Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-06-16 / 48. szám
2 program injában, amelynek szociális reformjai: a munkásbiztosit ás és a sztrájkjog reformja úgy a munkások, mint a munkaadók érdekeit illetőleg egyaránt üdvöseknek ígérkeznek. A függetlenségi pártok fúziója hosszú vajúdás után végre létrejött és meg van a közös programm. Az egyesült függetlenségi és 48-as párt programmja közjogi részében változatlanul fenntartja az egykori bármennyire ideális, de tudvalevőleg megvalósiihatailan Irányi-féle függetlenségi követelményeket. Apponyi és Kossuth, főleg mióta a kormányon ültek, igen jól tudják, hogy az önálló bank, önálló vám, önálló hadsereg meg nem valósíthatók. Megbocsáthatatlan hiba, hogy egy párt olyan program mot ad, amelyről eleve tudja, hogy az keresztül nem vihető. Ismét abba a nagy hibába, politikai bűnbe esett a párt, hogy nem volt bátorsága nyíltana 67-es alapra állani és kormányzásra alkalmatlan programmja miatt elvtagadásnak teszi ki a párt magát és vezéreit — a 48-as eszméket pedig egyenesen diszkreditálja ezzel az őszinteség nélküli, csupán a választók félrevezetésére alkalmas magatartásával. A restitució in integrum szintén keresztül nem vihető programmpont. Ki áltathatja magát azzal a képtelen gondolattal, hogy a múlt évi junius hó negyediké óta megalkotott törvények, ezek kőzett a legszükségesebb és leghasznosabb: a véderőtörvény, hatályon kívül lesznek helyezhetők, a régi meg nem valósítható programm tehát egy újabb meg nem valósit- ható ballaszttal szaporodott. A programmnak vannak kétségtelenül igen szép, mások által is helyeselhető részei és pedig helyeseljük, hogy a választási visszaélések ellen (mindenféle választási visszaélés ellen) hatályos jogi védelemről gondoskodjanak; helyeseljük, hogy közszabadságainkat , a gyülekezési és egyesülési jogot, valamint a sajtószabadságot biztosítékokkal megvédelmezzük; helyeseljük továbbá a közéleti korrupció kiirtását és purifikálását, a főrendiház modern reformálását, az igazságos tehermegosztást, a progresszív adóztatást, az állami és egyéb alkalmazottak anyagi javadalmainak gyarapítását, a demokratikus irányú birtokpolitikát stb. Mindezek a követelések azonban semmi összefüggésben nem állanak a függetlenségi és 48-as pártállással és azokat minden 67-es politikus is minden feszélyezettség nélkül hirdetheti. Ám mit érnek a legszebb elvek és eszmék, ha azok papiroson maradnak, ha a t. egyesült ellenzék makacsul megtagadja az ő törvényhozói és ellenzéki állásából következő ellenőrzői hivatásának gyakorlását, ha önmagát zárja ki az elől, hogy legszebb és legiidvösebb eszméinek a legilletékesebb helyen, a parlamentben érvényt szerezzen. Ne sztrájkoljon tehát az ellenzék, hanem foglalja el helyét a parlamentben és a.z általa hirdetett, a közjogi részen kívül meg is valósítható elveket iparkodjék komoly parlamenti munkával átvinni az életbe, hogy meddő és negativ magatartásuk abbanhagyásával hasznára legyenek az országnak. A mostani válságos gazdasági helyzetben, amely ólomsullyal nehezedik az országra, a duzzogó, haragot tartó, sztrájkoló törvényhozók helyett kétszeres szükség van az ország jólétét komoly és dolgos munkával előmozdító, minél intenzivebb nemzeti munkát végző képviselőkre. TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZEROPJK Ünneplő szőlősgaz iák. A magyar gazdatársadalomnak e hó 15 én ismét ünnepe volt. Ekkor volt. 10 éves évfordulója annak, hogy megalakult a Magyar Szőlősgazdák Egyesülete, amelyről 10 évi munkássága után megállapíthatjuk, hogy agilitás, elért eredmények és tervszerű munka sze pontjából már is a 'egkiválóbb gazdatársadalmi szervezetek közé tartozik A Szőlősgazdák Országos Egyesülete pedig igen szomorú körülmények között jött létre abban az időszakban, amikor a magyar borter melésnek csaknem a csődje következett be az olcsó olaszborok heözönlés; miatt. — A magyar szőlősgazdák egy kétségbeesett j aj kiál tása adott életet ennek az egyesületnek s talán épen a mostoha helyzet, amiben a magyar szőlőtermelés 10 év előtt sínylődött, tudta biztosítani azt az energiát, azt a fiatalosnak mondható lelkesedést, azt a