Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-05-04 / 36. szám

1911 május 4.

3

— A tolnamegyei gazdasági egyesület folyó hó 3-án Széchenyi Domokos gróf elnöklésével igazgató-választmányi ülést tartott. Jelen voltak : Apponyi Géza gróf vbt. tanácsos, id. Bernrieder József, Vizsolyi Ákos, Sztanko- vdnszky János, Fiáth Tibor báró, Simontsits Elemér, Bakay Dezső, Blascsok Gyula, Sass László. Elmaradásukat kimentették: Széchenyi Sándor gróf vbt. tanácsos, Kovács S. Endre, Kélecsényi Ambró.

A tárgysorozat legfőbb pontja a tenyész- tehenek és üszők állami segítséggel leendő közvetítésének rendezése volt. A beszerzés munkálatai már javában folynak. Ez ügyben négy albizottság küldetett ki és pedig: a) az előjegyzéseket bíráló albizottság, elnöke Széchenyi Domokos gróf, tagjai: ifj. Leopold Lajos és Molnár József titkár; b) a megye területéről való beszerzést ellenőrző bizottság, mely áll Molnár József titkárból és a járási m. kir. állatorvosból; c) a külföldről való beszerzést vezető bizottság, elnöke Jakabffy Imre, tagjai: Molnár József és Sigora Lajos törvényhatósági m. kir. főállatorvos; d) az igy beszerzett állatokat kiosztó bizottság, mely áll Sass Lászlóból és a titkárból.

A Németországból tanulmányútra hozzánk jövő gazdák fogadására és kíséretére kiküldettek : Széchenyi Domokos gróf, Kovács S. Endre és Döry Hugó. A külföjdi gazdák, mint már jeleztük, folyó hó 21-én meg fogják látogatni özv. Döry Vilmosné felsőleperdi uradalmát, a sütevényi állami csikótelepet és délután Ozorán Gyérey Richard gazdaságát.

Az idei díjazásokra vonatkozólag határozatba ment, hogy azok mentül előbb fognak megtartatni és pedig Simontsits Elemér alispán indítványára a völgységi és simontornyai járásra szoritkozólag, azért, hogy a kiosztandó dijakkal le lehessen kötni a legjobb tenyész- anyagot, amire különösen e ké.t járásban van szükség, mert azok kiváló állatállománya után hihetetlenül nagy a kereslet. A földmivelésügyi . miniszterhez felterjesztés fog intéztetni, hogy a kiállítandó szarvasmarhák lezárt területekről is szállíthatók legyenek.

— Felhőszakadás. Szerdára virradó éjjel Szekszárdon és környékén óriási eső és szélvihar volt. Legnagyobb mértékben tört ki a vihar azonban Bátaszéken és határában. Valóságos felhőszakadás volt, minek következtében a Lajvér-patak kiöntött s Alsónyék szélső házaiban nagy kárt tett.

— A magyarosítást Jutalmak kiosztása tárgyában Szinger Bálint megyebizottsági tag indítványt adott be a legközelebb tartandó megyei közgyűlés elé, melynek lényege, hogy a magyarositási jutalmak ne mint eddig, készpénzben osztassanak ki a gyermekek között, hanem magyar nyelven megirt s erre alkalmas tárgyú könyvekben. Kétségtelen, hogy ez indítvány mellett több elfogadható és figyelemre méltó ok hozható fel. Baj azonban, hogy ennek elfogadása esetén a magyarositási alapról szóló szabályrendeletet meg kellene változtatni, ami éppenséggel nem kívánatos. De nem tartjuk kívánatosnak azt sem, hogy az összes jutalomdijak könyvekben osztassanak ki, mert igen nyomós okok szólnak amellett is, hogy a gyermekek pénzjutalmat kapjanak. Legcélszerűbb lenne a szegénysorsu gyermekeket pénzzel jutalmazni és csak a módosabb szülők gyermekeinek adni szép könyveket.

— Iskola SZentOléS- Az ujonan épült ozorai róm. kath. iskolát múlt hó 30-án szentelték fel, a funkciót Mozolányi tamásii esperes végezte.

