Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-05-04 / 36. szám

TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK idii május 4. 2 jességében átterelik a hatvanöt kilométerrel rö- videbb szabadkai vonalra és ezzel teljesen uj helyzet áll elő, mivel a budapest—pécsi vonalat függetleníteni lehet a boszniai csatlakozástól. A zágrábi, szegedi üzletvezetőség a bosnyák vasutakkal már csütörtökön Bosznabródban megbeszéli az uj menetrendet, mely a hidföl- avatás napján életbe lép és ezen időtol kezdve a délelőtti gyorsvonat Pécsről reggeli 8 órakor indul és már 1.15 perckor Budapesten lesz, mig Budapestről az eddigi 2.55 perc helyett 3.30 perckor indulna a délutáni gyorsvonat Pécsre.« Fontos kijelentések ezek annyiból, hogy ugylátszik, odafenn mégis csak számolnak a 60—65 kilométeres utrövidséggel, ami a pécs—bródi direkt összeköttetés hattyúdala, de egyúttal előtérbe lép ismét a bátaszék— mohácsi legrövidebb összeköttetés kérdése is, mert mégis csak ez a legegyenesebb ut, arra tehát előbb-utóbb sor fog kerülni. Addig pedig meg lehet ama vigaszta­lásunk, hogy ha egy kis jóakarat lesz, a kényelmetlen 2 óra 55 perces összeköttetés helyett majd 3 óra 30 perckor tehát némi kis időnyeréssel is indulhatunk majd Budapestről — Sárbogárdon át, Szekszárdra vissza. Jól esik hallanunk azt is, hogy «a dom­bóvár—bátaszéki és baja—bátaszáki és sza­badkai fővonal elsőrangusitási munkálatai miatt rövidesen amug^ is megváltozik az egész menetrend. Ezen vonaton gyorsvonatok fognak közlekedni, a személyvonatok is szaporítva lesznek.» Itt is meglehet az a reményünk, hogy talántán visszakapjuk a mostaninál sokkal jobb összeköttetésünket, hogy t. i. Szek- szárdról délután indulva, még aznap vissza juthassunk Szekszárdra, — melyet az uj me­netrend teljesen lehetetlenné tett. Ezekkel tehát csak tisztában lennénk. Nem nyugodhatunk azonban meg abban a szükkeblüségben, hogy a Budapestre s on­nan induló reggeli gyorsvonathoz össze­köttetésünk nincs s hogy attól a nagy költ­ségre való hivatkozással üttettünk el. Azt mondják, hogy százezrekbe kerülő személyzet szaporítás lenne szükséges, hogy e kívánságunk teljesedjék. Ez egyenesen valótlanság. Mert, hogy mi például, a reggel 9 óra 35 perckor Budapestre érkező gyorsvonat­hoz, Sárbogárdon, 7 óra 40 perckor csat­lakozást kapjunk, nem kell egyéb, minthogy Szekszárdról reggel 5 órakor indítsák a most vallásos verseket irt a »Lelki Kincstár«-ba, Arany János is megfigyelte a fiatal költőpap szép tehetségeit s arra ösztönözte, hogy költe­ményeivel keresse fel a Koszorú cimü folyó­iratot. Jóval később Karsay Sándor, Gyurátz Ferenc püspökök egyházi énekek Írására sar­kalták. A mi életének külső lefolyását illeti, Pest­ről 1867-ben Sárszentlőrinczre hívták segéd­lelkésznek. »Anyja csókjával és a bibliával ment a néphez pünkösd ünnepén.« Innen egy év múlva Tolnanémedi rendes lelkésszé válasz­totta. Csak két évig hirdette itt az igét, azután Sandra, majd Várpalotára távozott; 1876 ban pedig első gyülekezete, Sárszentlőrincz hívta meg rendes lelkészének. Azóta ebben a gyüle­kezetben működött egészen nyugdíjba mene­teléig. Ez alatt az idő alatt sorba jelentek meg müvei. lS68-ban »Egyházi költemények« cim alatt adott ki egy kötetet. Megírta két imádságos könyvét: a »Buzgóság könyvét« és az »őr­angyalt.« Kiadta »Ádventi és böjti imádságait.* 1897-ben jelent meg újból egy verseskötete »Költemények« cim alatt. És közben is irt, dol­gozott, eredeti müvekkel és más nemzet vallásos remekeinek fordításával gazdagította ev. vallásos irodalmunkat. Az utóbbi években úgy szólván, minden erejét a most elkészült dunántúli uj énekes­9 óra 14 perckor induló vonatot. — Mivel pedig a nappali szolgálat reggel 6 órakor kezdődik, legfeljebb Bátaszéktől — Nagy- dorogig kell egyes állomásokon alkalmazni egy pár pót vasúti tisztet s valami 8 —10 vasúti bakiért s ez legfeljebb pár ezerbe, de nem százezrekbe kerül Viszont senkisem sajnálná itt mifelénk a Budapestről 8'25 perckor elinduló személyvonatnak elmaradá­sát, ha ehelyett Budapestről reggel 7 órakor indulva, délután fél 5 helyett már 11 órakor Szekszárdon lehetne. Ez a vonat meghoz­hatná hírlapjainkat, amelyeket csak délután 5 óra tájban, tehát egy perccel későbben veszünk kézhez, mint — Károlyvárosban. Nem »Menetrendi értekezletekre« van tehát szükség, de egy kis jóakaratra, ame­lyet sajnos, onnan felülről nagyon is nél­külözünk. Mert köszönjük az e fajta jóaka­ratot, hogy például Szekszárdról délután 4 óra 54 perckor indulva, este 9 óra 35 perckor Budapestre érkezünk. Ez nem a szegény emberek érdeke, de legfeljebb azoké, akik még a Nagy Endre-féle cabaretbe eljutni akarnak. Szegény tisztvi­selő, kereskedő, iparos nem éjszakázni megy Budapestre, hogy fizesse a drága szobát s élelmet, de nappalra, hogy dolgát elvégezze s még az nap hazajuthasson békés ottho­nába. A vasút ne csináljon tehát reklámot a — budapesti éjjeli mulatóknak, hanem inkább szolgálja a szegény emberek érdekét. B. VÁRMEGYE. — Tolnavármegye központi választmánya május 1-én Simontsits Elemér alispán elnöklé­sével ülést tartott. Az országgyűlési képviselő­választók jövő évre kiigazított ideiglenes név­jegyzéke elkészülvén, közszemlére kitétetett és az ellen f. évi május 5-től május 15-ikéig fel­szólamlásokat lehet tenni, írásban, Szekszárdon a polgármesternél, községekben a községi elöl­járóságnál ; f. évi május 15-től 25-éig beadott felszólamlásokra az érdekeltek észrevételeket tehetnek. A választópolgárok figyelmét felhívjuk, hogy legfőbb alkotmányos jogukat, a névjegy­zékbe való felvételüket idejében ellenőrizzék és annak biztosítására a törvény által megszabott lépéseket megtenni el ne mulasszák. — A Styrum-Lymburg alapítványra fel­ügyelő választmány április 27-én tartotta ülését Simontsits Elemér alispán elnöklete alatt. A simontornyai menházban betöltendő helyre fel­vétetett Huszár János volt görbői jegyző, az időközben megüresedett egy menházi helyre könyvnek szentelte. De azután meg is van munkásságának látszatja, mert a kiadott 600 ének közül 106 eredeti uj éneket és 69 fordítást, illetve átdolgozást végzett ő. Bizony az uj énekeskönyv nem készült volna el Sántha Károly gazdag költői munkássága nélkül. Es milyen szépek énekei! Költészet mély vallásossággal egyesül bennük. Az erős hit művészi formában jelenik meg s a versek csodálatos szépen simul­nak a korái melódiáihoz. Költeményem mindig mély vallásosság húzódik végig. Élete sok szenvedése megcsilla- nik hite erősségében. Szeretettel énekli meg a családi élet örömét, fájdalmát s igaz kegyelettel örök emléket állit jó édesanyjának, kit sirjába téve is áldva siratott, mert érezte, hogy az édes­anya még sírjában is áldja gyermekét. Más költeményeivel is nagy sikerei voltak. Megkoszorúzta őket az Akadémia, a Petőfi-, a Kisfaludy-Társaság. De ő azért tehetsége javát mégis csak a vallásos költészetnek szentelte. A biblia nemcsak a kezében, hanem a lelkében volt, úgy irta szebbnél szebb verseit. Most azután elénk áll a mi büszkeségünk, Sántha Károly és azt mondja, hogy ő immár elfáradt, ne is várjanak tőle több dalt. Mi csak a fejünket rázzuk s a költő szavával azt mond­juk : ki élete kincsét ily nemesen áldozá, az hiába mondja: soha többé, mert az Ur azt feleli: mindörökké 1 . . . pedig pályázat Íratott ki, melyre tolnamegyei nemes családok ellátásra szoruló tagjai pályáz­hatnak. A simontornyai menház jövő évi költ­ségvetése megállapittatott és a menház butorzati felszerelése kiegészíttetett. HÍREK. — Iskolalátogatás. Ourgulits Antal áll. polg. isk. igazgató, miniszteri biztos szerdán és csütörtökön meglátogatta a szekszárdi polg. fiú­iskolát, pénteken és szombaton pedig a polg. leányiskolába fog látogatást tenni. — Dr. Holub József felolvasása A Régé­szeti és Embertani Társulat május 28-án délután, Nyáry Jenő báró elnöklésével fölolvasó-ülést tartott. Holub József ár., a szekszárdi szárma zásu fiatal tudós Istvánjfy Miklós históriájának arkeologiai vonatkoásai címen olvasott föl Ist- vánffy, aki humanista történetiróink sorát zárja be, nagy klasszikus műveltségénél fogva nagyon érdeklődött a hazánkbeli római emlékek iránt és ha alkalma nyílt nagy munkájában, amely Magyarország történetét adja elő a XVI. szá­zadban, nem mulasztotta .el pár szóban kitérni a pannonjai és dáciai emlékekre Forrásai vol­tak : történetírók, főliratgyüjtemények és saját tapasztalata. Kétségkívül hatással volt rá, hogy Bonfini, a nagy humanista történetiró, sokszor tett említést munkájában római-kori emlékekről. A felolvasást a közönség igen nagy tetszéssel fogadta. — Egyházmegyei hírek. Zichy Gyula gróf megyéspüspök Szentiványi József szabadszent­királyi subsidiariust Bükösdre nevezte ki viká­riusnak a lelkiekben. Cséplő Istvánt Bükösdről Kopponyszántóra, Kühnl Józsefet Koppányszán- tóról Pécsbudaikülvárosba, Marton Sándort Pécsbudaikülvárosból Tolnára, Gartner Eleket Tolnáról Kővágószőllősre helyezte át segédlelké- szi minőségben. — A toronyóra Ismét áll. Szekszárdon a belvárosi templom tornyára a város egy egé­szen modern, villamosórát szerzett be, nem kevesebbért, mint 4000 koronáért, hogy egyszer és mindenkorra elejét vegye a sok kellemetlen és komikus helyzetnek, amit a régi toronyóra teremtett. Ha azonban valaki azt hiszi, hogy most egy örökké mozgó, kitünően járó idő­mutatónk van, az nagyon téved. Egy hónappal ezelőtt 3 napig pihent a »villamosóra.« Ekkor a gyáros megigazította úgy, hogy május 1-éig egyhuzamban járt. Majd ismét megállt s azóta pihen. Kiváncsiak vagyunk, mit szól ehhez a gyáros, aki 4000 koronát fizettetett egy modern jóljáró óráért, — DlSZtagSág. A bonyhádi Róm. Kath. Olvasókör választmánya dr. Vörös Nándor szálkai plébánost disztagjává választotta. — Aranylakodalom. Ritka szép ünnepély folyt lé múlt hó 30-án a bonyhádi irg. nővérek kápolnájában. Szepessy László és neje tartották aranymenyegzőjüket, melyre összejött az egész kiterjedt család és annak nagyszámú tisztelői. Gróf Zichy Gyula megyéspüspök is áldását kül­dötte a jubiláló párra, melyet Jozgics esperes­plébános közölt az aranymenyegzősökkel, szép beszéd kíséretében. A jubilálókban Szepessy Ko- léta bonyhádi irg. nővér és Szepessy Kálmán bonyhádi főjegyző szüleiket tisztelik. — Korona. A szekszárdi esperesi kerület róm. kath. pap-ága f. hó 2-án Mözsön tartotta rendes tavaszi koronáját Pártos Zsigmond kerü­leti esperes elnöklése mellett. A korona tárgyát kisebb iskolai és egyházi ügyek képezték. A gyűlés után ebéd volt Pártos Zsigmond esperes vendégszerető házánál. — Jutalmazás. Balázs Andor, Hirschfeld Gyula fia, ki mint fiatal diák, saját élete kockáz­tatása mellett, két asszonyt az elmúlt nyáron Szeremlén a Dunából fürdés alkalmával a biztos haláltól megmentett, a minisztérium utján 52 K 50 fillér jutalomban részesült. — Gratulálunk a fiatal életmentőnek. — Tokovorsony. A szekszárdi róm. kath. Olvasókörben disznótoros vacsorával egybe­kötött versenytekézés volt, melyen igen sokan vettek részt a kör tagjai. A versenytekézés az egylet földalatti tekepályáján 6 órakor vette kezdetét és nagy érdeklődés mellett folyt le, az értékes nyereménytárgyakért sok dobás tör­tént. A hat legértékesebb dijat Tóth Pál, Bacskay Miklós, Wendl Gyula, Szabó Géza, Wendl István és Tolnay János nyerték meg. Többszörös kitüntetésben része­sült szenzációs csodaházi»zer borolhv mely városunkban is megjelent. -Ez a háziszer hatásában és erőalko­tásában fölülrnulhatlan fagyási és gümőkóros izom- és idegfájdalmak, fej- és fogfájás, továbbá minden meghűlés okozta bajok, mint rheuma, mm koszvény, csuz, ischiás, izületi lob és zsábában szenvedők, végül 7 éfé8i sebek fájdalmainak megszüntetésére. Kiváló fertőtlenítő és test­óvó háziszer. a BOROVSZKY Dr.-FELE lopható városunkban: Garay Drogériában, Bonyhódon: Schmidt Gyula IHszerkereskedésében, Pakson? Kiss Pál kereskedésében. HZ 1 korona SO fillér, S korona, és S korona SO filléres üveffekbon. ------­. *. Készíti i BOROVSZKY R. Dr. és BOROVSZKY K. BUDAPEST, II. tarBM, Fő-ut 77-iK

Next

/
Oldalképek
Tartalom