Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-11-06 / 89. szám
XXI. (VII.) évfolyam. 89. szám Szekszárdi 1911 november 6/ Előfizetési ár: £gesz evre . .16 korona. Fél évre ................ 8 „ Negyed évre ... 4 Egy szám ara . . 16 filler. B|l3flzet-8ek.Al őB hirrtelAHAktM a kia,loll vataluD kívül elfogad a Molnár fe;a könyvnyomda es papirkereHkedés r.-i. 8/KkH/ardon. Egyes szamok ugyanott kapható*. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőségi teleion-szám: 18 é& 24. — Kiadóhivatali teleton-szám : 18 és II. Szerkesztőség: Bezeréidj lstván-útca 5. szám. [de küldendők a lapot érdeklő őúsize»r közi ein én vek. Kiadóhivatal ; Vármegye-utca 130. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Néptanítóknak, ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 8 kor. Főszerkesztő : Dp. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. F.,munkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők, Szüret ufán. Most, hogy Székszárdon egy kis bor termett és annak elég jó ára is van, alkalmasnak tartjuk az időt arra, hogy pár komoly szóval a szekszárdi szőlőkulturával és a szekszárdi borértékesítéssel fog'alkozzunk. Ami a szöiökulturát illeti, csak egy tekintetet kell vetni a kataszteri birtokivekre és mindjárt megállapíthatjuk, hogy Székszárdon a szőlőkultura minden irányban tultengésben szenved Székszárdon ugyanis a művelés alatt álló szőlőterület 2900 kata^ztrális hold, ami 4 millió hatszáz negyvenezer négyszögöl, hogy a Székszárdon szokásos terület meghatározásnál maradjunk, vagyis' kerekszám 4600 ezer ö es hold. Már most, ha a Székszárdon szokásos 9 munkát ezer ölenként 6 átalány napszámmal vesszük és‘ számítunk még a napszám munkákra, minő a szénkénegezés, oltás, kapálás, csírázás, (3-szori) permetezés, akgatás, kaes- csozás, szüret, trágyabehordás, fuvar — 46, összesen téhát 100 napszámot, akkor a szóbanforgó terület megmunkálására szükséges 460 ezer napszám. Szekszárd 14000 főnyi lakosságából a földmives munkákkal foglalkozók számát 4500-nak és ezeknek évi munkanapját 200- nak véve, kitűnik, hogy a Székszárdon előállítható munkanapok száma 900,000, melyből legkevesebb 460,000 a szőlőkulturára kell,: a fö dmivelés többi ágaira pedig csak 440 ezer napszám jut, ami arra nem elég és minthogy sem a szántás, sem a vetés, sem az ültetés, sem az egyelés, sem a krumpli kapálás, sem az aratás, sem a kukorica törés el nem odázható, bizonyos, hogy munkásnépünk vagy szándékosan, vagy kény- telenségből a szőlőtől fogja el a szükséges munka egy-egy részét, mert nincs elegendő munkaerő és ami van is, nemcsak hogy drága, de fokozatosan drágább lesz. A munkáskéz hiányán és drágaságán , két irányban lehetne gyökeresen segíteni. Az egyik az volna, ha népünk a város távol eső, külső területén a sok pepecseléssel járó szőlőműveléssel felhagyna és szőlő helyett legelőket létesítene, takarmánynövé nyékét termelne, hogy igy nagyobb mértékben adhatná magát az állattenyésztésre. A másik mód pedig a munkáskéz szaporítására az volna, ha az egyes nagyobb szőlőbirtokosok a környékbeli német lalvak- ból tömegesen telepítenének be szölömunkásokat. Oly perspektíva nyílik meg e téren előttünk, melyet kedvezőtlennek nem mondhatunk, de úgy a szőlőbirtosokra, mint a város fejlesz- tésére való tekintettel is csak kívánatosnak tartunk. Szőlőkulturánk második rákfenéje a trágya , hiány, mely a szekszárdi állattenyésztés tökéletes lerongyolódásának következménye. Már pedig a szőlő trágya nélkül jókarban nem tartható és termésre sem késztethető. Ma .már istállótrágya alig kapható és ami van is, méregdrága. Ehhez járul, hogy a hegyre p. fuvar is rendkívül nehéz és költséges. A trágyahiányon csak a szekszárdi állattenyésztés nagyarányú fejlesztésével lehet segíteni, de addig is, mig ez bekövetkezik, a városnak lépéseket kellene tenni, hogy a városi szemét trágyának feldolgoztassék és ezzel kapcsolatban Székszárdon fekál-trágya- gyár létesittessék. A borértékesítés terén is sok a- baj. Évek óta vajúdik már ez a kérdés és a legjobb akarattal se lehetett eredményt elérni. Ennek oka: a szekszárdi bortermelő gazdák szervezetlensége és a kezdeményezéstől való idegenkedése. Ma a szekszárdi bor ára fölött a borügynök és a borkereskedő dominál, akik az árakat mesterségesen leszorítják. Miért ne lehetne a szekszárdi bortermelőknek egy közös szervök, mely megállapítaná különböző boraink belső értékét és megkeresné az összeköttetést a nagykereskedő-1 vei é$ a fogyasztó nagyközönséggel; Mindenki tudja, hogy ez nem lehetetlen, sőt mi hangoztatjuk, hogy ez idő szerint a legkönnyebben megvalósítható, mert Szek- szárdon megvan már az a gazdaszervezet, mély ez irányban a kezdeményezést hivatva van megtenni. Ez a szervezet: a szekszárdi kisgazdák egyesülete, amelynek csak egy szőlőszeti bizottságot kell kebeléből kiküldeni, hogy ez irányban megfelelő javaslat dolgoztassák ki. A szekszárdi kisgazdák egyszerű polgárok ugyan, de lehet mondani — a varos egész polgárságára kiterjeszkednek és józan értelemről, becsületes törekvésről, sok jó indulatról tettek már eddig is tanúságot. Megérdemlik, hogy törekvéseik előmozdításában a város értelmiségi és vagyonos tényezői melléjük álljanak, ami nem is maradhat el, mert a szőlőkultura és a borértékesítés ügye közös érdeke Szekszárd összes polgárságának. A szekszárdi kisgazdák egyesülete tegye meg ezirányban haladéktalanul a kezdeményező ,lépésC és vállalkozását siker fogja koronázni. F. M. TÁRCA. Vallomások. Miért bolyongok most künn az erdőben, Kérdezgetik a hulló levelek, — S válasz gyanánt mindegyik levélnek Odasúgom titkon a nevedet . . . Lenézek a völgybe Barna síkján Pirosarcú legény, dalolva vet. S minden szemre, mely kihull kezéből Aldásképen mondóm ki a neved . . . Nyugszik a jaap. Utolsó sugár a Szelíd tündérként arcomba nevet —1 Én meg, mint egy imádkozó dervis, Lázas ajkkal suttogom a neved ; . . váralja _____ Koppány Károly. A szakítás... irta: Trlebler Sári. Mély csend uralkodik a ciprusokkal beültetett olaszországi villa kertjében. A villa festői növényzet közé van ékelve, oszlopos teraszáról gyön’yörü kilátás nyilik a tengerre . . . A tiszt-a kék- ég, a sokféle zöld meg van világítva erős napfénytől, — messziről lilás hegyek látszanak. Minden harmonikus összhangban van, az igazi béke benyomást teszi, mely oly valami ritka a földön, hogy még a természetben magában sem mindennap lalalhato. Lakói elköltöztek, a villa zavartalanul pompázik. Talán éppen azért kereste fel két emoer — egy férfi és egy asszony. Mindkettő hallgatag és mégis az a béke, mely itt van a természetben — távol áll tőlük. Hallgatnak. "A De nem azért, mert a természet szépségeinek csodálata elbűvölte volna őket, hanem mert minden kiejtett szó fájdalmat okozna nekik. Sok szenvedés van a fájdalomteli életben, de egy sem olyan intenzív, mint mikor az ember csalódásoktól lemondásoktól feldalt belsejébe üt tanyát. Itt • is két olyan ember volt együtt, kiket szomorú szenvedély egjüvé sodort és kiket sok küzdelem és még több keserűség arra a meggyőződésre juttatott, hogy ennek az átkozott helyzetnek csac egy megoldása lehet — a szakítás ... Végre megszólal a férfi : megmarad annál amit tegnap monuott ? Néma főhajtással, igenlően bólintott a nő. Tehát nem én szóltam, nem é.i akartam — folytatá a férfi 1 Újra csak néma bólintás. Ki fog elmenni ? — Én 1 mondá jéghideg arccal és arcán a határozottság kifejezésevei az as-zony. A férfi beleszólt: de én nem engedem — nem es újra nem ! Most már késő, feleié a nő. Halottakat nem lehet feltámasztani Az én érzéséi met megölte és úgy fogok most cselekedni, ahogy jobb énem diktálja. Megyek utamra. De nem egyedül ? Egyedül igen, mert egyedül akarok lenni gyermekeimmel — mondá az asszony — és erősen a férfi szemébe nézett. Seraphine ! kérlelé ő tovább. .A mi utaink szétváltak, — mától, mostantól. Isten vele Rajmund !| Az eiső oldaluton bekanyarodott és közeledett a kertkapujához. A férfi állva maradt, — de mivel ..Seraphine nem tekintett1 hátra, utána sietett, elállta útját és kiáltá: igy nem válunkj ez nem bu- csuz'ás. Még nem játszotta végig komédiáját ? — mondá a nő az előbbi- fagyos hangon. Az én szerepem bevegződött, en mást nem mondhatok csak annyit — Isten önnel! — Ismét elfordult tőle és folytatta útját. Ha rohant vagy sietett volna, talán még egyszer megállítja őt a férfi, — de mivel látta, hogy nem menekül,, hanem csendesen lépeget tova — hagyta őt. Az ellenkező irányban, gyors léptekkel ő is elhagyta a kertet, anélkül, hogy hátra tekintene Végül egyedül maradt az asszony, ő akarta, de most, hogy úgy történt — megborzongott. A kapu egyik hideg oszlopát átkarolta, homlokát a durva kőhöz nyomva. A hirtelen,, erőszakos mozdulattól Öss.ze- kuszálódott a haja és szép arcat rendetlen hullámokban vttte körül. Gyönyörű volt, ma kü önösen szép. Csábos arckifejezéssel soká állt mozdulatlanul, csak mikor keze is hideg lett a kőtől, eresztette le karjait, a fiibe ült és átgondolta a jelent, múltját és jövőjét. Milyen vad képek húzódtak el lelki szemei előtt. Tíz évig volt Harris Rajmund felesége. És volt-e neki a 10 ev ajatt tiz boldog hónapja, vagy tiz boldog hete — napja ? Nem, nem volt, Egy hétig nem volt igazán boldog,, nem volt sorsával megelégedve. Örökké köztük lebegett egy árny, egy fel - leg, mely legszebb napjait elhomályositá. Egyik