szívósságot, amit az egyesület 10 éves munkássága idején mindenkor tapasztaltunk s amely előidézője volt azoknak az immár tekinté lyesnek mondható sikereknek, amivel ez az egyesület eldicsekedhetik. Az olaszbort azóta már erős vámsorompó akadályozza abban, hogy. az országba özöulve lerontsa, kisebbítse a magyar bor értékét. Meg is látszik az eredménye az olaszbor behozatal megszűnésének, mert azóta bortermésünk valóban fellendülőben van, bár a magyar szőlősgazdák helyzetét ma sem h-h t valami rózsásnak mondani, de vájjon mezőgazdasági termelésünk melyik ága dicsekedhetik el azzal, hogy már is biztositani tudja művelőinek azt az anyagi és erkölcsi jólétet, ami természetszerű következménye volna a befektetett anyagi értéknek és szox*gos munkának ? Azt hisszük azonban, hogy ép az a körülmény, miszerint a magyar mezőgazdaság érdekében még sok tenni, sok javítani való van, a legbiztosabb záloga annak, hogy a Magyar Szőlősgazdák Egyesülete a 10 éves jubileum után talán az eddiginél is fokozottabb mértékben fog munkálkodni kitűzött céljai érdekében. Csodás játéka a véletlennek, hogy éppen a 10 éves jubileumkor ugyanarról az oldalról fenyegeti a magyar bortermelést veszedelem, mint az egyesület megalakításakor. A Szőlősgazdák Országos Egyesülete ági tációjának lehet köszönni az uj szigorú bortörvényt is, amely ma már többé kevésbé gátat vet a borpancsolásn ik és a magyar borkereskedelmet megtisztítja attól a sok visszaéléstől, aminek köszönhetjük, hogy egyidőben a külföld csalt a legnagyobb bizalmatlansággal fogadta a magyar földnek ezt a becses termékét. A magyar bor forgalombahozatala érdekében sok hasznos dolgot cselekedett a Szőlősgazdák Egyesülete, 10 év alatt számos borkiállítást rendezett, a termelők borkészletéről állandó nyilvántartást vezet, ezzel a két dologgal elég eredményesen sikerült az egyesiiietmk egyengetni a fogyasztó és termelő közvetlen érintkezésének az útját. Érdemeiül sorolhatjuk fel a Magyar Szőlősgazdák Egyesületénok azt a sok szakelőadást,, gépbemutatót, stb., amelyeknek célja a magyar szőlőiuüvelők szaktudásának a fejlesztése volt. Ha hozzávesszük ehhez az egyesület bőkezűsége, folytán megjelent több rendbeli becses szakmunkákat az itthoni és külföldi szőlőkultura tanulmányozására 'rendezett társas utazásokat, nagyjában fel is soroltuk mindazokat a hasznos iutez- kedéseket és eszközöket, amellyel a Magyar Szőlősgazdák Egyesülete a 10 év alatt kitűzött céljait oly sikeresen szolgálta. Ennek a sikernek a mértékfokát semmi sem jellemzi úgy, mint az a körülmény, hagy 10 év leforgása alatt egész, serege a magyar szőlősgazdáknak csatlakozott az egyesület köré. Hatalmasan meggyarapodott taglétszámmal indul tehát a következő évtizednek neki, ami már maga is elég biztosíték arra, hogy az egyesület életének egy újabb korszaka nem lesz minden eredmény nélküli, amire különben már csak azért is számíthatunk, "mert céltudatos munkájában a Magyar Szőlősgazdák Egyesületét örömmel fogja támogatni valamennyi gazdatársa- datmi szervezet s mindenki az országban, ki ismeri a magyar bortermelés jelentőségét. 1913 junius 16, A folyó évre szóló előfizetési pénzeket, valamint a hátralékos hirdetési dijakat kérjük a kiadó- hivatalhoz mielőbb beküldeni. Egressy Benjámin. Háromszoros alkalom is kínálkozik arra, hogy Egressy Benjáminnal, a Szózat dallamának szerzőjével foglalkozzunk, iránta való jól megérdemelt tiszteletünket leróva, emlékezetének ál dozzunk. Ugyanis, csak nem régiben múlt halálának 50-ik évfordulója, továbbá 1913 május 10-én múlt 70 éve, hogy a Szózat zenéjét nyilvánosan először bemutatták, végül nyomtatásban megjelent életrajzi adatai, nagyobb részben —, igy az Ujabbkon Ismeretek Tára (Vahot I.) A Jelenkor (Encyclopedia) Szinnyei J. : Magyar írók Élete és Munkái s a Pallas Lexikon, szü letésének évét 1813 ra teszik. E szerint tehát születésének lOO-ik évfordulóját is ünnepelhetnénk. Ezek az Égressy születési évére vonatkozó említett adatok ugyan tévesek, mert Doktor Gyula 8ajókazinci ref. lelkész urnák hozzám intézett levele szerint, melyben közli velem a sajókazinci ref. egyház anyakönyvének Egressy B.