Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-11-06 / 89. szám

2 1911. november 6. Folyóvizeink szabályozása. A vizi munkálatokat tekintve Magyarország egyike a legelőrehaladottabb államoknak. — Sok-sok millió költséggel sikerült szabályozni az eddig féktelenül rohanó folyóvizeket, amelyek esztendőről-esztendőre óriási területeket borí­tottak viz alá, mig most minden veszedelem nélkül folydogálnak medreikben. Sok-sok száz­ezer katasztrális holdra tehető azoknak a föld­területeknek nagysága is, amelyeket sikerült az ármentesités és folyamszabályozás által meg­szerezni a kultúrának. Az árvédelmi és vizszabályozási munkála- tokjjazonban a rájuk^ fordított milliók dacára még mindég nem szünetelnek. Kü önös erővel indult meg legújabban a vizszabályozás, amely­nek legfőbb célja az, hogy a hajózható folyókat tényleg hajózhatókká mélyítsék es berendezzék. A Dunán, Tiszán, Dráván és Száván kivül még nagyon sok olyan folyója van az országnak, amelyek megbirják kellő munkálatok után még a gőzhajókat is, egyáltal egyes vidék részére olcsó és jó közlekedési utat lehet teremteni, amely első kelléke egy-egy vidék gazdasági fellendülésének. Ezekről a munkálatokról érdekes össze­függő képet nyújt a földmivelésügyi tárca költ­ségvetése. Ebből láthatjuk különösen, hogy viz­szabályozás terén maga az állam mit tart leg­sürgősebbnek s ezen a téren a közel jövőben hol és mily vidéken várhatók lényeges javulá­sok. A Dunára pl. az idén 3,564.000 koronát irányzott elő a földmivelésügyi miniszter Ebből az összegből különösen a felső és alsó Dunán fognak lényegesebb szabályozási mun­kaiatokat végezni. A Tisza folyóra 1,749.000 koronátjuttatott. Jelentékeny összegek s többnyire a már megkezdett szabályozási munkák befeje­zésére fogják felhasználni. A Morva folvót a múlt évben kezdték el szabályozni s a szabályozási munkálatokat 1912- ben teljes erővel fogják folytatni, a földmivelés­ügyi miniszter e célra 560.000 koronát szánt. A Vág folyóra 200.000-ret. A Dráva folyónál vég­zendő munkálatokra 520.000-et, a Mura folyóra mindössze 77.000-ret, a Szamosra 97.000-ret, a Szávára ésaKulpára 215.000 korona fog jutni. Ebből 15.000 koronát a Kulpa hajózhatóvá té­tele terveinek kidolgozására szánt a miniszter. Kisebb összegek jutnak a Bodrog és Latorca, a Hármaskőrös egyes szakaszainál végzendő munkálatokra, mig pl. a Sajó hajózhatóvá té­telére kereken 1,000.000 koronát szánt a minisz­ter. Gömör- és Borsód vármegyék e tekintélyes folyóvize nemsokára tehát abba a helyzetbe fog jutni, hogy Miskolcig, illetve Bánrévéig gőz­hajókat hordhat a hátán a Tiszánál való tor­kolatától kezdve. Serényen folynak a Maros folyó hajózhatóvá tételének munkálatai is. A jövő év folyamán 300.000 koronát fordítanak e munkálatok végzésére. Tekintélyes összeg jut a magyar tengernek is, a Balaton tónak, a bala­toni kikötők bővítésére s a vele összefüggő Sió mederbővitési és rendezési munkálataira a jövő évben 450.000 korona fog jutni. álom szétfoszlott a másik után, egyik csalódás jött a másik után — s végül a kétségbeesés. Harminc éves volt, a legszebb évein túl. Üres szívvel, zavaros fejjel, feldúlt kedéllyel. És most akar uj életet kezdeni . . . Mindjárt házassága elején rájött, hogy Rajmund nem érdemelte meg azt a nagy áldo­zatot mit érette hozott. Hamarosan lesülyedt azon ideális magaslatról, melyre ő állította — s csak később látta, hogy egy köznapi, egyoldalú, műveletlen és nevelés nélküli ember miatt hagyta ott családját, nevét, előítéleteit — vagyonát, pozitióját. Rájött, hogy Rajmundot nem a tulajdon­ságai tették naggyá előtte, hanem az ő illúziói. Egyszer már elhagyta és megírta neki, hogy nem hajlandó több fájdalmat tűrni, mert sokkal jobban kiismerte őt, mintsem önként akarna áldozatává lenni. A fenyegető jövőtől szabadulni kíván és azért távozik. Rajmund felkereste, utána ment, kért, esdekelt — mig végre meggyőzte és megnyu­godva visszatért hozzá. Nemsokára meg kellett bánnia azt. Most már nem fogja tenni. Nincs az a hatalom, mely rábírhassa, hogy mégegyszer meghallgassa őt. Lakására ment, leült és irt: »Isten vele Rajmund.« Emlékszik még első levelemre ? Abban is búcsúztam, de visszatértem, nem kellett volna tennem. Az én fajtámbeli nőnek sohasem kellene megismerkedni oly férfiakkal, kik magához ha­sonlók. TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK Magyarország összes vízügyi kiadásainak a fő összege 9 millió 855.590 koronával van előirányozva. — Ez az óriásai összeg igen nagyrészben beruházás. Hogy vájjon hasznos beruházás-e, azt a vizszabályozás térén eddig elért eredmények eléggé mutatják. Az államnak e tekintetben nem szabad fukarkodnia. A meg- réndszabályozott és árvíz veszedelemmel többé nem fenyegető folyók ép oly becsesek az or­szágra nézve, mint á hajózható folyók, amelyek a legolcsóbb közlekedési eszközül szolgálnak. A kicsiny Hollandia száz és száz milliókat tu­dott költeni vizi munkálatokra s nem látta a kárát. Több, mint bizonyos tehát, hogy Magyar- ország sem fogja annak kárát látni. A felsorolt részletes adatok különben bizonyítékul szolgál­nak arra is, hogy a földmivelésügyi miniszter figyelemmel van a helyi érdekekre is. Hiszen alig van nevezetesebb folyója az országnak, amelyen a jövő év folyamán szabályozást, part biztosítást, vagy mederrendezést ne terveznének. Ezek a munkálatok szociális szempontból is figyelmet érdemelnek, mert hiszen a költség- vetésbe felvett összegek munkabér alak éban csaknem teljességben visszavándorolnak a leg­szegényebb néposztályokhoz. VARMEGYE. — Közigazgatási bizottsági ülés. Tolna- vármegye közigazgatási bizottsága rendes havi ülését november hó 8-án délután fél 2 órakor tartja meg. HÍREK. — Főispánunk hivatal viszgálaton. Apponyi Géza gróf vbtt. főispán a múlt héten, Szalay László főispáni titkár és Bacskay Miklós szám­vevőségi főnök közreműködésével megvizsgálta a bonyhádi főszolgabírói hivatalt s az ott ta­pasztalt rend felett elismerését fejezte ki. — Szolgálati dlszérem. A király Hörl Antal paksi dunagőzhajózási irodafőnöknek negyven évi szolgálata alkalmából a szolgálati diszérmet adományozta. — Kitüntetett cisztercita x. Pius pápa dr. Szeghy Ernő zirc-ciszterci rendű áldozó­papot, a ciszterci rend egyetemes ügyvivőjét, címzetes apáttá nevezte ki. Szeghy ETrnőt, kit alig 38 éves korában ért e magas kitüntetés, Rómában tegnap avatta apáttá a rend generális főapátja. Kinevezések a pécsi ezredeknél. A király Strinovich István és Fellner Rezső 52. -gyalog­ezredbeli főhadnagyokat századosokká, ez utób­bit az 51. gyalogezredhez, Tauszig Aladár és Lengyel Richárd 52. gyalogezredbeli hadnagyo­kat főhadnagyokká, Siója György és Harnisch Henrich 52. gyalogezredbeli, továbbá Oallauner Béla 69-ik gyalogezredbeli zászlósokat had­nagyokká nevezte ki. Most, hogy újra — de esküszöm, hogy utoljára távozom, homályos körvonalakban tola­kodik elém az együtt töltött múlt. Alaktalan csoport, ezer kép kergetődzik előttem. Elmosó­dott jelenetek kusza, zavarodott panorámát alkotnak. Ilyen töredékekből* cserepekből — egészet alkotni nem , lehet És ha mégis feltá­madna a régi vágy — a régi szerelem — hamar elmúlna, megsemmisülne — mert hiányzik a bizalom. Csak eg>szer kell azt megölni, elher- vasztani, többször nem fakad ki. Maga nem akarta megérteni egy szerető nő lelkét. Csak rabszolgaságba dönteni, hiúsá­gát kielégíteni, hogy elmondhassa — ez az én bolondom, az én asszonyom — ki mindent el­hagyott miattam. Én a maga iránt érzett szerelmet vigasz­talan bánattal fizettem meg. Maga csak kínozni tudott. Lehet, hogy nem oly bűnös, mint ami­lyennek látszik — és lehet, hogy a természeté­ben rejlik, hogy máskép kell éreznie. Az a háló, mit körülöttem szőtt, aranyos volt s mire engem elkábitott, kis bogarat meg­fogott — az aranyos háló elszakadt és én szürkeséggel voltam körülvéve. Maga nem szeretett úgy, hogy az én lelki társam lehetett volna, ki ezáltal imponálni is tudjon. • Maga egy tökéletesen elrajzolt alak — ki­nek szive oly üres, mint egy koldus gyomra. Nem keresi semminek a mélységét, csak a felü­letét látja, mert az könnyebben hat fantáziájára, vérére. Sohasem .tartóztunk egészen egymáshoz, egy közös gondolat vagy érzés erejénél fogva — A „Szekszárdi Vivő-klub“ f. hó 5-én tartotta évi rendes közgyűlését, dr. Szentkirályi Mihály polgármester elnöklete mellett. A nagy­számban megjelent tagok egyhangúlag vették tudomásul az elnök és pénztáros jelentéseit — Elrök indítványára elhatározták, hogy az egylet tagjai minden héten pénteken este tartják klub­közi mérkőzéseiket, a polgári fiúiskola tornater­mében. Ama klubtagok, krk Brebovszky Elemér tornatanár, vivómester, — Santélli tanítványa — vezetésével hétfőn és szerdán este 6 kor óhajtanaK iskola vivást gyakorolni, néki 7 kor.-t tartoznak havonta fizetni. Ezután elnök úgy a maga, mint tiszttársai nevében lemordoit es el­rendelte a választást. Elnök lett át. Szentkirályi Mihály, alelnök ifj. Leopold, Lajos, pénztáros Kovács Ottó, ellenőr SarkadiKnáor (uj), szeriáros Wachtl G Károly, ügyész dr. Spányi Leó. Vá­lasztmány: Kurz Vilmos kir. tan., Janosits Ká­roly, dr. Kron Ferenc, dr. Kramolin Gyula, Pimitzer Ede, Kontsko Andor, Telkes Izidor és dr. Horváth Jenő. — Választmányi Ülő?. Az Egyesült Szek- szárd Tolnamegyei Nőegylet választmánya f. é. november ho 4 én látogatott ülést.tartott, melyen a folyó évi október hó 5-en tartott jubiláris ünnepély bevételeit és kiadásait tárgyalta Az egyleti pénztárnok által készített számadás sze­rint az ünnepély bevétele volt és pedig belépti jegyek eladásából befolyt 1056 K, felülfi.elések­ből 405 K, jegymegváltás cimén 525 K, a jubi­leumi ahpityanyra 2290 K, igy összes bevétel 4276 K. Ebből levonva 1666 K kiadást, marad az alapítványra 2610 K. Egyben, elhatározta a választmány, hogy az ünnepély lefolyásé ól, a díszközgyűlésen elhangzott beszédekkel, az ado­mányozók névsorával egy ismertetést ad ki s azt mindazoknak, kik közreműködésükkel *vagy adományaikkal az ünnepély sikerét előmozdítot­ták, hálás köszöneté kifejezésekep megküldi. — UJ doktorok Ifj- őrffy Lajos, Örffy Lajos szekszárdi takarékpénztári vezérigazgató fia és ifj. Somogiji Zsigmond, Somogyi Z^igmond paksi járásorvos, tb. főorvos fia, múlt csütörtökön Budapesten megszerezték az orvosi diplomát s szombaton avatták őket doktorrá. Ifj. Őrft'y Lajos- továbbtíépzés céljából hosszabb időt fog tölteni külföldön. — Esküvő Bloch Ármin, tolnai kereskedő leányának, Margitkának, a múlt vasárnap es­küdött örök hűséget Schaffer Ernő a Hungária budapesti általános biztosító-társaság főpenz- tárnoka. A házasság megáldása Tolnán, a csa­ládi házban történt, a legszűkebb családi kör­ben, mert az édes anya — már hónapok óta beteg. — Uj ügyvéd Pakson. Dr. Szabó Emil Pakson telepedett le és ott ügyvédi irodát nyitott. — Megerősítés. Holub János szekszárdi polgári fiúiskolái igazgatót igazgatói minőségé­ben a közoktatásügyi miniszter megerősítette. — Szekszárdi vásár. A legközelebbi szek­szárdi, az úgynevezett Erzsébetnapi vásárt f hó 20-án és 21-én tartják meg. — Halálozás. Békés Ferenc a szekszárdi kir. pénzügyigazgatóság hivatalszolgája f. hó 3-án éjjel 40 éves korában elhunyt. sem. Egy egész világ állt közöttünk. Nem bírom ki tovább ezt az életet. Vidám akarok megint lenni, s a gyerme­keim nevelése majd visszavarázsol azzá, aki tiz év előtt voltam. Ha maga mellett maradnék — miféle élet volna az nekik is. Nélkülöznék részéről a gyön­gédséget, szeretetet, mellyel nem ajándékozta meg őket eddig sem — s melynek csak morzsáit juttatta. Ön oohémlelkü, minek áldozná fel ezt oly fogalomnak, mint például a kötelesség. Az élet rövid ugye ? őrültség volna a ne­hezebb ösvényt választani ? Magának a vallása a pogány élvezet, hiú­ság, diadal, változatosság. Amire gyermekkorában tisztelni tanították az magasztos önámitás. Az élet elrepül, az okos tőle telhetőén kihasználja gyönyöreit. Fittyet kell hányni a világnak, s mindenkor azt csele­kedni, ami legjobban esik. A maga uralmának vége fölöttem és higyje el, megelegedhetik ennyivel. A legnagyobb nyo­morúsággal, melyet ön betegségnek, aggkornak és visszautasító külsőnek tartott, nem sújtott a teremtő. Az élet még sok gyönyörrel adós ne­kem és én remélek, bár jelenleg minden közöm­bös előttem. Össze már nem illeszthetem porba omlott s a magához fűzött álmaimat, s azért útnak indulok egy kínzó tápasztalattal, ímely most még hozzám fűződik, de mit megkísértek elfelejteni. Tiz keserű év kellett, mig erre az elhatá­rozásra jutottam és lehet, hogy mélyebben érin­tett, mint más embertársamat — de többet is vártam az élettől mint bármelyikük. Isten önnel. Seraphine.

Next

/
Oldalképek
Tartalom