Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-12-04 / 97. szám
97. szám Szekszárdi 1913 december 4, XXHI. IX. évfolyam. Előfizetési ár: Egész évre . . . . . 16 korona Fél évre ...... 8 » Negyed évre .... 4 » Egy szám ára . . . .16 fillér. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyilt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztőség: Bezerédj István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések Ide küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre beküldik, «8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Nincs munka. Nem a lustáknak szól ez a cím, akik azzal a mentséggel szoktak elő állani, mikor őket, kezüket összefonva látjuk; hanem a becsületes munkás kezeknek, akik azért küzdenek, dolgoznak és fáradnak egész nap, hogy magukn'ák és családjuknak megkeressék a mindennapi kenyeret. Rettentő télnek néz elé az ország. A régi boldog időben, midőn az épitő és más munka kora tavasszal megkezdődött és késő őszig betartott, a munkásnak akkor nem kellett azon gondolkoznia, hogy a kenyér megszerzésre lesz-e megfelelő alkalom. Ha az idő engedte, a munkásnak mindig volt elég dolga. A4ost azonban hiába panaszkodunk, hasztalan érvelünk a szociális érdekek mázsás érveivel, azért a munkásságon mégsem segíthetünk. Nincs pénz, nincs munka. A pénzt elviszi a hadsereg, mely arra volna hivatva, hogy békét teremtsen. A szomszédban kifolyt, meleg piros vértől még párás a levegő. És mi lábhoz tett fegyverrel nézzük az idők sebes rohanását. Ez a lábhoz tett fegyver őrzi a mi békénket, de viszi a kenyerünket. Nem akarjuk a politikai érdekeltség munkakörét kritizálni, nem szándékunk a hadseregre adott pénzáldozatot elszámolásra bocsátani; de közgazdasági mérlegünk egyensúlya panaszkép vallja be a sorsunkat intéző hatalomnak, hogy dacára nagyhatalmi poziciónknak, a balkán népek esztelen harci vágyakozása tönkre teszi egész közgazdasági életünket. Nemcsak Magyarország, de egész közép Európa tőkéi fagyos mozdulatlanságban hevernek. A mezőgazda, az iparos és kereskedő csak pusztán a napi fogyasztás szükségletét fedezi. Azokat a kiadásokat pedig, amelyek a jövő fejlődését volnának hivatva előmozdítani, a minimumra redukálja. Közművelődési, ipari és kereskedelmi célokra nincsen pénz, fölemészti a készenlétben levő hadsereg. De kinek áll készenlétben ? Vájjon nekünk Magyarországnak, vagy pedig a monarchiának ? Egyiknek sem ! Sem Magyarország, sem pedig Ausztria területszaporodásra nem gondol. Ipari és kereskedelmi forgalmát hóditó fegyver- -reí nem akarja növelni. És nekünk mégis fegyverben kell állnunk ? Igen ! Mert a liliputi balkán népeket elfogta a hódítási vágy. — A szegény török nyomorúságát akarták kizsákmányolni a saját önző céljaiknak. Szétosztották európai birtokait és még most is egymásközt veszkelődnek a koncon. Mi pedig, csak azért, hogy ezek a műveltségben hátramaradt népek közgazdasági ügyekben előrehaladjanak, erőben és hatalomban növekedjenek, gyarapodjanak, a fegyveres erőt százezerszám tartjuk készenlétben s milliókat, meg milliókat szavazünk meg uj meg uj gyilkoló eszközökre. S amit csendes, békés időkben arra használtunk fel, hogy a közgazdasági élet javításával előbbre segítettük a magyar nemzet jólétét és boldogulását, most azt az összeget egy olyan szervezet használja fel, amely szervezetnek közvetlen gazdasági előnyeit még soha sem tapasztaltuk. Ezért sivár a mi közéletünk. Ezért fordul meg kevés pénz a közforgalomban. És mikor a bankok elvonják tőlünk az éltető közforgalmat, szinte nem csudálko- zunk rajta, hogy munkásaink itthon, tétlenül nézik az idők folyását. S hogy mi lesz mindennek a vége, a jó ég tudja. Annyi bizonyos, hogy szomorúbb, kietlenebb télnek még nem egy hamar ment neki ez az ország. A belső egyenetlenséghez s vérnélküli polgárháborúhoz sok vidéken már oda csatlakozik károgó varjúnak a munkanélküliség s az ennek nyomában járó fenyegető — éhínség . . . Figyelő. Jegyzők ügyei. jegyzőkönyv a tolnamegyei jegyző-egyesület közgyűléséből. A közgyűlés a felolvasott elnöki jelentést egész terjedelmében egyhangúlag tudomásul veszi és ezzel kapcsolatban elhatározza, hogy a Hőgyé- szen megtartott majális 720 K tisztajövedelmét a milieniumi alaphoz csatoltatja és hogy ebből és a milleniumi ösztöndíj alap tőkéjéből, mihelyt ez a 2500 K t eléri, a jegyzői árvabáznál egy hatodik alapitványt létesít. Egyben az elnöknek szépen megirt jelentése tartalmas összeállításáért jegyzőkönyvi elismerést és minthogy az egyesület 30 éves múltjának sikerei legnagyobb részt az ö nevéhez fűződnek, Oravszky László indítványára ezen elismerésen felül, eddigi kitartó buzgóságáért és rendkívül értékes tevékenységéért neki köszönetét szavaz és további sikeres köztevékenységéhez bosszú egészséges életet kíván Purt Adolf a határozatikig is kifejezésre juttatott lelkes ovációt meghatottan köszöni mng és Ígéri, hogy tehetségét és szorgalmát a jövőben is az egylet rendelkezésére lógja bocsátani. 