Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-09-28 / 78. szám
2 TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK ldll. szeptember 28. VÁROSI ÜGYEK. — Közgyűlés. Szekszárd város képviselőtestülete a városház közgyűlési termében f. hó 28-án, délután 3 órakor rendkívüli képviselő- testületi közgyűlést tart. — Tárgysorozat. 1. A Béri Balogh Ádám-utcai menedékház építésére beadott ajánlatok felett való döntés. 2. A Duna- utca rendezési költségeinek fedezésére kölcsön felvétele. 3. A bárórAugusz-árvaházban üres alapítványi helyek betöltése. Rendelet kolera ellen való védekezésre. Dr. Szentkirályi Mihály polgármester, tekintettel a fenyegető koleraveszélyre, a következő rendeletet adta ki: »A kolera veszélyére való tekintettel az 1876. évi XIV. t-c. 7. §, illetve a 110000—911. számú belügyminiszteri szabályzat alapján a következőket elrendelem : 1. Minden hányással, hasmenéssel mutatkozó megbetegedést azonnal be kell jelenteni a városi rendőrkapitánynál. E bejelentés megtételére az 1876. évi XIV. t-c. 30. §-a szerint mindazok kötelesek, akik ily betegülési esetről tudomással bírnak. 2. Az ivásra használt kutak fedéllel, a kutak kivétel nélkül minden esetben keresztpánttal látandók el. A kutak fedőit, kámváit a tulajdonosok jókarban tartani kötelese^, hogy piszok, szenny vagy szennyvíz a kútba ne juthasson, illetve ne folyhasson. A kutak környékét fel kell tölteni, nehogy az ellocsolt és beszennyeződött viz a kútba visszafolyhasson. Azoknak f a közvetlen környékét, ahová állatokat hajtanak, nehogy ezek a talajt sárrá tapossák, ki kell kavicsolni, avagy kővel vagy téglával ki kell burkolni. Ivásra használt kutak közelében ruhát vagy edényt mosni nem szabad. A Sárvíz és Csörgető vizét ivásra csupán felforralva és azután lehűtve szabad inni. Ivásra alkalmatlan szennyvizek ivása, fogyasztása szigorúan tilos. 3. Mindazok a háztulajdonosok, akiknek a házából a Sédpatakba, a fedett csatornákba, az utszéli árkokba s általában az utcára vagy más közterületre vízlevezetők (csatorna, folyóka) vezetnek, kötelesek ezeket a gyűjtő csatornáig (patakig, árokig stb.) állandóan a viz elvezetésére alkalmas állapotban és tisztán tartani, nemkülönben naponkint kellő mennyiségű mésztejjel tertőtleniteni. 4. A Sédpatakba, a parásztai árokba, valamint a városban levő fedett vagy nyitott csatornákba, árkokba, vízlevezetőkbe, folyókákba szennyvizet bebocsátani, szemetet, dögöket, állati vagy növényi hulladékokat bedobni tilos. 5. Ahol rendes pöcegödörrel ellátott árnyékszék még nincs, köteles a háztulajdonos ilyet haladéktalanul létesíteni s a megtelt árnyékszék tartalmának hihordatásáról gondoskodni. Az árnyékszékek karbollal vagy mésztejjel naponkint fertőtlenitendők. , A középületek, iskolák, óvodák, egyletek, vendéglők, szállodák, kávéházak, korcsmák, ipartelepek, gyárak, műhelyek és vasúti állomás árnyékszékeit és vizelőit különös gonddal tisztán kell tartani és naponkint mésztejjel fertőtleníteni. 6. A házi szemetet szétszórva tartani tilos. A lehetőleg ládában összegyüjtendő s a viszonyok szerint szükségesnek mutatkozó időben minél gyakrabban kihordani, hogy a szemét a közlevegőt meg ne fertőzze. A házi szemetet, erjedő, bomló tárgyakat a trágyába dobni tilos. 7. Az udvarban, kertekben a trágyát a kutaktól távol kell lerakni, hogy a trágyalé a kutak vizét ne szennyezhesse. A trágyának az udvaron való széthordását, valamint a trágj alének szétfolyását a trágya tulajdonosa megakadályozni tartozik. Azoknak, akiknek téglával vagy kővel kirakott trágyagödrük van, a trágyát akkor kötelesek kihordani, amikor a gödör trágyával megtelt. Havonkint azonban a trágya minden esetben kihordandó. Akik ilyen trágyagödörrel nem rendelkeznek, a trágyát kéthetenkint kihordani, a trágyalét pedig falazott gödörbe vezetni kötelesek. Ha a kirakott trágyagödörben a viz a szalmát ellepi, ez, valamint a gödörbe vezetett trágyáié mésztejjel naponkint fertőtlenítendő. Trágyát, törkölyt, kórót, nádtörmeléket nyilvános helyen, utcán téren, a határban az úttestekre s azok tartozékaira lerakni tilos. 