Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-12-04 / 97. szám
52 TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 1913 december 4, A közgyűlés az átirat fölött napirendre tér. 12. A „Jegyzők és egyéb községi tisztvi selők nyugdij pótló egyesülete“ elnökségének átirata. A közgyűlés az átiratot tudomásul veszi. 13. Kalmár Ödön segélyezés iránti kérvénye. A közgyűlés Kalmár Ödön részére a közgyűlés alatt gyűjtést rendez. 14. Az „Erzsébet Árvaház“ átirata igazgató tanácstagok választása tárgyában. A közgyűlés igazgató tanácstagokul egyhangúlag Oravszky Lászlót és öllé Mihályt választja meg. 15. Választmányi javaslat a vármegyei jegy zői egylet vagy az „Erzsébet Árvaház“ ’részéről történendő kiküldetések költségeinek megállapi- tása tárgyában. A közgyűlés a választmány javaslatának elfogadása mellett elhatározza, hogy a vármegyei jegyzői egylet részéről történendő, valamint az „Erzsébet jegyzői Arvaház“ gyűléseire való kiküldetések alkalmával a kiküldöttek az egyleti pénztár terhére a II. vasúti féljegy árát, szállásért naponként 5 koronát, nappalra 8 koronát, éjjelre'és nappalra 12 korona napidijat számíthatnak fel. 16. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye jegyzői egyesületének határozata a magánparcellázásoknál a községi jegyzők közreműködésére vonatkozólag kiadott rendelet visszavonásának kérvény ezése tárgyában. A közgyűlés Jász-Nagy-Kun Szolnok vármegye jegyzői egyesületének felolvasott ezen java ssatához hozzájárul. 17. Az országos jegyzői egylet közgyűlésére kiküldendő megbízottaknak adandó utasítás tárgyában a választmány javaslata. A közgyűlés a választmány javaslatához képest utasítja az országos jegyzői egylet közgyűlésére kiküldendőket, hogy hassanak oda, miként az orsz. jegyzői egylet közgyűlésén oly értelmű határozat hozassák, mely szerint a községi- és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetmé nyeinek szabályozása alkalmából a törvényhozástól kérvényeztessék, hogy a fizetések kiegészítésébe a községek által jegyzőik részére a törvény életbelépte előtt, 1904. év óta megszavazott személyi és drágasági korpótlék ne számíttassák be, hogy családi pótlék is állapíttassák meg, hogy a másod-, harmad- stb. jegyzők, illetve a segédjegyzők részére is lakbér biztosíttassák, végül, hogy a községi jegyző köztisztviselői volta is törvénybe iktattassék. Elnök javaslatára egyben elhatározza a közgyűlés, hogy a községi , kötés segédjegyzők érdekeinek támogatására Simon- tsits Elemér, a bonyhádi kerület országgyűlési képviselője, a képviselőházi közigazgatási bizottság tagja, Tolnavármegye volt főispánja, az elnökség által kéressék fel. 18. Czéh Ferenc indítványára elhatározza a közgyűlés, hogy a vármegyei törvényhatósági bizottsághoz kérvény nyujtassék be az elnökség részéről az iránt, hogy a községi jegyzőknek és segédjegyzőknek, vármegyei és járási egyleti köz- és választmányi üléseken való megjelenésük alkalmával felszámítható napidijak és fuvardíjakra, illetve természetben szolgáltatandó fuvardíjakra nézve alkosson vármegyei szabályrendeletet. 19. Egyleti pénztárnok előterjesztésére a közgyűlés Kromi Lajos terhén fenálló 25 korona tagsági dijat törölteti és a hátralékost az egyleti tagok sorából is törölteti. 20. Tisztujitás. Elnök a maga és tiszttársai nevében megköszöni az egylet tagjainak eddig beléjük helyezett bizalmát és mandátumukat a közgyűlés rendelkezésére bocsátván, az elnöki széket elhagyja. A közgyűlés a tisztujitás tartamára korelnökül hlalmy Tivadart, körjegyzőül pedig Linka Ottmárt választja meg. Korelnök az elnöki széket elfoglalván, fel - hivia a közgyűlés tagjait, hogy az elnöki, alel nöki, főjegyzői, aljegyzői és nénztárnoki állásokra adják le savazatjaikat. A szavazólapok beszedése és a szavazatok összeszámítása után korelnök a szavazás ered nié nyét következőképpen hirdeti ki : A szavazás eredménye szerint megválasztattak . Elnökké : Purt Adolf, Alelnökké: Illés Gyula, Főjegyzővé: Virányi Károly, Aljegyzővé: Huber Ferenc. Pénztárnokká : Zsigmond Elemér. Korelnök az elnöki széket a megválasztott elnöknek adja át, aki tiszttársai nevében is a választásban megnyilvánult megtisztelő bizalmat megköszönvén, ígéretet tesz, hogy tiszttársaival együtt legjobb tehetségükhöz képest fogják a jövőben is az egylet érdekeit előmozditani és a községi és körjegyzők erkölcsi és anyagi helyzetének javítása körül munkálkodni. Ezután elnök felhivja a közgyűlést, hogy felkiáltás'utjáni szavazással válassza meg a választmány tagjait. Felkiáltás utjáni szavazással megválasztattak : A dombóvári járásból : Czéh Ferenc, Laskó Dezső és Takács József. A dunaföldvári járásból: Niefergall Nándor, Takács Gyula és .Szepesi .János. A központi járásból : Kardos István, Jano- sits Károly és Öllé Mihály. A simontornyai járásból: Ludwig József, Klimes Antal és Oravszky László. A tamásii járásból : Cholnoky Lajos, Keszler Károly és Névery Árpád. A völgység! járásból : Szepessy Kálmán, Ugrósdy Aladár és Reitberger István. 21. Az országos jegyzői egyesület közgyűlésére kiküldöttek kijelölése. A közgyűlés az országos központi jegyzői egylet folyó évi október hó 31 én megtartandó közgyűlésre kiküldi : Az egylet költségén: Purt Adolf egyleti elnököt és Virányi Károly egyleti főjegyzőt, saját költségükön mint jelentkezőket : Cholnoky Lajost, Klimes Antalt, Niefergall Nándort, Névery Árpádot, Szepessy Kálmánt, Lágler Sándort, Hegedős Mátyást, Ugrósdy Aladárt és Reitberger Istvánt. 22. Végül elnök javaslatára a közgyűlés lelkes éljenzések között az egylet tiszteletbeli tagjaiul megválasztja : Forster Zoltán vármegyei alispánt és dr. Ery Márton vármegyei főjegyzőt. Több tárgy nem lévén, elnök a közgyűlést bezárja. ' Kmft. Virányi Kálmán, Purt Adolf, egyl. főjegyző. cgyl. elnök. Hitelesítjük : Kommandinger Kálmán, Zsigmond Elemér. A Paksvidéki Takarékpénztárról. Szándékosan nem sokat foglalkoztunk ezen válságba jutott intézetnek dolgaival, mert nem akartuk a különben is érzékenyen sújtott paksi piacnak annyira megtépázott hírnevét csorbítani és nem akartuk az érdekelt közönség izgalmait növelni. Most azonban, hogy erről az intézetről és volt vezérigazgatójáról napról napra a legkülönbözőbb hírek látnak a fővárosi lapokban nap világot, nem térhetünk ki mi sem a Paksvidéki Takarékpénztár főbb dolgainak ^nyilvános ismer tetése elől. Előre bocsátjuk, hogy az intézet válságából és ez örvendetes tudomásul szolgálhat az éidekeltekre nézve, a betevők nem fognak anyagi károsodást szenvedni. Az ügyek mai állásában ez a tény nyu godtan konstatálható. Az intézet válságát okozta, illetve annak bekövetkezését siettették a következő körülmények. A másik paksi pénzintézetnek : a Paksi Takarékpénztárnak még a múlt évben bekövetkezett válsága, majd pedig csődje a betevő közönség bizalmát renditette meg és a Paksvidékitől is tömegesen vitték ki és mondták fel a betéteket. Ugyancsak Pakson a f. év tavaszán csődbe jutott egy fakereskedő cég, amelynél a Paksvidéki a szóban forgó cég vagyonával és hitel - képességével arányban nem álló óriási követelésekkel volt érdekelve. Tény, hogy a legprimitívebb óvatosság sem alkalmaztatott ez esetben és az intézet ennél a cégnél magánál— jól lehet a cég a csődeljárás során kiegyezett a hitelezőivel és a szekszárdi kir. törvényszék ennek folytán a csődöt beszüntette — százezrekre menő kárt szenved ... A részvényesek teljes joggal bizalmatlanná lettek a vezérigazgató iránt, aki a csődbe jutott fakereskedőnek ezen horribilis hiteleket kellő fedezet nélkül utalványozta és egy később tartott rendkívüli közgyűlésen őt állásáról való lemondásra bírták, ezt megelőzőleg a vezérigazgató ezen ügyben fölmerült nagy7 veszteségek enyhítésére állitólag 50—60 000 korona értékű fedezetet ajánlott fel az intézetnek a saját vagyonából. Rabinek vezérigazgató ezen közgyűlés után csakhamar elköltözött Paksról. Az utolsó évek súlyos pénzügyi és gazdasági viszonyai természetesen szintén nagy mértékben járultak az intézet válságos helyzetének súlyosbításához. A fővárosi intézetek, melyeknél a Paksvidéki nagyobb visszleszámitolási hitelt élvezett, kiküldötteik utján revizió alá vették a Paksvidéki Takarékpénztárt és a belső ügyvitelben is tapasztalt szabálytalanságok orvoslása érdekében egy megbízható szakerőt bocsájtottak az intézet rendelkezésére, ahol most az intézet vagyoni helyzetének pontos megállapitásával foglalkoznak. A Paksvidéki Takarékpénztár vezetőségében helyet foglaló igen tiszteletreméltó egyéniségek mindent elkövetnek az intézet és ezzel a paksi piac bajainak szanálása érdekében, amiben őket a fővároei intézetek is lehetőség szerint támogatják és a régebbi visszleszámitolási hitelt részben fen is tartották. Rabinek Pál volt vezérigazgatóról súlyos szabálytalanságokat állapított meg a vizsgálat és paksi jelentések, valamint fővárosi lapok híradása szerint Rabinek Pál ellen bünfenyitő feljelentést adtak be e napokban. A betevő közönség és ez a legfontosabb — ismételjük — nem fog kárt szenvedni, az intézet egyéb hitelezői is értesülésünk szerint teljes összegben hozzájutnak majd követeléseikhez, természetesen azonban a részvényesek, kik eddig bőséges osztalékot kaptak minden évben, jelentékeny kárt fognak szenvedni. Érdekes a dologban, hogy az a fakereskedő cég, amelynél a Paksvidéki Takarékpénztár olyan rengeteg összeggel volt és van érdekelve és amely egyezség folytán kikerült a csődből, újból fizetési zavarokkal küzd, az egyezségileg elvállalt fizetési kötelezettségeinek nem tud eleget tenni és ellene az utóbbi napokban megint csődkérvényt nyújtott be egyik hitelezője a szekszárdi kir. törvényszékhez, amely már ujhól elrendelte a csődöt a Griinvald fakereskedő cég ellen, ami további kellemetlen bonyodalmakat okozhat a Paksvidékinek. Ez nagyjában a száraz tényállás ; a fővárosi lapok közlései és adatai részben tévesek, részben túlzottak. HÍREK. — Helyettes tés. Majtényi Sándor kisszékely i segédjegyző állásáról lemondván, helyébe Jeszenszky György báró. főszolgabiró Marhás Elemér okleveles jegyzőt helyettesitette. — Felmentés. A földmivelésügyi miniszter Varsád községet közvágóhidjának fentartási kötelezettsége alól felmentette. — A Szekszárdi Önkéntes Tűzoltó Egylet 40 éves jubileuma. Az 1873. év október 26-án alakult meg a szekszárdi Tűzoltó Egylet s igy a folyó évben érte meg fennállásának 40-ik évét. Az egylet parancsnokságának folyó évi augusztus hó 17 én hozott határozatához képest az egylet 40 éves töri éneiét Erdei Lajossal megiratta s ezt a hivataloknak megküldötte s az egylet működő Énekesek, papok, tanítók véleménye a S1R0LIB „Roche“-ról: cä) A légzőszervek megbetegedéseinél, IJWffllWHWfWWWfflFM A légzőszervek megbetegedéseinél, K. S. udvari operaénekes. Erősen köhögtem és Dr. S. ur rendelőre S i r o I i n „R o c h e“-t használtam — A siker fényes volt* L. Sch. tanító, C.-L.-ben. Gyakori és makacs gégehaj han szenvedtem. A S.irolin ,,Roche“ enyhített szeenvedése- met. A szernek étvágygerjesztő hatása Is van. , R,Sp. plébános W-ben(Elszász). Tüdőhurutomat a SI r o I in „Roche“ Igen gyorsan enyhítette és a gyógyulás rövid Idő alatt állott b«. H. B. énekművész Z.-ben. A SlroUn „Roche“ több mint 1 év óta nagyszerű szolgálatokat tesz. A nagyközönség ügyeiméi a kitűnő szerre egy szaklapban lel logom hívni. Influenzánál, asthmánál, tüdőbajoknál a Sirolin „Roche“ nélkülözhetetlen háziszer, hatása erősítő a tüdőre és az egész szervezetre. A Sirolin „Roche“- nak pompás ize van és különösen alkalmas óvatossági kúrákra. Sirolin ,,Roche“-t minden .gyógyszertárban kapni
