Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-07-31 / 61. szám

4

— Emlékalbum. Tolnavármegye tisztikara íi távozó Simont sits Elemér főispánnak disz albumot ad emlékül, mely a vármegyei és Szek- szárd városi összes tényleges és tiszteletbeli tisztviselők fényképeit tartalmazza. Az album a Molnár-féle iróalzatgyár könyvkötészeti osztályában készül és annak gyönyörű kivitele, mely Haár Lázár könyvkötészeti művezető finom Ízlését dicséri, valóságos remeke a hazai könyvkötészeti müiparnak. Az album nagy folio alak, zöld bőrkötésben, középütt Tolnavármegye zománcod cimerével, mely a vármegye címeres leveléről vett hű mát ólat és remek szinárnyalatával nagyban emeli a kötéstábla szépségét. A tábla 4 sarkát harmonikus emailsarok díszek gazdagítják. A fényképek, melyeknek száma 79, diszes kartonokon csoportosítva helyeztettek el. A 79-ik arckép — Molnár Lajos rendőrkapitányé, egyedül áll, mert a városi tisztviselők nála nélkül készíttették el csoportképüket. Az emlékalbumon a könyvkötészet e sorok Írásakor végzi az utolsó simításokat és az már legközelebb rendeltetési helyére fog jutni.

— Közgyűlés. A szekszárdi kerületi munkás- biztositó pénztár augusztus 3-dikán d. e. 9 órakor a városháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart, melynek legfőbb tárgya a székház építés ügyében előterjesztendő javaslat, amely szerint a közgyűlés kimondja, hogy mivel a pénztár jelenlegi hivatalos helyiségeit az intézmény céljaira alkalmatlannak, túlzsúfoltnak és egészségtelennek találja ; minthogy továbbá a közismert rossz lakásviszonyok miatt a pénztár hivatalos helyiségeinek és felállítani tervezett rendelőintézetének elhelyezésére Szekszárdon alkalmas bérház nem található; minthogy végül az intézmény céljainak minden tekintetben megfelelő székház építési költségeit a mindenkor fizetendő lakbérrel amortizálhatja és ezáltal idővel a munkásbiztosi- tás intézményének egy értékes ingatlant örök tulajdonul megszerezhet : fölkéri az Országos Pénztárt, hogy a saját számlájára és a saját telekkönyvi tulajdonaként a pénztár részére Szekszárdon székliázat épitsen. Ezzel szemben a közgyűlés kötelezőleg kimondja, hogy a pénztár évenként fizeti az épitési költségeknek megfelelő és az Országos Pénztár által az épitési célokra szükséges jelzálogkölcsön biztosításakor kikötött annui tásokat, viseli a föntartási és tüzbiztositási költségeket, kiköti azonban, hogy 50 év múlva, a mikor az annuitások lejárnak, a pénztárt csakis a föntartási és tüzbiztositási költségek terhelhetik. Mindezek mellett az Országos Pénztár által a pénztárak székházainak épitési céljaira községi kötvényekben fölvett jelzálogkölcsön biztosítására, arra a nem várt és szinte kizártnak tekinthető esetre, ha az Országos Pénztár mint egyenes adós a kölcsönszerződésben vállalt kötelezettségeinek meg nem felelne és a fentálló tartozás a jelzálogul szolgáló ingatlanból sem Volna kielégíthető, a közgyűlés leköti a pénztár mindenkori járulékbevételeinek 10 százalékát.

— A haszonállatok összeírásának eredménye Somogy vármegyében : szarvasmarha 182,731 drb (csökkent 5G5-tel), ló 73,509 darab (szaporodott 1663 mai), sertés 356,463 (csökkent 5179 cél), juh 210,478 (csökkent 12,115 tel), öszvér 8, szamár 566, kecske 240. — A csökkenés tehát általánosnak mondható A lovak számának szapo rodása csak arra vihető vissza, hogy kiviteli tilalom van.

— Az adóreform. Mint a Magyar Pénzügy értesül, a kormány az uj adótörvényeket 1914 január 1-én szándékozik életbeléptetni. Teleszky pénzügyminiszter állását kötötte ahhoz, hogy az adóreform nem fog tovább halasztást szenvedni. A pénzügyminiszter mindjárt az őszi ülésszak elején, törvény-javaslatot fog előterjeszteni * az életbeléptetés és a törvények egyes intézkedéseinek módosítása tárgyában. Ez lesz a harmadik reviziója az 1909-ben hozott törvényeknek. Min denesetre jellemző a mi viszonyainkra nézve, hogy7 a négy évvel ezelőtt szentesített törvényeket az azokon ismételten eszközölt változtatások dacát a sem sikerült még életbe léptetni. Ezeket a törvényeket a miniszteri bürókban csinálták, az érdekelt körök véleményének kikérése nélkül. Azután a parlamentben gőzerővel keresztülhajtották és csak midőn már életbeléptetésüket előkészítették, akkor nyílt fel az ország szeme és ekkor foglalt állást a közvélemény azok ellen olyan erővel, hogy a kormánynak e nyomás alatt meg kellett hajolnia. Bizonyos, hogy az uj adórendszer csak nehezen és lassan fog behatolni az ország köztudatába. Úgy halljuk, hogy a tervezeti módosítások, melyek állítólag a kereskedő os iparoskörök néhány kívánságának fognak eleget tenni, a törvény lényegét nem érintik. Teleszky ragaszkodik ahhoz, hogy ezek a törvé nyék, melyeknek megalkotásában Wekerlének segítőtársa volt, minden nagyobb változás nélkül lépjenek életbe. A pénzügyminisztériumban az életbeléptetési munkálatok már megkezdődtek és az ősszel publikáltaim foguak. Itt megemlítjük, hogy a pénzügyminisztériumban je'enleg törvényjavaslatok készülnek a jogilletékek felérne léséről és a progresszív örökösödési adóról. Ezek a javaslatok egyik részét képezik annak az akciónak, melyet Teleszky pénzügyminiszter az állami bevételek jelentékenyebb fokozása céljából inaugurált.

— Kanászból tanító. A zalamegyei Stridó községben a nyomorékká lett községi kanászt megválasztották — tanitónak, hogy legalább valamire használni lehessen. Igen szomorú szinben mutatja ez az eset, ha ugyan igaz, nem csak a stridói lakosok értelmi színvonalát, hanem a község közigazgatási és népnevelési vezetését is. Egyebekben -— tisztelet a kanászoknak, mert azokra is szükség van, de csak a maguk helyén.

— Három magyar ezred a román hadseregben. Lapunk egy faddi barátja gombostűre tűzte egyik fővárosi lap csodabogarát s beküldte hozzánk. A kivágott közlemény szerint eddig több mint háromezer erdélyi román szökött ki a ha táron, hogy önkéntesnek jelentkezzék a román hadseregben. A kiszököttek között nagyon sok az egyetemi hallgató, sőt vannak olyanok is, akik tartalékos tisztjei az osztrák magyar had seregnek. Az önkéntesekből eddig már három ezredet alakítottak. Igen sok van közöttük, aradi és szekszárdi jogász. Legyen nyugodt fővárosi kollegánk, SzekSzdrdról egyetlen egy jogász sem jelentkezett a román hadseregben s az a bizonyos 3 ezred is legfeljebb valamelyik megkótyagoso - dott riporter agyából masírozott ki Romániába.

— A tudósok és az időjárás. A természet- tudomány ismereteit teijesztő szaklapokban kezdenek a tudósok az abnormális időjárással is foglalkozni, miután már a laikus közönség is pedzi, hogy a múlt évi és az idei rendkívüli idő járásnak az oka a napban vagy a naprendszerben történt változásban keresendő, a tudósok gondolkozóba esnek s különféle találgatással igyekeznek a fölfordult időjárás magyarázatát adni. — Egyesek a napfoltokból következtetnek, mások pedig a föld pályafutásában észlelnek holmi eltolódást s ennek tulajdonítják a rendkívüli időjárást. Velünk élő öregemberek, akik már íul vannak a 90 ik életévükön, azt mondják, hogy semmi sem uj a nap alatt, máskor is volt már ilyen időjárás. Ma is élő emberek mondják, hogy olyan aratást is értek, amikor két arasztos hó borította a mezőt s voltak olyan esős esztendők, hogy az egész ország felhők alatt, örökös esőzésben élte át a tavaszt, nyarat s az őszt. A viz- áradásod a lapályokat, mélyebben fekvő helyeket mind döntötték. Nagy volt a nyomorúság, de azért a világ még se veszett el.

— A kénes gyufa árusítása julius 1. után is szabad lesz és papirhüvelybe csomagolt ilyen gyufát a gyárak továbbra is készítenek. A törvény csak a foszforos gyufának a gyártását és forgalombahozatalát tiltja. Minthogy azonban a nagykereskedők a mostani rossz üzletmenet miatt foszforos gyufakészletükön nem adhattak egészen túl és számos vidéki kereskedőnek is van még ilyenből jelentékeny készlete, kívánatos volna, ha a kormány ezeknek eladását julius 1. után is, lehetőleg ez év végéig megengedné. Ennek voltaképpen nincs is semmi akadálya, mert hiszen a foszforos gyufa használata nem rejt magában különös veszedelmet és csak a gyártás támadja meg a vele foglalkozók egészségét. Több kereskedelmi testület már ilyen irányú kérelemmel fordult a kereskedelemügyi miniszterhez, aki eddig a kérvényekre nem válaszolt. Melyén való volna, ha a kereskedelmi és iparkamarák mind sürgősen felírnának a kormányhoz, hogy az eladást tilalmazó rendelet életbelépését tolja ki egy fél esztendővel és igy óvja meg amúgy is sok bajjal küzdő kereskedőinket egy újabb fölösleges károsodástól, amit a készenlétbeo levő foszforos gyufa megsemmisitése okozna.

