Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-05-04 / 36. szám
XXI* (VII.) évfolyam. 36. szám Székszard 1911 május 4 Elöfizetési ár: Egész évre . ‘Fél évre . ■. Negyed évre . Egy szám ára 16 korona. 8 Ifi 4 » 16 fillér. BllöfizetPseket és hirdetéseket a kiadó- h vatalon kívül elfogad a Molnár-féle könyvnyomda és papirkereskedés r.-t. Szekszárdon, POLITIKAI HETILAP. ÄZ opsz. m. kin. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik tietenkiht kétszer1« hétfőn és csütörtökön. Egye* azámok ugyanott kaphatók. SzérlcéSZtŐSCgí tClClOn-SZÉfFl I (8 és 24. — Kiadóhivatali teleton-szára : 18 és II. 'Szerkesztőség: Bezerédj lstván-utca 6. szám. Ide küldendők a depot érdeklő «Razes közlemények. Kiadóhivatal : Vármegye-utca 130. szám. A.z előfizetési pénzek és hirdetnék ids küldendők. Néptanítóknak, ha az előfizetést egész évre előre he küldik« * kor. Főszerkesztő : Or. LEOPOLD KÖMNÉL. Felelős szerkesztő : ttŐtíÁÁfc ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLtlVÁRl FlIlffÁ'LY. Laptulajdonosok a szerkesztők. fflvirnt. - Telelőn. - Express. — A Tolnavármegyé és a Közérdek eredeti tudósításai. — A képviselőhöz ülése. Budapest, május 4. d. u. 2 őrá 25 p. A képviselőház ma délelőtt tartott ülésén Kabos Ferenc elnökölt. Folytatták a földmivel'ési tárca tárgyalását. Pirkntr János munkapárti dicséri a földművelésügyi miniszter programmját. Majd ismerteti a mezőgazdasági problémákat és a tejgazdaság fejlesztését sürgeti. Pap Elek Justh-párti élesen támadja a hitbizományokat és határozati javaslatot nyújt be, hogy a kormány utásittassék, hogy a hit- bizományok eltörléséről törvényjavaslatot nyújtson be. Beck Lajos Justh-párti az örökösödési jog reformját követeli és a földbirtok eldarabolásá- nak káros hatásait fejtegeti. Nem szavazza meg | a költségvetést. Ezzel a tanácskozás véget ért és kisorsoltatok a Széchenyi Emil gróf összeférhetetlenségi ügyében kiküldött jury. A katonai javaslatok beterjesztése. Bécs. (Érk. d. u. 2 óra 20 perc.) Őfelsége ma délelőtt külön kihallgatáson fogadta Héderváry Károly gi óf miniszterelnököt, aki a véderő reformjáról és a katonai perrendtartásról szóló javaslatok bemutatására kért és kapott engedélyt. Mindkét javáslatot a képviselőház szombati ülésén terjeszti be Hazai Samu honvédelmi miniszter. Kilépés a Justh-pértből. Budapest. (Érk. d. u. 2 óra 10 perckor.) Képviselői körökben nagy feltűnést kelt, hogy Fráter Lóránt Justh-párti képviselő levelet intézett Justh Gyulához, melyben bejelenti, hogy a pártból kilép, mert nem helyesli a szocialistákkal való politikai szövetkezést. ÉrteSütésühk éze'rint Fráter Lóránt példáját még égy másik Justh-párti képviselő is követni fogja. Nagybeteg miniszter. Budapest- (Érk. d. u. 2 óra 53 perc.) Hieronymi kereskedelmi miniszter állapota, aki hetek ö'ta tüdőgyulladásban fekszik, válságosra fordult. Az örvösök ma konzíliumot tartottak felette. A király jelentést kért a beteg miniszter állapotáról. Véres párbaj. Dáruvár, (Érk. délután 2 óra 30 ’perckor.) RipkU ‘Ernő százados és Milecz Lajos földbirtokos véres kardpárbajt vívtak. Milecz oly súlyos vágásokat kapott mellére és fejére, hogy vértől elbontva, eszméletlenül rogyott össze. A párbaj oka az, hogy Milecz a kaszinóban R i p k a századosról sértően nyilatkozott. „Menetrend értekezlet“. Egész divattá válik már ezen a vidéken I az úgynevezett «menetrend értekezlet». Egy