Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-05-29 / 43. szám
XXI. (VII.) évfolyam. 43. szám. Szekszárd, 1911 május 29/ •• 9 Előfizetési ár: Egész évre . . Fél évre . - . Negyed évre . Egy szám ára 16 korona. 8 „ 4 „ 16 fillér. Eliöfizetéseket és hirdetéseket a kiadóit vatalon kívül elfogad a Molnár-féle könyvnyomda és papirkereskedés r.-t. Szekszárdim. POLITIKAI HETILAP. Az opsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Egyes számok ugyanott kaphatók. Szerkesztőségi telelOn-SZám \ 18 és 24. — Kiadóhivatali teleton-szám : 18 és II. Szerkesztőség : Bezeréd] István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapfct érdeklő 'ögszea közlemények. Kiadóhivatal: Vármegye-utca 130. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Néptanítóknak, ha az előfizetést egész évre előre be küldik, 8 kor. Főszerkesztő: Dp. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Túvirnt. - Telefon. - Express. — A Tolnavármegye és a Közérdek eredeti tudósításai. — A Képviselőhöz illése. Budapest, május 29. d. u. 2 óra 25 p. A képviselőház ma délelőtt tartott ülésében Kabos Ferenc elnökölt. Napirend előtt a kultuszminiszter beterjesztette a jogi oktatás reformjáról szóló törvényjavaslatot. Folytatták a közoktatási tárca költség- vetésének tárgyalását. Siegescu József nemzetiségi munkapárti foglalkozik a középiskolai oktatással, Örül annak, hogy magyarok és .románok között egyre teljesebb lesz az egyetértés. RaJcovszky István néppárti helyesli a kultusz- miniszter programját, de a költségvetés, megszavazása bizalmi kérdés lévén, azt mint ellenzéki nem fogadhatja el-.- Beszél a katolikus autonómia megvalósításának szükségéről. Felhívja a kormányt a destruktiv irányzatok elleni védekezésre. Polemizál a vita során a liberálizmus védelmében elhangzott beszédekkel, amivel Várady Zsig. mondot és Sándor Pált felszólalásra ‘bírta, kik vissza utasították Rakovszky erős vádjait, mire RakovszJcy személyes kérdésben felszólalva kijelentette, hogy sérteni nem akart. Ezzel az ülés véget ért. Leégett színkör* Budapest, (Érk. d. tt. 2. ó. 25 p.) A városligeti Angolparkban levő színkör ma leégett. A kár százezer .korona. A vizsgálat megállapította, hogy a. tűz gyújtogatásból keletkezett. Szobor-leleplezés. Sátoraljaújhely, (Érk, délután 2 óra 15 perckor). A sátoraljaújhelyi Kossuth-szobrot tegnap fényes ünnepségek között leplezték le. Kossuth Ferenc is ott volt és az ünnepségen beszédet kellett volna mondania, de ezt nem tehette, mert. az ünnepélyt megelőzőleg rosszul lett, fuldoklási rohamok vettek rajta erőt, úgy hogy eszméletét vesztette. Az orvosok mentési kísérletei sikerrel jártak és Kossuth helyreállt egészséggel utazott vissza a fővárosba. Előfizetési felhívás! 1911. évi junius hó 1-ével uj előfizetést nyitunk a Tolnavármegye és a Közérdek cimü lapunkra. Azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetése lejár, felkérjük, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék. A közoktatás és a mezőgazdaság. A vallás- és közoktatásügyi tárca vitája a magyar társadalmat is közelről érdekli. Néhány mezőgazdazági szakiskolától eltekintve Magyaroszág összes közoktatási intézménye- kezdve az elemi iSKoiátói az egyetemig d közoktatásügyi miniszter hatáskörébe tartoznak. Természetes tehát,. hogy ezen tárca keretében