Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-05-13 / 38. szám
XXIII. IX. évfolyam. 38. szám. Szekszárd. 1913 május 13. Előfizetési ár: Egész évre . .16 korona. Fél évre .... 8 „ Negyed évre ... 4 „ Egy szám ára , . 16 fillér. ■lefizetéseket és hirdetéseket . kiadó- hivatalon kívül elfogad a Molnár-féle könyvnyomda és papirkereskedés r.-t. Szek8zárdon. Egye* Mérnök ugyanott kaphatói. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyészfési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer s hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőségi teleton-szám: 18 és 24. — Kiadóhivatali teleton-szám : 18 és II. Szerkesztőség: 'Bezerédj István-ulca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő össia> közlemények. Kiadóhivatal : Béri Balog Adám-utca 42. Az előfizetési pénzek és hirdetések Id. küldendők. Néptanítóknak, ha az előfizetést egész évre elör 1 e küldik, 8 kor. Főszerkesztő: Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Pünkösdi ajándék. Nem éppen piros pünkösd napos napjára, de mégis a nagy ünnep jegyében kipattant a nagy titok, melyet a szövetkezett ellenzék közkatonái készítettek elő a nemzetnek. A titkolódzás ez úttal sikerült. Nem ütötték, mint rendszerint, nagydobra, nem harangoztak eléje „sippal-dobbal, nádi hegedűvel“ és igy természetes, hogy a kipattant titkok hatása nagy és egyetemes. Igazi meglepetés számba megy -a dolog. A 3 frakcióra oszlott függetlenségi párti képviselők közül mintegy 80 „közkatona“ Írásban szerződött egymással, hogy egységes pártot alakítanak. A „közkatonák“ e ténye annál nyomosabb, mert arról előzetesen pártjaik egyetlen vezérembere se tudott semmit. Vagyis a közkatonák ezúttal nem voltak kiváncsiak a vezérek véleményére, óhajtására, vagy éppen akaratára és cselekedtek úgy, amint azt szükségesnek tartották, a vezérekre bízva, hogy vagy csatlakoznak hozzájuk, a közkatonáikhoz és akkor lesznek vezetett vezérek, vagy pedig nem csatlakoznak és akkor lesznek sereg nélküli ex-vezérek. Ami ezen politikai tény személyi, egyéni vonatkozásait illeti, azt majd a két függetlenségi pártvezér Justh és Kossuth táborkarával együtt tisztába hozza, ha akarja, közkatonáival ; a mi véleményünk e dologról az, hogy a közkatonák egy kis palota-forradalmat csináltak a saját vezéreik ellen, akik nem csak, hogy annak idején a szétválást előidézték, de azóta is az egyesülést mindig lehetetlenné tették. Ez a palotaforradalom egy újabb megnyilatkozása annak az erőltetett terrorista politikának, mely az obstrukció jelszavával vonult harcba és tartja megszállva még most is a kedélyeket. E politika éle most a függetlenségi vezér- és táborkar ellen irányult. Ennek a vezér- és táborkarnak most nincs más választása, mint: jó képet vágva a rossz tréfához, követni a közkatonákat és megcsinálni az egyesülést, ami eddig lehetetlen volt éppen ő miattok és megvalósítani az „egy akol egy pásztort“, aminek eddig még a gondolatát se tudták elviselni. Magát a függetlenségi párt egységesítését nemcsak helyeseljük, de szükségesnek is tartjuk, természetesen abban a reményben, hogy az egységes uj párt bevonul a parlamentbe és ott, mint alkotmányos tényező, teljesiti ellenőrző hivatását és kötelességét. A mi felfogásunk az, hogy a meglepetésszerűen előkészített egyesülésnek épen ez a szándék, ez a cél volt a mozgató rugója és épen ezért helyeseljük azt, mint az ellenzéki hivatás lelkiismeretének