Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-06-12 / 47. szám
2 Az ultramontanizmusnak jármát a magyar nép sohasem vette a nyakába. Am a radikális tanok tulhajtásától is van oka rettegni, mert e tanok elterjedése a fegyelemnek meglazulásával jár, holott anélkül is hibája a magyar embernek, hogy az a kevés tegyelem is. amelyre nagy nehezen szert tett, hamar elpárolog a leikéből. A munkapárt örökölte a volt szabadelvű- párt liberalizmusát. Ennek az állami szellemtől áthatott, történelmi liberalizmusnak a magyar nemzet sokat köszönhet. Köszönheti neki többek között a folytonos rázkodtatások és ugrások nélkül való, de sohasem szünetelő haladásnak áldását, amely nélkül vagy nagyon elmaradtunk volna a müveit népek versenyében vagy akadozó lélekkel és zugó fejjel előbbre rohantunk volna, mint ameny- nyire erőink bennünket képesitenek: A kormány a munkapart szolid történelmi liberalizmusának a kifejezője. A minisztereknek sem szavaikból, sem tetteikből nem olvasható ki a retrográd irányok dédelgetése. Nevetséges az a híresztelés, hogy a kormány azért nézi titokban jó szemmel a képviselőházban kitört felekezeti villongást, mert a véderőjavaslatok tárgyalásának előestéjén érdekében áll az ellenzék összesítése, erejük megosztása, az ellenzéki blokk megalakításának meghiúsítása. Az igazság az, hogy a felekezeti türelmetlenség kérdéseit az ellenzék részéről dobták a vitába, holott a kormány, a többség szónokai mindent elkövetnek, hogy a közoktatási vita visszatérjen oda, ahonnét egy pillanatra sem lett volna szabad kimozdulnia: a nemzeti közoktatásunk tiszta, nemes régióiba. Ärmozsalom a Miit piacon. A szőlősgazdák réme, a peronospora, Magyarország legnagyobb részén, már a május hónapban olyan arányban lépett fel, aminő eddig még ezen hónapban tapasztalható nem volt s igy kétségbe esett védekezésre szorította a gazdákat, hogy azt már eleve meggátolják, nehogy a múlt évi nagyarányú peronospora kár ismételve fellépjen. A májusi esős s mondhatni folytonos esőzések közben levő néhány napi meleg idő, a peronospora melegágya volt, úgy, hogy 2—3-szori permetezéssel lehetett csak lődve a mondottak felett — elbocsátá az álom- fejtőt s várta az alkalmat az előadottak beteljesedésére. Két év suhant el e közben Spanyolország fölött. Sok vér, sok könny áztatta a nagyobb városok lakóit és téréit. A mór fegyverek ismét utat törtek észak felé s a kereszt újból ho- mályosult 1 Bekövetkezett a 981-ik esztendő. — A gazdag «Salamanka» városának elfoglalásából tért vissza a győztes Almanzor, a midőn a Bonilla melletti tensikon váratlanul egy 3000 íőnyi keresztyén seregre bukkan. Az arab haderő éppen tízszer annyi volt és hozzá még úszott a győzelmi mámorban. — A keresztyén sereg meg volt rémülve s biztosra vette, hogy utolsó órája elérkezett; menekülésre semmi kilátás, csak a vértanuk száma fog szaporodni! .,. Várták a támadást. Jól kivehették hol áll Almanzor, afrikai berber testőr lovasaival, kik félelmet nem ismerve, rohannak csatatüzbe, száz halált osztva, éles damaszkpengéjü görbe kardjaikkal. Rendkívül fényes ruházatuk és tüzes paripáikkal nagyon is kitűntek a közönséges zsoldosok tömegéből; ők szokták eldönteni a csatákat ellenállhatatlan rohamaikkal!... Hogy azonban készületlenül ne érje őket a halál, a sereg vezére kiadja a parancsot imára. Egyetlen nagy négyszöget formálva, középen a szűzmáriás zöld selyem lobogóval, mely körül néhány szerzetes is tartózkodott; sisakjaikat leoldva, fegyvereiket magok elé fektetve, térdre borul a keresztyének serege. Előbb egy zsolozsmát énekelnek buzgón, azután megáldoznak s végül az imát zúgják; amannak csengő akkordjait, emennek lassú moraját átviszi a szellő az ellentáborba, ahol legelői áll válogatott vitézeivel az ezüstsisakos Almanzor. A szokatlan látvány, az ezernyi fődetlen fő, a földre hajtott zászlók, majd az énekzenmeggátolni