarokhoz nem a legkedvezőbb körül­mények között köszönt be. Egy zsibbadt országot talál itt, ahol az emberek csak ődöngenek, lehorgasztott fejjel járnak. — Hiányzik belőlük a vér, a pezsgő életerő, a lelkesedés, álmos, fáradt mindenki, ha­sonlatos a levéltelen utszéli fához, amely a tavaszi és nyári verőfény idején a leg- kissebb szellőlibbenésre is zizeg, mozog, de most csak akkor ringatja száraz ágait, amikor valami nagyobb szélvész vagy or­kán kapaszkodik belé. Álmos, fáradt, unatkozó mindenki. De nem is csoda. Hónapokig tartó gazda­sági vihar száguldott el felettünk, a tár­sadalmi bajoknak ezernyi kelevénye borítja a nemzet testét. Ehhez járul a politikai felfordulás számtalan aggasztó tünete, csoda-e tehát, ha ilyenkor más minden ember, mint amilyennek kellene lenni, csoda-e, ha ilyenkor a lelkesedés tüze le­száll a fagypontig, a reménység, a biza­kodás zöld leveleit dér lepi be ? Bizony nem csoda! Mind ennek igy kell lennie. Mégis azért, hogy igy van, nem szabad a jelen embereit és más té­nyezőit vádolni, a mai szomorú viszonyo­kat mi nem tartjuk másnak, mint a múlt nagy bűnei büntetésének. Azok az évtize­des nagy mulasztások, amelyeket úgy tár­sadalmi, mint gazdasági, mind pedig po­litikai téren elkövettünk, most bosszulják meg magukat s mindaddig mig a bünhő-' déssel az osztóigazságnak elég nem tété­A levelezőlapok művészete. Jól emlékszem még reá, mennyire megcso­dáltuk, mikor a m. kir. posta a millenáris esz tendőben képes levelezőlapokat hozott forgalomba, amelyek a nemzeti történelem egyes jeleneteit, Feszty Árpád körképének részleteit s a kiállítás épületcsoportjait ábrázolták. A szerény kezdetnek csakhamar bámulatos folytatása lett, nem ugyan a m. kir. pósta, hanem magánvállalatok révén s ma már úgy nálunk, mint külföldön, egyik leg­virágzóbb és legjövedelmezőbb iparág a képes levelezőlap gyártás. A nyomdai, a sokszorosító technika pár év alatt oiy tökéletessé fejlődött, különösen a képes levelezőlapok készítését tekintve, hogy joggal beszélhetünk a képes levelezőlapok művészetéről ! A képes levelezőlap ma már kilépett abból az egyszerű és szegényes keretből, amelybe eddig szintelensége kényszeritette. Udvarképessé lett az etikettben és illik, nem illik, kérdésekben utazó előkelő családokban is. Pár szavas üzenetével is egész világot hozhat magával a távol levegő­jéből, tengerpartjáról, bérceiből stb. Utazásunk közben minden naplójegyzetnél beszédesebbek le­hetnek az összegyűjtött s ismét és ismét előkere­sett képes lapok. De legfényesebben igazolja életre­valóságukat az az óriási népszerűség, amelynek világszerte örvendenek. Talán valami ötletszerű gondolat alkotta meg az elsőt s ime, az emberiség ízlése, vágya, becéző jó kedve ma már millió számra bocsátja széjjel a szélrózsa minden irányában. És valljuk meg egész őszintén, hogy az elméletben bármeny­nyire is fölöslegesnek, időpazár ásnak tartjuk a levelezőlap küldözgetést, a gyakorlatban mi is a divat rabjai leszünk, mihelyt alkalom kínálkozik tett, nem is igen fogunk tudni mi szo­morú helyzetünkön változtatni. A gazda, az iparos, a kereskedő, a hivatalnok feljajduló panaszait a jelen em­berei nem fogják