Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-03-20 / 23. szám
TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK 1911 március 20. 4 Rósenberg Rózsi p. 1. o. növendék. 4. Rákóczi- induló. Hazslinszky G. Énekelték az intézet növendékei. 5. A szabadságról. Irta Prém József, szayalta Kókai Teréz 1. o. növendék. 6. A magyar dal. Melodráma. Herodek Kerner, szavalta Brúzer Margitka. A műsor minden számát a megjelent díszes úri közönség lelkes éljenzése és tapsai követték, Legkivált Németh Olga igazgató és Csiley Anna polgári iskolai tanítónő farádtíatat- lan és sikerekben gazdag, nemes tevékenységét részesítette a közönség a legnagyobb elismerésben. A polgári fiúiskola. A polgári fiúiskola márciusi ünnepélyét folyó hó 19-án délelőtt tartja meg. * Március 15-én este az Egyenlőségi Körben 100 terítékes bankett volt, melyen az ünnepi beszédet Tóth Lajos római katholikus lelkész és Kelemen Izsó polgári fiúiskolái igazgató tartotta, Horváth József tanitó pedig a »Talpra magyar«-t szavalta el. A bankettet hazafias, lelkes dalok követték s az zárta be Március Idusát. KányaSzépen ünnepelte meg Kánya község is március 15-ét. Reggel 9 órakor ünnepélyes szt. mise volt, melyen a község lakossága a templomot egészen megtöltötte. Innét az iskolába gyűltek a tanulók, hol Szigeti József fő- tanító méltatta az ünnep jelentőségét. A növendékek sorából szavaltak : Béndek J., Benedek J., Fehérvári M., Rapai Á., Marosi É., Simon V., Somorjai M. VI. o. t., Marton Gy., Varga S., Zsiga K., Szabó J. és Orbán J. V. o. tanulók. Az ünnepély a Hymnus eléneklésével ért véget. Ozora. Az ozorai függetlenségi és 48-as olvasókör helyiségét zsúfolásig megtöltötte az ünneplő közönség és hazafias dalokat énekelve délután négy órakor körmenetet rendeztek. Este hét órakor 60 terítékes társasvacsora volt. Az ünnepi beszédet Hamar Lajos tartotta meg. Ugyancsak megünnepelte e napot az ozorai római katholikus legényegylet is, melyen az ünnepi szónok Pintér Károly plébános volt. Paks. Paks községben a középületeken és a magánházakon nemzeti szinü zászlók lengtek. A polgári fiúiskola dísztermében rendezte hazafias ünnepélyét nagyszámú közönség jelenlétében. Az ünnepi szónoklatot Páráié György polgári iskolai igazgató tartotta, ki a tanuló ifjúságot hazaszeretetre buzdította és a lelkes márciusi ifjakat állította mintaképül az ifjúságnak. A dalárda énekelt és több tanuló szavalt. Ezzel a népünnepély véget ért. Az összes felekezeti elemi iskolákban is megünnepelték a nagy napot. Az iparos olvasókörben este halvacsora volt, hol az ünnepi szónoklatot Paraté György polgári iskolai igazgató tartotta meg. Áz estélyen még több hazafias beszéd hangzott el és a társasága nagy nap kellemes emlékeivel csak reggel felé oszladozott el a legjobb hangulatban. Tolnanémedi. Tolnanémedi község március 15-én lobogó- díszt öltött. A református templomban isten- tisztelet volt. Hörömpö Ferenc lelkész a nap jelentőségéhez képest magasan szárnyaló imát tartott. Azután iskolai ünnep volt ének és szavalással egybekötve. Délután Haypál Benő tanitó vezetésével 'a református iskola növendékei majálist tartottak. Este a gazdakörben lakoma völt, ahol Hörömpő Ferenc református lelkész és Haypál István gazdaköri elnök fejtegették a nap jelentőségét. Pécs. A pécsi községi közigazgatási tanfolyam hallgatósága folyó hó 15-én délelőtt 11 órakor tartotta hazafias ünnepélyét a Pécsi Jótékony Nőegylet nagytermében nagyszámú és előkelő hölgy- s férfiközönség jelenlétében. Az igen ügyesen összeállított és nagyszerűen sikerült programmot — melyet különösen élvezetessé tett a tanfolyam kitünően összetanult éneke — nagy élvezettel hallgatta végig és gyakori tapsviharral, nemkülönben utólagos nyilatkozataival is kifejezést adott tetszésének a közönség. Jelen voltak a vármegye részéről Szily Tamás főispán, Stenge Ferenc alispán, dr. Koszits Ákos t. főügyész, Szinkovich Károly főjegyző, dr. Szivér István tb. főjegyző, a város részéről dr. Egry Béla Pécs város orsz. képviselője, dr. Tróber Aladár h. polgármester, dr. Pintér Ferenc árvaszéki elnök, a pénzügyigazgatóság részéről Auguszt Ferenc pénzügy- igazgató-helyettes, a kereskedelmi és