Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-05-22 / 41. szám

TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK 1913 május 22. 2 Ferenc elnöki titkár vezetésével és az ország­gyűlési gyorsiroda személyzete. A ravatal körül megjelent a vármegye egész előkelősége és messze vidék közönsége. így ott voltak többek közt: Apponyi Géza gróf, Bezerédj Pál, Kardoss Kál mán vbt. tanácsosok, Simontsits Elemér főispán, Sztankovánszky János, Banal Béla, Kovács Seb. Endre, Perczel Lajos, báró Schell József, dr. Csapó Dániel, Döry Hugó, Döry Frigyes, Döry Ödön, Döry Jenő, Bernrieder János földbirtoko­sok ■ a vármegye részéről : Forster Zoltán al­ispán, Eri Márton dr. főjegyző, Dragits Imre dr. főorvos, Kramolin Gyula tb. főorvos, Szévald Oszkár II-od főjegyző, Papp Gyula, Steinfeld Béla, Bajó János árvaszéki ü'nökök ; Bajó Pál, Rassovszky Julián, Szévald Móric, Jeszenszky György, Nagy István főszolgabirák, Hagymássy Zoltán, Fiáth Elemér báró szolgabirák ; Sass László, Puly Iván gazd. felügyelő, Fekete Ágost tolnai prépost, Razgha. Lajos zombai plébános. A törvényszék részéről: Hazslinszky Géza elnök, Simon Rudolf kir. ügyész, az ügyvédek részéről: Török Béla, dr. Beöthy Károly, dr. őrffy Gyula, a pénzügyigazgatóság részéről : Major Lajos kir. pénzügyigazgató, Bacskay számvevőségi főnök ; a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank képvisele tében ; dr. Leopold Kornél vezérigazgató, Mártin József dr., Bodnár István, ifj. Leopold Lajos igazgatók, Gál Arnold, Schneider János felügyelő bizottsági tagok. Padányi Andor kir. tanfelügyelő, Singer Bálint, Tóth Károly, és Tóth Henrik fő­mérnökök, Szluha Dénes, Forster István, báró Rudnyánszky Dezső stb.; a vármegyei jegyzői kar tagjai Purt Adolf jegyzői egyleti elnök vezetésé­vel, feltűnő nagy számmal jelentek meg. Úgyszintén Bonyhád község elöljárósága, a Kaszinó, a pénz­intézetek vezetősége, a főgimnáziumi tanári testület, járásbíróság tagjai, az egész járás községeinek elöljárói, stb. Néhány percnyi bent időzés után aztán meg­indult a hosszú menet a székesegyházba. Elől a budapesti küldöttek, más notabilitások, küldött ségek, amelyeknek hosszú sorát a vármegyei huszárok s a Budapestről levezényelt 4 tagból álló festői egyenruhás parlamenti diszőrség zárta be. Utánok zászlósán, zárt sorokban vonultak fel a bonyhádi különféle testületek s a közönség többi része. — A villanyfényben úszó templomot ekkorra már jóformán megtöltötte az előre helyet foglalt közönség, Úgy hogy számos notabilitás a11' a hallgatta végig a gyászmisét, amelyet dr. Ju>giis József bonyhádi esperes-plébános, Vörös A'jos, Éber Géza plébánosok s mások segédle­tével mondott. Közben a kórus orgonakisérettel szép gyászénekeket zengett. A gyászmise végeztével a menet visszament a gyászházba. A diszegyenruhás huszárok ki­hozták a holttestet az udvarra s a százados gesz­tenyefák alatt ravatalra helyezték. A sok öröm mellett sok gyászt is látott öreg fák kérges tes­tét fekete drapéria takai ta s a drapériák közepéből a Perczel család ősi címere kandikált elő. — A tágas térség balfelét a gyászoló család, a kül döttségek foglalták el, mig a jobb felét valóság­gal virágerdő borította, itt helyezték el a temén- telen, szebbnél-szebb koszorút, melyek mint pom­pás virágágy lapultak meg a földön. A család tagjai által elhelyezett szebbnél- szebb koszorúkon kívül, a többi koszorúk fel­iratai a következők voltak : A m. kir belügyminisztérium tisztikara, szeretett volt főnökének. A nemzeti munkapárt, elnökének. Egykori elnökének, az országgyűlés kép­viselőháza. Volt elnökének hálával és kegyelettel, a képviselőház tisztikara. Tolnavármegye tisztikara, igaz kegyelete jeléül. Tolnavármegye közönsége nagy fiának, a legmélyebb kegyelettel és örök hálával. A legmélyebb kegyelete jeléül, a Tolname­gyei Takarék és Hitelbank r.-t. Koszorút küldtek még: a Bonyhádvidéki Takarék és Gazdasági Bank r.-t., Bonyhád nagy­község, Czikó nagyközség, Polgári Kaszinó, Simontsits Elemér és családja, Kovács Sebestén Endre, Spányi Lajos, özv. Dőry Dénesné, báró Szalay Imre, Marx és családja, stb., stb. Előbb aztán Jozgits József esperes plébános beszentelte a holttestet, s mikor elhangzott az egyházi gyászének, a küldöttségek sorából hatal­mas alakjával kivált Pékár Gyula, az iró-kép- , viselő s a ravatal felé fordulva, a munkapárt nevében többek közt a következőket mondotta: Odaát a nagy kapun túl, a béke honában — mondotta beszéde folyamán — az igaz bíró már lemérte serpenyőjén az ő magyar szive igaz dobbanásait. Csak itt, az élők békétlen világán, itt, ahol a szeretetnél erősebb a gyűlölet, az örö­kös visszavonás magyar honában,, itt akadhat kétkedő, akit elvakit a küzdőtér pora és a por szennyes fellegétől nem látja az ő igaz magyar szive nemes tisztaságát. — De hát régi igazság, hogy nem a gyűlölet, hanem a szeretet e földi dolgoknak igazi megismerési módja és mi, akik szerettük Perczel Dezsőt, mi ismerjük az ő hű lelkének igaz nagyságát, törhetetlen magyar ha- zafiságát és most, hogy éltének napjai éjre dűl­nek és a múlt keze kezdi emlékét mintázni, mél­tósággal bontakozik elénk tetterős, hatalmas egyé­nisége. Nem habozó, nem megalkuvó, hanem ércjellem. Egy darabból való. — Perczel Dezső mindenha sziklaszilárdan állott meggyőződései piedesztálján. Soha arról le nem szállott és soha mást nem tett, mint amit magyar lelke sugallt és amit magyar szive magyar hazája javára kö­telességének vallott. Szent az ilyen igazi meg­győződés. Tiszta, nyilt, egyenes, mint a kard csapása, vagy az igaz ember szempillantása. És Perczel Dezső mindig ezen az utón haladt, min­den förgetegen át. Respice finem ! Az ország java, csak az, mindenáron! Az ő magyar hite szerint. Ez lebegett mindig előtte. Mindig e felé haladott! Ám mehetett-e ez akadály nélkül? Jött az emlékezetes nap, amikor a formalizmus holt betűjét az élni akaró élet eleven ereje tiporta el. Neve viharrá lesz. De ő e vihar alatt is emelt fővel, a teljesített hazafiui kötelesség tudatával haladt tovább az utján, haladt, hogy gyűlölet szenyje boritsa el, haladt, hogy meggyőződésének mártírjává legyen, de hogy utóbb mégis igazolást nyerjen. Ő a bánat, a hazafias aggodalom súlya alatt megtört akkor, de megérte még, hogy az események igazat adtak neki. Ez a jutalma. — Hiába szórták rá a sarat, ez a sárimé, szikkad tan kámlik le jelleme aranyáról és a nemzeti be látás növekvésében ragyogni kezd alakja, a mi