Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-05-13 / 38. szám

XXIII. IX. évfolyam. 38. szám. Szekszárd. 1913 május 13. Előfizetési ár: Egész évre . .16 korona. Fél évre .... 8 „ Negyed évre ... 4 „ Egy szám ára , . 16 fillér. ■lefizetéseket és hirdetéseket . kiadó- hivatalon kívül elfogad a Molnár-féle könyvnyomda és papirkereskedés r.-t. Szek8zárdon. Egye* Mérnök ugyanott kaphatói. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyészfési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer s hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőségi teleton-szám: 18 és 24. — Kiadóhivatali teleton-szám : 18 és II. Szerkesztőség: 'Bezerédj István-ulca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő össia> közlemények. Kiadóhivatal : Béri Balog Adám-utca 42. Az előfizetési pénzek és hirdetések Id. küldendők. Néptanítóknak, ha az előfizetést egész évre elör 1 e küldik, 8 kor. Főszerkesztő: Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Pünkösdi ajándék. Nem éppen piros pünkösd napos nap­jára, de mégis a nagy ünnep jegyében ki­pattant a nagy titok, melyet a szövetke­zett ellenzék közkatonái készítettek elő a nemzetnek. A titkolódzás ez úttal sikerült. Nem ütötték, mint rendszerint, nagydobra, nem harangoztak eléje „sippal-dobbal, nádi he­gedűvel“ és igy természetes, hogy a ki­pattant titkok hatása nagy és egyetemes. Igazi meglepetés számba megy -a dolog. A 3 frakcióra oszlott függetlenségi párti képviselők közül mintegy 80 „közkatona“ Írásban szerződött egymással, hogy egysé­ges pártot alakítanak. A „közkatonák“ e ténye annál nyomosabb, mert arról előze­tesen pártjaik egyetlen vezérembere se tu­dott semmit. Vagyis a közkatonák ezúttal nem voltak kiváncsiak a vezérek vélemé­nyére, óhajtására, vagy éppen akaratára és cselekedtek úgy, amint azt szükségesnek tartották, a vezérekre bízva, hogy vagy csatlakoznak hozzájuk, a közkatonáikhoz és akkor lesznek vezetett vezérek, vagy pedig nem csatlakoznak és akkor lesznek sereg nélküli ex-vezérek. Ami ezen politikai tény személyi, egyéni vonatkozásait illeti, azt majd a két függetlenségi pártvezér Justh és Kossuth táborkarával együtt tisztába hozza, ha akarja, közkatonáival ; a mi véleményünk e dologról az, hogy a közkatonák egy kis palota-forradalmat csináltak a saját vezéreik ellen, akik nem csak, hogy annak idején a szétválást előidézték, de azóta is az egyesülést mindig lehetetlenné tették. Ez a palotaforradalom egy újabb megnyilat­kozása annak az erőltetett terrorista poli­tikának, mely az obstrukció jelszavával vo­nult harcba és tartja megszállva még most is a kedélyeket. E politika éle most a füg­getlenségi vezér- és táborkar ellen irányult. Ennek a vezér- és táborkarnak most nincs más választása, mint: jó képet vágva a rossz tréfához, követni a közkatonákat és megcsinálni az egyesülést, ami eddig lehe­tetlen volt éppen ő miattok és megvalósí­tani az „egy akol egy pásztort“, aminek eddig még a gondolatát se tudták elviselni. Magát a függetlenségi párt egységesí­tését nemcsak helyeseljük, de szükséges­nek is tartjuk, természetesen abban a re­ményben, hogy az egységes uj párt be­vonul a parlamentbe és ott, mint alkotmá­nyos tényező, teljesiti ellenőrző hivatását és kötelességét. A mi felfogásunk az, hogy a meg­lepetésszerűen előkészített egyesülésnek épen ez a szándék, ez a cél volt a mozgató rugója és épen ezért helyeseljük azt, mint az ellenzéki hivatás lelkiismeretének meg­nyilatkozását. Ezt a hivatást az ellenzéknek teljesí­tenie is kell s e hivatás teljesítését minden alkotmányos tényezőnek elő kell segítenie; e hivatás teljesítése közben azonban az ellenzéknek le kell tennie arról a prepo- ténskedő, intranzigens, despotikus állás­pontról, mely a törvényhozás többségét semmibe se véve, a kisebbséget teszi meg nemcsak a többség vádlójául és döntő bí­rójául, de egyúttal a nemzet hivatott kép­viselőjéül. Ez az álláspont jogtalan és nem is érvényesíthető. Az ellenzék küzdhet vélt, vagy igazi jogaiért a parlamentarizmus minden megengedett fegyverével, de mig a nemzettől többséget nem kap, mint kisebb­ség kell viselkednie és tűrnie a többség uralmát. Ha nem teszi, annál rosszabb lesz reá nézve. F. IS*. KÖZSÉGI ÜGYEK. Körjegyző bucsuzás és választás. F. hó 8-án volt a nyugdíjba vonulás foly­tán megüresedett kisvejkei körjegyzői állás betöl­tése s egyúttal a nyugalomba vonuló körjegyző­nek, Kovách Gyulának bucsuzása a jegyzőség- hez tartozó bárom község elöljáróságától. Mindakét esemény a körjegyzőséghez tar­tozó községek valóságos ünnepségének kereté­ben folyt le. A választást vezető elnök, dr. Perczel Béla járási főszolgabíró érkezeset iaracklövések adták tudtul s erre következett egy kedves és egyene­sen a nép leikéből fakadt jelenet. A három köz ség képviselőtestületének és elöljáróságának tag­jai nem a községházán, hanem az ettől jól távol eső korcsma udvarán gyülekeztek teljes szám­ban s onnan zeneszó mellett vonultak le a köz­ség házához. A menet élén egy öregebb polgár­társ hatalmas zászlót lobogtatott, a melyen hatal­mas betűkkel volt felírva Kovách Dezsőnek, a majd megválasztandó uj jegyzőnek a neve. A választási aktus déli fél 12 órakor kez­dődött. Dr. Perczel Béla főszolgabiró megnyit­ván a választó közgyűlést, legelső sorban Kovácll Gyula nyugalomba vonuló körjegyző érdemeit méltatta gyönyörű szép beszédben, melyet több­szörösen szakított félbe az élénk éljenzés. Végül indítványozta, hogy a távozónak érdemei a mai közgyűlés jegyzőkönyvébe m^egörökittessenek, amit nagy éljenzéssel fogadtak el a képviselőtestületek. Kovácll Gyula azután a meghatottságtól tele szívvel és könnyező szemekkel fogott bele, hogy hálás köszönetét nyilváníthassa, de néhány szó­nál tovább nem juthatott, könnyekbe fúltak a szavak és a három község képviselőtestületi tag­jai is könnyeket törültek arcukról. A búcsúzó szavakat ilyen körülmények közt úgy kellett másnak felolvasni s azt Faludi Ádám závodi plébános, képviselő-testületi tag indítvá­nyára, egész terjedelménen jegyzőkönyvbe fog­lalták. — Ezután következett a tulajdonképeni választás. Etnöklő főszolgabiró bejelentette, hogy a megüresedett állásra két pályázó kérvénye ér­kezett be s a törvény értelmében mindkettőt je löli. Közfelkiáltással Kovácll Dezsőt választották meg. Az eskü letétele s az uj jegyzőnek köszö­netnyilvánítása után, egymásután keltek fel az öreg és fiatal képviselőtestületi tagok és bizony szeretettől sugárzó szemekkel üdvözölték mind­annyian a fiatal uj körjegyzőt. A választás befejezése után, természetsze­rűen következett a magyaros áldomás.— A kép­viselőtestületi tagoknak a tanácsteremben, — a többi vendégeknek a magánlakásban terítettek. Amott a késő éjféli órákban oszladoztak, einitt pedig kivilágos kivirradtig tartott a kedélyes hangulat és tánc. A folyó évre szóló előfizetési pénzeket, valamint a hátralékos hirdetési dijakat kérjük a kiadó­hivatalhoz mielőbb beküldeni. HÍREK. — Személyi hírek. Simontsits Elemér fő­ispán ma haza érkezik Szentmártonkátáról, hogy holnap a közigazgatási bizottság ülésén elnököljön. Förster Zoltán alispán, ki hivatalos ügyben Budapesten időzött hétfőn délután haza érkezett. — Kitüntetés. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király Madarász Elemér belügy­miniszteri miniszteri tanácsosnak, vármegyénk egykori főjegyzőjének a Lipót rend lovagkereszt­jét adományozta. — Előléptetés. A Magyar általános Kőszén­bánya részvénytársaság legutóbb Teleki Géza gróf elnöklésével tartott ülésén földinket, Krausz Frigyes cégvezetőt aligazgatóvá nevezte ki. — Áthelyezés. Az igazságügymiuiszter Beke József gyönki kir. járásbirósági írnokot a kapos­vári kir. törvényszékhez helyezte át hasonminő- ségben. — Fogalmazói VÍ2Sga. Kenézíj Endre szek­szárdi p. ü. számvizsgáló, végzett joghallgató, a napokban jó sikerrel tette le a fogalmazói vizsgát. — Alapszabály jóváhagyás. A simontornyai önkéntes tűzoltó testület módosított alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta. — Idegen rendjel. A király megengedte, hogy Rozsics Endre máv. főellenőr, aki éveken keresztül az ujdombóvári állomás főnöke volt, a Schamburg Lippe Adolf Gusztáv uralkodó her- czeg házi rendjének III. oszt diszrendjét elfo­gadja és viselje. — Tanulmányút. A szekszárdi polg. fiúis­kola tanulói f. hó 18-án tanulmányi kirándulást tesznek Pécsre és annak környékére. A tanuló­kat Holüb János igazgatón kívül több tanár kiséri útjukban. — Drágasági pótlék. Sárpilis község kép­viselőtestülete a községi vezető jegyző részére évi 1000 kor. drágasági pótlékot szavazott meg. — Nyugdíjazás. A pénzügyminiszter Csiz- mazia József szekszárdi p. ü. végrehajtót — sa­ját kérelmére — nyugalomba helyezte. — Eljegyzések. Dr. Holüb József, Nemzeti Múzeumi segédőr pünkösd vasárnapján eljegyezte Bodnár Micit, Szekszárdon. Herczegh Tihamér kunmadarasi betétszer­kesztő telek könyvvezető eljegyezte Dombóvárról Bachrach Erzsikét. Welledits László szabadszentkirályi tanító jegyet váltott Lágler Sándor bonyhádvarasdi kántortanitó leányával, Bözsikével. S~ondg István és neje, született Haidekker Matild örömmel jelentik, hogy leányukat Erzsé­betet Sándor Béla kir. törvényszéki jegyző el­jegyezte. Szekszárd, 1913 május hó. — A vőlegény szülei Sándor Dezső és neje, született Nesnera Ilona hasonló jelentést adtak ki*. — Megjöttek a buC3U30k. A szekszárd bel­városi templomból Mária Gyüdre, az újvárosiból pedig Andocsra indult csütörtökön egy-egy pro- cessió. A bucsusok mindkét helyről tegnap este 6 órakor érkeztek vissza. — Az orvosi tudomány minden súlyos kór, de különösen az epilepsia ellen lankadatlanul kutatja a biztosan gyógyító módszert. Igazán örvendetes, hogy orvosi szakkörök is mindjobban elismerik, miszerint az a gyógymód, melyet dr. Szabó B. Sándor az epilepsia gyökeres gyógyí­tására meghonosított, azért válik be oly kitünően, mivel nem a szokásos mulékony és kétes hatású gyógyszereket rendeli, hanem minden egyes eset­ben a betegségnek foka és mértéke, kor, nem és estalkat szerint alkalmazza kiváló módszerét, mely egyedül képes biztos és tartós gyógyulást ered­ményezni. Gyógyulást keresőknek felvilágosítást dr. Szabó B. Sándor rendelő intézete ad, Buda-. pest, Nagykorona utca 18. — Sertésvász. Sekszárdon a sertésvész szór­ványosan fellépett, miért is a sertéspiac lezáratott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom