Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-05-13 / 38. szám

2

•— Családi pótlék. Tolna község képviselőtestülete a községi főjegyző, közigazgatási jegyző és adóügyi jegyző részére azon esetben ha a jegyző nős s a községnél 3 év óta állásban van, tize*ésük 25 £%-át évi családi pótléknak meg szavazta.

— Vizsgák a szekszárdi állami főgimnáziumban. A szekszárdi állami főgimnázium Vili. osztályának vizsgái ma megkezdődtek Az r. k. hittanvizsgáján Meyer Alajos bittanáron kívül, a megyés püspök megbízásából dr. Fent Ferenc apátplebános elnökölt. A reformátusok bittan vizsgáján Gödé Lajos ref. lelkész, hitoktatón kivid : Kátai Endre esperes, Bus Lajos lelkészi, Tóth Károly és Szondy István világi tanácsbirák vettek részt. Az izr. bittanvizsgák pedig dr Rubinstein Mátyás főrabbi vezetésével folytak le.

— Sikerült dalestély Tolnán. (A Szekszárdi Munkásgimnázium „Törekvés“ Dalköre pünkösd vasárnapján bontotta ki zászlóját Tolnán. — A „Fehér Ló“ szálloda összes termeit a szorongásig töltötte be Tolna zene- és dalkedvelő közönsége. A gazdag műsor fénypontját dr. Kramolin Gyula, a Munkásgimnáziumi bizottság alelnöke, a dalkör elnökének tartalmas megnyitó beszéde képezte, melyet lapunk jövő számában teljes egészében közlünk. A beszéd mély hatást tett a jelenvoltakra s frenetikus taps követte előadóját. A műsor többi pontja is mindvégig sikerült előadásban folyt le. A magánszámok közül a Schwillinger Károly által előadott „Futóbolond lett a falu legénye“ és a „Sárika lelkem“ eimü újkeletű hatásos népdalok zajos tetszést arattak. Kitünően sikerült Hemm József „Legénybúcsú“ dala ; kellemes bariton hangja és előadása tapsot váltott ki a hallgatóság köréből. Jól énekelte Honorits József Zerkovitz Béla „Feledjen el“ cimü mii- dalát. Nagy tetszéssel énekelte KoilCZ Ferenc és Joób Géza a szép zenéjü és mély érzésből fakadó „Kossuth apánkhoz“ cimü müdalt; e dallal Tolna közönségének szive világába hatottak. A taps és újrázás nem szűnt meg addig, mig meg nem ismételték. Brinke Ferenc „25 évi boldog házassága“ pedig falrengető kacagást váltott ki a hallgatóság köréből; Brinke különben késő hajnalig mulattatta jóizü mókáival a közönséget Az estély összes számai és annak sikere Miller Gyula karmestert dicséri. A kedélyes mulatságnak — mely anyagilag is fényesen sikerült — a késő hajnal vetett véget.

— Gondnokság alá helyezés. A szekszárdi kir. törvényszék Schaaf János varsádi, Lencz József bátaszéki és Fuggerlh Katalin paksi lakosokat gondnokság alá helyezte.

— A Máv. köréből. A máv. igazgatósága Szünstein Jenő fogalmazógyakornokot Szigetvárról Pincehelyre, Pappert József hivatalnokot Pécsről Pincehelyre, Pál Pál hivatalszolgát Pécsről Budapestre a máv. igazgatóság F. III. b. ügyosztályába, Szomor József állomási málházót Szent- lőrincről Pécs főpályaudvarra, Gavicsán Gyula, Lipkovics Lajos, Herold Antal, Szvácsek Gábor vonatfékezőket Pécs főpályaudvarról Fiúméba, Scbiszler János, lvónyi Péter, Szollár József vonatfékezőket Pécs főpályaudvarról Gyékényesre, Poszek Árpád, Bogyó Endre vonatfékezőket Pécs főpályaudvarról Fiúméba, Kalán János kalauzt Károlyvárosról Péc3 főpályaudvarra, Szőke József vonatfékezőt Fiúméból Pécs főpályaudvarrá, Sabacz János kocsirendezőt Ujdombóvárról Pécs főpályaudvarra, Hegedűs József, Kis Mátyás Bertalan, Doljmann Lőrinc, Szalai István, Béres János, Kaszti Imre vonatfékező kocsirendezőket Zágrábból Pécs főpályaudvarra, Boros György kocsirendezőt Fiúméból Pécs főpályaudvarra és Molnár Károly kalauzt Szentlőrincről Pécs fő- pályaudvarra helyezte át.