táborunkon kívül, másutt is, országszerte. A de í rék nem fél az idők mohától! Es mint hisszük, ő ki fog törni a koporsóból és majdan eget kér, eget kap. Mert hű volt, magyar volt és minden­kor lelke sugallta, kötelességét teljesítette. Az elhangzott beszéd óriási hatást tett. Pékár Gy ula érces, de élelmességtől áthatott hangja, meleg közvetlenségével a szivekbe markolt. Klasz- szikus tömörséggel rajzolta meg a szónok Perczel Dezső puritán, nemes alakját, ragyogó honszere- tetét, majd szomorú kálváriáját. Merész kézzel rántotta le a leplet az ő tőrátjárta nemes szivé­ről, amellyel igazságának tudatában szótlanul tűrt és szenvedett, nem vádolt, nem védekezett, csak várt s élte alkonyán meg is érte, hogy a késői megértés és elismerés rózsái takarták be az ő leikébe fúródott vérző töviseket. Pékár Gyula után Forster István, a bony­hádi kerület munkapártjának elnöke mondott szintén magas szárnyalásu beszédet, jogos büsz­keséggel emelve ki, hogy amikor az egész ország elhagyta Perczel Dezsőt, ez a kerület, mert ismerte, megértette őt: hűséggel kitartott mellette. A mély hatást tett beszéd elhangzása után aztán vállra vették a koporsót, kivitték a halot­tas-kocsihoz s megindult az óriás menet a temető felé. Khuen-Héderváry és társai gyalog tették meg a jó 3á órás utat.. Itt mégegyszer beszen­telték a holttestet s azután elhelyezték az ősi családi sirboltba, amely — bizonyára szeretettel — a legnagyobb büszkeséggel fogadta be uj la­kóját, mert önzetlenebb, nemesebb szivet aligha takar . . . Ezután a menet szétoszlott. Khuen Héder- váry és kísérete a vasúthoz hajtatott — odáig ismét Simontsits Elemér főispán kisévte. * A gyászoló családot mindenfelől elhalmoz­zák részvéttáviratokkal. Ezek közül József főher­ceg távirata a következő : Nagyságos Perczel Dezső urnák Bonyhád. József főherceg ur Ú császári és királyi fensége Onagyméltósága szomorú elhunyta alkal­mával mély részvétét méltóztatott kifejezni. Gróf Szapáry Józsfif főudvarmester. ( Részvéttáviratokat küldtek még : Báró Fehérváry Géza, Bárezy István pol­gármester, Széli Kálmán, Beöthy László, Hazai Samu, Kazy államtitkár, Tarján Béla, Wlasics Gyula, Pallavicini Ede, Gróf Apponyi Sándor, Marx János, báró Dániel Ernő, Wekerle Sándor, Turoczy Vilmos, Teleszky pénzügyminiszter, Beöthy Pál, Purth Adolf a tolnamegyei községi jegyzők elnöke, Bogdanovics pátriárka stb. HÍREK. — Személyi hir. Gróf Apponyi Sándor, vbtt. Velenczéből, hol néhány hétig tartózkodott, teg­nap érkezett vissza Budapestre. Bezerédj Pál, v. b. t. t., selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazott, csütörtökön családjával együtt pár hétre elutazik. Simontsits Elemér főispán, szerdán reggel Budapestre utazott. — Kinevezés. Az igazságügyminiszter Kogel- bauer Lajos szekszárdi kir. törvényszéki írno­kot irodatisztté nevezte ki. — Doktorrá avatás. A szekszárdi szárma­zású Gergely Ernő folyó hó 17-én fél 12 órakor avatták a budapesti tudományegyetem aulájában doktorrá. — Katona főorvosi kinevezés. A király dr. Halász István orvost, Halász Géza szekszárdi erdőíömérnök fiát — ki önkéntesi második fél­évét most szolgálta le — katonai főorvossá ne­vezte ki. — Űrnapja. A kath. egyház egyik legma- gasztosabb