orvosolni, ezek olyan bajok, amelyeket csak az idő gyógyít, de csakis akkor gyógyítja, ha a múlt mulasz­tásait belátva, azokat iparkodunk kiküszö­bölni; enélkül a sebek be nem gyógyulnak, hanem még inkább elfekélyesednek, akkor pedig következik a szomorú vég, a katasztrófa. Az idei karácsony tehát nem Gióriás ünnep, hanem a vezeklés, az engesztelő- dés napja. Kunyhókban úgy, mint palo­tákban felgyulladnak az idén is a karácsony­fák fénylő gyertyái, de ezeket a karácsony­fákat csak ritka helyeken fogják körül állni békés, megnyugodott lelkű emberek. Pangó ipar, bajokban evickélő mező- gazdaság, tengődő, bizonytalanul kapkodó kereskedelem az idei karácsonyfa díszei. Még talán enyhítené a szomorúságot, ha volna amolyan betlehemi vezérlőcsillag, ha volna egy egészséges gcmdolat, eg}r életre­való eszme, amely megmutatná a javulás útját. Sajnos, ez sincs. Nem is tudunk az idei karácsonyra tanácsot adni, nem tudunk egyetlen vigasz­taló gondolattal előhozakodni. Ne ünnepel­jünk az idén, hanem vezekeljünk- — Az ünnepi csend, a munkaszünet napja alkal­mas Tesz az elmélkedésre, az elkövetett bűnök és hibák visszaidézésere, a magába- szállásra. Erre van legelsősorban is szük­ségünk, ha azt akarjuk, hogy a javulás napjai is bekövetkezzenek. Tartsunk treuga Deit. A megváltó születését hirdető angya­reá, hogy bozzánktaitozóit hol és„hogylétünkről értesíthessük. Szerencse azonban, hogy e szen­vedély, ha ízlés és tapintat vezérli, csak hasznot, tanulságot, örömet és jóleső visszaemlékezést ered­ményezhet s ezért nem oly kétségbeejtő, ha már rabjaivá lettünk. Én azonban nem erről, hanem a képes levelezőlapok művészetéről akarok Írni. A képes levelezőlapokat — a speciálista levelezőlap kereskedésekben — osztályok szerint csoportosítják. . A legkeresettebbek és legváltoza- tosabbak azok, amelyek az illető város, üdülő­vagy fürdőhely, vidék szebb pontjait tüntetik elő. Az idegen, a kiránduló első sorban ezek után nyúl. Azonban a képes levelezőlap kereskedésnek ezek csak kis részét alkotják. Ezek az úgyneve­zett tájképes levelezőlapok felölelik ma már mind az öt világrész nevezetesebb látnivalóit s nem kell pl. okvetlenül Madridba vagy Marokkóba utaz nunk, hogy oda való képes lapokra tegyünk szert. Beszerezhetjük azokat Budapesten is a speciálista levelezőlap kereskedésekben. Sőt az sem tartozik a ritkaságok közé, bogy a Tátrába, u Riviérára, az Éjszaki-tengerre utazó kiránduló csapatok otthon látják már el magukat ,képes levelezőla­pokkal, amelyek pedig azt a földet tüntetik elő, amelyet ezután fognak csak bejárni. Ezek a nem­zetközi levelezőlapok teszik tehát a gyűjtemény második osztályát. A harmadik osztályba a művészi reproduk­ciók kerülnek. München, Berlin, Dresda, Firenze, Róma, Wien, Páris képtárainak legnevesebb képei, amelyeket eddig csak drága művészettörténetek­ben, vagy műlapokon tudtunk megszerezni, ma képes levelezőlap sorozatban mind közkincscsé lesznek. A sokszorosító ipar tökéletessége semmi kívánni valót sem hagy hátra s a párisi Salon, lók is csak a jóakaratu embereknek hir­detnek békességet. Ezt a hiányzó jóakara­tot, ezt kell valamiképen visszaszereznünk, mert hiszen azzal körülbelül