Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-04-03 / 27. szám
TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 1913 április 3. Az alispán Széchenyi Sándor grófról. len munkaadóval szemben, de nem a betegekkel szemben. Ez a sztrájk lenne ennek az évszázadnak legfurcsább, legkülönösebb és ránk nézve leggyászosabb sztrájkja. Azért lenne Magyarországra gyászos, mert ennek a páratlan sztrájknak a Ilire bizonyára elterjedne külföldre és igen szomorú képet adna a külföldnek ez országnak amúgy sem igen előnyösen ismert kulturális állapotáról Ha volt sztrájk, amelyet minden erővel meg kellett akadályozni, ez olyan sztrájk. Nem elnyomni, hanem megelőzni. Magyarország egészségügye, amúgy is gyatra állapotban vari. A tüdő vész, a vérbaj és egyéb nevezetes betegségek legjobban egész Európában éppen nálunk pusztítanak. A községi és körorvosi állások negyedrésze nincs betöltve, és amelyik be van töltve, arról jobb néni beszélni azért, mert akárhány kerület van az országban, ahol az orvost például haldokló beteghez egyáltalában nem is érdemes hívni, mert székhelye a hal dók lótól két óra járásnyira van. Van olyan orvosi kör az országban, amelyhez 46 falu tartozik. Tessék kiszámítani, hogyan láthatja el 46 falu i betegeit egy, egyetlenegy orvos, Arról pedig már nem is kell szólnunk, hogy ez a körorvosi honorárium milyen minimális, milyen lehetetlenül alacsony. Ezek a nyomorúságosán fizetett diplomás proletárok most egyszerre felneszeitek. Még azt az egyetlen egy módot, amely nyugodt, vagy legalább nyugodtabb munkásságot biztositana nekik, á nyugdijat sem akarják nekik megadni. A nyugdíj intézetük törvénye már évek óta áll „előkészítés alatt“ a minisztériumban, de az előkészítés csak nem akar befejeződni. Magyarországnak igazán kötelességtudó, dolgozni szerető, munkálkodó kedvű emberekre van 'szükségé, különösen az orvosi karban. Ha ezeket az embereket is elkedvetlenítjük, akkor megnézhetjük néhány év múlva a magyarországi halálozási statisztikát, szép számsorokat fogunk látni. A kormánynak tehát kötelességé minden Tnelféktekintet — akár politikai, akár financiális — félretenni és ezeknek az embereknek megadni azt, amit ők oly jogosan követelhetnek, a nyugdíjtörvényt, amely biztosítja őket, hogy ha nagy munkájukban megrokkannak, az őket megillető pihenésből kijut nekik. Annál nagyobb szükség van erre, mert a magyar orvosok, még legnagyobb elkeseredésükben is bebizonyították, hogy igazán magyarok és Igazán orvosok. Nem azzal sztrájkolnak, hogy egész egyszerűen megtagadják a betegek gyógyítását és támogatását, hanem csak azzal, .hogy az államot otthagyják. A betegek tehát ne féljenek, de féljen az állam. Mert a beteg nem veheti észre és mire észrevenné, már nem érzi, hogy orvosa kedvetlenül, gondokba elmerülve kezelte őt, de az állam ezt észreveheti és nagyon, de -nagyon mégérezheti. A folyó évre szóló előfizetési pénzeket, valamint a hátralékos hirdetési dijakat kérjük a kiadó- hivatalhoz mielőbb beküldeni. Forster Zoltán alispán a most szombati közgyűlés elé terjesztendő jelentésében a következőleg emlékezett meg vármegyénk kimagasló férfiénak — Széchenyi Sándor gróf v. b. t. t., volt főispánnak elhunytéról : Meghatva teljesítem szomorú kötelességemet, midőn az őszinte fájdalom szivet fojtó érzésével emlékszem meg a megrendítő csapásról, mely vármegyénk közönségét gróf Széchényi Sándor v. b. t. tanácsos, volt főispánunknak f. évi február hó 17-én, Bécsben bekövetkezett elhalálozásával érte és Tolnavármegyét mélységes gyászba borította. Az elhunyt four 76 évét élt és e harmonikusan szép pályafutásból, mely a köz- tisztviselői szerény kezdetből a legmagasabb országos méltóságokig emelkedett, íélszázadnál többet Tolnavármegye hűséges szolgálatában töltött, ifjúsága kezdetén, mely alkotmányos életünk újraéledésével esett össze, mint a vármegye tisztviselője, később férfi kora virágjában mint a vármegye főispánja és élte Utolsó szakában, mint megyei közéletünk vezéregyénisége. Kegyeletes megemlékezésem alkalmával nagy halottunk életrajzának néhány főbb adatát az alábbiakban ismertetem. Iskoláit befejezve a legsötétebb elnyomás korszakában, külföldi tanulmányutat tett' és onnan mint 21 éves ifjú, 1858-ban hazatérve, nagy kedvteléssel vett részt a megyei életben, amely ősi intézményünk iránt lelkes odaadással viseltetett1861-ben a vármegyék újból megkezdvén működésüket, a január hó 8-án tartott tisztújító közgyűlésen tb. aljegyzővé választatott meg, majd az ugyanezen év május hó 22-én tartott közgyűlés őt a dunaföldvári járásba szolgabiróvá választotta; ez állásáról azonban, midőn az országgyűlés eredménytelenül hazaküldetett, lemondott s a nemzet legjobbjaival együtt a passiv resistencia álláspontjára helyezkedett és csak az alkotmány visszaállításával vállalt ismét megyei hivatalt, amidőn a vármegye közönségének bizalma az 1867. ápril 29-én tartott tisztújító közgyűlésen őt a simontornyai járás főszolga- birájává választotta meg, mely állásáról 1871 végével lemondott és „procul negotiis“ gazdaságának és családjának élt, a megyei közügyek vezetésében és irányításában azonban tovább is tevékeny részt vett. ATisza-kormány előterjesztésére 1884. évi október 14-én O Felsége Tolnavármegye főispánjává nevezte ki, mely méltóságot több mint két évtizedig viselte, ritka kötelességtudással, méltányossággal és igazságossággal. Ez életrajzi adatokból is látható, hogy gróf Széchényi Sándor élete teljesen egybeforrott Tolnavármegye közéletével, amelynek egy hosszú életen át nemcsak igazi ékessége és dísze volt, de a vármegye önzetlen szolgálatában eltöltött munkás életével mindannyiunk igaz hálájára tette magát érdemessé, melyért cserébe nem adhatott neki mást a vármegye közönsége, mint megingathatatlan bizalmat, határtalan tiszteletet és csorbítatlan közbecsülést, szeretetek de ezt azután teljes mértékben, mi különösen 1894-ben ünnepelt 10 éves fő-: ispáni jubileuma alkalmából nyilatkozott meg elementáris erővel, de ezen kívül is minden alkalommal, midőn ő a fórumon megjelent. ■ :S e férfiú nincs többé ! Most, hogy nagy őseihez megtért,1 hogy soraink közül kidőlt, látjuk csak, hogy mily űrt hagyott maga után és hogy mennyire hozzáfűztek bennünket az érzelmi közösség, a felfogás azonossága, a közös eszményképek tiszteleté. Mint ember megtestesülése volt a sze- retetreméltóságnak és lovagiasságnak, akinek szive az emberiség közjaváért do-r bogott. . Arisztokrata volt, de csak érzelmei* gondolkozása és cselekedetei nemességére nézve, egész életét azonban demokratikus munkában töltötte embertársai és a közügyek javára. Mint tisztviselő a szigorú kötelességteljesités embere volt és az elvnek hódolva boldog volt, ha tisztében eljárva a hozzája forduló ügyes-bajos embereken segíthetett s a köznek használhatott. Mint politikus: rendíthetetlen hive volt a „haza bölcsének“', aki királyt és nemzetet egymással kibékítve a magyar államiság uj korszakának vetette meg alapjait. Mint ez uj korszak lelkes bajnoka, törhetetlen loyalitással ragaszkodott a szent korona fölként viselőjéhez és határtalan rajongással csüngött a hazán, melyért nemcsak I dolgozni tartotta legszentebb kötelességének, és St. Hilaire a francia hadsereg egyik legvitézebb tábornoka vezették ezt a rohamot. A hatalmas támadás ereje alatt meginog ■az osztrák harcvonal, sorai felbomlanak es rendetlenségben kezdenek hátrálni a Bisamberg felé. "Ügy látszott a csata az osztrák-magyar hadseregre menthetetlenül el van veszve. Ekkor azonban rendkívüli fordulat történt. Károly főherceg vágtatva érkezik a felbomlott harcsorokhoz, elővezényli a tartalékban levő 16 gránátos 1 zászlóaljat kezébe ragadja a Zách gyalogezred (jelenleg 15. sz.) 'zászlóját és személyesen vezeti vissza a példája áltál felielkesitett zászlóaljakat a tűzbe. (Napoleon leghíresebb történetirója Thiers is felette magasztaló szavakban emlékezik meg '•■a • főherceg hőstettéről. — L’archiduc Charles < accourt de sa personne pour prevenir.da catastrophe dönt son centre est menacé. 11 prend eh main le drapeau du regiment Zách qu’il raméne en avant. Ses plus braves officiers sont ffappé a coté de lui.) A főherceg példája által fellelkesitett csapatok réndbeszedik magukat és megállítják a nagy francia támadást. Lannes marschall még egy kísérletet tesz az elveszett előny visszaszerzésére, a nehéz lovasságból azt, ami az előző napról még megmaradt, veti reá a most már előnyomuló osztrák-magyar gyalogságra. Ez a kísérlet is kudarcot vali s a megvert francia harcsorok, melyeknek vezetői előtt már ekkor ismeretes volt, hogy az osztrákoknak újból sikerült a nagy Dunaág hidját lerombolni s hogy most mar további csapatok áthozatala -lehetetlenné vált, — feltartóztathatlanul hátráltak, kisérve az osztrák-magyar tüzérség gyilkos tüzétől Essling falu felé. A hátrálás közben elesett St. Hilaire francia tábornok, Essling védelménél pedig halálos sebet kapott Lannes marschall. — Az ekkor már az egész vonalon akcióba lépett osztrák-magyar tüzérség gyilkos tüzelésének hatása alatt Napoleon, — km.k tüzérségi lőszerkészlete is teljesen fogytán volt, elrendelte a visszavonulást Lobau szigetére, melyet Massena oly ügyesen es hidegvérrel vezetett, hogy a fiancia sereg rendidvüli kedvezőtlen körülmények között, vesztett csata után és a hatalmas folyón való visszavonulása közben is csak aranylag kevés foglyot és 20 ágyút vesztett. A két napos harc áldozatai mindkét részen roppant nagyok volt. Újabb adatok szerint a franciák 20 000 embert, 1000 tisztet köztük a vitéz Lannes marschallt, az osztrákok 2i.000 embert köztük 800 tisztet veszítettek. A Lobau-szigetére visszavonult mindenben hiányt szenvedő francia hadsereg siralmas helyzetet mi sem illusztrálhatja jobban, mint az, hogy a megtartott haditanácsban az összes marA, {•; :>'<. ft í\ • v ' •/í« .; t : i j t .!; A'-l Vini: fcV'Ud biztos gyógyhatást nyújt kel tílFP fiúsoknál hörghurutnál,asthmanál, influenza után. Sirolin'’Roche'' kezdődő tüdőbetegséget csirájában élfbjkKellemés ize és az étvágyra Való kedvező befolyása megkönnyiLk aSiroíin ‘’ÍRoghé'-al Való hosszabb kúrákat F 1 ,J ' ‘ ■ 1 ’ Wil r&iB -n j m l ■ 10Í * legbiztosabban a Sirolin "Rocheal kezelik. Ezért nélkülözhetetlen ezen elismert és bevált szer minden háztartásban. Szíveskedjék a győgytárakban határozottan SirolirTRoche -1 kérni..