8. Rongy- és csonttelepek, szemét- és hulladékgyűjtő helyek a város belterületéről 10 nap alatt kitelepítendők. 9. Ragályfogó tárgyakkal házalni tilos. 10. Az utcák tisztántartása érdekében tilos baromfit az utcára kibocsátani. Nem esik az állat ez alá a tilalom alá addig az ideig, mig azt a legelőre ki és onnét haza hajtják. 11. A kolerás betegek eltitkolásának meg- J akadályozása érdekében vizsgálatok tartására megbízottakat kértem fel, akik naponkint kétszer házról-házra járnak s a háznép minden tagjának hollétéről éshogylétéről meggyőződést szereznek. Mindenki köteles az igazolvánnyal ellátott megbízottat lakásába bebocsátani s a háznép hol és hogylétére vonatkozó kérdéseire a valóságnak megfelelő választ megadni. A házvizsgálatok végzésével tanúsított legerélyesebb ellenállás a legszigorúbb büntetést vonja maga után. Jelen rendeletem azonnal életbe lép s az ellene vétők az 1876. évi XIV. t-c. 7. §-a alapján 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, nem fizethetés esetén 60 napig terjedhető elzárással büntetendők. Jelen rendelet következtében hatályukat vesztik a 4772—911., 5405—911. es 6831. szám alatt kibocsátott rendeletek.« — Védekezés ragályos betegség ellen. Dr. Szentkirályi Mihály polgármester a szórványosan fellépett yörheny elfojtására a következő hirdetményt tette közzé: »Figyelmeztetem a város lakosságát, hogy az 1876. évi XIV. te. 20. §-a alapján mindenki, aki gyermekek ápolására és gondozására hivatva van,^ vagy ezt magára vállalta, tartozik a 7 évnél fiatalabb gyermekeket megbetegedése esetén mielőbb orvosi segélyben részesittetni. Ezen kötelezettség elmulasztása 20 koronáig terjedhető birsággal, esetleg 2 napi fogsággal büntetendő. Azon családfő pedig, akinek családjában vagy háznépe között; azon iparos, gyáros, akinek műhelyében, gyárában, segédei, tanoncai, illetőleg munkásai közt valamely járványos vagy ragályos betegség kiütött, azon időtől kezdve, melyben a betegség természetéről magának tudomást szerzett, huszonnégy óra alatt orvosi segélyről nem gondoskodik: 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.« HÍREK. — UJ vonatközlekedés. Folyó évi október hó 1-től kezdve a sárbogárd-szekszárd-bátaszéki vonalon, valamint az ujdombóvár—bátaszéki vonalon minden irányban négy személyvonat fog közlekedni. E vonatok menetrendjei az állomásokon kifüggesztett általános menetrendhirdetményeken láthatók. A pécs—bátaszéki vonalon, az üzletvezetőség által kiadott, ideiglenes menetrend szeptember hó 30-án érvényét veszíti. — E vonalon az általános menetrend hirdetményeken látható uj menetrend fog f. é. október hó 1-én életbelépni. — Az általános hirdetményekben foglalt személyvonatokon kívül Bátaszéktől- Szekszárdig egy helyi személyszállító vonat fog naponta közlekedni, mely vonat Bátaszékről este 9 órakor indul és Szekszárdra este 9 óra 40 perckor érkezik meg. E helyi vonat közlekedésével kapcsolatban az esti órákban Báta- székre érkező vonatokhoz, vagyis Pécs, Baja és Ujdombóvár felől Szekszárdig egy közvetlen uj vonatcsatlakozást létesítettünk. — A szekszárdi heti és országos vásárokra utazó közönség, valamint a szekszárdi iskolás gyermekek továbbításához minden szerdán és szombaton, valamint a szekszárdi országos vásárok napjain, még egy helyi vonat fog Bátaszéktől—Szekszárdig közlekedni. Ez a vonat Bátaszéktől reggel 6 óra 51 perckor indul és Szekszárdra reggel 7 óra 34 perckor érkezik meg. Az itt közölt összes módosítások folyó évi október hó 1-én lépnek életbe. stb. szükségletét háziiparszerüen készítette. A muzeális gyűjteményeken kivüi (Norsk Folken- museum) az északi falvak minden lakóháza és favityilója gazdag tárháza a fafaragványok, az ezüstveretek és ötvösmunkák, a — nem tulipános, de a magyar stílushoz nagyon hasonló — rózsásládák és mórfestmények stb. készítményeinek. A háziipar az elmúlt évszázad első felében megcsappant. De idejekorán megérezték a norvég nemzet jólétét szivükön viselők, hogy ez a nép elszegényedését s vele a gazdasági helyzet megromlását idézi elő. Mert hisz a nagyban állattenyésztő, földmives vagy halász nép az év jó részét dologtalanul volna igy kénytelen eltölteni. Gondoskodás történt tehát a háziipar újból való fellendítésére. Már 1880—90-ig megalakították a háziipar-egyesületet; az iskolákba bevitték a kézi ügyesség elsajátítását és minden eréllyel rajta voltak, hogy a hatalmas kereseti ág ne essék ki a norvég nép kezéből. Magában a fjord végében épült gyönyörű Christiániában három ilyen egyesület létesült, amelyek 20 évvel ezelőtt a »Den Norske Hus- flidsforening« (norvég háziipar-egyesület)-té olvadtak. Az egyesület célja a háziipar fejlesztése és a háziipari termékek részére való piac teremtés. S az egyesület alapítása óta tetemes államsegélyt élvez. Ez az egyesület — a legmagasabb védnökség mellett — hozzáértők által az egész országban tanfolyamokat tart a népnek, tankönyveket ad ki és terjeszt, minták, modellek és készítési módokkal útbaigazítást ad minden érdeklődőnek. Mindezt ingyért reátermetteknek s azoknak, akiket nem ítél ilyeneknek, potom olcsó pénzért. 1894-ben növényekkel történő festészeti célra egy festő intézetet nyitott s általában mindent megtesz a népnek szabad idejében való foglalkoztatására s vagyoni szaporodásának elősegítésére. A megalapítás első évének tárlata 1892- ben azt mutatja, hogy az egyesület forgalma 21.773 (skandináv) korona volt. Múlt évben 250 000-re emelkedett már ez az összeg. Az első 18 év pedig 2.440,000 koronát jövedelmezett összesen, amelyből másfél millió jutott kezük munkája jutalmazásaképpen a népnek. Természetes, hogy az egyesület létesitése nélkül ebből a másfél millióból semmit sem látott volna a norvég háziipar, amely egyébként talán a — fülén fekve, vagy vakarózva aludta volna át a hosszú északi telet. És hogy a vagyon aránylagos megoszlásának egyenletes folyománya az aránylag olcsó megélhetés, az kézenfekvő. A budapesti tej-, kenyér-, husdrágaság itt nincs meg, pedig csak tejszines kávét, teát isznak s valódi (néni hamisított) zöldségből készítik a közkedveltségnek örvendő olasz és orosz salátát stb. Szigorú rendszabályok, amelyeknek elővételét és alkalmazását az élelmiszerek hamisitatlansága fölöslegessé teszi és a norvég, meg a többi északi nép példás és mesébe illő becsületessége biztosítják itt a kitűnő jó egészségi közállapotot. És a jó egészségi állapot támogatója, meg legfőbb alapja a fejlődésnek, a haladásnak. S mindehhez nagy szerepet visz az anyagiak jó megoszlása, melynek áldásthozó következményeit vájjon mikor érezhetjük meg mi is ?! A magyar háziipar fejlesztésére nekünk is van társadalmi egyesületünk, a slöjd tanítás mindinkább tért hódit nálunk is, mégis pang a házfipar. S ha a magyar társadalom szegényei kézügyességre szert téve, a háziipar valamely ágát elsajátítanák, de sok unalom és ellopott idő hasznossá tételét jelentene ez s be sok százezerét a szegény, de szorgalmas és dologszerető vidéki népnek. Jeles, fiatal néptanítókat kellene kiküldeni az északi államokba ezen tanfolyamok tanulmányozására s azután nálunk való meghonosításának céljából. De persze ennél nem volna szabad politikai momentumoknak és vallási kérdéseknek előtérbe nyomulnia, mert mihelyt ezt ki nem küszöböljük, (pedig számos példával tudnék előhozakodni), akkor el se kezdjük, mert ezáltal rásütjük azt a nemzeti bélyegzőnket, amelyre nem hogy büszkék lehetünk, azt, amely miatt kell, hogy szégyeljük magunkat.... Erőteljes jóízt MAGG! i I!líll|ll!lil!lill lllliilllll! I Egy kocka csupán 1U liter forró vízzel leöntve egy tányér legfinomabb, kész húslevest ad. kap hamisleves, mártás, főzelék stb., ha előállításához húslevest használunk, mely a-féle kockából drbja készül. MAGÉI 5
