Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-01-19 / 6. szám
TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 1911 január 19. 4- Kicsinál Mihály Tamásiban. Még eléggé ismert a tolvaj postakocsis neve, aki időközben letöltötte büntetését. — A minap Pincehelyen csavargáson érte a csendőrség, 11 darab álkulcs és 45 korona volt nála, de semmit sem lehetett reá bizonyítania s igy bekísérték csavargás miatt a tamási főszolgabíróhoz. Persze, tagadta, hogy azonos volna a hires postakocsissal. Táviratoztak Budapestre, s onnét megjött a válasz, hogy ő az, de jelenleg semmi sem nyomja a lelkét. Legalább nem tudnak róla. így a tolvajkulcsok dacára sem lehetett mást tenni, mint hazatoloncoltatni Apostagra. — Ttizoltózenekari mulatság, a dunaföld- vári önkéntes tűzoltó-egylet zenekara folyó hó 29-én farsangi táncmulatságot rendez Mezey János karmester vezetése mellett. A tánczenét !. cigányzenekar szolgáltatja. — Katona dolog. Pár évvel azelőtt súlyos idegbajt kaptam. Barátaim szerint a túlságos szellemi munkától, túlsúlyban levő rosszakaróim szerint — egészen mástól. Magyarán : meg akartam bolondulni. Az orvos fürdőbe küldött. Oda mentemben együtt utaztam vagy tizenkét óra hosszat a régi kapitányommal, aki természetesen, most már ezredes. Hogy az osztrák vonaton is olcsóbban utazzam, egyenruhában mentem. Igen barátkoztunk az öreggel, megtárgyaltuk a régi ezredet, a régi garnizónt. Nagyon érdeklődött a bajom iránt. Pár hónap múlva Veszprémben találkoztam az öreggel, mint újságíró a királygyakorlaton: »Van szerencsém ezeredes url« — » ? ? * — —. »Nem emlékszik rám ezeredes ur ? Nemrég együtt utaztunk X-be!« — » ? ? € -----»B eszéltünk a régi ezredünkről, a régi garnizónról 1« — »Nem emlékszem!« — — »Én vagyok az, aki. . . « — Itt közbevágott. »De micsoda maga tulajdonkép ? Polgári állása, foglalkozása ?«------* Ú jságíró vagyok /« — »Ja so ! Már tudom. Miért nem szól ? Maga az az ur, az — (jellemző mozdulat a homlok felé) — elmehibával /« — — — Munkában a klumpa. Hechmann Jánosné és Schneider Teréz alsónánai lakosok összepereltek, minek az lett a vége, hogy HechmannéJ ellenfelét facipőiével fejbevágta, aki az ütés következtében 8 napig gyógyuló sérülést szenvedett. A csendőrség az egyiket becsületsértésért, a másikat pedig testisértésért feljelentette a bonyhádi kir. járásbíróságnál. EGYLETEK. TÁRSULATOK Az „Őcsényi Ifjúsági Olvasó-Kör“ folyó hó 15 én, vasárnap délután négy órakor tartotta évi rendes tisztújító közgyűlését. Ifj. D. Nyéki József elnök megnyitó beszéde után a múlt évi számadást jóváhagyták, a pénztárnoknak a felmentvényt megadták és megállapították a folyó évi költségvetést. Ezekután következett a tisztujitás. Elnöknek egyhangúlag megválasztatott ifj. D. Nyéki József, alelnök Nádi József, pénztárnok ifj. Bódai János, igazgató ifj. Poroszlai János, háznagy Török István, könyvtárnok P. Bogár István és jegyző Kovács Benő lettek. Választmányi tagok lettek: id. Tamicza János (uj), ifj. Lovas István Kis, (uj), ÜJ- Varga János Tóth, ifj. Nyéki József Ábró, (uj), ifj- Kovács Béla (uj), Bénák Ferenc (uj), Papp Ferenc, Dorkó János Horvát, (uj), ifj. Keserű János Halász, (uj), ifj. Paprika János Mészáros, Andics János (uj) és ifj. Nemes József Asztalos, (uj). színház és művészet, Fehér Vilmos színtársulata hétfőn (16-án) Farkas Imre, Iglói Diákok cimü életképével folytatta szereplését. A poetikusan fehér, helyenként nagyon mulattató s ha nem is pazar technikával felépített, de igen kedves jelenetekké megírt darabot nagy közönség nézte végig s kitünően mulatott. A színészek nagyon fjól játszottak és összevágó, szép előadással tették élvezetessé az estét. F. Peéry Iluska az egyetlen női szerepet azzal a kedvességgel, élénkséggel és meleg közvetlenséggel kreálta, mely rövid idő alatt őt a közönség kedvencévé tette. Lenkei György természetes beszédével és megnyerő előadási modorával adta a főszerepet, mig Fehér Vilmos kellemes, iskolázott bariton hangjával nyerte meg a közönséget. Kitűnő volt a tót szerepében Tábori Imre, a pedelluséban Bokor Tivadar. Nagyon jó alakítás volt úgy e kettő, mint a három tanáré, kiket Nádasi, Feleki és Bihari személyesített. Az összes jeleneteket zugó taps és harsogó kacaj kísérte. Kedden „Karenin Anná“-t adták Guiraud Tolstoj mély és nemes intencióju regényéből közönséges francia házasságtörési drámát csinált, amelynek nagy sikerét egyedül csak az ideghatások biztosítják. A címszerepben Arany Olga őszinte, nagy sikert aratott. Néhány gyönyörűen kidolgozott jelenetet adott, finom át- érzéssel és kifejező játékkal. Sajnáljuk, hogy az előadás egyéb hiányosságai miatt nem tudtuk a teljes mértékbén élvezni és jutalmazni b. játékát. Déry váratlan távozása folytán a. két főszerepet a legnagyobb hirtelenséggel Tábori és Nádasi vették át, akik nem tudtak oly rövid idő alatt tőlük teljesen idegen szerepkörbe magukat beletalálni. Kár, hogy mindketten ilyen nem nekik való szereppel kénytelenek vergődni. Tegnap, szerdán este, Eysler Ödön bécsies izü operettje „Szinészvér“ került színre szép előadásban. Peéry Puska ismét hódított és szépen énekelt. Nagyon tetszett Fehér Vilmos játéka és éneke, úgyszintén Lenkei György alakítása. Mind a három nyílt színen nagy tapsot kapott. Bera Rózsi, aki először lépett fel, mulatságosan adta Bethulia szerepét s jól játszott Tábori és Feleki is. Gálitzky Esztinek igen jó a hangja s ez kárpótol játékáért is. Biharinak szintén kellemes tenor hangja van. Rrammer Zsófia. A népszámlálás eredménye. A népszámlálási összeírások megtörténtek. Az adatok egybeállítása folyamatban van és az ország közönsége érthető kíváncsisággal tekint az eredmény elé. Ez az eredmény — sajnos — általánosságban kedvező nem lehet. Egyes pontok az országban, melyek a fejlődés kedvező feltételeivel dicsekedhetnek, meglepő népszaporulatot fognak ugyan felmutatni, de általánosságban, átlagban az ország népszaporodása jóval alul fog maradni a várakozáson, ami tuinyomo részben az utóbbi években (1904 óta) aránytalan nagy méreteket vett kivándorlásnak tudható be. Ennek a nagy kivándorlásnak, mely csak Magyarországból (Horvátországot nem számítva) az utolsó 5 évben 430 000 munkabíró embert vitt ki, más eredménye nem lehetett, mint hogy népszaporodási arányszámunk, mely eddig évenként 1% volt, tetemesen megromlott és e leromlás még a jövőben is éreztetni fogja kedvezőtlen kihatását. Ami Tolnavármegye népesedését illeti, az eredmény még talán az országosnál is rosszabb, mert eltekintve a nagymérvű kivándorlástól, megyénkben a születési- és különösen a halálozási arányszám mindig kedvezőtlenebb volt az országos átlagnál, ami a rossz közegészségi viszonyoknak tulajdonítható. Hogy meggyőző példával éljünk, Tolna- várnaegye népessége az 1900-iki népszámláláskor 