Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-04-03 / 27. szám

TOLNA VAKMEGYE és a KÖZÉRDEK 3 de melynek nagyszerű eszményeiért lelke­sülni, hevülni és lelkesíteni, hevíteni is tu­dott. Csoda-e azután, ha ily fényes egyéni tulajdonságok birtokában egyaránt élvezte úgy a népszerűség gyönyörét, mint a királyi kegy meleg verőfényét, mely kitüntető mó­don sokszor fordult feléje, elhalmozva őt a legnagyobb dísszel és méltóságokkal, igy 1895-ben kapta a valóságos belső titkos tanácsosságot, nyugalomba vonulása után pedig 1906-ban a király a főrendiház al- elnökévé nevezte ki, mely fényes tisztséget 1910-ben újból megkapta; ezenkívül tu­lajdonosa volt a vaskorona-rendnek és ke­véssel halála előtt kapta a Ferenc József- rend nagykeresztjét. A királyi kegy e fényes megnyilvá­nulásai csak fokozták azt a határtalan tisz­teletet és ragaszkodást, mellyel a várme­gye minden fia az ő érdemes személye iránt viseltetett. Gróf Széchenyi Sándor ha­lálakor e vármegye minden fiának éreznie kellett, hogy bár a megdicsőült nemcsak e vármegyének élt, hanem a hazának is, Tolna­vármegye vesztesége mégis a legnagyobb! És bár ravatalára koszorút helyeztünk és gyászszertartásán a vármegye népes kül­döttséggel képviseltette magát, érzem, hogy a kegyelet adója nem teljes. Épen ezért indítványozom, hogy gróf Széchenyi Sán­dor emléke, mely szivünkben és a kortár­sak szivében kitörülhetetlenül él, jegyző­könyvünkben az utókor számára megörö- kittessék és mélyen sújtott családjához rész­vétirat idéztessék. VQ13. április 3. KÖZSÉGI ÜGYEK. A segédjegyzök és községi alkalmazottak dunaföldvári jár, szövetségének közgyűlése. A segédjegyzők és községi alkalmazottak dunaföldvári járási szövetsége Dunaföldváron, folyó évi március hó 30-án délután 3 órakor a községháza tanácstermében tartotta meg évi ren­des közgyűlését. Jelen voltak : Abbay György, Balog Ferenc, Gergely László, B. Hajagos Károly, Kerekes János, Kun Gyula, Németh József, Pálffy István, Kétliy János, Rézbányay Jenő, Simon Ferenc, Sörös János, Sudár József, Schwarzkopf Antal, Szászy József, Vastagh Ferenc, Yörösváczky Pál. Vastagh Ferenc, a járási szövetség elnöke, meleg szavakkal üdvözli a tagokat s örömének ad kifejezést, hogy a szövetség ’járási tagjai kö­zül is többen megjelentek. A gyűlés megnyitása után, lelkes hangú elnöki jelentést terjesztett elő, amelyet közérdekű voltánál fogva, legközelebb közölni fogunk. A közgyűlés az elnök jelentését tudomásul vette. Abbay György pénztárnok az évi szám­adását mutatja be, mely szerint a járási szövet­ségnek 125 korona 41 fillér készpénze van, a tagoktól beszedett évi 4 korona tagsági dijakból. A közgyűlés a számvizsgálók által rendben talált számadást elfogadta s megbizta a pénztár- uokot, hogy a befolyt tagsági dijaknak telét a központnak küldje be, a járási szövetséget illető másik felét pedig pénzintézetbe tegye. A tagdíj­hátralékosok felszólitandók tagsági dijaik mielőbbi befizetésére. Az 11)13. évi költségvetést a közgyűlés a taglétszámnak megfelelő évi 4—4 kor. tagsági díjjal irányozta elő s a befolyandó tagsági dijak féle része szintén a központba .lesz befizetendő. Megjegyzendő, hogy a szövetségnek jelenleg 33 rendes tagja van. Simon Ferenc (Dunakömlőd), Sörös János és Vörösváczky Pál (Bölcske) rendes tagokul fel­vétettek, mig a járásból távozott, avagy más pályára lépett, összesen 9 tag a tagok sorából töröltetett. Az elnök ezután az országos egyesülethez benyújtandó indítványát terjesztette elő. A járási szövetség az indítványt egyhangú­lag magáévá tette s annak a központi gyűlésen való felhozására az elnököt megbízta. Elnök bemutatja a múlt közgyűlési távirati üdvözlésekre gróf Tisza István és báró Vojnich Istvántól jött meleghangú levelet, illetve táviratot s felolvassa a szövetség diszelnökének : Rassovszky Julián főszolgabírónak a szövetség, illetve az or­szágos egyesület pártolására a községek elöljáró ságához intézett hivatalos levelét. A közg ülés a bemutatott táviratot illetve leveleket, hálás köszönettel tudomásul vette. Egy­szersmind tudomásul vette a dr. Mádi Kovács János országgyűlési képviselőhöz intézett s az állami költségvetés tárgyalásakor felszólalását kérő — de válasz nélkül hagyott — levelet is. A járási szövetség az elnök által előterjesz­tett indítványra a közgyűlés idején táviratilag üdvözölte a szövetség diszelnökét : Rassovszky Julián járási főszolgabírót, kivüle Forster Zoltán vármegyei alispánt, az egyesü'et állandó jóaka­róit : gróf Tisza István és báró Vojnich István országgyűlési képviselőket, nemkülönben az egye­sületi tagok kedvelt lapjait: a „Közigazgatási Közlöny“-t és az „Az Ujság“-ot. Egyben meg- bizatott a járási elnök, hogy gróf Tisza István támogatását külön levélben is kéije. A legközelebb megtartandó országos köz­ponti gyűlésre 5 egyesületi tag jelentkezett, akik nek részvételi diját a járási szövetség pénztára viseli. A szövetség tisztikara lemondván, régi tiszti­kar újból megválasztatott. Elnök: Vastagh Fe­renc, alelelnök : Kelemen Viktor, jegyző : Cser- nyánszky Pál, pénztárnok: Abbay György. — Számvizsgálók : Rézbányay Jenő, Simon Ferenc, Vörösváczky Pál. salok — Massena kivételével — az azonnali tel­jes visszavonulás mellett voltak, egyedül Mas­sena marsai volt amellett, hogy a hadsereg ma­radjon meg Lobau szigetén. Napoleon Massena marsai propozicióját tette magáévá, átadta neki a Lobau szigetén összevont sereg feletti főparancsnokságot és ő maga Berthier és Saváiy kíséretében egy csó­nakba ült és a megáradt Dunán, veszélyeztetve az osztrákok által elbocsátott fatörzsek áltál, az éj sötétjében átkelt és Ebersdcrf alatt szállott partra. «. A nagy imperátor azonban ekkor még csak egy intést kapott a gondviseléstől, de hagyomá­nyos szerencséje még nem hagyta el. Az első dolog volt most helyreállítani az összeköttetést a Lobau szigetén maradt hadse­reg és Becs között, gondoskodni a legszüksége­sebb dolgok pótlásáról és ismét harcképessé tenni a hadsereget. Az asperni csatában oly nagy vesztessé­geket szenvedett francia hadsereg erkölcsi ereje is nagyon megrendült s azt most már csak je­lentékeny erősítések odavonása által lehetett olyan állapotba hozni, hogy az ellenséggel a siker reményével vehesse fel a küzdelmet. Davoust hadteste egymagában nem volt elég. A Franciaországból útnak indított segélycsapatok­nak a kellő időre való megérkezését alig lehe­tett reményleni s igy csak az Olaszországból felfelé törekvő francia hadsereggel való egyesü­lés volt ennek a célnak az elérésére az egyetlen j lehetőség. Lássuk csak, mi történt az olaszországi francia sereggel, melynek Beauharnais Eugén, Napoleon mostoha fia volt a fővezére. Az olaszországi francia hadsereg eleinte bizony nem küzdött azzal a szerencsével, mint a Napoleon személyes vezénylete alatti sereg Németországban. • János főherceg és Nugent tábornok először Pardenone majd Sacile mellett oly hatalmas csapásokat mértek a francia hadseregre, hogy az sok ezer emberének és ágyújának elvesztése után sietve húzódott vissza a francia határ felé és a teljes megsemmisüléstől csak azáltal mene­kült meg, hogy az osztrák-magyar sereg a vissza­vonuló franciákat nem üldözte. Azonban a délnémetországi hadsereg vere­ségei tarthatatlanná tették az osztrák-magyar hadsereg helyzetét Felső-Olaszországban s igy János főhercegnek, habár győző is volt, vissza kellett vonulnia. A francia hadsereg, melyben ekkor már a fővezényletet tényleg Madconald vette kezeibe, nyomon követte a karinthiai és krajnai Alpese- ken át visszavonuló osztrák-magyar hadsereget. A visszavonulás folytonos kisebb ütköze­tek között ment végbe, melyek közül a Predil- szoros birtokáért vívott harc es Malborghet őrháznak bevétele voltak nevezetesek. Malborg­het őrházat Hensel genie százados nehány száz emberrel hősi kitartással védte a harmincszoros túlerő ellen s csak midőn e védősereg hős vezé­rével együtt utolsó szál emberig elesett vagy megsebesült, jutott a teljesen rommá lőtt őrhaz francia kézre. Beauharnais Eugén serege jelentékeny erő­sítést nyert Marmont marsai csapatainak csat­lakozása által, aki Illyriából nyomult előre az osztrák örökös tartományok szive felé. János főherceg Gráczon keresztült Mag\ ar- országba hátrált és a Rába völgyén Körmend és Sárvár községeken keresztül Pápa városának, innen pedig Győrnek vette útját. Itt egyesült a József nádor vezetése alatti insurgens sereggel. A közgyűlés köszönetét nyilvánítja Duna- földvár község elöljáróságának a tanácsterem át­engedéséért s Somló Manó dunaföldvári nyomda tulajdonosnak a szövetség részére készitett ingye­nes nyomtatványokért. Az országos központ felkéretni határozta- tott, hogy a segédjegyzök és községi alkalmazot­tak országos egyesülete beléletéröl a szövetségi tagok tájékoztatása végett a járási elnököt érte­sítse, a jelenvoltak pedig a szövetség közérdekű eszméinek támogatására, illetve tagok szerzésére hivattak fel. A közgyűlést Vastagh Ferenc elnök lelke sitö szavai zárták he. HÍREK. — Személyi hir. Dr. Fent Ferenc belvárosi apátplébános, szentszelci tanácsos néhány napig Pécsett való tartózkodása után ma érkezett vissza. — Kinevezés. Hazslinszky Géza, a szek­szárdi kir. törvényszék elnöke, Kovács István igazságűgyminiszteriumi napidijas szolgát a gyönki kir. járásbírósághoz III. osztályú hivatlszolgává nevezte ki. — Áthelyezés Fodor Géza, a siraontornyai járás m. kir. állatorvosa Kőszegre és helyebe Magyaróvárról Strem Ödön m. kir. állatorvos áthelyeztetett. — Lemondás. Lukács László gyönki jegyző állásáról lemondott. — Államsegély. Tolna község a legelő fel­javítására a földmivelési minisztériumtól 1500 K segélyt kapott. — Gyűjtés. A gyermekszanatórium javára eszközölt gyűjtés megyénkben eddig 250 koronát eredményezett. — A szekszárdi járásbíróság uj vezetője. Az igazságügyminiszter Kiss Károly szekszárdi kir. járásbiró nyugalomba vonulása miatt a járás- biróság vezetésével dr. Pesthíj Pál kir. járásbirót bízta meg. Peslhíj Pál megbízatása úgy jogász­körökben, mint a nagy közönség részéről őszinte rokonszenvvel találkozik. Pesthíj Pál dr. már évek óta, mint járásbiró működik a szekszárdi kir. járásbíróságnál és alapos jogi tudásával, buzgó- ságával és előzékeny modorával méltán rászolgált eme előléptetésre. Iskolalátogatás. Kampf rad Herman a nemrég megnyílt pécsi fémip uuskola igazgatója, kedden meglátogatta a szekszárdi iparostanonc iskolát. Átvizsgálta a tanulók rajzait és végig hallgatta a délutáni előadásokat. Az iskolaláto­gató Kovács Dávid igazgató előtt a tapasztallak felett elismerését nyilvánította. — Pályázat. A szekszárdi kir. törvényszék elnöke a szekszárdi kir. járásbíróságnál betöl­tendő albirói állásra 2 heti lejárattal pályázatot hirdet. — A bíróság köréből. Az igazságügyminisz­ter Wächter Károly adonyi kir. járásbirót saját kérelmére a szekszárdi kir. járásbirósághoz át­helyezte. — Közigazgatasi bizottsági Ülés Tolnavár­megye törvényhatósági bizottsága Silliontsits Elemér főispán elnöklésével e hó 9 én ülést tart. — Eljegyzések. Wolf Samu és neje Wolf Lina bájos leányát Sárikát Sióagárdon eljegyezte Flach Fülöp a misteki Vulkan Fibre u. Manu­faktur g. m. b. H. bőrárugyár utazója Budapesten. Minden külön értesítés helyett. Zsilák Mariskát, Zsilák Aladár békéscsabai földbirtokos leányát eljegyezte Kircz József cs. és kir. főhadnagy, lapunk érdemes munkatársá­nak, Kircz István teveli igazgató-tanítónak a fia, ki maga is jól forgatja a tollat s lapunkban is jelent már meg érdekes tárcaközleménye. Padó Aladár kölesdi kereskedő eljegyezte Müller B. Bernát szekszárdi kereskedő leányát, Jolánkát. — A Molnár-féle nyomdai müintézet r. t. rész vény szel vényei utáni osztalékot a Tolnamegy;ei Takarék és Hitelbank fizeti ki. Az osztalék részvényenként 24 korona. — Tanitóválasztás. Czotter Aladár tengődi rk. kántortanitó Tardoskeddre választatott meg tani tónak. — Átvonuló katonák étkezése. A honvédelmi miniszter az átvonulások alkalmával, a katonák­nak kiszolgáltatott ételek utáni téritményt a du­nántúli kerületekben 1913. évben 76 fillérben állapította meg. Községi Ügyek. Bont./hóid község kép­viselőtestülete a husvizsgáló fizetését 1000 koro­nában állapította meg. — Pomjhádvarasd köz­ség a kisbiró fizetését 120 koronában állapította meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom