Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)
1913-03-17 / 22. szám
-TS&8$lai*a-á*fi -fl TOLNA VÁRMEGYE éji % ^pZfffcUEK .elére .irányul; tehát mindegyik juhás&nfck meg vah a maga tüzéíösarka. A tűzhely mögött 'áll a láda, előtte két cserépkorsó a viz számára; mellette jobbról egy kis sózó favályu, balról 2 famelence, fatuskóra téve. Ez utóbbiak egyúttal a fekvőkelyek fejéhez is közel állanak. A fekvőhelyek a tüzelőtől oldalt, jobbra és balra vannak elhelyezve és semmi egyebek, mint két fa- tuskóra fektetett deszkaszálak, pokróccal, gúnyával, subával leboritva; még a feje alja is egy megfelelően idomitott fatuskó. Ugyanaz a fekvőhely ez, mint a mit a teknővájók gunyhóinál már leirtam. A fekvőhelyek lábánál azután fejsze, balta, szamárnyereg és felapritott tüzelőfa vannak sorjában elhelyezve egész a bejáratig. A legalsó korczkötés az ágy magasságában vonul, ■ a második korczkötés egy fél méterrel magasabban áll s itt már megkezdődik a polcok és egyébb tárgyak elhelyezése ; oda van szurva ráspoly, fúró és egyéb szerszám, a köre felső szélénél a nádba szúrt faszegre fektetett deszkákon mindenféle juhászkészség : kékköves doboz, nyüverő botocskák, szurkos bőrdarab, nyiróolló, kóc, borotvatartó, so- es .paprikatartó ; a koréba vannak szurva a kanalak is. Hátul a gunyhóban, az ágyfej fölött jó magasan, a negyedik korénál van egy faszeg, melyen a bográcsnak van a helye, ha nem használják; alatta a harmadik korénál levő fa- ,szegeken log a tarisznya, kabát és egyéb felsőruha. A bográcsnak mind a három gunyhóban ugyanaz a helye van, hasonlókép a gúnyának, fekvőhelynek, ládának stb., szóval egyetlen -gunyhó berendezésének módja valamennyinél ugyanaz. Érdekes a fekvőhely megosztása is a két juhász, illetőleg gulyás között. Megkérdeztem az öregebbiket, hogy melyik a fekvőhelye ? Mindjárt a bejáratnál jobb kézre esőre mutatott: ez e’. Hát miért éppen itt, miért nem a másik ? kérdeztem tovább. Hát kérem, azelőtt, mikor még az öreg élt (t. i. nálánál öregebb), ott feküdtem, de aztán, hogy meghalt, hat ezt választottam, mert aztán megint ketten lettünk. Ugyanígy van mind a három gunyhóban, tehát az is az ősi rendhez tartozik, a fiatalabb helye a bejárattól balra esik. Itt bemutatom mind a három gunyhó alapraját, melyek abban különböznek egymástól, hogy az egyik gulyáskunyhó tüzelőhelye ksrek és ebben két láda van elhelyezve s a bikák zabos zsákjai, a másik gulyáskunyhó tüzelőhelye pedig patkóalaku (lásd a 29.. 30. és 31. á.). A) bejárat, a) tüzelőhely, b). szolgaiák, cc) tűzfészkek, d) láda, ee) fekvőhelyek, f) vizes edények, g) felapritott tűzifa. Ugyancsfjk az egyik gulyáskunyhó belsejét fényképben ; ez ugyan nem valarpi jól sikerült, mert amúgy is borult idő lévén, a gunyhó belseje alaposan sötét volt, a mit a bejárat fölötti eresztető is mégjobban előidézett. A háttérben mégis kivehető a két láda, jobbra az idősebb gulyás fekvőhelye, polc és a fekvőhely fejénél a leakasztott bogrács; a másik bogrács a tűzön van s a gulyás kavarja a burgonyalevest; sajátos hogy a kavarókanalak alakja kés forma fából van faragva. Itt bemutatok két ilyen kavarókanalat vagy kést, melyeknek nyele csinosan van kifaragva (lásd a 32. á.). 6. Befejezés. Ezzel befejezvén a külterületek kezdetleges épületeinek, alkotmányainak leírását, néhány szobán még összegezni kívánom az elmondottakat. A leirt s fényképekben és alaprajzokban is bemutatott alkotmányok és emberi lakások közül a) a fészer kerek gunyhóval, illetőleg az 5. sz. alatt leirtam pásztorgunyhóval, b) a tekenővájó oláhok guny’nója; c) a partlakások, különös figyelemre méltók. Ezek hárman annyira magukon viselik az ősi kezdetlegesség bélyegeit, hogy minden déli- báboskodás nélkül visszahelyezhetők az immár közel ezer éves múltba úgy, amint ma is előfordulási helyük szerint találjuk őket. Vagyis az Árpádházból első királyaink idejében a siki rétek, legelők és nádasok területeire a fészer és kerek gunhót vagy pásztorgunyhót, valamint az ezzel teljesen azonos halászgunyhót. A folyóvizek árterületein, a siki rétekkel és legelőkkel tőszomszéd siki erdőségekbe, sürü bokros, ligetes területekre a tekenővájó oláhok gunyhóját, amely nem éppen szükséges, hogy e románfaju nép tulajdona legyen ; lehetett az szlávoké, ó szláv népeké is. Végül a siki legelőkkel szintén tőszomszédságban levő s a folyóvizek tágas völgyeinek szélein emelkedő löszdombvidék erdőségeibe a partlakásokat. Tehát három féle legkezdetlegesebb emberi lakás az ősi múltból, melyek még ma is a falun kívül emberi lakásul szolgálnak; még pedig kettő t. i. az oláh gunyhó es partlakás csoportos elhelyezésben. Tudvalevő, hogy a magyarságot első királyaink szorították az állandó, télen, nyáron ugyanazon helyen, csoportban található lakóhelyek elfogadására. A magyarság tehát első lakásának mintáit csak közvetlen környezetéből vette, mert hiszen a saját kerek gunyhója szerkezetes rendes lakásul tovább nem volt fejleszthető, a minthogy nem is fejlett tovább; a partlakások nem lévén szerkezetbeliek, tehát szóba nem jöhetnek. Van azonban magának a fészernek szerkezete és van a leirtam oláh gunyhónak, melyhez hasonlók vagy tán azonosak voltak az úgynevezett földházak, aminőket a régebbi időben tömegesen lehetett találni nemcsak a külterületeken, hanem a falukban is, sőt az 1715—20-iki országos összeírás adatai szerint még a városok lakásainak egy része is ilyenféle gunyhókból állott. Ha már most figye- . jgpibe. vesszük azt, hpgy az ezen szakfolyóirat 18fl. évi 2—3. számában Garay Ákos festőművész eredeti rajza nyomán közölt magyar hajviseletek közül a 11., 12., 13„ 14. és 16-ik ábra szerinti hajviselet pontosan és tökéletesen a mi tekenővájó oláhjaink hajviseletei, éppen nem lephet meg az a körülmény sem, hogy a pásztorgunyhók fekvőhelye, a régi magyar bakszekérágy. és az oláh gunyhók fekvőhelye közt szoros néprajzi rokonság van és hogy az oláh gunyÖ hók kis kemencéje, miniatűr modellje a magyar banyakemencének. Ilyen rokonvonások mellett nem , , ,, , , lehetetlen az sem, hogy a 32. a. kavarokések , , „ , fából a pásztorbog- ma§y.aisaS első hazainak rácshoz. egyik típusához a fészer szerkezetének felhasználása mellett, a tekenővájó oláhok gunyhójához hasonló alkotmány szerkezete is hozzájárult. (Folytatás és vég-e.) Apró fölüietességek. Fenti címmel jelent meg e lapban S. K. aláírással egy jóakaró kis bírálat a „Tolnavármegye rövid földrajza“ cimü kis könyvről. Mivel csekélységem is egyik szerzője a könyvecskének, szabadjon tehát nekem is a bírálathoz szólanom. • A bírálat ugyan elkésett egy kicsit, mert már 3 éve annak, hogy a könyv megjelent, mindazonáltal nem von az le semmit a bírálat jóvoltából. Gyarló, hibás emberek vagyunk és ezért minden emberi mű gyarló és hibás. Készséggel elismerjük, sőt magunk is tudjuk már régen, hogy könyvecskénkben fölüietességek és tévedések vannak, amelyeket azonban még nem volt módunkban kijavítani. De mihelyest csak lehet, meg fog történni az átdolgozás, ugyan nem azért, mert S. K. 3 év után bírálatot mond felőle, mert az átdolgozás tulajdonképen már régen készen van, hanem mert rájöttünk magunk is a tévedésekre. Csakhogy nem lehet mindig azt és úgy tenni, ahogy szeretné az ember i Tollhiba és sajtóhiba más műnél is van. Sőt S. K. bíráló cikkében is van. Ilyen hibát nem lehet az író terhére írni, mert ezekről nem tehet. Ilyeneket nem szokás felsorolni. A hazafiasságra vonatkozó kedves kis mókáját csak nem vehetjük komolyan ? vagy igen ? Legyen különben egészen nyugodt, az Ön által inkriminált hibákat Tolnavármegye intelligens katholikus tanítósága bizonyára kijavítva Sarolta most ébredt fel mámorából, kijózanodott kábultságából : urát, hatalmát veszedelemben látta s szinte érezte, hogy ő sodorta férjét a ve«zedelembe, neki kell őt megmenteni. Tavaszi viharzás idején, vadul hullámzó tengeren, vizetkorbácsoló fergetegben indult Európába segítségért, urát megmenteni. III. Napoleon szívesen fogadta őt. Sarolta, Eugénia császárnéval és a mi Erzsébet királynénkkal korának legszebb asszonya volt; és a hiú francia császárné kárörvendő szemmel nézte, miként szepeg a szerencsétlen asszony férje sorsáért s mikép koldulja a Napóleonnak jóakaratát. A császár hajthatatlan maradt. — Sire, én bíztam a császári szóban, ezért bírtam férjemet arra, hogy Mexikó császárja legyen. S amikor III. Napoleon udvarias, előzékeny hangon azt felelte, hogy érdekében nem tehet semmit, Sarolta ragyogó szemeiből könnyek pattantak ki s ezeket mondá: — Megérdemlem sorsomat: hogy is tudott Lajos Fülöp francia király unokája, egy Bonaparte szavában hinni? Csüggedten, lelkében megtörve, bizalmában megcsalatva, a pápához indult; az 'ő oltalmát kereste. IX. Pius pápa fogadta is Saroltát; a szerencsétlen császárné leborult a szent atya előtt, megcsókolta lábát s keserves zokogással, fuldokló hangon esdekelt hozzá, mentse meg az urát. A pápa azonban segítség helyett csak vigasztalást adhatott s a szegény asszony fölsikoltott s erőtlenül rogyott össze. Betegen vitték el a Vatikánból. A szent atya előtt egyszerre felvillant az ő egész helyzete ; ő maga vitte urát a veszedelembe; ott látta a császárt a rajongó vad mexikóiak között s nem tud rajta segiteni, közben rossz hírek is érkeztek Mexikóból; átcikázott lázas agyán a gondolat: megölik az urát — s ő vitte a halálba. Lázba esett, félrebeszélt, reszketett — elméje elvesztette egyensúlyát. Ferenc József király parancsára szerencsétlen sógornőjét Miramareba vitték s itt teljesen szétbomlott elméje, megtört akarata. Fölelevenedtek az ő boldogságának tündérképei ; minden zug, minden bokor régi szép világára emlékeztette. Szüutelen férjét kereste, hazain vogatta, enyelgett vele; kiállt a tengerpartra s belemerengve a tenger végtelenségébe, várta, várta az urát. Néha nekivadult, haját tépte., körmeit jfe- II _ m 'u i & w feviU légzőszervek megbetegedéseinél, ív. S. udvari operáén ekés. Erősen köhögtem és Dr. S. ur rendelőre Sirolin ,,K o c h e“-t tiasziiállum — A siker fényes volt. L. Scli. tani l ó, C.-L.-ben. Gyakori és makacs gégebajbán szenvedtem. A Sirolin ,,Koche“ enyhített szeenvetlése- met. A szernek étvágygerjesztő halasa Is van. Roche“-ról ,iin"'iilllii|"iiíj|iw U.Sp. plébános W-ben(Elszász). Tüdóhurutomat a Sirolin „Röche“ igen gyorsan enyhítette és a gyógyulás rövid idő alatt állott he. II. B. énekművész Z.-ben. A Sirolin „Roche“ több mint 1 év óta nagyszerű szolgálatokat tesz. A nagyközönség ügyeimét a ki(ünő'szerre egy szaklapban lel fogom hívni. influenzánál, astlimáiull, tüdőbajoknál a Sirolin ,,Roche“ nélkülözhetetlen háziszer, hatása erösilö a tüdőre és az egész szervezetre. A Sirolin „Roche“- nak pompás ize van éjs különösen alkalmas óvatossági kúrákra. Sirolin ,,Roel»e“-t minden gy <)g y szer tárban kapni.