253.182 volt. Ennek — az országos átlag szerint — 1909-ben adnia kellett volna 22.779 főnyi szaporulatot, vagyis 275.961 főnyi népességet. E helyett azonban a statisztikai hivatal kimutatott 3992 főnyi szaporulatot, vagyis 257.174 lélekszámot (a vándorlások beszámításával) és igy a hiány a jelzett 9 évben 18.787 lélek, amit a kivándorlás vitt ki a vármegyebői. Vármegyénk lakossága az 1909. év végén 257.174 volt, melynek az országos átlag szerint 1910-ben 2571 lélekkel fel kellett volna szaporodnia 259.745 lélekre. Minthogy azonban 1910- ben a kivándoroltak száma (a visszavándoroltak leszámításával) 1400 főre tehető, az 1910. évi népszámlálás vármegyénk lakosságául nem tüntethet ki többet, mint 258.745, esetleg 259.000 lelket. Ezekben reá mutattunk, hogy hol van a baj, mely vármegyénk lakosságának szaporodását rontja és akadályozza. Aki ezt a bajt orvosolni fogja, az nemcsak a vármegyének tesz nagy és maradandó becsű szolgálatot, de az országnak is, mert annyi kétségtelen, hogy hanyatló, stagnáló népességű állam a maga feladata és hivatása teljesítéséről csak álmokat szőhet, de ezt a feladatot és hivatást meg nem valósíthatja. Ezek után adjuk az egyes községekből beérkezett népszámlálási adatokat a beérkezés rendje szerint : Község ► 19 % w © © M •O ► o *o H tí © m « M n S O ’ 0 9 OÄ ► Szaporulat | Hl K b fi ©. fa. Apar — — — — — 773 49 822 790 32 ___ • Bedeg —----------12 ^6 36 1240 1049 193 — i Hant —-------— — 428 44 47 2 455 17 — J Magyarkér — — — 298 5 303 333 — 30 Nagyvejke — — — 592 54 646 580 66 Szemcséd-------— 1632 8 1 640 1503 137 — Felsőire^-------' — — 27 44 98 2842 2655 F Y1 187-- • MULATSÁGOK. — A szekszárdi róm. kath. ovoda egyesület febr. 1. estélyére az előkészületek nagyban folynak. Özv. Simontsits Béláné elnök szerdán délután értekezletre hívta mindazon urhölgye- ket, akiket az »élőképekben« szereplésre felkért. A rendkívüli érdeklődés, mellyel az értekezlet megtartatott s az a szives készség, mellyel az urhölgyek a kiválasztott szerepek betöltésére vállalkoztak — kétségtelen biztosítékát nyújtja az estély kiváló érdekességének és fényes sikerének. Wigand János fögimn igazgató ismertette a részleteket, széleskörű irodalmi tudással s nála megszokott vonzó előadásban. A résztvevő urak értekezlete ma lesz s igy a legközelebbi számunkban már a részletes műsorról is beszámolhatunk. A meghívók tegnap és ma adattak postára s mindazok, akik igényt tartanak reá s véletlenül nem kaptak, — forduljanak a rendező-bizottság elnökéhez Széváld Oszkár megyei jegyzőhöz. — Táncestély. A szekszárdi római kath. ovodát és gyermekmenhelyet fentartó egyesület fenállásának XX. éve alkalmából, 1911. évi február hó 1-én Szekszárdon, a »Szekszárd Szálló« nagytermében táncestélyt rendez. A tancestélyt egy egyfelvonásos színdarab előadása és élőképek előzik meg. Kezdete este pont 9 órakor. Helyárak: Személyjegy 4 kor., családjegy^ 10 korona. Az egyesület minden egyes megjelenővel szemben, jubileumi emléktárgy átnyujtásával rója. le hálás köszönetét. Felülfizetések a jótékony cél érdekében köszönettel fogadtatnak és hirlapi- lag nyugtáztatnak. Rendező-bizottság: Szévald Oszkár elnök. Fischer Imre társelnök. Dr. Kiss Ernő társelnök. Dr. Pesthy Pál háznagy. Rácz József pénztárnok. Schneider János pénztárnok. Dr. Döry Jenő jegyző. Háry Béla ellenőr. Má- nyoky Ödön ellenőr. Bajó János Bajó István Dr. Bartal