iparkamara részéről dr. Záray Károly titkár, a jogakadémia részéről dr. Késmárky István pro- direktor, továbbá Biedermann Rezső báró nagy- birtokos, Majorossy Imre kir. tanácsos, nyug. polgármester és még számosán a város előkelősége közül. Az ünnepélyt a tanfolyam énekkara »Induló«-va! nyitotta meg, mit követtek: »A fogoly lengyel« Csengery Gusztávtól. Szavalta Düx Károly tanf. hallgató. Kuruc nóták. I Énekelték Fáy Henrik, Hajdú Pál és Bunda János tanf. hallgató,' hegedűn kisérték Hofmeister Antal, Venczely Sándor és Kreutzer Ferenc tanf. hallgatók. Ünnepi beszéd. Tartotta Brandt István tanf. hallgató. »Egy gondolat bánt engemet. . .« Melodráma. Előadta id. Rózsa Jenő tanf. hallgató, zongorán kisérte Hoffmann Kálmán zeneművész. »Hymnus.« Énekelte a tanf. énekkara. Nagy hatást keltett az igen tartaljm^ és valóban szép ünnepi beszéd és a melodráma, mely utóbbinak úgy szavalati része, mint a zongora kiséret művészi volt s a program többi pontjai is igen sikerültek. Szóval a tanfolyam hallgatói derekasan kitettek magukért s beigazolták, hogy házáfias széliem ápolása tekintetében is lehet majd a jövőben számítani reájuk. Előfizetési felhívás! 1911. évi április hó 1-ével uj előfizetést nyitunk a Tolnavármegye $s a Közérdek cimü lapunkra. Azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetése lejár, felkérjük, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék. Előfizetési feltételek: Elmész éype ... 16 korona, JPél „ . . . 8 „ Wegyed évre . 4 „ Hazafias tisztelettel a „Tolnavármegye és a Közérdek“ politikai hetilap kiadóhivatala. HÍREK. — Bankigazgató választás. A Magyar Agrár- és Járadék bank folyó hó 16-án tartott közgyűlésén Bernrieder János nagybirtokost, a Magyar Jelzálogbank igazgatósági tagját, &kit csak nemrég választatott be igazgatóságába a Magyar Telepitő- és Parcellázó-Bank is, szintén igazgatójává választotta meg. — A Magyar Jelzálog Hitelbank évi rendes közgyűlését szerdán délelőtt tartotta meg Budapesten Széli Kálmán vbt. tanácsos, intézeti kormányzó elnöklésével. Ez alkalommal az igazgatóság tagjai közé öt évi működési tartamra Bernrieder János zombai földbirtokost ismét beválasztották. — üj doktor. Bures Lipót, szekszárdi-kir. törvényszéki jegyző a múlt héten Budapestén sikerrel letette a jogi szigorlatot, minek alapján tudorrá avatták. — Eljegyzés. Aczél József, a Hollandi biztosítótársaság győri főtisztviselője vasárnap tartotta eljegyzését Salamon Bözsikével, Salamon Armin, a «Salamon Testvérek« szekszárdi nagy- kereskedő cég tulajdonosának leányával. — Esküvő. Fischhof Sándor szekszárdi nagykereskedő, a „Fischhof Károly Fia“ cég. tulajdonosa tegnap délelőtt vezette oltárhoz Rácz- városon (Baranya megye) Liebschütz Ignác téglagyáros leányát, Margitot. terjedése ellen, de hiába. 1553 Vizkereszt táján Budára ment panaszra a basához a lutheránusok ellen s ez alkalommal több könyvet is vásárolt ott; ezek egyikébe, Tertullianus egyház-atya munkájába, a következőket irta be, mint Pathai elmondja: »Az Úr 1553. évében, mikor az alám- rendelt polgárok választása folytán Budára mentem fel a lutheránusok ellen, vettem ezt a könyvet Thetheni Istvántól több mással, Hilariusszal, Platónnál, a Liber Consiliorummal és Szent Ágoston munkáinak egy részével együtt, én Erdélyi József mester, domokosrendi szerzetes, akkor tolnai lelkipásztor és prédikátor.« — A katholikusok a folytonos összetűzésekért Sztárai ■erőszakos eljárását okolták, durva támadásait a mise, a pápa, a barátok ellen, s azt kivánták, hogy inkább Szegedi tartsa a prédikációkat. Sztárai annyira ment, mint életrajz-irója, Skaricza Írja, hogy egy ifjúval leíratta a templomban József barát beszédeit, hogy érveire pontosam meg tudjon felelni s ennek alapján azután másnap azt inkább heves, mint éles elméjű szemrehányással boncolgatta és cáfolgatta. Sztárai maga is belátta hívei kívánságának jogos voltát s iparkodott Szegedit rábírni, hogy engedjen kérésüknek ; annyit meg is tett később, hogy ő tűzte ki a vitatkozás tárgyát. Szegedi Kis István Tolnán alapított családot, nőül vevén Beremeni János özvegyét, akinek első férjétől két kis gyermeke maradt: Katalin s a még csecsemő Martinello. Tolnai tartózkodása azonban nem nyúlt hosszúra, mert mikor Sztárai, — aki 1553-ban szervezte az általa alapított alsó-baranyai és délvidéki egyházak kormányzására a superintendensi (püspöki) hivatalt s el is foglalta azt, — meglátogatta a baranyai egyházakat, a laskóiak nagyon kérték, engedje el hozzájuk Szegedit, mert nincs papjuk. Sztárai engedett a laskóiak kérésének s 1555-ben elbocsátotta őt Tolnáról s egyszersmind rá ruházta a superintendensi méltóságot is, ő pedig a tolnai s a felső-baranyai egyházak gondozását vállalta el. Hogy mennyire megszerették őt a tolnaiak mutatja életének későbbi epizódja. Egy alkalommal török fogságba került s Tolnán át hurcolták Budára. Mikor megtudták ezt a tolnaiak, megjelentek gazdag ajándékokkal a bég előtt s Szegedi szabadonbocsátását kérték. A bég azonban csak abban az esetben volt hajlandó ezt megtenni, ha a tolnaiak kieszközlik a tolnai biró leányának magyar fogságból való kiszabadítását. Nem soká maradt ezután Sztárai sem Tolnán, mikor 1558. évben Szegedit Laskóról Kálmáncsehire hívták el, ő visszament Laskóra, .működése első színhelyére. Hosszú időn át ezután kevés hirt hallunk a tolnai protestáns egyházról. Pathai Sámuel szerint 1560-ban Eszéki István volt a prédikátor, akinek társa volt valami Márk pap, ennék a helyébe pedig 1565-ben Eszéki Mihály következett. Biztos forrás csak Tasnádi Andrásról szól, aki 1572-ben lelkészkedett Tolnán s akit Skaricza Máté életrajzából ismerünk; mikor Skaricza ugyanis 1572 április közepén haza tért külföldi útjáról s Ráczkevibe ment Szegedi Kis Istvánhoz, aki ekkor már itt volt lelkész, csak egy napot tölthetett nála, mert az ő megbízásából Tolnára kellett indulnia, hogy Tasnádi Andrásnak segédkezzék. Gerlach István, aki 1573. évben Ungnad Kristófot, Miksa király követét.kisérte Konstanti- nápolyba a szultánhoz, útjáról érdekes naplót írt, melyben megemlékszik Tolnáról is. Elmondja többek közt, hogy meglátogatták a prédikátort is, aki Wittenbergben tanult, de nem beszélhettek vele, mert podagrában feküdt, helyette a káplánjával beszéltek, ’ akit tudatlannak mond. Tasnádi nevét azonban hiába keressük a Wittenbergi tanulók névsorában s így valószínű, hogy a tolnai rektorról írt Gerlach, aki 1573. évbén Monostori Miklós volt s 1567-ben tanult wittenbergben. 1575-ig nem is tudjuk, ki volt a prédikátora a^ tolnai egyháznak, ez év májusában jött Decsröl Tolnára Becsi Gáspár, aki több, mint húsz évig működött itt. Decsi nem volt idegen Tolnán, Ott kezdte iskoláit, majd Kolozsvárott folytatta, 1566 ban pedig a wittenbergi egyetemén tanult. Haza térve, decsi prédikátor lett s innen hívták meg Tolnára. 1576-ban már ott találjuk a herczegszellősi zsinaton résztvevők közt, mint tolnai seniort káplánjával: Béllyei Márkkal együtt. Schweigger Salamon, aki konstantinápolyi útjában 1576 novemberében érintette Tolnát, útleírásában elmondja, hogy urának fiával, Görg Hock von Dambach hal meglátogatták a papot, akit .a fiatal Hock jól ismert, mert két évvel azelőtt együtt tanultak a wittenbérgi egyetemen. Béllyeiről nem tudjuk, hogy járt Volna Wittenbergben, Decsi pedig sokkal előbb, 1566 ban, tanult ott, így ők nem lehettek Hock tanuló- társai, mert ő 1573 januáriusában iratkozott be az egyetemre ; azonbán ugyanezen év júniusá- Tolnai Fabricius Bálint névévé, találkozunk az egyetem anyakönyvében, aki 1576 ban, mikor Schweigger ott járt, tolnai rektor volt, s így valószínűleg ő volt Hock tanúlótársa, akit mint régi jó ismerősét, szívesen kéresett fel Tolnán való átutaztában. Fabricius Tolnáról Baranyába ment lelkésznek s később a mohácsi egyház- kerület seniora lett. Olyan jól tudott héberül, hogy a zsidók őt zsidónak tartották, mert nern tudták megérteni, hogy máskülönben akkora jártasságot szerezhetett volna e nyelvben. Decsi szintén nagyon képzett prédikátor volt, több munkát is írt s ezek egyikében, a Dávid királyról szólóban, Tolnát is említi utolsó soraiban »Az ezerötszázhetvenben és kilenc esztendőben Az Servátor hegyének csaknem szintén tövében Az jó Duna mentének az Tholna városában ezt beirák versekben, Hogy minden szent életben isteni félelemben maradjon igaz hitben.« (Folytatása köv.)
