Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-10-23 / 85. szám
TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK 3 1911 október 23. módon arra kell törekednünk, hogy megvalósítsunk mindent, ami a helyzet* javítása érdekében erkölcsi és anyagi tekintetben indokolt és szükséges. Az ezidőszerinti viszonyok között máskép cselekedni nem lehet. És én abban a hitben élek, hogy ezen a módon nem egy lépéssel lehetne előre menni, hisz nekünk, a közérdeknek is az a célja, hogy minden alkalmat és minden egyes pillanatot fel kell használnunk arra, hogy előbbre és előbbre, megvalósulás felé vigyük zászlónk ügyét Ha pedig szerénység és türelem nem nyitja meg előttünk a jog és igazság vaskapuját, akkor vagy az elkeseredés vagy az általunk kitűzött célért bennünk élő lelkesedés utolsó lángja világítsa meg elhatározásunk útját és irányát. És habár az általános közigazgatás reformjának nagy eszméje nem is foglalkoztatta a magyar törvényhozást, más irányban mégis történtek nem csekély jelentőségű dolgok azon igazság szolgálatában, hogy a jegyzőket megbecsülni és a jegyzők érdekével foglalkozni fontos közérdek. Szélesebb és szükebb körben tények hirdetik ^ ezt az igazságot. És ha kérdi valaki, melyek azok az eredmények, melyek alkalmasak volnának arra, hogy a jegyzői kar érthető elégedetlenségét egy pillanatra csillapítsák és a keserűségben mutatkozó veszteséget reménybeni nyereséggé -változtassák át ? hivatkozni bátorkodom a »a községi és körjegyzők országos bankjáéra és az »Erzsébet árvaháza sorsjá- téká«-ra, melyek országos érdeklődés és részvétel mellett jöttek létre; a szükebb körben történtek közül hivatkozom a községi és körjegyzők fizetési alapjára, a jegyzők szabadságidejéről alkotott szabályrendeletre, a jegyzői nyugdíjalapról szóló szabályrendeletnek folytonos és fokozatos javítására. Érdemesnek, sőt szükségesnek találom ezekkel az intézményekkel, eredményekkel röviden foglalkozni azon kérdés szempontjából, hogy mit hirdetnek és jelentenek ezek az alkotások ? Hirdetik mindenekelőtt a jegyzői kar megbecsülését, elismerését kiváló értékének és megbízhatóságának, hirdetik szükségességét annak, hogy felszabaduljanak a jegyzők mindazon kötelékek és viszonyok alul, melyek erkölcsi értéküknek és használhatóságuknak árthatnak, és jelentik hajnalhasadását annak a korszaknak, mely bár még félve, de már emberi jogok élvezetére érdemesíti a rabszolgaság utolsó maradványát, a községi jegyzőt, előre érezvén és látván, hogy ebből a lenézett, megvetett és elnyomott szolgából, ki a saját és családja érdekében, ha nem akart családjával együtt földönfutóvá lenni, visszafojtva a vele született szabadságvágyat, csak arra gondolhatott, hogy vak eszköze legyen a hatalomnak és a vagyonnak, — fejlődik a haladó kornak egyik legkiválóbb, legmegbízhatóbb harcosa, azzal a magasztos, de nehéz feladattal megbízva, hogy biztos kezű vezetője, megbízható tanácsadója, hű és igaz barátja, atyja legyen a' népnek. rékoskodott. Később Stambulba jött át, a hol ismét félévet töltött. Furfangos eszével ki tudta szimatolni a módosabb özvegyásszonyokat; hazudozott nekik, hogy a próféta7sírja beomlott, újra kell csináltatni; a Zemzem kút kiszáradt, újra kellene ásatni; a padisah hadat visel a gyaurok ellen, de kevés a pénze (ebben az egyben véletlenül igaza volt, mert a török szultánoknak soha sem volt elég civillistájuk) s igy tovább ! . . Ezek aztán hitelt adva a szentéletü dervis szavainak, kisebb-nagyobb összegeket adományoztak, hogy juttassa el a szent célokra (amit ugyan nem láttak meg soha!) így azután másfél év múlva a 3000 piaszter be lett kasz- szálva. Baróts uram, mint ki dolgát jól végezé (a seikh persze várhatott 1) haza felé vette az útirányt. Azzal a török sereggel, mely Bethlen Gábor segitségére küldetett, elérkezett Szegedig, útközben is gyarapítván a keresetet. Itt azután búcsút vett a dervis élettől, valamint az egész mozlim világtól és átvedlett szabadhajduvá, kik azon időben szerte barangoltak, hadi szolgálatot keresvén. Szép kék magyar ruhát szerzett, hozzáillő farkas-kacagánnyal, és acél fringiával. A községi és körjegyzők bankjának intézménye nem szolgálhat más célt szebben, mint azt, hogy a község és jegyző között fennálló köteléket szorosabbra fűzze és a jegyzőnek alkalmat adjon erkölcsi értékének növelésére és emelésére. Az Erzsébet árvaháznak azon szép emberbaráti rendeltetés jut feladatául, hogy helyettesítse a haza, a közjó önzetlen szolgálatában idő előtt elesett apát, hogy ő helyette adjon árváinak hajlékot és kenyeret, vele érző barátot, szivének és lelkén.k gondos vezetőt, tanítót és nevelőt. És ki meri tagadni, hogy ez az áldásos hivatásu árvaház nem a jegyzők becsülésén, közhasznú működésüknek elismerésén, de egyúttal a szomorú sorsuk felett megnyilvánuló részvéten épül fel. Arra vonatkozólag pedig, hogy a tolna- vármegyei kar f. év tavaszán a jegyzői fizetési alapról alkotott vármegyei szabályrendeletet helyesléssel fogadta, az a megjegyzésem, hogy ez által a vármegyei jegyzői kar csak önmagára talált, midőn belátta, hogy olyan intézkedés, melynek célja egyrészt a ti-szta pénzkezelés és a rend, másrészt a legféltettebb alapunk, a jegyzői nyugdíjalap életerejének és szolgálatképességének évenkénti jelentékeny mérvű gyarapítása, csak kizárólag a jegyzői kar erkölcsi és anyagi javát szolgálja. A községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők szabadságidejéről szóló szabályrendelet, mely a belügyminiszter ur által kiadott szabályrendeleti minta nyomán készült, igaz, hogy nem elégíti ki jogosnak vélt igényünket s igy az kétes örömmel és kétes megelégedéssel fogadtatott. Én a jegyzői karnak nem tetsző rendelkezéseknek megváltoztatását felebbezés utján kértem is és dacára annak, hogy nagyságos alispán ur felebbezésemet pártolólag terjesztette fel, a belügymin. ur felebbezésemnek elutasítása mellett, az altala kiadott szabályrendeleti mintában kijelölt és Tolnavármegye tek. törvényhatósága által is követett irányelvekhez, csak abban engedvén módosítást, hogy a helyettesítésekkel felmerülő fuvar- és napidijak egyöntetűen szabályoztalak. A szabályrendeletnek oly irányú javítása, hogy az a mai kívánságunknak megfeleljen, szerény nézetem szerint a további fejlődés és küzdésnek lesz a feladata. De éber figyelemre van szükség még más irányban is. Tény, hogy a gazdasági viszonyok egész komplekszuma megváltozott, minek következménye az általános nagy drágaság, mely a jegyzői karnak osztályrészül juttatott s maholnap csak száraz kenyeret biztositó fizetéssel a tisztességes megélhetést lehetetlenné teszi, hát a gyermekek nevelése, a jegyző társadalmi állásának követelményei miből nyerjenek fedezetet, hiszen ezeket a kérdéseket csak abban az esetben hagyhatjuk figyelmen kivül, ha az osztályérdeket a közérdek fölé helyezzük, vagy ha a népérdek ferde világításba beállításával az osztályérdekből mesterségesen közérdeket csinálunk. Úgy ősz tájon ilyetén alakban jutott el Budára 1621-ben. Kackiás kipödrött bajusszal, tiszta borotvált arccal, tollas kalpaggal először is Lőrinc mestert kereste fel, — ki is alig hitt szemeinek, midőn meglátta. Baróts barátunk azután előadta, hogy milyen eredményes lett rá nézve a dervis élet ; meeadta a néhány tallért, — amit elindulásakor kapott — végül egy pár "karafina rác ürmös mellett elbeszélgetének s felmentek az akkori budai prédikátorhoz, Váradi János uramhoz, ki proseniori hivatalt (alesperes) viselt, hogy venné vissza a helvetika confessió közösségébe; ez megtörténvén, a hiteles testimóniummal két nap múlva Áporkára ért, ahol Mácsai tiszte!etes uramat ejtette csudálatba nem várt megjelenésével, minthogy az sem akart ráismerni. Baróts uram pedig elsősorban kiváltotta zálogba tett házát és telkét, nemsokára megnősült — búcsút mondva eddigi agglegénységi mivoltának, virágzó családot alapított; viselte holta napjáig a nemes eklézsia kurátori hivatalát (többé szilvát nem lopván) mindeneknek megelégedésére, utódai még máig is fentmaradván. És ilyen gyenge állapot mellett is mit kell tapasztalni p jegyzői hivatalnak ? Aztj hogy mig egyrészt minden évben rendeletileg egy vagy több magánmunkálati ágazatot, melyért eddig csekély irásdij járt, mely a jegyzői fizetés törvényhozási rendezése alkalmával, a törvény indokolása és intenciója szerint a törvény által megállapított fizetésnek törvényszerű kiegészítését képezi, vagy egyáltalán ingyenessé tette, vagy annyira mérsékelte, hogy a gyors, anyagi munka mai értéke, a mai munkabér mellett, a sok fáradsággal, tanulással nélkülözésekkel vagy nagy anyagi áldozatok árán megszerzett szellemi képzettséget feltételező szolgálat ellenértékét képező díjazás fogalmát egyszerűen nevetségessé teszi. Más oldalról pedig egyes osztályok, szűkkeblű osztályérdekből irigyelvén tőlünk a magánmunkálatok szerény jövedelmét, a nép érdekével szemben, azt is el akarják tőlünk venni. Igaz, hogy abban a meggyőződésben élek, hogy mindaddig, mig a mandátumot adó nép érdekét csak némileg is figyelembe veszi a törvényhozó, a jegyzőnek, ép a nép érdekében megadott maganmunkálati joga tőle el nem vitatható és el nem vehető. De hogy ennek a kenyérharcnak vége vettessék, szükséges volna vagy törvény által biztosítani a jegyző szerzett jogát, vajy a magánmunkálati dijaknak megváltása és a váltságösszegnek a jegyzői fizetés hez _csatolása által hivatalos kötelességgé tenni a jegyző hatáskörébe utalt magánmunkálatok elvégzését. Most nemcsak ízléstelen és sértő, de utálatos, hogy a jegyző évrcl-évre koldustarisznyával az oldalán házról-házra kilincselve, könyörögve biztosítsa magának alamizsnáját, a gazdagok asztaláról lehullott ételmorzsákat. — A közigazgatás bajainak alapos ismeretéről, tanúskodó, nagy gonddal és szakismerettel összeállított jelentést a közgyűlés élénk helyeslés között tudomásul vette, azért elnökének elismerését nyilvánítottá s abból folyólag elhatározta, hogy az elmúlt évben elhalt első elnökének, Szalag Józsefnek élet és jellemrajzát meghatja s ennek előadását a következő közgyűlés napirendjére kitűzi, valamint, hogy a Községi és Körjegyzők Bankjának részényaiből a választmány által jegyzett 5 részvényt az egylet Mille- niumi Ösztöndij-alapja javára vásárolja meg. 2. A számvizsgáló-bizottság jelentését az egyleti pénztár, a Milleniumi Ösztöndíj-alap és a Klimes Antal alapítvány 1910. évi számadásainak megvizsgálásáról tudomásul vették, a számadásokat elfogadták, Virányi Káro y számadó pénztárosnak a felmentvényt megadták s neki a pénztári tiszt ellátása körül kifejtett tevékenységéért köszönetét szavaztak. 3. A számvizsgáló-bizottság tagjaiul Duzs Dánielt, Lökös Gyulát és Kardos Istvánt választották meg, 4. Az 1912. évi költségvetést megállapították s az évi tagsági dijat 7 koronában állapították meg. 5. A völgységi járás jegyzői egyletének inditvanyára a választmány javaslata alapján a magánmunkálatokrol szóló vármegyei szábály- rendelet némely tételének felemelését kérni határozták el, részben a megdrágult megélhetési viszonyokra való tekintettel, másrészt, mert a megállapított munkadij a végzendő munkával arányban nem áll." 6. Az Erzsébet királynéról nevezett országos árvaház és segítő egyesület alapszabályait tudomásul vették, a tagokat a támogatásra felhívták s felkérni határozták a vármegye alispánját, hogy az egyesület támogatását a községek figyelmébe ajánlja. 7. A tamási járási jegyzők egyletének indítványából folyólag elhatározták, hogy kérvényt adnak be a vármegye törvényhatósági bizottságához, hogy a jegyzők és segédjegyzők, fizetésének a n egváltozott életviszonyoknak megfelelő rendezése és megállapítása, valamint Oravszky László és Klimes Antal indítványára, — a segéderő kérdés rendezése iránt irjön fel a törvényhozáshoz. , 8. A lakbérnek a nyugdíjba való beszámítása érdekében felírnak a törvényhatósághoz, hogy ezt a munkaadó községek és a jegyzők érdekében álló kérdést a törvényben megadott jogánál és hatáskörénél fogva a már meglevő nyugdíjszabályzat szerint oldja meg. 9 Klimes Antal indítványára átírnak az országos egyesülethez, hogy alapszabályait Csak a minőség révén lett világ hirü a valódi PALMA kaucsuk-cipősarók A hygienikus Palma kaucsuk ágybetét minősége elsőrangú