Kornél Dr. Bárány Lipót Beke Ferenc Dr. Beöthy László Berényi Győző Dr. Bernáth Béla Bodorik József Dr. Borostyán Sándor Bodnár István Bodnár Jenő Boros Zoltán Bures Lipót Csathó Egon Dr. Drágíts Imre Dr. Dobrescu Aurel Dr. Dobrescu Sándor Eibach 0dön Erdős Zsigmond Földes László Dr. Gulyás József Győry György Dr. Hacks Ferenc Dr. ifj. Haypál Sándor Halász István Halász János Halász András Dr. Halmos József Haraszti József Haspel Géza Dr. Herczegh Gyula Dr. Hermann Béla Dr. Hohenberg József Dr. Holub József Hornok Lajos Dr. Horvát Jenő Hock István Jasek Sándor Janosits Károly Jakab László Joób Imre Juhász Ernő Dr. Kalmár Vilmos Dr. Káldy Gyula Kenézy Endre Kenézy László ifj. Kiss Ernő Koncskó Andor Kovács Károly Kovács László Kovács Ottó Dr. Kramolin Gyula Dr. Kron Ferenc Lakos Adolf László Aladár Dr. László Sándor Dr. Leopold Kornél ifj. Leopold Lajos Dr. Mayer Gyula Matzon Kálmán Dr. Martin József Mikula Dezső Dr. Miskolczy Ágoston Mirth László Mikecz Endre Miklós Aladár Moudry Hugó Dr. Müller Ferenc Németh Márton Nits István Dr. Ormos Ernő Dr. Parragh Béla Parrag Ottó Pazár Dezső ifj. Perczel Dezső Dr. Perczel Béla,, Pignitzky Ferenc Pirnitzer Ede Dr. Őrffy Gyula ifj. Őrffy Lajos I Sarbert Vilmos Dr. Seffer László Sigrist Antal Tibor Scholtz Gusztáv Dr. Spányi Leó Dr. Sonnewend Frigyes ifj. Steinsdörfer József Sternfeld József Stetka Péter Steiner László Szabó János Szalay László Dr. Szászy Endre Dr. Sztanó Sándor Szeghy Sándor Dr. Szilágyi Ernő Telkes Izidor Dr. Török Ottó Ujkéri Antal Varga Ferenc Végess János Dr. Végess Ferenc Wilczek Sándor Workó Ferenc Wachtl Károly ifj. Wendl István Dr. Zilczer József Dr. Zsigmond Ferenc — Kabarét. A szekszárdi kath. Olvasókör intelligens fiatalsága egy kitűnő kabaret-estélyt rendezett tegnap a Kör nagytermében. A három nap alatt összeállított műsor változatos, humoros, kacagtató volt. Az estélyt Tóth István és Hődl Margitka nyitották meg egyfelvonásos vig- játékukkal, kiket eleven, ügyes játékukért a közönség zajosan megtapsolt. Majd Bakó Antal, Csizmazia László és Burka Ilona adtak elő tréfás kuplékat, tiszta, kellemes hangon. Ezt követte Tamaska János (tanitónövendék), Wendl Károly (bohóc), Róth Sándor (háziszolga), Hódi Gyula (iskolaigazgató) és Járó Károly (cirkuszigazgató) szereplők által előadott kitűnő bohózat. Ezt követte Burka Flóra kedvesen elmondott monológja, mire újból Bakó Antal, Csizmazia László,Wendl Károly, Hődl Gyula a volt igazgató, Járó Károly és Stocker Dezső léptek a színpadra, mint fess önkéntesek, kik kitünően mutatták be a katona-élettel járó humoros részleteket. Végül Róth Sándor és Wendl Károly által bemutatott bohózatos »Rendezvous« után Kecskés Győző kellemes bariton éneke zárta be Pazár Dezső gyakorlott zongorakisérete mellett az élvezetes műsort. A nagytermet zsúfolásig megtöltött közönség nagyon sokat tapsolt az ügyes szereplőknek, kik mindvégig derült hangulatban tartották őket. Mint értesülünk, a lelkes szereplők az előadást közkívánatra vasárnap megismétlik leszállított helyárak mellett. — Vigalmi estély, a dunaföldvári «Egyenlő- ségi Kor» vigalmi bizottsága legközelebbi tánc- mulatsággal egybekötött estélyét február 25-re tűzte ki, amelyre már most folynak az előkészületek. A mulatságot felette érdekes kabarét műsor teszi érdekessé s a kör tagjai már is várva-várják a vigalmi bizottság újabb fellépését.