— Baleset egyházi ténykedés közben. Szombaton reggel Káin Ábel kisasszonyfai plébános, kit e vármegyében való működése idejéből itt is sokan ismernek, Gabányi Imre tésenyi lakos beteg atyjához Téseny filiális községbe ment kocsin gyóntatni s őt az utolsó szentségekben részesiteni. Közel jártak már Tésenyhez, midőn a fiatal csikók megvadulva, őrült vágtatásban rohanni kezdtek. Káin plébános azonnal a gyeplőkhöz kapott, de egyszerre mindkét gyeplőszár elszakadt s a fék nélküli lovak az országút mellett levő óles grlton keresztül ragadták a kocsit, amely feldőlt. Káin Ábel plébános nem vesztetté el lélekjelenlétét s Szaladva a kogsi után, végre is Sikerült kiszabadítani a kocsist, majd a lovakat ragadta meg zablájuknál s ketten megfékezték a lovakat. A plébános a feldülés következtében zuzódást és izomrándifiást szenvedett.

— Madarak és fák napja. A szekszárdi belvárosi és Béri Balogh Áfiám-utcai rk. elemi iskolákban a madarak és fák na,pját holnap, pénteken tartják meg. ~ A? újvárosi iskolában hétfőn. Reggel fél 8 órakor a gyermekek szentmisét hallgatnak, majd pedig iskolai ünnepély Hereiében a madarak és fák védelme és haszna lpsz az ünnepély egyetlen tárgya. Lesz felolvasás^ szavalás és ének.

TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK

— Iskolai ünnepély. A szekszárdi polgári leányiskola vasárnap, május hó 7-én délelőtt fél 11 órakor, az iskola uj épületének tornacsarnokában iskolai ünnepélyt rendez. Műsor:

1. Hymnus. Éneklik a növendékek. 2. Megnyitó beszéd. 3. Üdvözlő dal. Irta: Goll János. Éneklik a növendékek. 4. Magyar nők régen. Irta. Erdélyi Zoltán. Szavalja: Hirling Kata II. o. tanuló. 5. Qui vive. Irta: Wilhelm Ganz, Zongorán előadja: Wallacher Gizella IV. és Szászy Jolán Ili. o. tanulók.' 6. Az ibolya álmai. Irta: Tompa Mihály. Szavalja: Hauk Lucia II. o. t. 7. Magyar dalok. Cimbalmon előadja: Lehmann Róza IV. o. t. 8. Rákócziné. Irta: Arany Jánoí. Szavalja: Reicht Flóra III. o. t. 9. Rákóczi kesergője. Régi magyar ének. Irta : Káldy Gyula. Éneklik a növendékek. 10. Gyöngyvirág. Irta: Tóth Kálmán. Szavalja: Kunczer Ilona IV. o. t. 11. Oberons Zauberhorn. (Edition Peters.) Zongorán előadja: Szászy Jolán III. o. t. 12. Csalán. Irta: Tompa Mihály Szavalja: Mattioni Lidia IV. o. t. 13. Magyar dalok. Éneklik a növendékek. Zongorán kiséri Rácz Ilona IV. o t. 14. Oltár előtt. Melodráma. Szövegét irta dr. Várady Antal. Zenéjét szerzé: Szent-Gály Gyula. Szavalja: Kálmán Erzsi IV. o. t. Zongorán kiséri: Antal Matild IV, o. t. 15. Üres a fészek. Irta. Sajó Géza. Énekli: Grünfeld Rózsi II. o. t. 7ongorán kiséri: Schloss Klotild IV. o. t. 16. Hervója, Tóth Kálmán egyik színművéből. — Szavalja: Schmideg Erzsébet IV. o. t. 17. Mit dalolsz, te kis madárka. Énekli: Fleischer Erzsi és Ferenczz Ilona IIj. o. t. Zongorán kiséri: Ács Klára II. osztályú tanuló.

— Képvásárlás. Miklósi Ödön szekszárdi fiatal festőművésznek a budapesti tavaszi tárlaton kiállított egyik képét dr. Kämmerer Ernő szépművészeti igazgató vásárolta meg.

— Az ügyvédi kamara, közgyűlése. A pécsi ügyvédi kamara évi rendes közgyűlését 1911. évi május hó 28-án d. e. 10 órakor a kamara helyiségében (Széchenyi-tér 17. szám alatt) tartja Visy László dr, elnöklésével. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Elnöki általános évi jelentés.

2. A kamarai pénztár és ügyvédi segélyalap állapotáról szóló jelentés. 3. A számvizsgálóbizottság jelentése az 1910. évi zárószámadásról.

