Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-12-18 / 101. szám
% 2 szik felhasználni idejét, hogy megadhassa a nép minden egyes fiának a maga életviszonyai között szükséges nevelést. Ne elégedjünk meg az egyszerű irhi-olvasni tudással, de másfelöl óvakodjunk teletömni agyát a felesleges és haszontalan tananyaggal. •— Ma igazán szolgálni akarjuk a nemzet fejlődését, vigyük vele a produktivitás alapjait. Készítsük elő a haladásnak feltételeit azáltal, hogy felvilágosítjuk rendes munkakörének feltételeiről és törekedjünk oda, hogy a neki adott tudást saját körében, saját javára fordít hassa. Ha az iskola nem egy elzárt kör, de az életnek küszöbe lesz, épp az iskolában kaphatja meg a nép minden fia a előfeltételeket, melyek őt hasznosabb és jobb boldogulásra képesítik. Aki az ismétlő gazdasági iskolát megalkotta, azok, kik az intézményt tovább ápolták, egy nagy lépéssel vitték előbbre a nemzeti produktivitás ügyét és előmozdították a nép szellemi javulását. — De ez intézményt általánosítani kell, munkájának a nép széles rétegeire csak úgy lehet hatása, ha felöleli a földmivelő nép összességét. Még nagyobb szükség lesz reá, ha változott viszonyok a népek ezreit az intenzivebb gazdálkodás felé hajtják. A gazdasági ismétlőiskolát kötelezővé kell tenni az ifjúság mindkét nemére és ezzel kapcsolatosan gondoskodni kell a leánynevelésnek szilárd erkölcsi alapjairól, valamint arról, hogy az a mindennapi élet szükségleteinek tel jesen megfeleljen. Az összes iskolákat szoros összeköttetésbe kell hozni az iskolakertekkel, hol szemlélés és megfigyelés legyenek a tanulás alapjai. Érthetővé kell tenni a tanuló ifjúság előtt a természet világának egyszerű problémáit, hisz csak az válik igazán szellemi tulajdonává, mit felfogni képes és azok az igazságuk ragadnak meg leginkább- lelkében, melyekről megfigyelés által önmaga szerez meggyőződést. Nem a tankönyvek bölcsessége, de a tudásnak használható volta van befolyással a népességre, főleg oly népnél, melynek összes életviszonyai praktikus működésre kényszerítik. — Az életviszonyokkal számoló, egyenesen a természet szemjélésén ala puló oktatás lesz a gyermeki elme igazi vedel mezője; nem tölcséren átkeli agyát feleslegesés érthetetlen, dejrendeletilegmegállapitotttananyaggal megtölteni, de érthetővé kell tenni előtte a mindennapi élet azon viszonyainak ismeretét, melyek között napjai lefolynak. Ismerjük falusi népünk fiainak-lányainak életrendjét, létüknek feltételeit, nem ütközhetik az semmi akadályba, hogy az iskolát az adott és meg nem változtatható viszonyokhoz módosítjuk. Épp úgy, mint a gazdasági iskolákat, keresztül kell vinni az egész vonalon a kötelező elemi iparoktatást. Népünk ezreinek a szerszám adja a megélhetést, de a jelenlegi tanoncügy rendelkezés távol áll attól, hogy a jelenlegi élet viszonyokkal számoljon. — Városainkban már is gyakran érezhető a tanoncrendszemek silánysága s a tanonciskolákra költött összegek csak kivételesen nyújtanak jutalmat. —-------------:----------------—:----;---------•----------------Fo ntos lépést jelent a kézimunkára való nevelésnek állandó tért hódítása, de a cél elérve addig nem lesz, mig az összes iskolákban kötelezővé nem válik. Ez nem csupán az iparosnak, a munkásnak, de minden iskolába járónak nagy előnyöket biztosit s a slöjdről helyesen jegyezte meg egy elsőrangú tanférfiu, hogy mióta bevezették az intézetekbe : „az egész gyermek jár az iskolába, nemcsak a feje.