Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-06-01 / 44. szám
XXI. (VII.) évfolyam. 44. szám. Szekszárdi 1911 junius 1/ Előfizetési ár Egész évre . . ' . . 16 korona. Eél évre .... 8 „ Negyed évre ... 4 „ Egy szám ára . . 16 fillér. Bliöfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- b vatalon kivül elfogad a Molnár-féle könyvnyomda és papirkerekkedés r.-t. Szekszárdon. Egyes számok ugyanott kaphatók. POLITIKAI HETILAP. Az opsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer s hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőségi teleton-szám: 18 és 24. — Kiadóhivatali teleton-szára : 18 és II. Szerkesztőség: Bezeréd) István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. Kiadóhivatal : Vármegye-utca 130. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Néptanítóknak, ha az előfizetést egész évre előre be küldiky 8 kor. Főszerkesztő: Dp. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Távirat. - Telefon. - Express. A képviselőházból. Budapest, junius 1. d. u. 2 óra 25 p. A képvfselőház ma délelőtt tartott ülésében Berzeviczy Albert dr. elnökölt. Bakó József Kossuth párti a felekezetek állami segélyezését nem tartja igazságosnak. Támadja Barkóczy Sándor bárót, akinek resszortja éléről való elhelyezését követeli a kultuszminisztertől. Kritizálja Szász Károly ünnepi beszédét. Az 1848. XX. t.-c. végrehajtását követeli. Richter János munkapárti papképviselő sajnálja, hogy a felekezetiségi viták vannak felszínen most, mikor az országnak békére lenne szüksége. Az antiszemizmust elitéli és azt mondja, hogy az magyar speciálitás. A zsidóknak számos erényeik vannak, igy az, hogy tiszta családi életet élnek mit követni kellene. Elfogadja a költségvetést. Fráter Lóránt ostorozza a dekadens irányzatot követő magyar irodalmat és dicséri a magyar képzőművészetet, melynek számára a kultuszminiszter támogatását kéri. Andrássy Gyula gróf kifejti, hogy az állam köteles minden jogos társadalmi és egyéb törekvést támogatni. A szabadkőművességtől a jogosultság el nem vitatható. A szabadelvüség- ből kifolyólag a kongregációkat is meg kell tűrni, azonban nem az iskolák és tanintézetek falai között, mert a kongregációknak az iskolákban helyök nincs és e visszaéléseket a kultusz- miniszternek meg kell szüntetnie. Csermák Béla ellenzéki felszólalása után az ülés véget ért. Képviselőválasztások. Pozsony, (érfe. d. u. 2 óra 20 perc.) A munkapárti Tauscher Béla dr. egyhangúlag megválasztatott, Szucsány, (Érkezett d. u. 2 óra 20 p.) A munkzpárti Láng Mihály dr. egyhangúlag .képviselővé választatott. Kossuth beteg. Budapest, (Érk. d. u. 2 óra 35 perc.) Kossuth Ferenc állapotáról ma riasztó hirek terjedtek el, melyek szerencsére túlzottak, de azért Kossuth állapota y*en súlyos. Földrengés az Alföldön. Budapest (Érk. d. u. 2 óra 40 perckor) Kecskeméten és Nagykörösön tegnap nagy földrengés volt. A lakosság kimenekült a falak közül a földekre. Számos ház bedőlt és sokan megsérültek. Rabló postatiszt. Tiszaroff. (Érk. d. u. 2 óra 45 p.) Csepreghy Ignác postatiszt betört a posta- hivatalba és a pénztárból 20.000 koronát elrabolt. A vasútnál épen akkor tartóztatták le, midőn meg akart ugrani. Gyermekvédelem* A Gyermekvédő Liga vasárnapi közgyűlésén elmondotta: Andrássy Gynla gróf. Eddig rendesen szokásban volt a gyermekliga közgyűlésen, hogy a liga egyik tagja az egyesület közhasznú működését méltassa és ezzel a közönség figyelmét a ligára terelni megkísérelje. Miután ez a szokás jő — miután a liga a közönségfrj'óakaratából él é<**a közönség támogatása nélkül üdvös működést nem folytathat — és miután az idén más erre a feladatra nem vállalkozott, én vagyok olyan bátor az Önök figyelmét igénybe venni. Nem leszek hosszú. Hiszen újat nem mondhatok. Sokszor és szépen méltatták már itt a liga működését. Úgy, hogy valóban illetlen lenne, az Önök figyelmét igénybe venni. De rövid lehetek azért is, mert a liga működésének közhasznú, fenkölt voltát, ne* Ma van nálunk is a gyermeknap. A szerk. mességét hosszasabban felesleges volna bizonyítani. Ma már mindenki tudja Magyarországon, hogy az elhagyott gyermeknek védelme az egyénnek, a társadalomnak és az államnak legelső kötelességei közé tartozik. Annyi történt és annyi mondatott már ezen irányban, hogy csak nyitott ajtókat lehetne betörni. A buzdítás kedvező talajra talált minden érző ember szivében, minden gondolkozó ember agyvelejében. Szív és ész egyet mondtak. Szív és ész a gyermek érdeke mellett kardoskodtak. Ki ne szeretné a gyermeket, ezt a kedves bájos, naiv kis lényt, az üdeség, a frisseség, a jókedv megtestesítőjét, azt a napsugarat, mely annyi embernek egyetlen öröme ? Ki ne szeretne, vagy szeretett volna any- nyira egy gyermeket, hogy miatta mind a többit megszeresse ? S ki ne érezné, hogy a gyermek, aminő kedves, ép olyan tehetetlen, épp annyira szorult segítségre ? Van-e elszomorítóbb, szívfacsaróbb, mint. az elhagyott, éhes, fázó, beteg gyermek, akin senki sem segít ? Csak az elfásult, érzéstelen ember, csak az emberi szörnyek nem érzik a gyermekvédelem szent kötelességét. S a gyermekvédelem hasznos is. A gyermek éppen olyan fontos, hatalmas tényező, mint amínő kedves és tehetetlen. Hisz a gyermek jelenti a jövőt. A mai gyermekvilág a jövő magyar társadalom. Ha á mai gyermeket felneveljük, ha egészségét és erkölcsi érzékét, szivét és eszét a korai romlástól megóvjuk, az ország jövőjét szolgáljuk. A gyermek van hivatva élvezni és fentartani, amit mi alkottunk, befejezni, tökéletesíteni, amit mi megkezdettünk, ő van hivatva’ a jelennél tökéletesebb, jobb, sikeresebb jövőt teremteni, tőle várjuk a dicsőbb, a boldogabb és hatalmasabb Magyarországot. TAR C A. Keleti rege. A szekszárdi izraelita templom orgonája javára rendezett, május 27-ki hangversenyen f-. lolvasta : Dr. Kramolin Gyula. Réges-régen, még a dicsőséges emlékű, bagdadi kalifák idejében, Arábiának Bassora nevű városában, de annak is a legeslegvégén, élt egyszer egy szegény papucsfoltozó. Nagyon szegény ember volt; sokkal szegényebb, mintsem hogy az igazhivő többnejüség luxusát magának megengedhette volna s igy példás hűséggel kitartott egyetlen felesége mellett mindaddig, amig csak a halál azt tőle el nem ragadta. Négy fiával magára maradva, szomorúan tengette életét; keservesen nyomta az özvegység súlya; nem volt kedve semmihez ; még a mesterségét is elhanyagolta, ami végre érthető: hiszen a halál mesterségének háziszentjétől, a papucskészités védőangyalától fosztotta meg őt! Fájdalmának csak az nyújtott némi enyhülést, ha munkája végeztével kimehetett a temetőbe és a felesége sírjára ültetett rózsabokrot a könnyeivel öntözgethette. Egy délután, amint szerény viskója előtt üldögélve, könnyekkel szemében és csibukkal a szájában gondolt épen feleségére, egy eltikkadt vándor — öreg, lerongyolódott Mekka-zarándok — tartott feléje. Odaérve, imigyen szólitá meg: — Oh könyörülj rajtam! Allah úgy legyen irgalmas hozzád, amint te leszesz énhozzám! Nézd, saruim rég leszakadtak lábaimról, talpam csupa seb, meghalok a szomjúságtól ! Adj egy korty vizet és hagyj kissé megpihennem ! A gazda megszánta: megmosta lábait, friss vizet, datolyát, török-mézet és éjjeli szállást adott neki, reggel pedig, még egy pár viseltes papucscsal' is megajándékozá. Távozóban a jámbor öreg igy szólt hozzá: — A papucsokat majd megfizeti Allah, de a jóságodért én is hálás szeretnék lenni! Mondd, nincs-e valami kívánságod, hogy annak teljesítéséért Allahhoz könyöröghessem ? —f Óh, jámbor férfiú, nincs nekem már semmi földi vágyam sem, sírba szállott az mind a feleségemmel; minden gondolatom az övé, még fiaim sem képesek megvigasztalni! Egyetlen I kívánságom volna, hogy csak még egyszer beszélhetnék a feleségemmel! — Te valóban különös ember vagy — szólt az öreg — ilyent vajmi ritkán szoktak kívánni az özvegyemberek. Te vagy az -első, akitől hosszú életemben ezt hallom. No de, ha épen akarod, ezt a kívánságodat magam is teljesíthetem, ehhez még nem szorulunk Allah segítségére! __ — Hogy-hogy? — Keress egy fiatal leányzót s menj ki vele alkonyaikor a feleséged sírjához; tépd le az ott viruló rózsabokorról a legszebb, feslő bimbót és tűzd a leányzó kebelére. Még biztosabb, ha eközben a leány arcát meg is csipkeded : a féltékenység rögtön feltámasztja az asszonyt s még azon éjjel fel fog keresni! A varga hitetlenül csóválta fejét. — Gondold meg, hogy már három éve a föld alatt pihen ! ? — Ne okoskodjál, hanem tégy, amint mondtam! És jegyezd meg: olyan asszony, akit a féltékenység élni hagy, elvétve még csak — akad, de olyan, akit az nyugodni hagyna — olyan nincs ! Az öreg elballagott s gazdája megfogadta a tanácsot. Talált egy serdülő leánykát, aki birkáját legeltette a temető mellett, megajáodé- kozá ezt a sírnál a legszebb rózsával s azután búcsút véve tőle, visszatért békével házikójába. Éjjel — álmában — csakugyan megjelent neki a felesége. Barátságos üdvözletként egy papucsot vágott az ura fejéhez s azután igy förmedt rá: — Te vén szamár ! Mit szaladgálsz lányok után s mit csalogatod őket ? Nézd a szürke szakálladat, a kopasz fejedet, meggörnyedt hátadat és jusson inkább eszedbe, hogy a fiaid — az én szegény árváim — régen legénysorba kerültek s jobb volna azzal törődnöd, hogy egyszer már asszony után nézzenek ! — Ezzel eltűnt. Az öreg megszívlelte a dolgot s másnap reggel összehívta fiait s közölte velük éjjeli látomását s anyjuk üzenetét. Kissé bátortalan legényke volt mind a négy, de a nősülés gondolata tetszett nekik. Miután azonban nagyon tapasztalatlanok voltak, az apjuk véleményére azonban — szokás szerint — mégsem sokat adtak : egyértelmüleg elhatározták, hogy utána sietnek a szent zarándoknak, aki vendégük volt s akinek istenes, bölcs beszédei nagyon megragadták lelkűket és tanácsot kérnek tőle. Nyomban elindultak tehát és meg is találták, amint egy pálmafa tövében pihenőt tartott. A legidősebb fiú volt a szónok; előadta jövetelük célját és megkérdezte: milyen asszonyt kell keresniük, hogy boldogok legyenek ? A zarándok szelid mosolygással simogatta meg szakállát, majd bölcs vállvonogatással igy felelt: — Ez teljesen a gusztus dolga! 'Minden! kinek a saját gusztusa szerint kell ; <> sülnie, ebbe más bele nem szólhat. Hanem moi d átok