— Vorlatkisiklás Szászvármázán. A szászvármázai vasútállomáson igen érdekes módon sik lőtt ki a dombóvár—baja1—szabadkai vonal 5007. számú személyvonata, mely szombaton -délután Szabadka felé ment. Az 5007. számú személy- vonat délután 5 óra 17 perckor futott be a szá z- vármázai állomásra 50 kilométeres sebességgel. A mozdony, a szerkocsi s a kalauzkocsi első két kereke rendesen behaladt a harmadik vágányra, a kalauzkoasi második pár kereke bevádta magát a váltóékek közé s igy önmaga átváltotta a váltót. A kalauzkocsi rögtön kiugrott, az utána jövő kocsi ráfutott a negyedik vágányra s mivel a kapcsok valami csodás véletlen Tolytán nem szakadtak szét, a kalauzkocsi nem borult föl, hanem a két vágány közt, a puszta földön oldalt fordulva, tovább vonszolódott. — A kalauzkocsi- u án jövő kocsik közül egyik az ötödik, másik a hatodik vágányon, sőt egy pár kocsi a vágány 9 k között is, épugy mint a kalauzkocsi, futót tak tovább kétszáz méterre. Az óriási láncként húzódó vonat mindent magával sodort, amit utjá ban talált, elvitte a szemafort, a lámpákat, a vizvétclező darut, rettenetesen felszaggatta a páTOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK

lyatestet, ügy, hogy a forgalmat csak az első két vágányon lehet a legnagyobb nehézséggel lebonyolítani. A szerencsétlenség színhelyére még a szombat esti vonattal kiutazott Bernát Kálmán, a szabadkai üzletvezető és Farkas József osztályfőnök. Emberéletben nem esett kár.

1913. julius 31.

MAUTNER GYULA

fogtechnikus

Szekszárd, Széchenyi-utca 169. kórház felé — Műfogak készítése, foghúzás és fogtömés. Város által igazolt szegényeknek ingyen foghúzás és tisztviselőknek kedvezményes árak.

Telefon sz 107. telefon sz. 107.

SPORT.

Teveli A. C.—Högyészi A. C. 1:1 (1:1)

A MAC. pályáján folyt le e mérkőzés, mely hű kifejezője volt az erőviszonyoknak. A teveli csapatban a védelem tűnt ki, a hőgyésziben a csatársor volt az erősebb. Az összeállitás a következő volt :

Teveli Aihletikai Club.

Ugrosdy

Léhner III. Hartmann

Halasi Léhner II. Schell Keller Fischer Schmidt Bergmann Léhner I.-------------------------------©-----------------------------Bá

rány Fischer Stocker Maier I. Gálos

Maier II, Szeltner Harmat

Petrovics Sziringer

Halász

I__________I

Hö

ggészi Athletiken Club.

Délután fél öt órakor kezdődött a mérkőzés nagy és intelligens közönség előtt. Kezdetben a högyészi csapat volt fölényben s a tizedik percben Stocker révén goal.t ér el. A harmincadik percben Tevel Keller éles lövésével kiegyeulit. A második fél időben Tevel, bár egyik játékosa kiáll, állandó fölényben van, de fölényét goallá értékesíteni nem tudja. Hőgyész ritkábban, de veszedelmesebben támad, de a teveli védelem mindent ment. A mérkőzés végét a nagy zivatar teljesen elmossa. Biró Reich Gyula, a budapesti Spárta Athletikai Club vizsgázott bírája volt.

__ á

— Footballmérkőzés. Julius 27-én, vasárnap délután mérkőzött a bölcskei footballcsapat a vendégül meghívott paksi csapattal. Mindjárt a játék kezdetén oly hevesen támadtak a bölcskei játszók, — ugylátszik a dunaföldváriaktól elszenvedett kudarcért akartak elégtételt venni, — hogy a paksiak gyenge védekezése és egyáltalá ban összjátéknak nem nevezhető rendszertelensége, még az egyesek kiváló ügyessége, mint pb a kis Marosi és a nagy Döme bravourjai mellett sem voltak képesek védekezésnek'nevezhető helyzetet teremteni ; amikor a bölcskei csapat minden egyes tagja animóval, valósággal remekelt és 9 : 0 eredményt teremtett. — Hadd jöjjenek tehát ezekután a szekszárdiak !

IRODALOM.

I j irodalom.

Az uj Magyarország világa, irodalmi haladása már senki előtt sem ismeretlen Mindenki látta, szinte mindenki benne élt abban a. forradalomban, mely csekély tiz év diadalmas munkáját jelenti. A morális és esztétikai értékek friss ujjáértékelése ma már senkit sem gyötör aggódással és az uj érzések szépségei nem nevetségesek többé.

A régi kispolgári tipus egyszerre csak át- plántálódott a nyugateurópai kultúrába, mely a tegnap magyar irodalmából csak azt vette át, ami egyúttal a holnapot is jelenti. A befejezettség bélyegét azonban senki sem ütheti rá az uj irodalomra. Még lesznek harcok, vivódások, lihegő birkózások, de heves, szúrós fájdalmak többé már nem. A szenvedélyes, önkinzó és átalkodott keresés, ez már a fajban gyökerezik. Hogy a magyar irodalom nem igen mutathat fel — talán az egy