“ Épp ily iskoláztatással és disciplinákkal sokkal nagyobb gondozásban fog az iskola egészségügy részesülni és mig egyfelől az agytompitásnak eddig művészi tökélyre emelt eszközei elesnek, másfelől az állandóan felügyelet alatt, észszerűen dolgozó ifjúság egészségesebb testtel fog felnőni. Az iskola jogaiból mit sem szabad elvonni, csak számoljon a korszak viszonyaival. Az iskola helyesen alk dmázott elméleti tanítással |fejlessze a szellemet, irányítsa a gondolkodást, rakjon le becsületes erkölcsi alapokat, de vele szoros össze köttetésiben álljon a megfelelő életviszonyokhoz alkalmazkodó gazdasági és ipari oktatás. Nem egységes tanterv, de a helyi viszonyokkal számolni hajlandó tanításra kell fektetni a népnek az életre szóló előkészítését. A gazdasági oktatásnál legyen irányadó a helybeli talaj, éghajlat, piac, az elemi ipari nevelésnél az ott levő anyag, szokás keresendő. Szóval mindig az az igazság lebegjen az intézők előtt, hogy nem elég tanítani, de azt kell tanítani, ami életre qualifikál. Midőn ily kérdések kerülnek megvitatásra, állandóan azzal a kitérő válasszal találkozunk,, hogy hiányzik a költség. Azt hisszük, valóban ideje, hogy alapos megfontolás után e célok a kellő anyagi szükségletet megkapják. Ha politikai okok egy mozgósítást, vagy épen háborút elkerülhetetlenné tesznek, ha nincs pénz, mégis elő kell azt teremteni ; minden észszerű gazdaságban vannak kiadások, melyekre meg kell a pénznek lennie, mert vagy oly természetűek, hogy elodázásuk fokozatosan növekvő károkat okoz, vagy olyanok, mel eknek hasznát később látjuk. Azon költségek, melyek igen rövid idő alatt százszorosán meghozzák kamataikat, olyan befektetések, melyeknek elodázása magában véve már kiszámíthatatlan kár. Észszerű népiskola és ezzel szoros összefüggésben a helyi viszonyokkal számoló általánosított elemi, gazdasági és ipari nevelés az államháztartásra, ha csupán anyagi szempontból tekintjük is, csak nagy előnyöket biztosíthat. Ezekkel párhuzamosan fordítsunk éber figyelmet a tanitó-képzőkre Tudja mindenki, ki ily kérdésekkel törődik, hogy nagyszámú ügy buzgó, szakavatott tanító van, de azt is tudják, hogy ezek az egész tanitókarnak csak bizonyos hányadát teszik ki. Tudják, hogy a tanítóképzés alapos reformra szorul. Ha az újabb kor fel fogásában az iskola fogalma átalakult, fokozott mérvben változtak a tanítósággal szemben támasztott követelések is. — Elenyészik lassankint az iskolamester és helyét elfoglalja a népnevelő, ki TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 1913 december 18. nék hatásköre túllépni az iskola. telkét s kire társadalom pedagógiai feladatok várakoznak. A tanítóság ma már nemcsak az iskolapadokon sorakozott gyermeksereg felügyelője, de kisérője a megállapodott férfikorig. Munkaköre állandóan nagyobbodik s még a legjobb képző sem ruházhatja fel az egész életre szóló korszerű ismeretekkel. — A tanítóságot továbbképző tanfolyamokra mindig fontosabb feladat várakozik s a tanítóság saját jól felfogott érdekében már is méltányol minden olyan törekvést, mely