tisztában van mindenki, hogy a mai nyomasztó bajok előidézője éppen az volt, hogy az embe­rekből kiveszett az egymásiránt való jó­akarat. Néprevelés. Irta : gróf Teleki Sándor. A népiskola már nem érheti be azzal, hogy a népet egyszerűen megtanítja irni-olvasni. El­múltak azok az idők, midőn a betűk ismerete cél,, a legtöbb esetben végcél volt, mikor a nem­zetek műveltségi fokát az analfabéták és írni olvasni tudók viszonyából magyarázták. Az iskolát az élettel szoros kapcsolatba kell hozni. Hangoztatják ezt a világegyetem minden nyelvén, d.e semmi sem alakul át olyan lassan, mint a közoktatásügyi felfogás és bár a jelszóval minduntalan találkozunk, egyáltalán nem állíthat­juk, hogy a gondolat teljesen átment volna a köztudatba. A magyar közoktatásügy nem zárkózott el az uj kor e követelményeitől. Tudja, hogy törté­nelmileg reá háramló művelődési feladatai van­nak, de érzi, hogy figyelmébe kell vennie korunk társadalmi és gazdasági jelenségeit is s ha régi műveltséggel és ellentállási képességgel felruhá­zott nyugati népek kulturtörekvései a nemzet izmosodásának alapjait már az iskolában rakják le, mennyivel fontosabb reánk nézve népünk életerejét a kulturális tevékenység minden esz közévei fokozni MediciPéter szólt Michelangelónak, hogy alkosson neki egy szobrot — fából ; a mű­történészek fajdalommal gondolnak a nagy mes­ternek e hiábavaló munkára elfecsérelt óráira. Talán még szomorúbb az elveszett idő, melyet fejlődő nemzetek nem maradandó munkára hasz­nálnak fel. Minden európai nép tudja és aszerint igyek­a müncheni nemzetközi tárlatok képei Ízléses és olcsó másolatokban a legrövidebb idő alatt eljut nak mindenki kezébe, akit a modern vagy az antik művészet érdekel. A negyedik osztályba a néprajzi képes levelezőlapokat sorozzák. A falusi jellegzetes nép­viselet s a nagyvárosi tipikus utcai alakok szé­pen kiegészítik a lakosság minemüségéről alko­tott fogalmainkat. Igen sok esetben mulatságos, de mindig tauulságos egy ilyen néprajzi képso­rozat. Az ötödik osztály irodalomtörténet, nem­zeti történelmi és bibliai képeket ölel föl. Egy- egy nagy költő, hadvezér élete; egy-egy bibliai kor sorozatos képekben vonul el előttünk. Az ílven képeket, mivel nagy mesterek birneves al­kotásai, az iskolában is haszonnal használhatjuk föl az irodalom, a történelmi és vallástan taní­tásánál. A következő osztályban az uralkodó csalá­dok képeit látjuk. A demokráciát hangoztató kort mindig izgatja az igazi arisztokraták sorsa s azért oly nagy a kelete ezeknek a képes levelező­lapoknak, amelyek mintegy közelebb hozzák hoz­zánk azokat, akiknek mesés gazdagságáról, hatal­máról, udvaráról csak álmodni szabad a közön­séges halandónak. A hetik osztály a kedély, a humor, a jó­kedv birodalma. Amennyi mulattatót eltűr a foto­gráfiai lemez vagy a rajzoló lapja, azt mind megtestesitve látjuk. A kövér, a sovány, a fecsegő, a nagyzoló, az iparlovag, a szerelmes, a szórako­zott, a felsült stb. mind megtalálhatja itt alter- egóját. Sokszor alacsony színvonalú a humor ; de hát olcsó búsnak . . . A nyolcadik osztály a színművészek osz­tálya. A legdivatosabb színdarabok festői jelenetei

Next

/
Oldalképek
Tartalom