— Döry gyümölcs. A Dőry-féle szugát és kandirozott gyümölcsök, amelyeket a közönség a legelőkelőbb fővárosi éttermekből és csemegeüzletekből igen előnyösen ismert, eddigelé is nagy népszerűségnek öivendtek, ezentúl sokkal nagyobb arányokban lesznek majd gyárilag előállítva.. A Dőrg Konzervgyár ban a berendezési munkálatok a befejezéshez közelednek és már janis else jén üzembe lép, egészen közel az ujdombóvári vasúti állomáshoz. A gyár mindenféle gyümölcsöt megvesz és váimegyénk gyümölcstermelői helyesen cselekszenek, ha ajánlataikkal oda fordulnak, legalábi a megyében termett gyümö'csöt a vármegye területén működő gyárban dolgozzák fel. Mint minden ipari fejlődést és gyári alakulást a mi' vármegyénk területén, örömmel üdvözöljük a Dőrg-féle Konzervgyárai is és annak gyors föllendülését őszintén kívánjuk. A gyárban, melynek élén Dőrg Etelka úrnő áll, mindenféle szugát és kandirozott gyümölcsöt, párolt gyümölcsöt, vegyes befőttet, gyümölcsizet, jam-et, egouttee gyümölcsöt és cukorbetegek részére való gyümölcsöt állítanak elő, azokat szép és ízléses kiállításban, ládában, kosárkában, papirdobozban, bádog büdönükben stb. szállítják, az árak és egyéb részletek az árjegyzékből tűnnek ki.

TOLNAVÁRMEGYE ,/k a KÖZÉRDEK

— Műkedvelő előadás Bunyhádon, A bonyhádi ifjúság Onképző köre szép és minden tekintetben sikerült szinielőadást rendezett pünkösd vasárnapján az Eötvös szállóban. Ez alkalommal mutatta be az egylet először ujonan épült, remekül festett színpadát, mely Linhardt Vilmos budapesti cég mesteri alkotása. A műsoron Szigligetinek „Szökött katona“ c. népszínműve szerepelt, melynek szerepeit kivétel nélkül az egylet tagjai vállalták magukra. Különösen nagy hatást ért el Eibenschütz Vilmos (Gergely kovács), ki ritka nehéz szerepét igazi átérzéssel és dilettánst meghaladó rutinnal játszotta el. Nem kevésbbé kell kiemelnünk Bárány Jozefint (Kamila grófnő), ki diszkrét játékával általános dicséretet érdemel. Weisz Ármin pedig Monti gróf szerepében nyújtott igen ügyes alakitást. Igen bájos volt Breitenstein Margitka, ki a gyámleány szerepét játszotta. Kellner Mór pedig az álmos kovácsinas szerepét játszotta olyan humorral, amelyet akármelyik fővárosi komikus megirigyelhetett volna. Harsogó kacaj fogadta minden jelenését. Zöldi ezredes szerepe Sckwarcz Jenőben talált méltó kreátora. De a kisebb szereplőkről (Sajó, Szokolics Ilonka, Bausch stb.) is csak dicsérettel kell megemlékeznünk, mert pompás játékuk méltóan hozzájárult az est sikeréhez. Volt is tapsban, csokorban bőven részük. Kár, hogy az intelligencia (lehet, hogy tán ép az ünnep miatt) nem vett nagyobb számban részt, mert az oly egyesület, melynek tagjai távoltartva magukat korcsmázástól, kártyázástól, nemes szórakozásban lelik örömüket, megérdemli, hogy támogassák. A rendezés Heisler Jenő érdeme. Előadás után tánc volt kivilágos- kivirradtig. -—g —ly.

— A bátaszék —mohács—pélmonostori vasút.

Sey Tamás mohácsi főszolgabíró értekezletre hívta össze Mohácson a bátaszék—mohács—pélmonos- tori vasút ügyében érdekelt mohácsi és baranya- vári járásbeli községek képviselőit, kik közül körülbelül százan jelentek meg; Sey Tamás főszolgabíró az értekezlet megnyitása után átadta a szót a vasút engedményesének, Horváth István mérnöknek, aki az építendő vasút részleteiről tartott előadást. Majd a megjelent községek képviselői kijelentették, bogy a legmesszebbmenő támogatásban fogják részesíteni az építést. Délután Mohács képviselőtestülete tárgyalt az építendő vasútról és 300.000 korona hozzájárulást szavazott meg. Ebből az alkalomból a ,,Mohács és Vidéke“ lelkes vezércikkben agitál a tervezett vasút mellett s nem érdektelen, amikor a múlt hibáira vonatkozólag igy ir: „Egyet azonban elhibáztunk. Midőn Leopold Lajos szekszárdi vállalkozó a szekszárd—mohács—pélmonostori vasút építését tervezte és a költségekhez való hozzájárulás végett városunk képviselőtestü'etéhez fordult, ez elmulasztotta, hogy két kézzel ragadja meg az alkalmat ezen vasúti terv létesítéséhez. Nem tudott a vállalkozóval megegyezésre jutni, aki ennek következtében csak a szekszárd — bátaszéki vonalat építette ki. Csak most, mióta a pécs— bátaszéki, meg a kiskőszeg—pélmonostori vasutak kiépültek, érezzük az elkövetett hiba nagyságát. Városunk forgalma, kereskedelme kezd hanyatlani, visszafejlődni. Megesik ez minden olyan hellyel, melynek vasútja zsákutcában végződik és nem iparkodik uj közlekedési vonalakkal az államvasutak vasúti forgalmába bekapcsolódni és minél nagyobb vidékeket körzetébe belevonni.“ Sajnos igy van ez nemcsak Mohácson, hanem Szek- szárdon is. A régiek rövidlátásáért bűnhődik az egész jövő nemzedék.

— Modern fényképezés cimü könyv úgy a kezdő, mint a haladó amatőröknek kitűnő tanácsadó, receptkönyv stb. > elyből a legújabb eljárások a művészi amatőrképek előállításához benn- foglaltatnak lakónikus rövidséggel. Ára K. 1*80. Megrendelhető csak a szerzőnél, Leopold Kornél, Budapest, VII., Erzsébet-körut 41, ki azt utánvétellel, illetve a pénz előleges beküldése mellett küldi.

— Halálozás. Pécsváradon f. hó 8 án Lausch mann Vencel vallás- és közalapitványi uradalmi nyugalmazott erdővód 82 éves korában elhalt. Fiatal «veiben hosszabb ideig a szekszárdi alapítványi uradalomnál teljesített szolgálatot.

Rozmanils Lajosné szül. Sugh Hermin, Sugh József volt rk. hitközségi gondnok leánya, hosszas szenvedés után Pécsett elhunyt.

— Ajándék a múzeumnak. Ludvig József nagyszékelyi jegyző, kelta-korbeü két bokapere- cel bronzból és két karperecét fából, ajándékozott a múzeumnak.

— Vi’sgálatok. A bonyhádi ág. h. ev. főgimn. Vili. oszt. tanuló máj. 14—1 7-ig osztályvizsgálatot, május 19—21-ig pedig írásbeli érettségit tesznek.

— A dombóvári Járásbíróság építése céljára felhasználandó területet pénteken mérték ki, mely alkalommal almási Balogh Lóránd építészi tanár volt ott a minisztérium részéről. Áz építést e héten megkezdik.

— A magyar ágyugyár. Néhai való jó Gábor Áron óta e szép hazában nem is beszélt senki ágyúról s egyéb ilyen hadi felszerelési tárgyakról, mert a nagy idők elmúlta óta ilyen üzemű gyár nálunk nem volt s a hadsereg és honvédségünk fegyver felszereléseire tömérdek milliót fizettünk ki — habár részarányban is — a külföldnek, de, amely milliókból magyar embernek — ha mindjárt munkásnak is — egy árva fillér se jutott, mert nem tudunk rá esetet, hogy magyar ember ágyút önteni, csinálni tanult volna, vagy hogy az ezzel foglalkozó gyárak, akár a pilseni Skoda-müvek, akár az esseni Krupp-mü- vekben nem hogy mint képzett technikus vezető szerepe, de még talán közönséges napszámos munkás szerepe se volt. Az agyon becsült Lukácskormányé az érdem, hogy a magyar ágyugyár Győrött létesül. Ki van kötve az alapítási szerződésben, hogy az alkalmazottak 75 százalékának magyarnak kell lennie. A gyár két év múlva felépül. Honnan fogja venni a magyar ágyugyár a neki első pillanattól kezdve szükséges szakképzett munkásokat, szerelőket, mérnököket? — Készen van rá már itt az emberanyag? Gondolt már valaki erre a mesterségre. Alig hisszük. — Azért mégis meg van már a magyar ágyugyár- nak az első magyar szakképzett alkalmazottja. Senki más ez, mint ifj. Szendrei László, — kinek édesatyja mint vasúti ellenőr itt is lakott 6 évig városunkban. A fiatal embert a helybeli IV. gimnáziumi osztály elvégzése után édesatyja azonnal a gépipari pálya gyakorlati elsajátítására adta és pedig, hogy a német nyelvet s a fejlettebb gépipart sajátítsa el, Braunschweigba vitte. Másfél évig gyakornokoskodott itt a fiatal Szendrei, majd innen Wienbe került a kábelgyárba s jelenleg is több mint egy éve, hogy a drezdai motorgyárban do'gozik. E téren tehát a tényleges gyakorlati ismerete oly annyira megvan, hogy mint felszabadult segéd dolgozik. — A magyar ágyugyár felállításának hírére édesatyja azonnal érintkezésbe lépett a Skoda-müvek vezérigazgatójával, hogy a gyár felépülésének tartama alatt foglalkoztassák a fiatal embert úgy a gyakorlati munka, mint a szerkesztés és rajzolás terén pilseni fegyvergyárukban s mire az uj magyar gyár felépül, bevonul oda az addig szakképzett magyar fiú is. Természetes, hogy a gyakorlati idő után következni fog az elméleti kiképzése valamelyik külföldi Technikumon s így lesz a fiatalember teljesen alkalmas arra, hogy hasonló képzettségű külföldit kiszorítson. A Skoda-müvek vezérigazgatósága a fiatalembert a napokban értesítette arról, bogy ilyen célból gyakorlati kiképzésre megfelelő dotáció mellett alkalmazza. — Ajánljuk az esetet a magyar szülőknek követendő példa gyanánt.

— Az egészség vonzerővel btr. Naponta tapasztalhatjuk. Csak egy példa: A. ur köhög. Észre se vesztik. A. ur hosszabb időn át köhécsel. Ismerősei aggódva elkerülik. A. ur hurutja mind erősebbé válik. Embertársai óvatosan elkerülik-, vagy csak morális kényszernek engedve, elfordulva mernek vele társalogni. Kinos következményeit látjuk tehát egy kis rekedtségnek, nem tekintve a benső következményeket, u m. hők- hurut, influenza, asthma, tudőfájás, amiket pedig a Sirolin „Roche“ használatával könnyen megelőzhetünk. Óvatosság legelemibb követelménye pedig csak annyi, nem szabad megfáznunk. Kell, hogy ez legyen a legfőbb gondunk. Aki életét és egészségét szereti, Sirolin „Roche“ kúrát tart. A Sirolin „Roche“ minden gyóg> tárban kapható, nagyon ajánlatos a háznál készletben tartani.

— A szászvári úri műkedvelő társaság előadása a bányatelepen. A szászváriak, hogy unal mukat elűzzék, illetve maguk is szórakozzanak és másokat is mulattassanak, pár vidéki taggal kiegészítve, műkedvelő társasággá tömörültek s a minapában Lanfs és Kratz „A páholy“ cimü bohózatát pompás, élénk előadásban, mely vidéki műkedvelőknél szokatlan magas nívón mozgott, adták elő. A darab ügyes rendezés mellett, pompásan pergett s a cselekmény, valamint a párbeszédekben felvillanó humor, párosulva a jeles játékkal, csakhamar tág teret nyitott magának a különben s hálás közönség soraiban. A vidéki intelligencia nagyon okosan teszi, ha ily nemesen szórakozik, mig a boldog fővárosiak csak kártyáznak, hisz van pénzük elég 30°/ora. Kívánatos volna, hogy ezen tehetséges műkedvelő társaság állandósítva, tovább fejlesztené művészetét, mellyel^a könnyebb fajtájú vígjátékok és népszínművek terén nagyobb helyeken is meleg elismerésre számíthatna. — Limbacher Sándor főkönyvelő és Gartner Etek káplán rendezése és súgása mellett Perler Jánosné, Friedszam Mariska, Limbacher Sándorné, Mess Jenőné, Rumbus Ilka, Becht Bözsike, valamint Limbacher Sándor, Perler János és Antal, Ulrich György, Mess Jenő és Szűcs Jánosé az érdem, őket illeti a köszönet, mellyel minden jelenvolt az élvezetes estélyért nekik szívesen adózott. Folytatását kérjük. Egg jelenvoll.

191 3 május 13.