Tolnavármegye és a Közérdek, 1913 (23./9. évfolyam, 1-103. szám)

1913-03-17 / 22. szám

1913 március 17. TOLNAVARMEGYE ea a KÖZÉRDEK tanította és belátta azt, bogy tévedni emberi do­log, ami miatt nem kell mindjárt kétségbeesni «s feljajdulni, mintha legalább hazaárulás történt volna. Vagy 8. K. nem tévedett még sohasem ? Ha. pedig kis fia azt kérdezi, hogy a kereskedelmi akadémiát (?) végzett fűszerese hová tartozik, hát akkor csak mondja meg neki bátran és nyugodtan, hogy a tanult kereskedők közé. Bizonyára igazat mondott akkor. Igaz, hogy sok hiába való dolgot kell ta nulni, de sok hiába való dolog történik is. Az is igaz, hogy ,,nehéz, nem gúnyosan Írni“. De viszont az js igaz, hogy „könnyebb kri­tizálni. mint jobbat alkotni“. Különben küszönetünket ismétlem a figye lemért, amelyben piciny és igénytelen kis .müvün­ket részesíteni méltóztalott még 3 év múlva is I A rendszerről nem is szólok, mert az min­den bírálaton fölül áll. Béke velünk ! Boldog ünnepeket ! Kircz István. Passiójátékok. Van Ausztriának egy kicsiny faluja Ober ammergau, mely irodalomtörténeti jelentőségre emelkedett azáltal, bogy a XI. században kelet­kezett Passiójátékot, a világegyetem legnagyobb- szeri't tragédiáját, századunk számára megőrizte és épségben tartotta. Mióta korunk figyelme a népszokások felé fordul, s igyekezik belőle kivá­logatni az örökbecsű értékeket, azóta a nagyhét gyászszertartásai közepette a keresztény országok minden nagy világszinpadán felújították az ober ammergaui nyomán a passiójátékokat. Az eleven, nagy bibliai kép a maga erede­tiségében és üserejében jelenik meg a színpadon. Már magában az Uj Testamentum szövegében érezzük ezt a drámai vonást, a cselekvések gyors forgatagát, a nyüzsgő életet, mindent, ami egy hatalmas, nagy drámai távlatot ad. Mózes törté­nete szélesen folyó eposz, alakja a nagy, a csodás epikai hősé s oly kimondottan az, hogy drámai ságot még Madách szelleme sem tudott neki köl­csönözni, az Evangelium végső szakaszai egy tökéletesen befejezett drámai költemény, melyhez csak előadó személyei; kellenek, hogy a legfen­ségesebb tragicum előttünk bontakozzék ki. A népi ösztön csodálatos biztonsággal érezte és ele­venítette meg és nem félt a tragédia központjába magát Krisztust állítani. Megérezte, hogy nélküle még- szavaival is, csak kontár munka az a dráma, mely alakját nélkülözi. Megérezte, hogy jézus alakja nem tűri a passivitást, világot mozgató cselekvő ereje, mélységes, a dolgok lényegében rejlő teagédiája és önmagából való felemelkedése elvonást, személyének jelszavakba burkolását nem engedi. Azért bálvány másolatok, szintelen szó­halmazok a legnagyobb i ró k által megalkotott Krisztus tragédiák is, melyekben írójuk Jézust színre lépni nem engedi, a passiójátékok nagy, megrázó erővel ható drámaisága mellett. A passiójáték a világ legnagyszerűbb drá­mai költeménye. Az ó és középkor nagy össze busába mélyítette, tombolni kezdett s mindig az ő Miksája után epekedett. A szép arc elhervadt; elvesztette szemeinek fényit, ragyogását; megsoványodott arcán meg­fakult piros ajka is, megőszült, összetört. Éjnek idején látomások gyötörték, lelkiis­mereti furdalások emésztették, érezte még tébo­lyában is, hogy a tragédia vége felé közeledik. S eljött az ötödik felvonás. A fellázadt mexikóiak nyomról-nyomra lete- perték a császár hadait, ő maga Queretáróba szo­rult vissza, ahol Juarez serege körülzárolta őt. Miksa meg tudott volna szökni, de a nemes- lelkű férfiú nem akart arcpirulva, mint gyáva szö­kevény visszakerülni Európába, inkább ’ a hősi halált választotta ; még tudta volna magát egy igéig védelmezni, de egy saját hive Ephialtes módjára elárulta őt s igy a köztársaságiak kezébe került. Juarez azután hamar végzett a kezébe került áldozattal. Két tábornokával együtt haditörvény­szék elé állították, halálra ítélték s 1867 junius 19-én, lakodalma után épen 10 évvel, főbelőtték. Mikor ott állott a kivezényelt katonasor előtt, arra kérte a vezénylő tisztet, hogy ne kössék he szemeit s amikor a katonák célzásra emelték fegyverüket, a császár emelt fővel s törhetetlen bátorsággal áll a fegyverek előtt, kivette óráját, melynek belső oldalán felesége arcképe volt s meg­indulva kiáltotta : Sarlott, Sarlott, Sarlóit . , . , A fegyverek eldördültek s a császár élette­lenül borult a földre. A szerencsétlen 73 éves Sarolta ma is él Bonehoute kastélyában, de csak élőhalott;. elméje teljeeen elborult. -ív-'; . Vértes József, ütközéseinek határán egyike a legfelségesebb ha­gyományoknak. Egyfelől a vallási érzések hatal­mas zuhataga, bensősége, tisztasága, másfelől az egyetemes emberi megrázó szenvedése mint höm­pölygő ár rohan rajta végig, hogy a Feltámadás mint az orgona fenséges hangja fejezze be. — Távol áll hat-e tőlünk? Emberi Nem szenvedtél még soha V Nem voltak e még nagy gondolataid, melyekről úgy érezted, hogy a tömeg fölé emel­nek s a melyért megcsufoltak ? Nem volt e még tiszta, nagy Inted, melyért kigunyoltak ; nem volt-e még a lelkedben tiszta, önzetlen emberszeretet, melyet kétségbe vontak, melyért megköveztek ? Nem láttál még gyűlöl­ködő csoportot, mely az önzetlent, a nemest, a nagyot meghurcolta, elárulta, megtiporta kicsinyes önzésből, féltékenységből ? A passiójáték közelebb áll az emberi lélekhez, mint bármely modern dráma, meri a szenvedésnek és felemelkedésnek, az egyetemes embeii fájdalomnak és fájdalomban, a szenvedésben való felmagasztosulásnak a leg­hatalmasabb szimbo'uina. Vonzzanak bár feléje akár a mélyen gyökerező vallási, akár az általá­nosan emberi érzések, alig hiszem, hogv lehessen, akit a passiójáték ne érdekeljen. A nagyhét három estéjén keresztül Szek- szárd szinpadán is megeleveníti a passiójáték nagyszerűsége. Halász igazgató anvagi és erkölcsi áldozatokkal lehetővé tette, hogv miként a világ nagy színpadain, úgy nálunk is a nagyhét estéit ez foglalja le bizonyára szokatlanul nagy közön ség előtt. Krammer Zsófia. HÍREK. Március 15. A városban a középületek és több magán - ház ormán lengette a tavaszi szél a magyar trikolort, amely hirdette a szabadság hajnalhasadásának évfordulóját. 9 órakor dr. Fent Ferenc apátplébá­nos a belvárosi templomban ünnepi misét mondott Kun Lajos és Szcntiványi József káplánok segéd- kezése mellett, melyen résztvettek a hivatalok képviselői és a tanuló ifjúság. Az ifjúság részére a református és izraelita templomban is volt isteni tisztelet. A délelőtt folyamán a főgimnázium ifjúsága a tornacsarnokban tartotta meg hazafias ünnepé­lyét a következő műsorral: 1. Himnusz. Énekelte az ifjúsági énekkar. 2. Március 15 ének méltatása. Előadó Áldor László VIII o. t. 3. Március 15. Szavalta Brebovszky Emil VIII. o. t. 4. Talpra magyar! (Hubay J.) Énekelte az ifjúsági énekkar. 5 Szabadság ünnepe. Szavalta Krislofek Gyula Vili. o. t. Szózat. Énekelte az énekkar. A polgári fiú és leányiskolákban is szava­latok, énekszámok és visszaemlékezés a 48-as időkre, képezték az ünnepély tárgyát Az elemi iskolákban szintén volt hazafias ünnepély, az izr. iskolában pedig vasárnap ülték meg a hazafias ünnepet. Este a Polgári Olvasókörben, a református Olvasókörben, továbbá a Legényegyletben hal- paprikásos bankett volt. A Legeuyegyletben Szent iványi József, a Református Olvasókörben Gödé Lajos elnökök, a Polgári Olvasókörben pedig Mátrai/ Kálmán sziumüvész tartottak hazafias elő­adást a 48 as eseményekről. A Kalholikus Olvasókörben. Az elmúlt vasárnap ünnepelte a kath. kör 145-ik felolvasó estélye kérésében a márciusi nagy napok emlé­két. A hazafias ünnepély mely rendkívül látoga­tott volt, felülmúlta az eddigi felolvasói estélyeket úgy műsorának bősége, mint változatossága miatt. Az ünnepély programmja a következő volt: 1. Himnusz. A dalárda vezetése mellett énekelte az ünneplő közönség. 2. A honleány. Rudnyánszky Gy. Szavalta Prajmajer Anna. 3. Szeretem a fér­fiakat. Monolog. Élőadta Steiner Rozi. 4. Arany szív Pósa L. Szavalta Rencz Etel 5. Rab gólya. Arany J. Szavalta Kreskay Gizella. 6. Az omui- busz költészete. Monológ, Előadta Prajmajer Anna. 7. „1848 és a hazaszeretet“ címen SzeDtiványi József segédlelkész tartott egy rendkivül lelkes szabadelőadást. 8. Kossuth Lajos ablakába. Müdal. Énekelte Csabai Erzsi, Csukly Kálmán belvárosi kántor zongora kísérete melleit. 9. Pétiké. Vörös marty M. Szavalta Kaszler Ágnes. 10. A czelli búcsú. Endrődi 8 Szavalta Tamer Anna. 11. Aludjál kis fiam. Dalmady Gy. Szavalta Mátyás Annus. 12. Tavasz elmúlt. Énekelte a dalárda 4 es vegyes karban Csukly Kálmán belvárosi kán­tor vezetése alatt. 13. A nővér. Inczédy L. Sza­valta Tóth Erzsi. 14. Az éji látogatás. Gyulay P. Melodráma, Szavalta Vesztergombi Juliska, Polgár Margitka k. művészi zongora kísérete mellett. 15. A bagoly. Monolog. Előadta Taksonyi János. 16. Hazádnak rendületlenül. Énekelte a dalárda veze­tésével az ünneplő közönség. Mint igen sikerült pontjait a felolvasó estélynek, külön ki kell emel­nünk a két kisleány Rencz Etel és Kreskay 3 Gizella igazán ügyes szavalatát, úgyszintén Tamer Anna, Mátyás Annus és Tóth Erzsi előadását, a dalárda és Csabai Erzsi énekét, mindkettőt meg- ujrázta a közönség. Vesztergombi Juliska rend­kívül ügy« s melodráma szavalatát és Taksonyi János monológját, kit már fe'léptekor óriási taps fogadott. Kölesden. Kölesd hazafias polgársága az idén is kellőleg megünnepelte a szabadság emlékünne­pét. A nagyszámban megjelent közönség az egyes körhelyiségben gyülekezett össze s zászlók alatt vonult a ref. tempolomba. Itt pár ének elzengése után Fábián Imre ev. lelkész ünnepi imát, Kál­mán Dezső pedig beszédet mondott. Ezek után az egész közönség a Kossuth-szoborhoz vonult s itt Megyesi György tanító vezetése alatt a férfi, dalárda alkalmi éneket énekelt, majd Koritsánszky Viktor a „Talpra magyar“-1 szavalta el lelkese­déssel, végül ismét a dalárda szerepelt a Hym- nusz elének lésével. Ennek befejeztével az ünnep­ség véget ért s a közönség haza vonult. Nägyszokoly. Nagyszokolyban a zenés felvonu­lással rendezett népgyülésen — melyen a hatósá­got 8zentandrási Szévald Móric tamási i főszolga­bíró képviselte — dr. Tamaska Lajos tamási-i ügyvéd és Kocsis József nagyszokulyi asztalos mondottak ünnepi beszédet. Az olvasókörökben reggelig tartó mulatság volt. — Személyi hírek. Bezerédj Pál vbt. tana esős, mint igaz örömmel értesülünk, teljesen visszanyerte már egészségét, Budapestre utazott, ahol résztvett a főrendiház ülésén. — Apponni Géza gróf vbt. tanácsos, ny. főispán múlt héten Hőgyészen, majd Budapesten időzött, onnét pedig Becsbe utazott, ahol családja körében a húsvéti ünnepeket tölti. — Forster Zoltán alispán két heti távoliét után, a katonai sorozások befejezé­sével visszaérkezett Szekszárdid és a hivatal ve­zetését dr. Eri Márton főjegyzőtől átvette. — Kinevezés. A kereskedelmi miniszter Janosits József főmérnököt, Janosits Autal teveli ny. tanító fiát, műszaki tanácsossá nevezte ki. — Névváltozás. Löwi Bernát dunafüldvári illetőségű budapesti lakos családi nevét ,,László“-ra változtatta. — Közgyűlés A szekszárdi izr. Szentegylet tegnap tartotta szokásos évi közgyűlését, amelyen az egyesület elnökévé újból Krón Ferenc dr. ügyvédet választották meg egyhangúlag. A tiszti kar és választmány tagjai szintén a régiek maradtak. — Tanitóválasztás. Németh Lajos szárazdi ág. ev tanító a tolnanémedi i ág. ev. iskolához választatott meg osztálytanitónak. Elkészült hiteltelekkönyvi betétek. Harcon a községi telekönyvi betétek elkészültek, a jog­orvoslati beadványok 1913 augusztus 31-ig té­lietek meg. Köszönetnyilvánítás. A Szekszárdi Taka­rékpénztár 30 koronát volt kegyes jótékony célra hozzám küldeni, amely nemes adományért hálás köszönetét mondok. Dr. Rubinstein Mátyás fő rabbi. — Eljegyzés. Dr. Bernáth Béla vármegyét másodfőjegyző Hidvégen tegnap tartotta eljegy zését báró Jeszenszky Ilona urhölggyel, báró Jeszenszky Jánosné leányával. Lamm Tibor fürgedi nagybérlő eljegyezte Mayer Lenkét Budapesten. — A bíróság köréből Az igazságügyminiszter Schemer Károly lengyeltóti i járásbirót, ifj. Wéber János földbirtokos, volt orszgy. képviselő sógorát, saját kérelmére a gyönki járásbírósághoz helyezte át és megbizta a hivatal vezetésével. — Pályázatok. A szekszárdi kir. törvény­szék elnöke a tamási i kir. járásbíróságnál üre­sedésben levő albirói, továbbá a szekszárdi kir. törvényszéknél nyugdíjazás folytán megürült telekkönyvezetői állásra 2 heti batáridővel pályá­zatot hirdet. — Államsegély Szekszárdnak. A belügy­miniszter Szekszárd rt. város rendőrségének fél­téi jesztésére évi 5000 kor. államsegélyt folyósított. — Sorozás. A dombóvári járásban az 536 hadköteles közül 177 egyén bevált, 175 vissza­helyeztetett, fegyverképtelennek nyilvánittatott 37, távolmaradt 1 lö — Ipartestületi közgyűlés A szekszárdi Ipartestület folyó hó 30-án délután 2 órakor tartja évi rendes közgyűlését a Szekszárd-Szálló nagy­termében. Ha a megjelentek nem lesznek határo­zatképes számban, úgy április hó 6 án tartják meg azt, tekintet nélkül a megjelentek számára. — Segédjegyzöi állás. Hallomás szerint a teveli rendszeresített segédjegyzői állás legközelebb üresedésbe jön. Értesülésünk szerint ezen állás egyike a vármegye legjobban javadalmazott segéd - jegyzői állásainak. Aki bővebbet óhajt tudni, forduljon levélileg a község jegyzőjéhez A pályá­zati hirdetmény rövid idő múlva közzé fog tétetni. — Községi ügy. Decs község képviselő­testülete a községi végrehajtónak fizetését 850 koronáról 1000 koronára felemelte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom