Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-06-12 / 47. szám

XXI. (VI.) évfolva

47. szám

Szekszárdf 1911 június 12»

TOLHAVARHEGV l

Előfizetési ár: B A_ _____ _ _

Egész évre . .

Fél évre . . Negyed évre . E|y szám ára

16 korona. 8 „

16 fillér.

Bllöflzetíseket és hirdetéseket a kiadó- b Tataion kívül elfogad a Molnár-féle könyvnyomda és paplrkeréskedés r.-t. Szekszárdim.

POLITIKAI HETILAP.

Az opsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik heftenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön.

Egye* Mámon ugyanott kaphatók. Szerkesztőségi telelon-szám i 18 és 24. — Kiadóhivatali teleton-szám : 18 és II.

Szerkesztőség:

Bezerédj István-utca 5. szám.

Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények.

Kiadóhivatal : Vármegye-utca 130. szám.

Az előfizetési pénzek és hirdetések Ide küldendők.

Néptanítóknak,

ha az előfizetést egész évre előre be küldik, 8 kor.

Főszerkesztő: Or. LEOPOLO KORNÉL.

Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN.

Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY.

Laptulajdonosok a szerkesztők.

Túulrnt. - Telefon. - Express.

— A Tolnavármegye és a Közérdek eredeti tudósításai. —

Lesz-e uj indemnitás?

Budapest. (Érk. á. u. 2 óra 30 perckor.)

A képvíselőház holnap a kultuszvitát folytatja, melyre^ még számos szónok iratkozott fel. A kormány megbízásából Kabos Ferenc képviselőházi alelnök tárgyalni fog az ellenzék vezérférfiaival, hogy. a költségvetés julius 1 ig tető alá hozassék Ha ezt nem sikerülne biztosítani, a kormány a hónap vége felé uj indem- nitási javaslatot nyújt be.

A szegedi mandátuma

Szeged (Érk. d. u. 2 óia 10 perckor)

A szegedi munkapárt állal főiléptetett Eötvös Károly tegnap Vázsonyi Vilmos és számos képviselő kíséretében Szegedre érkezett és nagy lelkesedéssel fogadtatott. Eötvös programm- beszédében kijelentette, hogy a munkapart hive, de a véderőreformot módosítatlanul nem fogadja el. Híve az általános titkos választói jognak. A Justh-párti jelölt: Várossy Gyula Eötvös javára visszalépett.

Prohászka püspök indexen.

Róni», (érk. d. u. 2 óra 20 perc.)

A pápának ma kiadott dekrétuma P r o- hászka Ottokár székesfehérvári püspök 3 munkáját és egy pásztorlevelét indexre tette.

Halálos repülőverseny.

Wiener-Neustadt. Érk. d. u. 2 óra 15 p.)

A tegnapi repülő versenyen Wiesenbach Vince léghajós 200 méter magasból lezuhant és szörnyet halt. A versenyt azonnal beszüntették.

Öngyilkos hadnagyok.

Eszék. (Érk. délután 2 óra 40 perckor).

Nagy Zoltán és Salgő József honvédhadnagyok öngyilkossági kísérletet követvén el, ügyük a fegyelmi vizsgálat befejeztével áttétetett a pécsi 19-ik honvédgyalogezredhez.

A kolera ellen.

Budapest, (Érk. d. u. 2 ó. 25 p.)

A belügyminiszter elrendelte, hogy tekintettel a Konstantinápolyban előfordult koleraesetekre, a Konstantinápolyból jövő vonatok Zimonyban az utasokkal együtt orvosilag megvizsgáltassanak.

Verekedő szocialisták.

Budapest, (Érk. d. u 2 óra 10 perc.)

A szociálista-párt tegnap tüntető népgyü- lést tartott a véderőreiorm ellen. A tömeg összetűzött a rendőrökkel, akiket kövekkel megdobáltak. A rendőrök kardot rántottak. 16. tüntető letartóztattatott.

Elfogott rablógyilkos.

Temesvár. (Éfk. d. u. 2 óra 20 p.)

A temesvári zálogházas gyilkosát elfogták, Halász István rovott múltú egyén személyében.