kell' megoldani mind-# azokat a kérdéseket, amelyek a gazdasági ismereteknek a közoktatásügyi intézményekbe való bevezetéséré vonatkoznak. Apponyi Albert gróf annak idején már kidolgozta a gazdasági népiskolákról szóló törvényjavaslatot. Mint ismeretes ennek a törvényjavaslatnak az volt a célja, hogy az ismétlő iskolai tankötelesek számára községi gazdasági népiskolák szereztessenek, ä melyekben a földmives nép gyermekei a mezőgazdaság gyakorlati ismereteiben kaptak volna oktatást. Minden ilyen iskola kisebb földterülettel, kerttel lett volna ellátva, a hol a kertészet, szőlészet és borászat körébe tartozó ismeretekre. valamint kézi ügyességekbe nyert volna kiképzést a földmives ifjúság. A IX. országos gazdakongressus is megsürgette a íontos intézményt, hihető, logy a közoktatásügyi vita folyamán lesz, a ki ezt a fontos ügyet szóvá teszi, a mit a miniszternek mindenesetre meg kell szívlelni. Minden előre haladott államban a népiskolai tanításba már belevitték a gazdasági oktatást. Csafc mi, a hetven százalékban agrikulturállam nélkülözzük ezt a fontos reformot. Nagy baj az is, hogy a tanitó- képezdékből nem kerülnek ki a mezőgazdaságot minden tekintetben értő tanítók. A Kecskeméten megnyílt mezőgazdasági szak- tanitóképző intézet ez idő szerint még nem képes a hiányt pótolni. Sokkal több mező- gazdasági szaktanítóra van szükség, mert a kultúrát és a többtermelés eszméjének gyakorlati részét csakis igy lehetne bevinni a nép -vérébe. A földmives iskolánál rendezett négy hetes mezőgazdasági oktatásra is csupán háromszáz tanítót vesznek fel, a kik a kisebb gazdasági népiskolákban tanítják gazdasági tárgyakat: ezzel ugyan nem lehet sokat elérni. A sárközi népművészetről. ! — Irta: ÁCS LIpÓt. — Népünket a természet csöndes harmóniával veszi körül. Ezt a harmóniát öntudatlanul, ösztönszerüen igyekezett bevinni otthonába, mert a természet gazdag formáitól telitett lelke mindent díszíteni kíván. Ezen alkotások erős nemzeti jellege, üde, sokszor költői természetessége, a hagyomány iránti tisztelete mellett is erősen hangsúlyozó önállósága, szerkezeti élelmessége és helyessége íparmüvészetünknek ép úgy lehetnek példái, mint ahogy lehetnek célszerűség, az anyaghoz való alkalmazkodás és olcsóság szempontjából. Az egyszerű népet e törvényekre ösztöne és a természet vezette rá. Ép úgy, mint ahogy építkezésében is mindenkoron tekintetbe vette a talaj és éghajlati viszonyokat, valamint szükségleteit. Ez jellemzi a Dunántúlnak ebből a szempontból egyik legérdekesebb vidéke, a Tolna vármegye délkeleti csücskében négy községet számláló Sárköz népies művészetét is. Ahová a szem tekint, mindenütt a nép szükségleteiből fejlődött s egész életévéi szervesen összefüggő ■ művészi alkotást lát. A legértékesebb művészi alkotásokat a Sárközben az asszonyoknak köszönhetjük. Ennek igen egyszerű a2 oka. Régebben a rengeteg nádasok, kákás és zsombékos helyek, a számtalan vizfoltok és kobolyák a halászatra voltak kedvezők. Ezen vízjárások közt elterülő magaslatok pedig buja * Ezt a bennünket közelebbről érdeklő szép közleményt a Vasárnapi Újság tegnapi számából vettük át, amely lap szép képekben Is bemutatja igazi specialitásunkat, a sárközi érdekes viseletét és népéletet. A Szerk. füvet teremve, az 'állattenyésztésre voltak alkalmasak. S mig az »embörök» künn