nemes munkája céltudatos teljesítéséhez erőt és képességet nyújt. Midőn azonban megkövetelhetjük a tanítóságtól, hogy mélyreható nemzeti munkásságot fejtsen ki, oda kell törekedni, hogy társadalmilag is támogassuk. Ha fáradozása, elért sikerei elismerést aratnak, akkor meg fogja érteni azt, mit ma már közülök sokan tudnak, hogy vannak jutalmak, melyek messze felette állanak az anyagiaknak. Azok pedig, kik a nemzet sorsát intézik, ne feledjék, hogy az iskola és ezzel a jövőben a nemzeti produktivitás előfeltételei elsősorban a tanítóságtól függenek. HÍREK. — Lapunk legközelebbi száma, mely egyúttal karácsonyi számunk is lesz, bö tartalommal kedden jelenik meg. — A bíróság köréből. A király dr. Tencz- linqer József veszprémi törvényszéki albirót a veszprémi kir. ügyészséghez alügyésszé nevezte ki. — Uj föügyészhelyettes. A hivatalos lap közli, hogy a király Csuppay Ferenc bal issagyar- mati kir. ügyészt a pécsi kir. főügyészséghez főügyészhelyettessé nevezte ki. — Jogászelnök választás. A pécsi Jogiakadémia ifjúsága f. hó 15 en Schwetz Elemér III-ad éves joghallgatót nagy lelkesedéssel, egyhangúlag jogászelnökké választotta. — Jegyzőválasztás. Gindlicsalád község képviselőtestülete Bajó Pál főszolgabíró elnökléte mellett tartott ülésén a tengelici adóügyi jegyzői állásra Csetneki Reményi Béla tolnai segédjegyzőt választotta meg. — Karácsonyi segélyezések. Az Egyesült szekszárd tolnamegyei Nőegylet legutóbb tartott választmányi ülése alkalmával elhatározta, hogy a karácsonyi ünnepek előtt házi szegényei között 70 koronát oszt ki és a három menház karácsonyfa ünnepélyének költségeire 10 —10 koronát utalványoz. — Uj vadászati felügyelő. A földmivelés- ügyi miniszter 1910. évi december 11-én 11810. ein. II/B. 1913. szám alatt kelt intézkedésével Sugár Károlyt, a központba beosztott ra. kir. erdőtanácsost országos vadászati felügyelővé nevezte ki. s a legnépszerűbb színészek, és színésznők fén}7- képei igen keresettek mindenfelé. A vidéki színészek meg egyenesen ezek után készitik el jelmezeiket s rendezik a darabót a maguk szerény színpadján. Az utolsó osztályba az alkalmi képes lapok jutnak. Karácsony, újév, husvét ; Blériot fölszállása ; a nagy hadgyakorlat ; körmenet stb. mind igen jövedelmező témák, ha kellő időben kerülnek a piacra. Életük azonban rövid. Pár heti szereplés után letűnnek, hogy helyet adjanak az újabbaknak. Az a kérdés már most: melyik osztályban keressük, és találjuk meg a képes levelezőlapok művészetét ? A válasz elég különösen hangzik, ha azt mondom : Egyikben se ; hanem magunkban ! Azaz, a mi Ízlésünk, a mi tapintatunk találja csak meg igazán, hol az igazán szép ; hol a művészi ? Ha hiányzik belőlünk ez az ízlés és tapintat : bizony nem vesszük észre a művészit sehol. Viszont, ha megvan, művészinek fogunk tartani olyat, amit a közönségén ízlésű ember egyszerűen félrelök. Csak meg kell figyelni azokat a speciális levelezőlapkereskedéseket s Dili ltjuk, hogy a legtöbb ember az előtt az osztály előtt csoportosul, ahol a legnagyobb a tarkaság s ezzel az ízléstelenség ; ahol legtöbb a művé szetbe öltöztetett meztelenség.— Mert tudnivaló, hogy a speciális levelezőlapkereskedések egyszersmind képkiállitások is, ahol igen sokan pusztán kíváncsiságból fordulnak m ;g ; vevő szándékuk nincs s csupán szórakoznak, avagy — ami a nagy városokban szintén érthető — melegedni térnek be egy rövid fél órára ! Ha az irás, a ruházkodás, a fésülködés stb. karakteréből lehet következtetni az egyén karakterére, akkor bátran mondhatjuk, hogy a küldött képes levelezőlapról megítélhetjük a küldő egész egyéniségét! Milyen a gondolkozása? Az Ízlése? A műveltsége ? A tapintata ? Szóval : milyen a lelke? A finom ízlésű, művelt ésjtapintatos lelkű ember mindig megtalálja a képeslevelezőiapokban is azt a művészetet, amely bizonyosan örömet, élvezetet idéz elő ott, ahol Írását szívesen olvas sák. Mondanom sem kell, hogy a levelezés célját legjobban a tájképes levelezőlapok közelitik meg. Ezek fölmentenek bennünket sokszor a hosszadalmas és színtelen leírásoktól, mert helyettünk is beszélnek a vidék szépségeiről. Egyéb tárgya képes levelezőlap küldése csak akkor indokolt, ha az igazán művészi s tudjuk előre, hogy a cimzettet érdekelni fogja Az a tájék, amelyen épen tartózkodnak, bizonyosan érdekli azt, aki lépteinket figyelemmel kiséri; de nem mondhatom ugyanezt pl. a különböző festői iskolák nagy mestereinek alkotásairól. A művészet megértéséhez művészi lélekre is van szükség! — A művészi lélek hiányát mutatja, hogy annyi művészieden, esetlen, semmitmondó képes levelezőlap kerül forgalomba. — Avagy micsoda művészet nyilatkozik meg az újévi malacképekben, kéményseprőkben ; a négylevelü lóherében ; a húsvéti nyúl ban ; a patkóban ; a lehetetlen helyzetekben lefotografált gyermekképekben ; a hamis színezetű vizenyős tájképekben; az érzék- csiklandó jelenetekben ? No, de minden cikknek megvan a maga közönsége s viszont mindenki megtalálja, ami a maga Ízlésének megfelel ; — csakhogy itt már nem a művészi szempont a döntő, hanem az üzlet ! Nem a sokféleség legyen a jelszó, hanem a művészi szempont! — Minden tájnak megvan a maga ideje, amikor virágjában van. Ezt kell ellesni. A télnek épugy megvan a maga költészet# és művészete, mint az ébredő tavasznak, vagy a napsugaras nyárnak. — Ma a lombhullás szép ; holnap a sziklák szintelensége; holnapután a tó némasága ; a fenyvesek magánya. Művészi képes levelezőlapokra vetítve kivánhatunk-e szebb, tartalmasabb, vonzóbb művészetet, mint a melyhez a Teremtő Isten bölcsesége adott témát ? Itt áll előttünk az érintetlen anyag : csak művészre vár, aki észreveszi, összegyűjti és közrebocsátja majd. Zalán. i w willanyfelszerelési és mértet üzlet. Felhívom a, nagy közönséget Szeks uírdon, a Kaszinó épületben gazdagon felszerelt, üzletemre. Elvállalom; Ónál ő villamos telepek berendezését, üzletek reszei e. hroatviteli berendezések, villamos motorok raktáron. Művészi kivitelű villanycsi I .rok, m ndenféle fémszálégök, villamos asztali szellőző készülékek. Villamos :: csengik bevezetése. Távbeszélők berendezése. Kutberendezések villamos erőre. :: Teiefon sz»m 81. • Telefon szám 81. Fürdőszoba berendezések. Saját gyártmányú mérlegek ké1 szitese és javitasa tizedes mérlegek, táblás mérlegek, hosszmértékek és ürmértékek, mérlegsulyok nagyban és kicsinyben árusítva, sulynélküli mérlegek. — A legjutányosabb árak I — Tervekkel és költségvetéssel dijmen- GßZd VÍ"am°S ^e'szere^si vállalata és tesen szolgálok. mérleggyára.
