Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-04-03 / 27. szám
XXL (VII.) évfolyam. 27. szám. Szek?zárd, 1911 április 3 TWAIN ÉJ A KÍZÉRDE Előfizetési ár: _ _ — __ _ _ __ ______ _ . ... . Egész évre . . Fél évre . . Negyed évre . P'gy szám ára 16 korona. 8 „ 16 fillér. fi Kifizetéseket és hirdetéseket a kiadó- b vatalon kivül elfogad a Molnár-féle könyvnyomda és papirkereskedée r.-t. Szekszárdon. POLITIKAI HETILAP. Az opsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja* Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Egye* sz&mok ugyanott kaphatók. Szerkesztőségi telelon-szám i 18 és 24. — Kiadóhivatali teleton-szám : 18 és II. Szerkesztőség: Bezerédj István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. Kiadóhivatal : Vármegye-utca 130. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Néptanítóknak, ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 8 kor. Főszerkesztő: Op. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Tőoirnl. - Telefon. - Express. — A Tolnavármegye és a Közérdek eredeti tudósításai. — A Képviselőhöz illése. Budapest, április 3. d. u. 2 óra 35 p. A képviselőház ma délelőtt tartott ülésében Kabos Ferenc elnökölt. Folytatták a belügyi tárca tárgyalását. Szabó János a gyermekvédelem fejlesztését és fokozását sürgeti. Elfogadja a tételt. Szmrecsányi György Tisza István gróffal polemizálva kijelenti, hogy minapi beszédében nem akarta a közigazgatási tisztviselőket sérteni. Az ő kritikájánál sokkal jobban aláássa a megyei tisztviselők tekintélyét, ha korteskednek. (Közbekiáltások: Maga beszél korteskedésről, mikor maga is kortes volt). Nem fogadja el a tételt. Blanár Béla bírálja a közigazgatást. Szerinte az az ideális vármegye, mely közigazgat, de nem politizál. Fontosnak tartja a vármegyei tisztviselők fizetésének rendezését, de ezzel szemben kívánja a tisztviselők magasabb ki- képeztetését. A városoknak olcsó kölcsönt kell biztosítani, hogy kulturális célokra képesek legyenek áldozni. Elfogadja a tételt. Zelenyák János néppárti a közegészség- ügy javításának szükségességéről beszél. Nem fogadja e^S. tételt. Miniszterek a királynál. Bécs (Érkezett d. u. 2 óra 10 p.) Khuen-Héderváry gróf miniszterelnök tegnap délelőtt külön kihallgatáson volt a királynál. Utána Őfelsége Lukács László pénzügy- minisztert fogadta, akinek kihallgatása három óra hosszat tartott. TÁRCA. Hazugságok. — Párjelenet. — Irta: Krammer Zsófia. Ezt a jelenetet úgy gondoltam el egy duruzsoló, csöndes és álomtalan éjszakán, m^kor a sötétség mesél emberi fájdalmakról. Uh kor az ember hirtelen megérzéssel a csöndben az összes nagy bánatokat megérteni hiszi s mikor egy-egy parányi hir, egy-egy újságcikk a gondolatok egész raját veti az emberbe. Történik pedig egy egyszerű szürke szobában — melyet képzeletemben szintén az éjszaka rajzolt elém — ahol a bútorok minden kifejezett stilus nélkül foglalnak helyet. Ennek dacára is a szoba meleg, intimus hangulatú, különösen, hogy a tavaszi délután nagy derűs csöndje borul rá. A leány az egyik nagy, öblös karosszékben ül, melyben szinte elvész kicsiny alakja s ebből a sötét mélységből, ahová magát rejtve behúzódott, csak két nagy lelkes szeme csillog elő. A férfi szemben űl vele egy kisebb széken. Most jött csak be s azzal a diszkrét kíváncsisággal néz körül, mely azokat a lelki életet élő embereket jellemzi, akiket egy először látott lakásban csak az érdekel, milyen a környezet, mely a már félig ismert lényt körülveszi. A leány (néhány percnyi csönd után): Köszönöm, hogy eljött. A férfi: Szívesen állok rendelkezésére, ön kért . . . A leány: Igen, én kértem. Egy kicsit beszélgetni szeretnek önnel. Egy kicsit szükségem van arra, hogy beszélgessek önnel. Beteg miniszter. Budapest, (Érk. d. u 2 óra 30 perc.) Hieronymi Karoly kereskedelemügyi miniszter influenzában súlyosan megbetegedett. Állapota aggasztó. Az orvosok teljes nyugalmat rendeltek. A beteg látogatókat nem fogadhat. A véderőjavaslat beterjesztése. Budapest. (Érk. d. u. 215 órakor). Héderváry gróf miniszterelnök tegnapi kihallgatása alkalmával előterjesztést tett a királynak, hogy a magyar kormány a véderő reformjáról és a katonai bűnvádi perrendtartásról szóló javaslatokat, tekintet nélkül az osztrák Reichsrath munkaképességére, ez év május ha- j vában a magyar képviselőház elé terjeszti. Távirataink folytatása a Hirek között. A szekszárdi munkásgimnázium első tanfolyama. A társadalmi békét és az egységes nemzeti társadalmat csakis egységes művelődés utján lehet megteremteni. A szellemi igények egyoldalú ápolásának az elszegényedés, az erkölcsi érdekek lazulása szokott nyomában járni, mig az aryagi érdekek egyoldalú ápolása aiuaterialUüidskinövéseire, az érdekek eldurvolására vezet. Ezért kell a különböző néprétegek különböző anyagi és szellemi érdekeinek okszerű kielégítésére és helyes egyensúlyba hozatalára törekedni. Hozzáférhetővé kell tehát tenni a nép széles rétegei számára a tudományos ismeretek megszerzését. Ez a mostani század jelA férfi (csodálkozva): Velem ? A leány: Bocsásson meg, tudom, semmi jogom, hogy önt erre megkérjem, hogy beszédemmel terheljem. A férfi: Nem igy értettem. A leány: Tudom, ön csak csodálkozik azon, hogy én beszélni — nem — beszélgetni szeretnék önnel, holott életünkben alig néhány szót váltottunk egymással. A férfi: Csakhogy az a néhány szó ... A leány: Egy kicsit a lelkem mélyéből volt. A férfi: Tudom. A leány: Vannak percek, mikor eltűnnek a nemek közötti különbségek, mikor a sugárzó, meleg tekintetek összevillanására, nem forró vérhullám önti el az arcot, hanem csöndes, jóleső érzések, mikor két különböző lény a levegőn, a hangulaton keresztül csak azt érzi, hogy emberek; emberek a maguk fájdalmas, nagy érzéseiben. A férfi: Megértettem. A leány: Ezt is tudom, ön, mikor a kényszerűség egy percre ön előtt felszínre hozott mindent lelkem mélyéből, megértette, hogy nem férfira van szükségem. Nem férfira, aki szerelmet ad, vagy kér, hanem emberre, ön megértette, hogy akkor én is csak ember vagyok... és én ezt egy kissé. . . nagyon köszönöm önnek. A férfi: Akkor egy nagyon csodálatos és nagyon meleg emberi lélek nyílott meg előttem. Csak természetes, hogy nem haladtam el közönyösen mellette. A 1 e á n y 3 És azóta nem beszéltünk róla. Pedig látja, sokszor szükségem lett volna rá. Néha, mikor nagyon egyedül voltam és a gondolataimat nem mertem elmondani senkinek. Olyankor, amikor megrohant minden. Emlékezés és gyötrődés. Büszkeségem és önérzetem, amit szava, mert ezt követeli a lolyton növekvő materiális érdekek erkölcsi egyensúlyozása. Ez első sorban a társadalmi kérdés lévén, azért kell, hogy e nagy és nemes feladat megoldását előmozdító tényezőknek a társadalom hathatósan segédkezet nyújtson. A szekszárdi munkásgimnázium szervezőit is e gondolat vezette, a midőn a f. évben, február hó 2-án az első tarifolyamot megnyitották. Óriási nehézségeket kellett azonban leküzdeniük. A vezetők legtisztább, legönzetlenabb jó szándékai már kezdetben félremagyaráztattak. Akadtak egyesek, akik egyszerűen «politikai tőke kovácsokat» véltek rejtőzni a kulisszák rnögö't, s holmi szabadkőmivesi, sőt «vallás és erkölcs elleni» szociálista kirohanások rémét festették a falra. Hallucináció volt az egész. Ok nélkül való gyanakodás. Szerencse, hogy a tiszt a lelkiismeret a legjobb paizs a rosszakarat ellen, igy a munkásgimnázium vezetői vértezetten állottak szembe minden gyanúsításnak s annál nagyobb buzgalommal láttak hozzá a szép idea megvalósításához, Lelkesebbnél lelkesebb előadók akadtak, akik nem törődve a nagy szellemi és fizikai fáradtsággal, kitárták lelkűk kincses házát, hogy másoknak is hozzáférhetővé tegyék azt, ami abban «Istentől vagyon.» De a legnagyobb dicsérettel kell megemlékeznünk Szekszárd ipari és mezőgazdasági munkásairól, kik megértve és étérezve ezen intézmény fontoí voltát, a tudás jelszavát, tömegesen iratkoztak be a munkásgimnáziumba s nehéz, fáradságos napi munkájuk után is a legjobb kedvvel s ízenkint sorvaszt el bennem az É et, hogy egy- szer-egyszer mégis fellobbanjon. Az előretöréseim, amiknek megalázkodással, meghunyász- kodással kellett megszakadniok, hogy másokhoz formálódó kicsiny semmi legyek, mert Margit néni húga vagyok, aki örülhet, hogy a tanácsos ur álláshoz juttatta. Aki ellene, meggyőződései ellen nem szegülhettem, mert nem tudtam elszakadni innen a közelükből. Attól féltem, gyanakodni fognak, hogy menekülök tőlük. A küzdelmeim, amikben mindig letörtem s a szeretetvágyam, ami soha kielégülést nem talált. A férfi: Nagyon egyedül volt ? A leány: Nagyon. É-5 engedje meg elmondanom, hogy ezek után az is jól esett, ha láttam önt. Szükségem volt, hogy a puszta levegőn keresztül megérezzem, hogy valaki közel van hozzám, akinek egy pillanatra feltárult a lelkem. Tudom, sokan voltak, akik egy kicsit másra eondoltak, tudom, hogy ön is néha... A férfi: De nem . . . A leány: Jól esik, hogy* tiltakozik ellene. Tehát legyen meggyőződve, hogy én az ön érzéseibe, a férfi érzéseibe egy percre sem akartam betolakodni, egy percre sem akartam helyet kérni a magam számára. Mit is keresett volna ott a kicsiny tanítónő ? Hanem az ember, a maga nagy vérző leikével, ha az emberhez fordul . . . A f é r f i: A maga nagy érző leikével, amit a társadalmi előitéletek sebeztek. A leány: A hazugságok. A férfi: A hazugságok ? A leány: Igen. Hiszen nem az a fontos, hogy világnak nem szabad tudni, hogy á tanácsos ur az édes apám és Margit néni az édes anyám, hanem az, hogy nekem sem szabad tudnom. Az a fontos, hogy nekem nem lehet igazán meleg szavam hozzájuk s ők, ha véletHátralékos előfizetőinket tisztelettel kárjMk a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére. 18