A kultuszvita.

Vallásháborút nem íehet csinálni Magyar- országon. Ha ezt azok a politikusok, akik felekezeti ellentétek kiélesitésén fáradoznak, még nem tudnák, meg fogják tanulni hamarosan. Nálunk még a vallásszabadságért folytatott háborúk is szabadjjágháboruk voltak: céljuk politikai volt és nemzeti, sohasem felekezeti.

Hogy képzelik azok, akik a felekezeti gyülölségnek régóta kialudt kályháiba rakják a tüzet, hogy ami a középkorban nem sikerült, amikor pedig a dolgok természete miatt sikerülni kellett, az most, a huszadik században jobban fog sikerülni, holott a dolgok természetes rendje és az idők járása teljesen ellene van.

Tisza István szerint a középkort nem lehet többé visszacsinálni. Ám ha valami csoda folytán lehetne is: nem sok haszna lenne belőle a felekezeti türelmetlenség bajnokainak, mert a vallási háborúk fogalma és ismerete még a középkori Magyarország közéletéből is teljesen hiányzott.

Az a felekezeti operett-háború, amely most a képviselőházban folyik, a vidám, kedves operett zene fülbemászó dallama ne ijesszen meg bennünket jobban a kelleténél.

Kétségtelen, hogy a jobbról és balról végzett serény munka és titkos és nyílt szervezkedés eredménye gyanánt a szélsőségek a képvíselőházban, a sajtóban és az életben a szokottnál tüzesebben összecsaptak. Ám a magyar intelligencia zöme, a romlatlan magyar nép milliói hidegen, érdeklődés nélkül, páholyból nézik végig a nem valami fenséges viadalt.

A nemzetnek egészséges lelke egykép húzódik a bigottizmusnak és a teljes hitetlenségnek a túlzásaitól. Egyik sem kell neki: sem az istentagadás fönnhéjázása, sem a keresztényi szeretetet és türelmet arcul- csapó felekezeti gyűlölködés.

Ha valamely nép az okos középuton járt a vallás és haladás kérdéseiben: a magyar nemzet valóban azon járt. Szabadságáért, nyelvéért, alkotmányáért, nemzeti létéért folytatott szakadatlan harcaiban sokszor túllőtt a célon; vakmerőség és félénkség, az egeket barsogató reménykedés és kishitű elcsüggedés nem egyszer jött rá lélektani átmenetek nélkül. Volt eset, hogy sokat mert, volt eset, hogy semmit. Á , nemzeti ügy hősét ma vállára emelte, holnap minden igazi ok nélkül a földre dobta. Ám az emberi haladás kérdésében sohasem hibázta el a kellő mértéket. Se a rohamos haladásnak, se a bicegő hátramaradásnak nem volt a barátja.

TARC A.

Az ima ereje.'

Epizód a spanyol—mór harcokból.

Irta: V. Fejes György.

Az arab vitézség és magas műveltség régóta homályba boritotta már a keresztet. Spanyol- ország területé csekély kivétellel a mór kálifá- tusokat volt kénytelen főhatalornnak elismerni s a folytonos civódás és egyenetlenség, mely az apróbb fejedelemségeket egymással szemben nem hagyta nyugodtan fejlődni s az a virágzó ipar, kiterjedt kereskedelem, fejlett tudomány, melylyel az arabok azon időben dicsekedhettek : kirívó ellentétben állt a keresztyénség akkori, sok tekintetben barbárságával, szellemi szegénységével s méginkább biztosították az idegen — s mi több — a pogány uralmat !

A sors kérlelhetetlen logikája azonban a mór birodalommal sem tett kivételt. Mert bármily nagy legyen is valami, vagy valaki r— ha egyszer feljutott dicsősége zenithjére, tovább nem emelkedhetik, kezdődik a hanyatlás folyamata, mely azután sok esetben a végmegsemmisülés sírjában végződik.