4. Az 1911. évi költségelőirányzat megállapítása.

5. A kamarai lajstromok és a lajstromból törölt ügyvédek jegyzékének felolvasása. 6. A vagyontalan perlekedők részére kirendelt ügyvédek jegyzékének felolvasása és a sorrend igazolása. 7. Netán bejelentendő indítványok tárgyalása.

— A második halott. Annak a nagyszabású bicskázásnak, amely a múlt hét hétfőjén ment végbe Szekszárdon, a Kurucz-vendéglő előtt, immár meg van a második áldozata. Ugyanis a kórházba szállított három súlyosan sebesült közül Pollermann István 21 éves legény tegnap délután négy órakor a Ferenc- közkörházban meghalt. A szerencsétlen legény halála már napokkal ezelőtt előre látható volt, mert a karján ejtett súlyos sérülésén vérmérgezés állott elő. Megmenteni csak úgy lehetett volna, ha karját amputálják. Ebbe azonban sem a legény, sem a szülők nem egyeztek bele.

— HivatflOS Órák. A szekszárdi pénzügyigazgatóságnál a hivatalos órák folyó évi junius hó 1-től október hó 1-ig, a szekszárdi kir. adóhivatalnál pedig folyó évi május hó 1-től november 1-ig köznapokon reggel 7 órától délután 1 óráig, vasárnap és ünnepnapokon a, pénzügyigazgatóságnál délelőtt 9 órától fél 12 óráig fognak tartatni.

— Hirtelen halál. Bártól Simonné 34 éves bezdáni illetőségű munkásnő, ki a mórágyi kőbányában súlyos zuzódásokat szenvedett, tegnap reggel hagyta el a szekszárdi »Ferencz« közkorházat javultan. A reggeli órákban sietett a vasútállomásra, hogy Bezdánba utazzék. Útközben a gőzfürdő melletti széles aszfalt-járdán összeesett és azonnal meghalt. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy szivszélhüdés ölte meg. Beszállították a halottas kamarába.

— A részeg kocsis áldozata. Csaknem halálos balesetnek lett az okozója egy részeg kocsis tegnap Szakálhőgyészen. Az ottani vasúti állomásfőnök családjával sétakocsikázásra ment. A kocsis azonban valahol lerészegedett s boros fővel olyan szerencsétlenül hajtott neki egy távirdaoszlopnak, hogy a kocsi fölborult. — A kocsis mellett ülő cselédleány Kovács Dóra az esés következtében jobblábát törte. Kórházba szállították.

Bezárt dohánygyár«

Kolozsvár, (Érk. d. u. 2 ő. 15 p.)

A kolozsvári dohánygyár igazgatósága a pénzügyminiszter rendeletére hirdetményt függesztett ki, amelyben tudatja, hogy a sztrájk miatt a gyár működését bizonytalan időre beszünteti. A gyár több munkása ma reggel, munkára jeientkezett, de a sztrájkolok megtámadták őket és a munkábaállást megakadályozták. A rendőrség 12 rendzavaró sztrájkoló munkást letartóztatott.

EGYLETEK, TÁRSULATOK.

— Meghívó. Az «Egyesült Szekszárd—

1 Tolnamegyei Nőegylet» folyó évi május hó 7-én d. u. 4 órakor, a szekszárdi rom. kath. ovoda nagytermében közgyűlést tart, melyre Cimzettet tisztelettel meghiyom.

Szekszárd, 1911. évi április hó 24-én- Gróf Apponyi Gézámé,

• elnök.

Tárgysorozat:

1. Titkári jelentés. — 2. Jegyzőkönyv felolvasása. — 3. A múlt évi számadások előterjesztése. — 4. A jövő évi költségvetés megállapítása. — 5. Esetleges indítványok. — 6. Tisztujitás. Ha a közgyűlés nem volna határozatképes, úgy az folyó évi május 14-én d. u. 4 órakor újabb meghívó kibocsájtása nélkül fog megtartatni. — A nőegylet most kiadott zárszámadásából közöljük a következőket: Múlt évi készpénzmaradványa volt 717 K 32 fillér. Tagdijakból befolyt 1548 K, estélyek rendezéséből: 182 K 7 f, értékpapirszelvény kamatok: 400 K, egyéb 16 kor. Adományokból befolyt: 200 korona. — A Szekszárd és vidéki szegényeknek állandó havi segély címén kiadott 2021 koronát; rögtöni segély címén 56 koronát, tiszteletdijakra 200 koronát, karácsonyi kiosztásra 30 K, egyleti szolgának 120 K, nyomdai, postai és egyéb számlákra 178 kor. 61 fillért. Pénztári maradvány 457 kor. 78 fillér. Vagyonmérlegéből kiemeljük, hogy 10.000 kor. névértékű 4°/o-os magyar koronajáradék-kötvény 9500 K, a két szekszárdi takarékpénztárban elhelyezett tőke 8374 korona 77 f., a szekszárdi róm. kath. óvodának adott kamat nélküli betáblázott kölcsön 7200 K, ingóságokban 100 K, készpénzben 457 korona 78 fillér.

TANÜGYI HÍREK.

Rovatvezető: Nagy Béla.

— Jutalom lparostanoncnak. A vallás- és közoktatásügyi miniszter — mint már megemlítettük — szekszárdi iparos tanonciskola legszorgalmasabb és legjobb viseletű tanulójának, kinek tanonc ideje a végéhez közeledik 50 K (tehát felét mint a múltban) utalványozott. Az iparos-tanonciskola tantestülete Kovács Dávid igazgató elnöklésével a jutalomdijra egyhangúlag Puntigán Ernő III. oszt. tanulót ajánlotta a felügyelőbizottságnak. Ezen kívül kisebb jutalmakban minden osztályból részesülnek a jó- viseletü és szorgalmas tanulók. A jutalmak az évzáró vizsga alkalmával osztatnak szét.

— Bezárt iskola. A döbröközi iskola kanyaró fellépte miatt bezáratott.

— Faiskola kezelésért Jutalom. Értesítem tankerületem tanítóit, hogy a földmivelésügyi miniszter f. évi április hó 8-án 52477. szám alatt kelt rendeletével a Magyar Földhitelintézet által a községi faiskolákat kezelő néptanítók, valamint népiskolákban gyümölcsfatenyésztést tanító községi kertészek részére kitűzött 21 jutalomdijra és pedig 1 drb. 600-, 2 drb. 400- és 18 drb. 200 koronás díjra pályázatot hirdetett. Folyamodványok e hó 15-éig beterjesztendők hozzám.

Szekszárd, 1911. május 2-án.

Padányi Andor

kir. tanfelügyeld.

Májusi rózsák.

irta: Kardos Ferenc.

Ki ne lelkesülne a májusi virágzat teljes pompáján, melynek látásán a legkomorabb ember is felvidul. A virágok közt különösen a rózsa az, mely a fiatalság szimbóluma. Történelme is igen régi; már a régi zsidó ünnepeken a nők rózsakoszorukkal díszítették fel magukat.

A rózsa mindenütt otthonos és minden országban vannak lángoló tisztelői s hol a szerelem szövi a maga bübáját, ott a rózsa a szerelem színképe.

A zord észak költői épugy magasztalják versekben a virágok királynéját, mint a meleg égöv poétái. A nemzetek költői számtalan versekben üdvözlik a tavaszt, midőn a sok virággal együtt megjelenik a rózsa is.

Midőn Mária a kisded Jézussal Egyptomba menekült, léptei alatt a jerichói rózsa nőtt, melyről ma is állítják, hogy az vízbe téve karácsony éjjelén kivirágzik.

A legenda szerint a vadrózsa bokornak régente nem voltak virágai, de mivel állítólag ezzel koronázták meg Krisztust, azért aztán megáldotta rózsákkal.

Krisztus után a rózsakultusz hanyatlott, sőt Tertulián egy rendeletet adott ki a rózsával való feldíszítés ellen, ennek következménye lett, hogy a keresztények aztán tö viskó szőrűt viseltek.

Ázsiában, Perzsiában, Arábiában a virágok királynéja már ezer év előtt ülte diadalát, a keleti költők egyik kitűnősége Dchelaledin Rumi írja, hogy a rózsa a szeretet legfenségesebb jele. Szíriában vannak a szép damascusi rózsák. Szíriában egykor a szerelem istennője a vadászattól elfáradt fiatal Bachust rózsákon fekve találta s Bachus a rózsaillattól balzsamos levegőtől megerősödve távozott.