Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)
1911-01-09 / 3. szám
Előfizetési ár; Egész évre. . . . 16 korona. Fél évre .... 8 „ Negyed évre ... 4 „ Egy szám ára . . 16 fillér. Hliöfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- h vatalon kivttl elfogad a Molnár-féle könyvnyomda és papirkereskedés r.-t. Szekszárdon. Egyet számok ugyanott kaphatók. POLITIKAI HETILAP. Az opsz. m. kin. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtököné Szerkesztőségi teleion-szám: 18 és 24. — Kiadóhivatali teleion-szám : 18 és II. Szerkesztőség: Bezeréd] István-utca 5. szán. Ide küldendők a lapot érdeklő össze» közlemények. Kiadóhivatal: Vármegye-utca 130. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Néptanítóknak, ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 8 kor. Főszerkesztő: Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR istvAn. Főmunkatárs: földvári mihAly. Laptulajdonosok a szerkesztők. Távirat. - Telefon. - Erpress. — A Tolnavármegye és a Közérdek eredeti tudósításai. — A képviselőházból. Budapest, jan. 9. d. u. 2 óra. A képviselóház ma délelőtt Kabos Ferenc elnöklésével folytatta a szerb kereskedelmi szerződés tárgyalását. Mannsdorf Géza báró és Sümegi Vilmos megindokolják határozati javaslatukat és kérik annak elfogadását. Ezután Serényi Béla gróf, földművelésügyi miniszter reflektál a felhozott ellentétekre. Vázsonyival szemben kijelenti, hogy a vidéki városok fejlődése épen olyan fontos, mint a fővárosé. Beck Lajosnak kijelenti, hogy a munkapártban nincsenek torzsalkodások. Majd védi Aerenthal külügyminisztert az ellene intézett támadások ellen. A husdrágaságra vonatkozólag kijelenti, hogy a sertéstenyésztésre kell a fósulyt fektetni. Az argentin ai husbehozatalra vonatkozóan kijelenti, hogy vámmentes behozatalról szó se lehet. A kormány jlz osztrák kormány kezdeményezésére hozzájárult ugyan 2000 tonna argentínai hús behozatalához, de többel behozni nem enged. Aki az önálló vámterületet akarja, annak eo ipso a szerb kereskedelmi szerződést is akarnia kell. Kéri annak elfogadását. A beadott összes határozati javaslatokat elvetették. A ház nagy többséggel, általánosságban elfogadta a törvényjavaslatot és megkezdetett a részletes tárgyalás. A király egészséges. Béta. (Érkezett d. u. 2 óra 10 p.) Őfelsége egészsége teljesen helyreállt. Bienerth-minisztérium. Béci>, (érk. d. a. 2 óra 15 perc.) Őfelsége ma délelőtt fogadta Bienerth osztrák miniszterelnököt és annak kabinet- alakításra vonatkozó javaslatát elfogadta. Ezt a javaslatot a cseh képviselők is rokon- szenvvel fogadják. Távirataink folytatása a Hirek között. A talajviszonyok hatása a nép életre. irta: Zsigmond János, veszprémi főgimn. tanár. Nem kevesebb nehézséget és fáradságos, lassú fejlődést okozott a népélet terén is a talajalakulás. Svájc általában a föld terményeiben igen szegény. Területének majd egy tizede sziklával és kövei van borítva vág’' a sarkvidékhez hasonlóan örökös jég- és ’^al födve. Már maga az Alpeseknek pompás hegyi és gletser-világa, amit Svájctól más népek és országok irigyelnek, bizonyos tekintetben akadályul szolgál a fejlődésnek. Az országnak csak egyharmada termőképes és művelhető. Amint a múltban zordonság és vadság volt legjellemzőbb sajátsága a svájci földnek, úgy ma is az előrehaladott értelmiség és kultúra dacára ugyanaz mondható róla. A statisztika kimutatta, hogy aföldmivelés termékei évenként csak 260 napon át képesek táplálékot nyújtani a lakosságnak, — sőt a ke- vésbbé termékeny esztendőkben csak 150 napon át. Mégis másrészről ezek a hátrányos talaj - viszonyok áldásosán hatottak rájuk. A hegyek őrzői és védelmezői lettek az ő szabadságuknak ; ezek nélkül Svájc szabadsága alig képzelhető. A természet zordonsága és mostohasága ránevelte ezt a népet az egyszerűségre és őszinteségre, a szorgalomra és munkásságra. Ez erősítette és acélozta meg őket. Ez ösztönözte és sarkalta őket nagyobbmérvü erőlködésre és vállalkozásra, hatványozott ipari tevékenységre, ugyannyira, hogy Svájc ámbár kicsiny, ámbár a tengertől el van zárva, a közlekedésben magas hegyek gátolják és nincsenek földjének természetadta kincsei, mégis a kereskedelemben és iparban tiszteletreméltó helyet biztosított magának ama nagy és hatatmas kereskedőállamok mellett, melyek partjaikon kikötőkkel, a tengeren flottákkal, gyarmataikon a föld kincseivel rendelkeznek. íme, ilyen befolyással lehet egy népre még a különben mostoha talaj is és ha az illető népben megvan a rátermettség és hajlam a érvényesülésre, akkor bőségesen kipótolhatja és helyrehozhatja