Az egykor fényes hirü kordovai kalifátus dicsőségének napja is lemenőben volt a X-ik század közepe felé, amikor még nálunk csak kezdették megismerni a keresztyónséget. De mint a nyugodni készülő nap — bár ereje fo- konkínt kisebbé lesz — pirosló fényével még egyszer végig hinti a láthatárt, úgy az említett kalifátus is, mielőtt bekövetkezett volna teljes aláhanyatlása: még egyszer megmutatta erejét,

villogtatta diadalhoz szokott fegyvereit 978-tói 1002-ig, tehát csaknem negyedszázadon át a derék, vitéz és uralomra termett »Almanzor«-ral az élén. Róla van feljegyezve az arab krónikákban, hogy 52 győzelmet aratott a keresztyéneken. Sorra verte Navarra, Kasztilia és Leon királyait sőt 997-ben elpusztította a hires szent helyet: »San Jagő de Compostella«-t, ahol állítólag a spanyolok védszentjének, lakab apostolnak ereklyéi nyugosznak. A király II. Bermudó elfutott, a fővezér Garzia Fernandez a nemessgg virágával a csatatéren maradt, az emir pedig nagy zsákmánynyal tért vissza Kordovába.

Almanzor azonban minden szerencséje mellett sem volt kegyetlen és vérengző; sőt sokszor adta fényes tanujelét nagylelkűségének. Erről az eléggé nem dicsérhető tulajdonságáról is maradt vissza egy följegyzés, mely a kom- postellai kolostor évkönyveiben olvasható. Hogy ezt kellőleg méltányolhassuk, vissza kell mennünk egy kissé történelmünk fonalán.

Kordovában vagyunk s 979. évet Írunk. A kalifa palotájának kupolatermében bibor ke- reveten ül. Háta mögött vezérei és főbb hivatalnokai állanak félkört formálva. Előtte a színes üvegtáblákon beszűrődő napsugaraktól elárasztott kis hatszegletü asztalkán a párolgó »mokka«, két oldalt páva és structoll legyezőket lengető szerecsen 'szolgák. A teremben nincs jelen az andaluziai szépek gyöngye: »Izolda«, sem a mandolint pengető andalító kék szemű »Zeila«, jeléül annak, hogy komoly kérdésekről van szó.

Úgy látszik, nem a legjobb hangulatban van a főur, valami mintha nyugtalanítaná ...

Álmot látott a múlt éjen, ennek megfejtése után vágyakozik 1

De ime: a szőnyegajtó szétnyílik s mellén keresztbefont kezekkel megjelenik az ősz jós »El-Hajum«, az udvar bölcse, tiszta fehér burnuszbán és zöld turbánnal, ki már a kalifa atyjának is nagyrabecsült embere volt.

— Hivattál, óh hatalmas ur — ime szolgálatodra áll a te legszegényebb szolgád — szólt az ősz.

— Álmot láttam — felelt vissza a kalifa; fejtsd meg azt, mert addig nem lelem nyugtomat s ezzel igy folytatá beszédét:

»Egy erős oroszlán állott egy kis patak partján, vele szemben egy kecskefiók ; már ugrani készült a nemes vad, midőn egy fénylő sugárral körülvett alak szállott le a magasból s fölé terjesztette karjait s ime, az oroszlán nem bántotta a kecskefiókot, hanem békességgel legelni hagyta, ő maga tova ment s barlangjába érve, szeliden elszunnyadott.« Ekkor felébredék s indultam uj győzelmet aratni.

Az öreg bölcs végig simogatta hófehér szakállát, lehunyta szemét s pár pillanat múlva határozott hangon mondta irónad alá a megfejtést

— Hatalmas Kalifa ! Allah mondja sokszor az erősnek: légy gyenge! Nem fogsz csatát vívni, vért ontani és mégis akkor nyered meg a legnagyobb diadalt, mert legyőzöd önmagadat. A gyengét fölemeled, amiért neved fenmarad végtelen időkig; a nagy próféta védjen téged és birodalmadat! Az oroszlán te vagy, óh nagy ur ! A kecskefiók a keresztyén gyaurok serege : a dicsfénynyel körülvett alak «Isza« (Jézus) akit azok imádnak. Te meg fogsz engedni elleneidnek — Allah úgy segéljen!

— A Kalifa egy erszény pénzt adatott a jósnak ; komoly arccal mintegy magában tépe-