-ra vonatkozó adatait, kétségtelen, hogy a Szózat szerzője Sajókazincon, 1811 április 21 én született. Nos? tehát születésének 100-ik évfordulója igy is nagyon közel van. Dr. Fabó Bertalan: „A magyar népdal zenei fejlődése“ cimü munkájában és valószinülng ugyanő az uj Révay Lex koriban Egressy Béni születési évét 1814 re teszi ugyan, de amel'ett, hogy a születés hónapja és napja megemlitve egyáltalán sehol sincs és pedig nemcsak Fabónál, hanem az előbb idézett munkákban sincs, dr. Fabó és az utóbb említett lexikon még téved is abban az állításban, hogy Egressy Béni László- f’alván született volna, mert Sajókazincon szüle tett, amint emlitém, 1814. ápril 21-én. Egressy Béni színész volt, iró és dalszerző. Életrajzáról azt állítják, hogy bátyjának, a hires Egressy Gábornak példáját követve, lépett a színi pályára. Részemről azonban, Egressy Béla életé nek tanulmányozása után, bátor vagyok abban a véleményben lenni, hogy az ő szivének igazi szerelme nem a színészet volt, hanem a dal és zene. Szivének ez a szerelme vitte őt a színi pályára és ez adta kezébe az irótollat is. Tény az, hogy 1834-ben, bizonyosan Gábor pártfogása mellett, a kassai színtársulat, — 1837-től pedig a budapesti nemzeti színház tagja lett. Mint színész azonban csak közepes tehetség volt, korántsem birt nagynevű bátyja nyomdokaiba lépni ; inkább is mint kardalnok szerepelgetett. De annál uagyobb szolgálatot tett, uint szinmüiró és fordító, továbbá, mint dalszerző, nemcsak a korabeli színészetnek, saját társulatának, egyes kiváló színészeknek, hanem maradandó értékű becses alkotásokkal gazdagitá a magyar színi irodalmat is Egész kis könyvtár az, amit irt és főleg fordítóit E célból a szinészeti pályán megtanult németül, franciául és olaszul s euyre fordította részint magában, részint bátyja, Egressy Gábor, részint Szerdahelyi József és esetleg Csepreghy Ferenc társaságában, az akkor kedvelt színdarabokat, egy ideig ellátva műsorral a nemzeti színházat és a vidéki társulatokat. Fordított németből Kozebuetől, franciából Scribetől, Legouve töl, Dumastól és Hugó Viktortól, olaszból Cam merranó Salvatortól és még másoktól. Hosszú dolog volna összes fordításait elősorolni, csak a következő müveket említem: Az ördög naplója, A párizsi naplopó, vígjáték, A király mulat, dráma, Lucreeia szomorujáték, Linda, Lammermoori Lucia, Ernáni, Mackbet, Próféta, Nabukodonozor operák s az itt elsorol- takon kívül még számos darabot. Összesen lefordított 50 drámát és 19 operaszöveget magyarra. Irt aztán eredeti müveket is. Ilyenek : Tündérlak Magyarhonban, regényes vig opera ; zenéjét Szerdahelyi József szerzetté ; Bátory Mária, Hunyady László, Bánk bán operák, ezek zenéjét Erkel Ferenc irta. Irt egy eredeti népszínművet is, Két Sobri címmel, zenéjét is maga szerzetté. Egressy Béni tehát, mint fordító is szerencsésnek mondható, mert egyik operát a másik után honosította meg a magyar szinpadokon ; de mint librettista még ragyobb érdemmel örökítette meg nevét a magyar irodalomban. Az ő librettói a színpad s. a műfaj teljes ismeretéről, nem csekély irói találékonyságról és készségről tanúskodnak. Mint librettó-költőről nagy elismer-éssel ir Rakodczay Pál „Egressy Gábor és kora“ cimü, uagyobb szabású monográfiában Erkel Ferencnek a legjobb opera-szövegeket Egressy Béni irta ; e szövegekből is kiválnak Hunyady László és Bánk bán operák. Egressynek és Erkelnek az opera irodalomban való eme szellemi ölelkezése a magyar művészetnek, a magyar zenének lön fényes diadalává. Szerencse is volt e találkozás kölcsönösen a szer: zőkre is, de a legnagyobb szerencse a magyar zeneművészetre, mely azóta sem fejük megközelítőleg sem abban az arányban, mely biztató fejlődést az opera-irodalomnak az említett müvekkel való kezdet ígérni látszott. Irt aztán Egressy kisebb költeményeket is. Egészen hangzatos a Hollósy Kornélia búcsúztatására irt következő dala : Fáj szivem, fáj, majd megreped, Maradnék én, de nem lehet. Repülnöm kell egy időre Más világba, messze földre. Pedig mi kedves vagy nekem, Rengő bokr*n. zöld lakhelyen : Ha őszkor elhull leveled: Örömmel meghalnék veled ! De a tavaiznak jöttére, Virulásod ünnepére