mindazt, amit a természet tőle mostohán megfogadott. Életrevaló népnek úgy, mint egyes embernek is bizonyos tekintetben és bizonyos mértékig előnyére válhat a szegénység, mert ez nagyobb tevékenységre, szorgalomra, kitartásra és főleg takarékosságra sarkalja. A nagy természetben minden igen bölcsen van elrendezve. A nagy természet, sohasem mostoha az emberrel szemben, mert amit egyik kezével elvesz,'mégadja azt a másikkal. A szegénység mellé megadja az embernek az észt és munkaképességét, amivel bőségesen lehet kárpótolni és megszerezni- mindazt, ami szegénységünk folytán tőlünk1 meg van tagadva. Innen van, hogy igen kevésember panaszkodhatik jogosan a sors mostohasága ellen s a legjobban panaszkodó is, ha nyugodt perceiben elfogulatlanul elmélkedik és önmagába száll, el kell ismernie, hogy saját magában kell keresnie az okokat, melyek miatt élete olyan irányt vett, hogy több benne a keserűség, mint az öröm. TÁRCA. Tiszteld a gyermeket! Tiszteld a gyermeket, ki tudná előre, Melyikből mi válik, mi lesz a jövőbe’! Hány egyforma gyermek játszott hajdanában Názáreth mezőin, Názáreth porában?!, — Tiszteld a gyermeket! Tiszteld a gyermeket, ki tudja miféle Csudálatos hajnal szunnyad a szivébe’? Lelke mozzanását ma még alig látod, S egykor fénnyel szórja tán be a világot! — Tiszteld a gyermeket! Tiszteld a gyermeket, zárt levél a lelke, Csak az Isten tudja, mi van írva benne. A dicsők, a hősök s mind á legnagyobbak: Egykoron együgyü kis gyermekek voltak. — Tiszteld a gyermeket! Tiszteld a gyermeket, ha koldus nyomorba Sorsa úgy dobná is ki a szemétdombra. Ott teremnek sokszor az uj-eget látók, Az apostolok, a próféták, a megváltók.-i— Tiszteld a gyermeket! Tiszteld a gyermeket s érező sziveddel: Csókold meg, öleld át meleg szeretettel. Hátha ez a csókod lesz az ihletése, S egykor milliókat melegít fel véle ? — Tiszteld a gyermeket! Szabolcska Mihály. Nászút* Irta: Bíró Lajos. A berlini Adlon-hotel hallja. Egy angol karosszékbe beleomolva, mosolygó nézésű, negyven év körüli, barna hajú ur szemléli a járókelőket. A halion igen elegáns, őszülő, de negyven évnél szintén nem idősebb ur halad át. A barna hajú előtt hirtelen megáll és előbb meglepetve néz rá, azuiánálmélkodva kérdezi; »Niki, te vagy az ?« A barna hajú felugrik : »Stefi, öregem . « Megölelik egymást, leülnek és beszélgetnek. Stefi (szemrehányóan): Niki, te Berlinben vagy és én itt találkozom veled .. . Ez barátság? Niki: Kedves öregem, bocsáss meg . . . Tegnap délben érkeztünk és én ma délután akartam felmenni a követségre. Előbb igazán nem lehetett, mert. . . (Megakad.) Stefi: Mert. . . Miért ? Bizonyosan nagyon sürgős és nagyon fontos ügyeid voltak. Niki: Igazán . . . (Mosolyog.) Nagyon fontos és nagyon sürgős ügyeim voltak. Stefi: Oh nagyon élénken el tudom képzelni. Szeretném tudni, mi dolgod van neked Berlinben. Miért jöttél ide ? Niki (mosolyogva)-: Miért jöttem ide ?. .. (Habozik.) Stefi: Miért ? Ifiki (kimondja): Nászuton vagyok itt. Stefi: Tessék ? Niki (mosolyogva) : Nászuton. . Stefi: Hja úgy! . . . Most már értem. Niki: Nem érted. A feleségemmel vagyok itt. * Mutatvány a' »Modern Könyvtár« 13. • számából. Stefi: Tessék ? Most már igazán nem értem. Niki: A feleségemmel vagyok itt. Itt van a feleségem. Felment átöltözködni az ebédhez. Stefi (felemeli a két kezét): Hát nem értem, na! Ha csak te . . . hacsak ném volnál szives megmagyarázni. Niki: Megmagyarázni ? De igen, azt hiszem megmagyarázom. Sőt azt hiszem, örülök neki, hogy elmondhatom valakinek. Javíthatatlan fe- csegők vagyunk; minden férfi az; kamaszkorunk óta rászoktunk, hogy a szerelmi ügyeinket elbeszéljük, hogy a szerelmi boldogságunkkal eldicsekedjünk, hacsak hősiességből, úgynevezett lovagiasságból nem kell hallgatnunk ... És ez olyan bolond eset. Stefi: Beszéld el. Niki: Igen. Hát a dolog. ott.kezdődik, hogy én a nyár elején beteg lettem. Stefi: Tudom. Hiszen az első időben voí^ tam is nálatok néhányszor tudakozódni az állapotodról. Niki: Igen, utólag nagyon hálás voltam érte. Tehát előbb torokgyuladást kaptam. Mikor ez elmulóban volt, akkor jelentkezett egy mell- hártyalob és egy tudőgyuladás. Stefi: Igen. Niki: IgenJ; egy kissé a sir szélén állottam, valami harmadfél hónapot töltöttem ágyban, másfél hónapig voltam lábbadozó. Azonban nem haltam meg. Stefi: Sőt,-amint örömmel látom, pompás erőben. és kitűnő színben vagy. Niki: Igen, éppen ez az. Stefi: Tessék ? Niki: Várj csak. Te tudod azt, hogy az én budapesti házamban a hálószobánk a földIV Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi behAldésére.
