Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-04-10 / 29. szám

időszakának elmúltáig az iskolától távol tartan dók és a többi gyermekekkel Való érintkezéstől eltiltanrók és úgy a ragályos betegségből fel- gyógyultak, mint az azokkal egy háztartásban élő egészséges gyermekek a lakás fertőtlenítése és rágálypzó képességük elmúlása után csak megfürösztve és szappannal jól lemosva és a betegség alatt nem használt tiszta ruhába öltöztetve boesájthatók csak az iskolába, illetve óvodába.

A kanyaró kivételével a többi heveny fér tőző betegségek miatt bezárt tantermek megnyitásuk előtt formalin vagy kéngőzökkel alaposan fertőtienitendők, kitisztítanánk és kiineszelendők; ajtóik, ablakaik, padlóik és a bennük levő tárgyak és bútorok 2 °/o-os sublimát vagy legalább .3 °/o os carbolsavoldattal lemosandók.

Kanyaró után elegendő a helyiségek kiiisz' titása és jól kiszellőztetése. Ugyanígy fertőtienitendők a ragályos betegek lakásai is, azon hozzáadással, hogy a betegek és környezetük által használt ágy és ruhaneműéit a helyiségek fertőtlenítése alatt a többi tárgyakkal együtt azokban bent hagyandók és azután még a gőzfertőtlenitő gépben is fertőtienitendők és a mosható ágy és •ruhanemüek ezenkívül még forró lúgban is ki- mosandók.

Végül meg vagyok győződve, hogy főszol gabiró (po!gármeste]•) ur a tanügy fomos érdé-, keitől áthatva, ezen veszedelmes epidémiák elfojtására a saját hatáskörében is minden lehetőt el fog követni, hogy a nemzeti nevelés fontos munkájának minduntalan való megzavarása csak a legritkább esetekben fordulhasson elő.

ü irtagántiMlneKok

‘ Az a nagy szociális átalakulás, amely az

utóbbi évtizedekben az egész művelt világban az összes népretegeket megmozgatta, a bérmunkásoktól eljutott végre a müveit középosztály leg- kevésbbé független és leginkább lekötött rendjéhez, a magánhivatalnokokhoz is. Az utóbbi években Németországban és Ausztriában nagy agitáció indult meg a magánhivatalnokok szociális helyzetének javítása érdekében és ez az agitáció hosszas erőfeszítések után elérte azt, hogy a törvényhozás a hivatalnoki kar gazdasági helyzetét töbhé-kevésbbé megfelelő törvényekkel megjavította.

Mint minden szociális mozgalom, úgy ,ez is, legutoljára érkezett el hazánkba. A demokratikus haladás elvének térfoglalásával együtt mozdult meg a magyar hivatalnoki kar. Az újságolvasó közönség a legutóbbi napokban igen gyakran értesülhetett a magánhivatalnokok újabb és újabb győzelméről. A szervezkedés mind nagyobb ered menyeket mutat fel és a legközelebbi jövőben remélhető az is, hogy a magyar hivatalnoki kar mindazokat az előnyöket meg fogja szerezni, amikben a német és osztrák magánhivatalnokok a törvényhozások jóvoltából részesültek. A magyar szervezkedésnek azonban legfőbb hibája a teljes és szoros centralizálás.

TOLNAVÁRMEGÍdf és a K0ZEROEK

—’--------------------m,----------------------------------------------------------A régebbi és újonnan alakult országos szervezetek eddig nagyobb részt a fővárosi tisztviselői karral foglalkoztak. .V szervezkedést azonban ki kell terjeszteni a vidékre is A vidéket, amelyet eddig figyelmen kívül hagytak, kitartó munkával sokkal erősebben és határozottabban lehet megszervezni, mint a fővárost. A vidéki hivatalnoki kar elhanyagoltan és szervezetlenül áll szemben a vidéki intézetekkel és munkaadókkal.

Városonként, vagy kerületenként kell a vidéki hivatalnoki kart szervezni és pedig nemcsak gazdasági, hanem politikai értelemben is. Amint a szociáldemokrata párt — ez eddig ugyan eredménytelenül — a, politikai mozgalmakban is tömörül, úgy kell a hivatalnoki kart is tömöríteni. A szociáldemokra párt politikai szervezése felett annyiban lesz előnyben egy megszervezendő hivatalnoki kar, illetve hivatalnoki párt, amennyiben a hivatalnokok nagyobb része aktív és pasz- sziv szavazati joggal már bir. Egy megszervezett hivatalnoki osztály minden vidéki kerületben elég tekintélyes számú lehet arra, hogy csak olyan jelölt megválasztásához járuljon hozzá, aki a hivatalnoki kar érdekeit is figyelemre méltatja.

A német és osztrák hivatalnoki kar szervezkedése és különösen elért eredményei ugyanarra az időre esnek, amikor az általános választójog elve felhangzott, illetve diadalra jutott. A mai parlament, még ha megértené is a hivatalnokok szer vezkedésének, kívánságainak és követeléseinek jogosságát, épen a munkaadókkal, illetve az inté- zsetekkel való szoros kapcsolata, és azokkal kon gruens anyagi érdekei miatt, feltétlenül vonakodik a tisztviselők érdekeinek megfelelő és igen sokszor az intézetek anyagi érdekeibe ütköző törvényeket hozni és reformokat megvalósítani.

A közigazgatási bizottság ülése.

Tolnavármegye közigazgatási bizottsága f. hó 9-én tartotta április havi ülését Simontsits Elemér főispán elnöklésével.

Jelen voltak : Forster Zoltán alispán, Éri Márton dr. főjegyző, Kurz Vilmos kir. tanácsos árvaszéki elnök, Gallér János pénzügyigazgató helyettes, Drágíts Imre dr. tiszti főorvos, Kiss Ernő dr. tiszti ügyész, Tóth Henrik műszaki tanácsos, Padányi Andor kir. tanfelügyelő, Mat kovits Sándor kir. gazdasági felügyelő helyettes, Bernrieder József, Bernrieder János, Schell József báró, Örffy Lajos, Török Béla, Kovács S. Endre, Apponyi Géza gróf vbt. tanácsos, Fekete Ágoston, Sigora Lajos kir. törvényhatósági fő- állatorvos, Simon Rudolf dr. kir. ügyész.

Elmaradásukat igazolták: Perczel Dezső vbt tanácsos és Szabó Károly. A főbb határo zatok a következők :

Simontsits Elemér főispán, a néhai Széchenyi Sándor közigazgatási bizottsági tag helyére megválasztott Apponyi Géza gróf vbt. tanácsost megjelenése alkalmából szivélyes szavakkal üdvözölvén, azon reményének adott kifejezést, hogy ő excellenciája a közérdek javára irányuló bizottA schönbruni béke nagy területveszteséget 1 rótt Ausztria-Magyarországra, mely elvesztett j területeket Ausztria-Magyarország csak a bécsi kongressus után kapta ismét vissza.

Az örökké emlekezetes wagrami csatasikon eldőlt a 3 hónapos hadjárat sorsa. A Hofer András által vezetett tiroli népfelkelés az alattvalói hűség es az emberi önfeláldozás legszebb példáit statuálta ugyan, de ezek már csak epizódjai voltak inkább ennek a véres hadjáratnak, melynek legszebb napja Aspern, legkimagaslóbb alakja pedig Károly főherceg marad.

Nehány szóval meg kell még emlékeznünk arról, hogy a monarchia hadseregének egy része a galíciai határon elég sikeresen küzdött a benyomuló lengyelek és oroszok ellen s egy ellenséges invázió veszedelmét legalább erről az oldalról szerencsésen elhárította.

Mérhetlen veszteség volt az osztrák-magyar hadseregre, hogy Znaim után leteszi a vezéri pálcát és magan életbe vonul az a hős, aki a belgiumi, délnémetországi, olaszországi harctereken mar mint 23—24 éves fiatalember annyiszor vezette győzelemre az osztrák magyar hadsereg zászlóit (1794, 1796, 1799, 1805) s akinek először adatott meg a dicsőség, a világhódítót megállítani győzelmi útjában.

Hadvezéri tehetsége természetesen nem érte el azt a polcot, amelyre a világ legnagyobb .hadvezére első Napoleon emelkedett, de viszont nem is állott rendelkezésére az a korlátlan hata- .. lom, mellyel a nagy corsikai, az absolut impe- rátor rendelkezett, aki tetszése szerint válogathatott az eszközökben s kímélet nélkül vehette igénybe egy hozzá végletekig ragaszkodó, egységes nagy nemzet anyagi és katonai erejét.

Mig Károly főherceg cselekvéseiben a bécsi haditanács s nem ritkán egyéb faktorok által minduntalan akadályozva lett, addig első Napoleon aki már hadvezér korában sem akart maga mellett más akaratot megtűrni, császárrá történt koronáztatása után annyival is inkább szabadon érvényesíthette akaratát, mert jól tudta, hogy a nagy katonai dicsőségtől elkábitott francia nép szívesen fogja követni a legvakmerőbb és legkalandosabb vállalkozásokba is.

Természet és jellemre nézve Károly főherceg merőben ellentéte volt Napóleonnak, mert mig az utóbbi erőszakoskodó, hiú, a végtelenségig hatalom és nagyravágyó volt, addig Károly főherceg szelid s dacára beteges testalkatának békülékeny s nagyon is mérsékletre hajló ember volt. Dacára, hogy tehetségénél és nevelésénél fogva a katonai pálya vonzotta, mégis nem szerette a háborút s Ferenc császár udvarában tulajdonképen ő képviselte nem egyszer a háborús irányzattal szemben a béke pártot. Nagy akadálya volt Károly főhercegnek gyenge testalkata és beteges volta is és sokszor csak a legnagyobb akaraterővel tudott a testi szenvedéseken erőt véve, hivatása nehéz kötelességeinek megfelelni.

Mint hadvezér rendkívül nagy személyes vitézségével tűnt ki s nem csak Aspernnél, ahol személyes közbelépésével a győzelmet csikarta ki magának, hanem egyéb csatokban is gyakran tette ki magát a legnagyobb veszedelemnek s az ellenséges fegyvertüz közepette nem egyszer hullottak el mellette a legjobb tisztjei. Magyarország iránt mindig rokonszenvvel viseltetett, környezetében mindig több magyar volt, kiket különös jóindulatával tüntetett ki.

Tettei, melyek még az ellenségnél is nagy elismerésre és méltánylásra találtak, maradandóbban hirdetik emlékét a bécsi burg előtt álló hatalmas lovasszobornál is s a latin költő szavaival bátran mondhatta volna el magáról exegi monumentum aere perennius'. ~

sági munkálkodásban mindig készséggel fog részt venni: Apponyi Géza gróf az üdvözlő szavakat megköszönve, .■kijeiéntettte, hogy bizottsági jogai és kötelességei gyakorlásában mindig Széchenyi Sándor gróf nyomdokait fogja követni.

Strasszer Henrik és társai felebbezése a somogyszil—dombóvári vicinális közút érdekeltsége tárgyában elutasittatott, úgyszintén' Szalay Alajos nyug. döb'-öközi plébános felebbezése is.

HÍREK.

— Szemslyi hírek. Bezerédj Viktor-belügyi államtitkár és vejével Bezerédj Andorral kedden Szekszárdon tartózkodott s megtekintette a selyemgyárat, továbbá látogatást tett Simontsits Elemér főispánnál. — Az államtitkár tiszteletére úgy a megyeházára, valamint a selyemgyárra is kitűzték a nemzeti lobogót.

Gróf Apponyi Géza vbt. tanácsos, volt főispán tegnap résztvett a vármegye közigazgatási ülésén.

Simontsits Elemér főispán, kedden, néhány napra Szentmártookátára utazik.

— Kinevezés. A belügyminiszter Dömötör Miklós szekszárdi anyakönyvvezetőt Nagybecske- rekre nevezte ki állami anyakönyvvezetövé.

— Eskütétel. Dr. Gulyás József szekszárdi ügyvéd, kit.Simontsits Elemér főispán tb. főügyésznek kinevezett, az előirt esküt letette.

— Névváltozás. Blau Lajos budapesti lakos családi nevét Balázsra változtatta.

Kálisch Avram paksi születésű budapesti lakos családi nevét Kálmánra változtatta.

— Szakfelügyelői kinevezés. A király a vallás és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére, Scherer Sándor bajai állami tanítóképző intézeti igazgatót a VI. fiz. osztályba való meghagyása mellett, tanitó- és tanitónoképző intézeti szak- felügyelővé nevezte ki.

— Jutalom, Fördös Géza és dr. Müller János ügyvédeket, kik a rendőri büntetőbíróság ügyészei, az e hatáskörben kifejtett tevékenységért 200—200 korona jutalomban részesítette a belügyminiszter.

— Április II. Holnap lesz az 1848. évi márciusi események törvénybe iktatásának évfordulója, mely alkalommal Szekszárdon a középületeket fellobogózzák, az előadások szünetelnek, az iskolákban ünnepélyek tartatnak. — Az üönepi misét dr. Fent Ferenc apát plébános 8 órakor tartja, melyen az ifjúságon kívül a hivatalok képviselői is megjelennek.

— Helyszíni tárgyalás. Felsőnyéken a vasúti állomás kibővítése érdekében a helyszíni tárgyalás április 18-án délelőtt fél 12 Órakor lesz.

— Lelkész beiktatás. Szappanos Gyulát, az Alsónyék községbe Szabó Károly lelkész, volt országgyűlési képviselő helyére megválasztott uj lelkészt ünnepélyesen e hó 27-én iktatják be. Á beiktatási szertartást Ivátai Endre esperes végzi, melyen a környékbeli papság és az egyházmegye részéről is többen vesznek részt.

— A bíróság köréből. A pécsi ítélőtábla elnöke dr. Boross István szentlőrinci ügyvédjelöltet és Schweiz Ernő jogszigorlót, dr. Schweiz Antal bonyhádi ügyvéd fiát, a pécsi ítélőtábla kerületébe díjas joggyakornokokká nevezte ki.

— A Dunántúli Közművelődési Egyesület

igazgató tanácsának ülése. A D. K. E. igazgatóválasztmánya április hó 15-én kedden délután tél G órakor Stáhly-utca 15. alatti egyesületi helyiségében Pallavieini Ede őrgróf elnöklésével ülést tart. Napirend: I. Elnöki'bejelentések. Jegyző- könyvhitelesitők kiküldése. II. Tanügyek. 1. Óvónői folyamodások korpótlék és segély iránt. 2, Óvodák működési jelentése. 3. A Szabadoktatói Tanács ismereti erjesztő előadásainak támogatása. 4. A kőszegi polgári fiúiskola elhelyezése. 5. Vas- vármegye átirata az alldeutsch mozgalom ellen- súlyozására vonatkozó emlékirat tárgyában. III. Könyvtáriak. 6. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa a könyvtári államsegély elszámolása tárgyában. 7. Javaslat uj könyvtárak elhelyezése iránt és kezelői jutalmakra. 8. Könyvtárkezelőkkel való portómentes levelezés. 9. Kérelmek vetítőgép-készülékek adományozása iránt.

IV. Fiókegyesületek. 10. A Jókai Közművelődési és Muzeumegyesűlet megalakulása. 11. A Tolna- vármegyei Közművelődési Egyesület működése.

V. Vagyoniak. 12. Tagok, adományok, hagyatékok. 13. A számvizsgáló bizottság jelentése a zárószámadásról és vagyonmérlegről ; az 1913. évi költségvetés megállapítása. 14. Az 1910. év óta folyamatba tett perekre vonatkozó jelentés. VI. Kérvények. 15. A „Gyermekvédelem“ segélyezése. 16. Tagdíj elengedések. VII. Vegyesek. 17. Az 1913. évi közgyűlés idejének megállapítása. 18. Esetleges indítványok.