kis dunántúli specialitássá növi ki ez magát, akár csak a sokat emlegetett halpaprikás. A minap itt Szekszárdon «értekeztünk», most pedig Pécsett volt még nagyobb szabású «értekezlet», úgy, hogy a vármegyeház nagytermét kellett igénybe venni, olyan nagyszámmal voltak az «értekező k». Nekünk már megvannak a saját különleges tapasztalataink az e fajta «értekezletek» gyakorlati jelentőségéről. Bacsinszky Vladimir zágrábi üzletvezető ur személyében megismerünk egy igazán szimpatikus, lekötelezőén nyájas s a legjobb akarattal telitett egyéniséget, aki, ha csak rajta állana, már réges-régen orvosolta volna ennek az egész országrésznek általa legjobban ismert és méltányolt, szomorú vasúti mizériáit. ügy, de 5 vAe agylátszik 'onnan felülről csak «értekezleteket» tartatnak satöbbit statáriáliter «elvégzik» odafenn s mint a legújabb példa bizonyítja, -olyan «menetrendet» vágnák a fejünkhöz, hogy szinte — beleszédülünk. Tisztelt kollégánk a Pécsi Napló füzetesen beszámol a pécsi értekezletről. Sók méltányos dolgot kívánták ott is, de mi úgy látjuk, nagyon jó lesz, ha egy uj gyorsvonatot kapnak Dombóvárig, mely Pécsről 4 óra 20 perckor indulva, magával viszi a vinkovcei közvetlen kocsit s Dombóvárott hozzákapcsolódik a fiumei gyorsvonathoz, mely esti 9 óra 45 perckor érkezik Budapestre. Ennyi az egész, de azért nem lehet mondani, hogy érdektelen volt a pécsi értekezlet, inkább nagyon is sok érdekes dolgot I megtudtunk. így, hogy «most az illetékes tényezők főtörekvését a pénzügyi egyensúly helyreállítása képezi, amire tekintettel kell lennie az ország közönségének és figyelembe veendő, hogy a máv. mai helyzetében a teljesítő képességnek nem áll azon fokán, amint az kívánatos és szükséges lenne, hogy minden igén\ t kielégíthessen. A Budapest—dombóvári vonalon most folynák az építkezések, melyek a helyzeten javítani fognak, már épül a második vágány Adony—Szabolcs és Budapest között és ez ki fog épülni egész Dombóvárig, a miniszter el is rendelte már ennek tracirozását, ennek befejeztéig ezen vonalat jobban megterhelni nem lehet.» Hát ezt eddig körülbelül már hallottuk, érdekesébb azonban ennél ama kijelentés, hogy menetrendünk a: »gombos—erdőül bid elkészültével, tehát december közepétől lényeges változáson fog átmenni, mivel a boszniai átmeneti forgalmat ezen időponttól kezdve tel-. I TA RCA. Meggyfák alatt. Illatos meggyfáknak hó-fehér virága Bársonyos pihékben hűli sötét ruhámra... Hűli a fehér szirom sűrűn, egymás után, Betakarja lágyan arcom, kezem, ruhám .., Lomha, álmos szellő csókolja a fákat, S muzsikál, altató, bús melódiákat Csitt! — Mintha e dalra a virágok szirma Búgó kacagással, boldogan felsírna ? !... Hallgatom, hallgatom. — Durúzsol a szellő, Búsan, lágyan dúdol, álmodva hegedűi; Felettem illatos, habos, fehér felhő Szirom-esőt hállat ... A pillám nehezül... Illatos meggyfákon vakító virágok, Szűz-tiszták, álmodók, szép, selymes, fehérek... Szirom eső hűli, húll ... Valakit úgy várok! . .. Valakit, ki hozzám talán soh’se tér meg I .. Keszeőkúthy R. B. Nárilhíi Károly. Évtizedek óta a Dunántúl tolnai tájáról a vallásos költészet tiszta hangjai szálltak szét az egész országba. Gyönyörködtették, vigasztalták, erősítették az olvásók ezreit. Sántha Károly, a sárszentlőrinczi tekintélyes gyülekezet ev. prédikátorának ajkán csendültek ezek az édes- szavú, meleg énekek. Azóta bizony nagy idők elmúltak! Meg is változott sok minden. Elmúltak a hetvenes évek, utána a nyolcvanasok . , . egyszer csak nagyot fordult az idő kereke, átzökkent az uj évszázadba, sőt annak is befutotta első tizedét ... A mi költő papunkat se kimélgette meg egészen ; hóval hintette be fejét, meg is lankasztotta, meg is törte — lantján egyik hurt leszakgatta, a másikat pedig gyászfátyollal vonta be és tompábbra hangolta, — de azért mégis a régi maradt benn a lélek s a régi lélekből a régi vallásos hit, a régi Isten- imádás énekei szállnak ma is felénk. így azután alig akarjuk elhinni, hogy Sántha Károly ott hagyta régi gyülekezetét s nyugdíjba vonult. Pedig úgy van. Husvét ünnepén lépett utoljára szószékre. Bucsuzásul is a húsvéti öröm örökkévalóságát hirdette. Mert a nagypéntek hiába mondja: soha többé! ... A husvét diadallal hirdeti: mindörökké! . . . Nyárnak végén jön az ősz, a tél, tán nem is lesz virulás soha többé, de utána jön a tavasz — mindörökké! Öröm elmúlik, tán vissza se tér soha többé, de az Urban való öröm megmarad mindörökké 1 . . . Ideig-óráig veszt az igazság egyesnél, egyháznál, nemzetnél, felsóhajtunk: soha többé, de a végén diadalmasan győz: mindörökké 1.. ... A bűn, halál tépi lelkünket, nincs nyugalmiunk soha többé ; — de a Krisztus érdeme, az Isten kegyelnie fölemel mindörökké! Elválás, halál — óh nincs viszontlátás soha többé! ... de a Krisztus feltámadt. Te is élsz, Te is élhetsz mindörökké! . . . Azután elbúcsúzott gyülekezetétől, melyet 37 éven át vezetett. Meg-megremegett hangja, mikor azt mondta : immár nem hirdethetem néktek az igét soha többé, de a mit hirdettem, az maradjon szivetekben megőrizve mindörökké! Elválunk, nem látjuk egymást, talán soha többé, de maradjunk egyek a szeretetben mindörökké!.. . . Ez a gyönyörű, mélyen megindító prédikáció zárta be Sántha Károly érdemes lelkószi munkálkodását. Erről a munkásságról ő maga mondta egykoron, hogy a Szentlélek szárnyán éltetett s hogy mindenütt Krisztust hirdette. «A krisztust tudni vágyom, hogy tanítsak, Vigasztalódom s úgy vígasztalok, S hogy vétket és bűnt gyökerestül irtsak, A bűnnek én mindennap meghalok». A biblia mellett ott volt kezében a lant. De azért pap maradt akkor is, ha lantját pengette. Legszebb költeményei a tiszta, vallásos érzés forrásából táplálkoznak. Különben élete külső körülményei is közreműködtek abban, hogy költővé fejlődött.* Kecskeméten 1840. október 22-én látta meg a napvilágot. Bölcsője fö'é egy áldott lelkű, koráit éneklő, imádságokat mondogató édesanya hajol. Maga köré gyűjti családját — igy énekli a költő és »templommá lesz a kis szoba.« Azután megcsendül az ének: »maradj velünk mi Krisztusunk, mert már az éj felé vagyunk 1« Ez az édes anyai ének a vallásos lelkűiét mellett a költői hajlamot is felébresztette lelkében. Az édes apja akkoriban gondnoka volt a kecskeméti gyülekezetnek. Házuk mindennapi vendégeként ott járt náluk a nagy Czékus, Kecskemét papja. Az iskolában két költő tanára volt: Bulcsu Károly és Obernyik Károly. Mikor Sopronba ment, akkor is érdemes irodalmi emberek vezérlete alá került: Király József Pál, Lehr Albert voltak tanárai. A theológiai tanulmányokat Budapesten tanulta. Ott élt a költők, irók között, kik csakhamar felismerték költői hajlamait s buzdították a munkára. Különösen szeretetébe fogadta az ország papja : Székács József, kinek buzdítására