megnyilatkozását. Ezt a hivatást az ellenzéknek teljesítenie is kell s e hivatás teljesítését minden alkotmányos tényezőnek elő kell segítenie; e hivatás teljesítése közben azonban az ellenzéknek le kell tennie arról a prepo- ténskedő, intranzigens, despotikus álláspontról, mely a törvényhozás többségét semmibe se véve, a kisebbséget teszi meg nemcsak a többség vádlójául és döntő bírójául, de egyúttal a nemzet hivatott képviselőjéül. Ez az álláspont jogtalan és nem is érvényesíthető. Az ellenzék küzdhet vélt, vagy igazi jogaiért a parlamentarizmus minden megengedett fegyverével, de mig a nemzettől többséget nem kap, mint kisebbség kell viselkednie és tűrnie a többség uralmát. Ha nem teszi, annál rosszabb lesz reá nézve. F. IS*. KÖZSÉGI ÜGYEK. Körjegyző bucsuzás és választás. F. hó 8-án volt a nyugdíjba vonulás folytán megüresedett kisvejkei körjegyzői állás betöltése s egyúttal a nyugalomba vonuló körjegyzőnek, Kovách Gyulának bucsuzása a jegyzőség- hez tartozó bárom község elöljáróságától. Mindakét esemény a körjegyzőséghez tartozó községek valóságos ünnepségének keretében folyt le. A választást vezető elnök, dr. Perczel Béla járási főszolgabíró érkezeset iaracklövések adták tudtul s erre következett egy kedves és egyenesen a nép leikéből fakadt jelenet. A három köz ség képviselőtestületének és elöljáróságának tagjai nem a községházán, hanem az ettől jól távol eső korcsma udvarán gyülekeztek teljes számban s onnan zeneszó mellett vonultak le a község házához. A menet élén egy öregebb polgártárs hatalmas zászlót lobogtatott, a melyen hatalmas betűkkel volt felírva Kovách Dezsőnek, a majd megválasztandó uj jegyzőnek a neve. A választási aktus déli fél 12 órakor kezdődött. Dr. Perczel Béla főszolgabiró megnyitván a választó közgyűlést, legelső sorban Kovácll Gyula nyugalomba vonuló körjegyző érdemeit méltatta gyönyörű szép beszédben, melyet többszörösen szakított félbe az élénk éljenzés. Végül indítványozta, hogy a távozónak érdemei a mai közgyűlés jegyzőkönyvébe m^egörökittessenek, amit nagy éljenzéssel fogadtak el a képviselőtestületek. Kovácll Gyula azután a meghatottságtól tele szívvel és könnyező szemekkel fogott bele, hogy hálás köszönetét nyilváníthassa, de néhány szónál tovább nem juthatott, könnyekbe fúltak a szavak és a három község képviselőtestületi tagjai is könnyeket törültek arcukról. A búcsúzó szavakat ilyen körülmények közt úgy kellett másnak felolvasni s azt Faludi Ádám závodi plébános, képviselő-testületi tag indítványára, egész terjedelménen jegyzőkönyvbe foglalták. — Ezután következett a tulajdonképeni választás. Etnöklő főszolgabiró bejelentette, hogy a megüresedett állásra két pályázó kérvénye érkezett be s a törvény értelmében mindkettőt je löli. Közfelkiáltással Kovácll Dezsőt választották meg. Az eskü letétele s az uj jegyzőnek köszönetnyilvánítása után, egymásután keltek fel az öreg és fiatal képviselőtestületi tagok és bizony szeretettől sugárzó szemekkel üdvözölték mindannyian a fiatal uj körjegyzőt. A választás befejezése után, természetszerűen következett a magyaros áldomás.— A képviselőtestületi tagoknak a tanácsteremben, — a többi vendégeknek a magánlakásban terítettek. Amott a késő éjféli órákban oszladoztak, einitt pedig kivilágos kivirradtig tartott a kedélyes hangulat és tánc. A folyó évre szóló előfizetési pénzeket, valamint a hátralékos hirdetési dijakat kérjük a kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni. HÍREK. — Személyi hírek. Simontsits Elemér főispán ma haza érkezik Szentmártonkátáról, hogy holnap a közigazgatási bizottság ülésén elnököljön. Förster Zoltán alispán, ki hivatalos ügyben Budapesten időzött hétfőn délután haza érkezett. — Kitüntetés. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király Madarász Elemér belügyminiszteri miniszteri tanácsosnak, vármegyénk egykori főjegyzőjének a Lipót rend lovagkeresztjét adományozta. — Előléptetés. A Magyar általános Kőszénbánya részvénytársaság legutóbb Teleki Géza gróf elnöklésével tartott ülésén földinket, Krausz Frigyes cégvezetőt aligazgatóvá nevezte ki. — Áthelyezés. Az igazságügymiuiszter Beke József gyönki kir. járásbirósági írnokot a kaposvári kir. törvényszékhez helyezte át hasonminő- ségben. — Fogalmazói VÍ2Sga. Kenézíj Endre szekszárdi p. ü. számvizsgáló, végzett joghallgató, a napokban jó sikerrel tette le a fogalmazói vizsgát. — Alapszabály jóváhagyás. A simontornyai önkéntes tűzoltó testület módosított alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta. — Idegen rendjel. A király megengedte, hogy Rozsics Endre máv. főellenőr, aki éveken keresztül az ujdombóvári állomás főnöke volt, a Schamburg Lippe Adolf Gusztáv uralkodó her- czeg házi rendjének III. oszt diszrendjét elfogadja és viselje. — Tanulmányút. A szekszárdi polg. fiúiskola tanulói f. hó 18-án tanulmányi kirándulást tesznek Pécsre és annak környékére. A tanulókat Holüb János igazgatón kívül több tanár kiséri útjukban. — Drágasági pótlék. Sárpilis község képviselőtestülete a községi vezető jegyző részére évi 1000 kor. drágasági pótlékot szavazott meg. — Nyugdíjazás. A pénzügyminiszter Csiz- mazia József szekszárdi p. ü. végrehajtót — saját kérelmére — nyugalomba helyezte. — Eljegyzések. Dr. Holüb József, Nemzeti Múzeumi segédőr pünkösd vasárnapján eljegyezte Bodnár Micit, Szekszárdon. Herczegh Tihamér kunmadarasi betétszerkesztő telek könyvvezető eljegyezte Dombóvárról Bachrach Erzsikét. Welledits László szabadszentkirályi tanító jegyet váltott Lágler Sándor bonyhádvarasdi kántortanitó leányával, Bözsikével. S~ondg István és neje, született Haidekker Matild örömmel jelentik, hogy leányukat Erzsébetet Sándor Béla kir. törvényszéki jegyző eljegyezte. Szekszárd, 1913 május hó. — A vőlegény szülei Sándor Dezső és neje, született Nesnera Ilona hasonló jelentést adtak ki*. — Megjöttek a buC3U30k. A szekszárd belvárosi templomból Mária Gyüdre, az újvárosiból pedig Andocsra indult csütörtökön egy-egy pro- cessió. A bucsusok mindkét helyről tegnap este 6 órakor érkeztek vissza. — Az orvosi tudomány minden súlyos kór, de különösen az epilepsia ellen lankadatlanul kutatja a biztosan gyógyító módszert. Igazán örvendetes, hogy orvosi szakkörök is mindjobban elismerik, miszerint az a gyógymód, melyet dr. Szabó B. Sándor az epilepsia gyökeres gyógyítására meghonosított, azért válik be oly kitünően, mivel nem a szokásos mulékony és kétes hatású gyógyszereket rendeli, hanem minden egyes esetben a betegségnek foka és mértéke, kor, nem és estalkat szerint alkalmazza kiváló módszerét, mely egyedül képes biztos és tartós gyógyulást eredményezni. Gyógyulást keresőknek felvilágosítást dr. Szabó B. Sándor rendelő intézete ad, Buda-. pest, Nagykorona utca 18. — Sertésvász. Sekszárdon a sertésvész szórványosan fellépett, miért is a sertéspiac lezáratott.