a pásztortüznél vagy a viz partjánál szorgoskodtak, addig az asszonynép a főzés mellett bőségesen ráért a fpnás-srzövésre, a varrás-himzésre. A földrajzi helyzet és a talajviszonyok a kereskedelmet is távoltartották s igy a. szükség is rávitte őket, hogy a ruházatuk sok részét maguk csinálják. -L E körülményekből kifolyólag a Sárközben a női háziipar, nevezetesen a szövés-himzés fejlődhetett. S tényleg amig különösen a hímzésben az elképzelhető legtökéletesebbet alkották, addig a férfiak között csak elvétve találunk egy-egy faragó művészt. Ebből aztán természetszerűleg folyik az is, hogy a nők szépérzéke messze túlszárnyalja, a férfiakét. Bámulatos szinérzékük különösen festői viseletűkben érvényesül. Csupa szin és a vonalak csodálatos játéka itt minden. S mennyire tudják összehangolni a szint a korral! Ösztönszerüen megérzik, hogy az ifjúsághoz a viruló tavasz szinpompája illik. A kor előrehaladtával a színek is egyre halványodnak, lefokozódnak, mig végül az 50—60 év körüli asszonyoknál fekete színben végződnek. Sajnos, most már színes, ragyogó viseletűk is kezd tompulni. így pl. Decsen egy szépséges menyecske, Boli Judit már olyan félig úri nőknek való egyszínű szövetből készült ruhát visel. Az erre vonatkozó kérdésre azt feleli : »Hát kérőm, meguntam már a cifrát, azután az uj módi szöbb«. Ez a Bóli Judit most még csak 18 éves, de már két és fél év óta Kis Szél Mihály uram, volt decsi biró unokájának az özvegye. Ennek mondta egyik vasárnapon templomba menet Bötös András, uram: »No lányom, életűmnek fája hullatta virágját, hallom ágán varjú károgását, de biz’ Istön engöm úgy segéljön, tégöd láttomra visszasóhajtom a régi legénységöm«. A legbámulatosabban hímzéseik mutatják művészi érzéküket. Az e tekintetben bennük élt ösztön és képesség kielégítésére keresték az alkalmakat. így a tbiborümög« bő ujjait végig kihimezték : szüves tölgyfaleveles, tökkma- gos, ruzsás, kispézes, nagypézes stb.-nek elnevezett hímekkel. Ma már csak idősebb asz- szonyokon lehet elvétve látni olyan ümögujja- kat, amelyekre a válltól lefelé széles gabóca csipke (medvetalpas, kapcsos, vizfolyásos stb.) van varrva. A bibort vagy biborvéget, vagyis a menyecske fejének bekötő fátyolát egykor maguk szőtték finom kenderszálbó), ennek végire pedig a bámulatos szin- és folthatásu selyemhirnzésii u. n. biborvéget varrták. A bíbor csak az első gyermek születéséig illeti meg a 'menyecskét. Sajnos, a régi szép biborvégek divatja már réges- rég elmúlott. Egy darabig az osztrák gyárak arany- és ezüstpaszomántjai pótolták. Ma már egyáltalán nem' dívik. Technika, vorialmenet, folthatás és anyag- szerűség tekintetében azonban a Sárköz asszonyainak legbámulatosabb alkotásai a «himes fékötők.« Ezek oly jellemző fajbeliséget, oly ragyogó üdeséget és oly gazdag formakincset tárnak elénk, melyek megfelelnek a legtökéletesebb művészet föltételeinek. A fökötőviselet még divatban van, de művészi szempontból visszafejlődött. Az egész Sárközben már csak nyolc asszony, u. n. varróasszonyok tudják ezt a nehéz technikát. Ezek a varróasszonyok rengeteg motívum fölött rendelkeznek, már azért is, mert a régiek alapján nagy ügyességgel kombinálnak újakat. Most különben e varrási technika, e művészi foglalkozás biztosítva van, mert az Orsz. Háziipari Szövetség munkatelepet