ünnepe lesz holnap. E napon a város 4 helyén sátor van fölállítva, benne oltárral, ahova processio megy. A körmenetet a belvárosi templomból dr. Fent Ferenc apát vezeti Kun Lajos és Szentiványi József káplánok segédlete mellett. A menetben résztvesznek úgy az elemi iskolák, mint a főgimnázium és polgári iskolák növendékei is, továbbá az egydetek, testületek és hivatalok is képviseltetik magukat. A rendes 10 órai misét, hogy a körmenet idejében indul­hasson, 1 órával előbb tartják meg a belvárosi templomban. — Névmagyarosítás. A belügyminiszter meg­engedte, hogy Couorán György m. kir. adótiszt, fogarasi születésű, duuaföldvári lakos saját, vala mint Covorán Antal nevű kiskorú gyermeke családi nevét ,,Nemes '-re változtathassa. — Zichy Gyula püspök Szekszárdon. Gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök szombaton foly­tatja bérmautját. Pénteken délután az 5 órai vo­nattal érkezik jSzekszárdra s innen saját fogatán Sióagárdra hajtat. A város tanuló ifjúsága a püs­pök tiszteletére a Garay-térre vonul, ahol őt me leg ovációban fogja részesíteni. Gróf Zichy Gyulát Szekszárdról dr. Szentkirályi Mihály polgármes­ter és dr Fent Ferenc apát-esperes fogja Sió­agárdra kisérni, ahol szombaton lesz a bérmálás szentségének kiosztása. — Községi Ügyek. Uzdborjád község kép­viselőtestülete elhatározta, hogy segédjegyzői állást szervez, annak fizetését 10Ü0 koronába állapítja meg s erre 600 korona államsegélye kér. — Zászlószentelés. A paksi állami polgári fiúiskola 20 éves fennállása alkalmából 20, 15, 10 és 5 éves találkozót rendeznek az iskola volt növendékei, juuius 29 én (Péter és Pálkor) és részt vesznek az iskola emlékzászlójának felava­tási ünnepségén. A zászlóanymi tisztséget özv. báró Jeszenszky Béláné, (az iskola megalapítá­sában tevékeny résztvevő kultuszminiszteri állam­titkár neje) tölti be. Paks városának kulturális eredményeit hirdeti a szép ünnep, amely7 iránt széles körben érdeklődik a vármegye dunamenti járásainak közönsége. A zászlószentelés napján a szekszárdi filharmonikusok nagyszabású hangver­senyt tartanak Pakson. A zászlószegeket és mű­soros meghívót a közeli napokban már szétküldik. — Vegyvizsgáló állomás Pécsett Pécs min­dig kap valamit. A földmivelésügyi miniszter ugyanis végre belátva a város régóta hangozta­tott kívánságának jogos voltát s figyelembe véve a város által kilátásba helyezett hozzájáruláso­kat, elhatározta, hogy még ebben az évben, előre­láthatólag szeptember hóban felállítja Pécsett a vegyvizsgáló állomást. Tisztelettel értesítem a, nagyérdemű közönsé­get, hogy a mai kor igényeinek megfelelő mi) selyemfestő és vegyészeti ruhatisztító intézetet létesítettem. — Elvállalok vegyi tisztításra és festésre mindennemű női- és gyermekpuhát, bútorszöveteket, hímzéseket, napernyőket, glaszé-keztyüke«, congré- és csipkefüggönyöket stb. stb. — A ruhák egészben lesznek tisztítva, mi által régi ---­---------- alakjuk megmarad. — Gy ászruhák 12 óra alatt festetuek. — A legmérsékeltebb árak. — Szives pártfogást kér -------------­MO LNÁR JÓZSEF mű selyemfestő és vegyé- C7rtf C7ADI1 Széchenyi-utca szeti rubatisztitó-intézete w EL IV 9 Zi ft Bl Ll^ Hivert-féle ház

Next

/
Oldalképek
Tartalom