2. Számvizsgáló bizottsági jelentés, az egylet 1912. évi számadásának megvizsgálásáról. A közgyűlés az 1912. évi egyleti számadást a választmány javaslatához képest 3047 K 38 fillér bevétellel szemben: 3021 K 72 fillér kiadással, 25 K 66 fillér pénztári maradvánnyal, 3 darab arannyal: 30 korona és 1338 K, 85 f. követeléssel, valamint: 893 korona tartozással elfogadja, megállapítja és Janosits Károly számadó egyleti pénztárnokot a további felelősség alól, a szokott óvás fentartása mellett, felmenti. Egyben az egyleti pénztárnok előterjesztése alapján, Lukács László volt gyönki aljegyző ter- héről 18 K 33 f. hátralékos tagsági dijat leirat ; K. Kovách Gyulának és Horváth Lászlónak, valamint Horváth Ernőnek a tagságról való lemondását pedig tudomásul veszi. Egyleti jegyzőnek pedig ügybuzgó és eredményes működéséért köszönetét szavaz. 3. Számvizsgáló bizottsági jelentés a „Milleniumi ösztöndíj alap“ 1912. évi számadásának megvizsgálásáról. A közgyűlés az 1912. évi „Milleniumi ösztöndíj alap“ számadást: 2723 K 80 f. bevétellel szemben 1723 K 80 f. kiadással, 1000 K részvénnyel és 4109 K 71 f. takarékpénztári betéttel elfogadja, megállapítja és számadó egyleti pénztárnok : Janosits Károlynak a további felelősség alóli felmentést, a szokott óvás mellett, megadja. Egyben elhatározza, hogy a betétből a Klimes Antal alapitványt 1914. év január 1 éré 2000 koronára kiegészítteti és ezzel cselekvőképessé teszi. 4. Számvizsgáló bizottsági jelentés a „Klimes Antal alapítvány“ 1912. évi számadásának megvizsgálásáról. A közgyűlés a „Klimes Antal alapítvány“ 1912. évi számadását: 1061 K bevétellel szemben, 1061 K kiadással és 1721 K 57 f. takarék- pénztárilag kezelt vagyonnal elfogadja, megállapítja és Janosits Károly egyl. pénztárnok, számadót a további felelősség alól, a szokott óvás fentartása mellett, felmenti. 5. Az 1914. évi egyleti költségelőirányzat megállapítása. A közgyűlés az egylet 1914. évi költség- vetését a választmány javaslatához képest, a következőképpen állapítja meg : Szükséglet: 1. Az országos központi jegyzői egylet pénztárába fizetendő tagsági dij 132 tag után (á 2 K), 264 K. — 2. A milleniumi ösztöndíj alapnak fizetendő 132 tag után (á 2 K) 264 K. — 3. Úti költségekre és napidijakra 200 korona. — 4. Irodai szükségletekre, nyomtatványokra 120 K. — 5. Postaköltségekre és egyebekre 76 K. Összesen 924 korona. Fedezet: Tagsági dij 132 tag után (á 7 K) 924 korona. 6. Az országos központi jegyzői egylet elnökségének körlevele, a békésvármegyei jegyzői egyletnek a kamatteher vallomási ivek kiállításáért a községi jegyzőket megillető jövedelem megváltása iránti határozathozatalra nézve. A közgyűlés Békésvármegye jegyzői egyletének határozatához hozzájárul. 7. Az országos központi jegyzői egylet elnökségének körlevele, a Békésvármegyei és a Telnavármegyei jegyzői egyleteknek az országos jegyzői egyesület ügyrendje 36., illetve 37. §-áuak módosítása iránti indítványa tárgyában. A közgyűlés Békésvármegye jegyzői egyletének körlevele fölött napirendre tér, azonban az orsz. központi jegyzői egylet alapszabályainak és ügyrendjének módosítása tárgyában 1912. évi november hó 8 án tartott közgyűlésében 9. sz. alatt hozott határozatát egész terjedelmében fentartja. 8. Az országos központi jegyzői egyesület elnökségének körlevele, az „Országos ügyvédszövetségnek“ az országos központi jegyzői egyesülethez a jegyzői magánmunkálkodás megszüntetése tárgyában intézett átiratára vonatkozólag. A közgyűlés az Országos ügyvédszövétség- nek a jegyzői magánmunkálatok megszüntetése tárgyábani átiratához nem járul hozzá, mert éppen a vidéki központoktól távol lakó nép érdeke kívánja, hogy a jövőben is a községi jegyző készítse jogi és közigazgatási beadványait és a falu népének jogi tanácsadója legyen. A mostani jogszokásnak fentartását óhajtja még abban az esetben is, ha a jegyzőket a magánmunkálatokból származó jövedelem elvesztéséért kárpótolnák. —• A jegyzőt helyi ismerete is praedestinálja arra, hogy a kérdéses magánmunkálatokat közönségének jól felfogott érdekében a jövőben is végezze. 9. Az országos központi jegyzői egylet elnökségének körlevele, az Ungvármegyei jegyzői egyesületnek a családi értesítők kiállítása és megújítása iránt előterjesztett kérelmekről jegyzőkönyv felvétele helyett, nyilvántartás vezetésére vonatkozó indítványára nézve. A közgyűlés az indítványhoz hozzájárul. 10. Vai’jas Elemér ercsii községi jegyző a „Községi jegyzők ügye“ című röpirata és erre vonatkozó megkeresése. A közgyűlés a röpirat és megkeresés fölött napirendre tér. 11. Droszt Artur Hontvármegyei jegyzői egyesületi elnök átirata, a telekkönyvi magán- munkálkodásérti kárpótlás tárgyában.