a peronospora tovább terjedését és uj fellépését. Ezen elmúlt s még következő permetezések már magukban véve is nagy kiadá sokat okoznak eltekintve a nagy napszám bérektől, különösen drága maga a rézgálic beszerzése, mellyel a n tgykereskedők tetszésük szerint üzérkednek. A rézgálic oldat az egyedüli és a tapasztalat szerint jól bevált védekező anyag a peronospora ellen, mert a többi erősen ajánlt permetező anyagok rosszaknak bizonyultak. S mit tapasztalunk a nagy rézgálic- kereslet után, azt, hogy a rézgálic ára nagyban is két hónap alatt 20 százalékkal emelkedett. Teljes vaggonáru értéke április elején még 56 korona volt, ma már 68 korona métermázsánként (Borászati Lapok.) De nem csak nálunk, ahol mindössze két gyár készít ilyent, de Ausztriában és Németországban is, ahol számos gyár van. S ezen árhullámzást kizárólag csakis az okozta, hogy a nagy kereslettel szemben, amit a peronospora hirtelen nagy fellépése okozott, néhány nagykereskedő kihasználva az alkalmat, nyerészkedésből lefoglalta az egész gyártási feleslegét s most erősen szorítja az árakat íelfelé. S ezen spekulációval szemben a szőlősgazdák tehetetlenek, ki vannak szolgáltatva, a nagykereskedők önkényü üzérkedésének. Ha már most a rézgálic értéke nagyban 20 százalékkal emelkedett s még fog emeltetni, vájjon hány százalékkal emelked- hetik kicsinyben? Ha a szőlők fenntartási költsége- minden vonalon emelkedést mutat, Magyarország egyik főtermelési ága, a szőlő- és bortermelés vissza fog fejlődni, mert a nagy kiadásokkal s az ismétlődő elemi csapások által beállott károsodásokkal szemben, nem lesz arányos a bevétel. A rézgálic^ beszerzésénél, a nagykereskedők spekulációjával és önkényével szemben csak úgy védekezhetünk, ha vagy maga az állam állít fel gyárat, vagy pedig a magán vállalatok tulajdonában levő gyárak által készített rézgálicot lefoglalja s azt bizományba adja árusítás végett a községeknek, éppen úgy, mint a szén kéneget s akkor a szőlőtulajdonosok a nagykereskedők önkéntes üzérkedésétől védve lesznek, a szőlőTOLNAVÁRMEGYE fo » KÖZÉRDEK gés és az ima zugó moraja meglepi egész mivoltában az ámuló kalifát. Lelkében feltűnik az álom és annak magyarázata. A keresztyének halálraszánt megadása és buzgó vallásossága legott fölkelti benne a nemeslelküséget. A már támadásra készen kivont szablyákat hüvelybe parancsolja, seregét kétfelé választja s elő- szólittat három fogoly keresztyént, hogy vigyék meg izenetét társaiknak : Almanzor megkegyelmez a keresztyén seregnek, ütközetbe nem bocsátkozik velük ; mehetnek szabadon, mindenestől amerre tetszik; ezzel győzé le önmagát 1 Csakugyan el is vonult méltó csodálkozására a halálra szánt spanyol csapatnak. Az éppen nem várt izenet felettébb meglepte a keresztény sereget; de néhány pillanat míilva a zászlók ismét lobogtak, a sisakok, fegyverek újból felvétettek, az ajkakon pedig a szabadulás hálaéneke hangzott s igy haladtak tova bántatlanul egyetlen arab katonával sem találkozva. Ők ugyan a jámbor dömések véleménye szerint szent Jakab ereklyéjének — melyet szintén segítségül hívtak szorultságukban — tulajdonították a csodával határos eseményt, pedig talán inkább az ima ereje és magasztos nyilvánula'sanak hatása szülte az arab vezér nemes elhatározását. Mert az emberi léleknek eme nagy és fenséges produkciója bizony meghatja még a pogányt is, üldözőből jóakaróvá változtatván. Ettől az időtől fogva nevezik még ma is Spanyolországban a »Sierra de Gregos« déli fensikját: »Pláza de Almanzor«-nak, örök emlékeként az ott megtörtént nagy eseménynek és hálául az iránt, aki ezt véghezvivé! Ezt cselekedte az ima ereje; igy teljesült az ősz arab álomfejtő jóslata s igy iett megörökítve a mozlim kalifa neve a keresztyén krónikákban I raivelés s annak mai nehéz fenntartása meg- könnyittetik. Tolnavármegye gazdasági egyesületének szives figyelmébe ajánlom, hogy tegye megfontolás tárgyává a rézgálic állami utón leendő beszerzésének módozatát, hivja fel reá a földmivelésügyi kormány figyelmét és terjesszen fel hozzá olyan irányú javaslatot, hogy a rézgálic ugyanúgy bizományba adassák, mint a szénkéneg s akkor a gazdaközönség nemcsak hogy megbizható jó anyagot kap, hanem ahhoz tetemesen olcsóbban is jut. A földmivelésügyi kormánynak pedig kell, hogy főfeladatát képezze az ország egyik fő termelési ágának, a szőlő- és bortermelésnek fölkarolása azon irányban is, hogy a szőlőbetegségek elleni védekezőszereket ne uzsorások kezéből, túl drágán kapjuk, hanem azok állami felügyelettel, beszerzési áron, nyerészkedés nélkül -jussanak hozzánk. , Várköny'r Imre. >.?ii junius 12. HÍREK. . — Személyi hírek. Perezd Dezső vbt, tanácsos, országgyűlési képviselő, a munkapárt elnöke, ma Szekszárdon időzött s innen Budapestre utazott. Dr. Felber Arthur pécsi királyi főügyész a múlt héten Szekszárdon tartózkodott, ahol megvizsgálta a kir. ügyészséget. — Kinevezés. Apponyi Géza gróf, vbt. tanácsos, főispán Fehér Soma dr. felsőiregi körorvost tiszteletbeli járásorvossá nevezte ki — Áthelyezés. Marcsekényi Egon máv. hivatalnokot Dombóvárról Bonyhádra a teher- áru pénztárhoz helyezték át. — Oltáregylet. Dr. Fent Ferenc apát plébános a város hatholikus úrasszonyait a múlt szerdára hívta egybe a rk. óvoda termébe, hogy megalakítsa, illetőleg szélesebb mederben kiterjessze a szekszárdi oltáregyletet. A meghívóra nagyon sokan jelentek meg, akik az értekezlet elnökévé dr. Éri Mártonnét, jegyzővé pedig Kun Lajos segédlelkészt választották meg. Az értekezlet elhatározta, hogy a kidolgozott alapszabályokat a jövő szerdán fogja magáévá tenni és a teljes tisztikart megyálasztani. — Eljegyzések. Veszprémi Parragh Albert és felesége Ferenczy Eszter fia, dr. Parragh Gyula földmivelésügyi miniszteri s.-fogalmazó eljegyezte Paal Flórát, felsőeőri Paal István és felesége Oerenday Etelka leányát Szabadszállásról. — Orsz. kongresszusi előadó. Gróf Zichy Gyula pécsi megyés-püspök, mint az országos tanítói kongresszus tővédnöke, a Budapesten folyó évi julius hó 4. és 5-én megtartandó nagygyűlés egyik előadójául Horváth Ignác szekszárdi igazgató-tanítót, a Pécsegyházmegyei tanitóegylet elnökét kérte fel, aki a »Tanitó- szövetkezetek és tanítóegyesületekéről tart értekezést. — A hadi Iskola tisztjei Dombóvárott. Csütörtökön az esti gyorsvonattal a bécsi cs. és kir. hadi- iskola III. évfolyamának első gyakorló csapata egy tábornok és egy törzstiszt vezetése alatt gyakorló utazásukban Dombóvárra érkezett. A csapat 22 főtisztből és 23 legényből állott, kiket a város úri házaiba szállásoltak el. A tábornok Dőry József vendége volt. Vasárnap este pedig a szegedi m. kir. II. honvéd kerületi tiszti iskola 18 főtisztje, 1 őrmestere és 3 legénye érkezett Dombóvárra, hadászati gyakorló ütjük közben. Mindkét tiszti csapat 14-éig marad Dombóvárott. Ott tartózkodásuk ideje alatt terep tanulmányokat végeznek. — Művészi siker. Miklósi M. Ödön festőművészünk a hannoveri müvészegylet által rendezett kiállításra beküldött képével ujabbi sikert ért el, mert képét a jury kiállításra méltónak találta, azt a »Hannoverischen Kunstverein« termeiben kiállította. — Katonai gyakorlat a Dunán. Kiobucsár Vilmos, a magyar honvédség főparancsnoka és Hauer báró honvéd lovassági főfelügyelő az őszre tervezett nagy vizi hadgyakorlatok előkészítése ügyében Baján jártak. Baján egy honvédosztályt fognak összpontosítani s a hadosztály a Dunán nagyméretű vizi gyakorlatot fog tartani. A katonai központ Baja lesz, mig a gyakorlat nagy része Dunaszekcső és Mohács közötti Dunarészen fog lefolyni. — Iskolás gyermekek megvengégelése. Bezerédj Andor kir. kamarás a jegenyési összes iskolás gyermekeket, amiért oly szép feleteket adtak az évzáró vizsgán, a kastély parkjában bőkezűen megvendégelte.
