Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)
1910-10-10 / 70. szám
XX. (Vi.) évfolyam 70. szán? Szekezárd, 1910. októbei 10 ■ TOUIAVARHEGVE ES A KÖZÉRDEK Előfizetési ár: Egész évre . Fél évre . . Negyed évre . Egy szám ára 16 korona. 8 „ 4 16 fillér. Klöfixet^nek^t *»* hirdetésekét a kiadó- hivatalon kívül elfogad a Molnár féld könyvnyomda éa papirke retkeden r.-t. Szekszárdin. Egyes számok ugyanott kaphatók. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőségi teleton-szám: 18 és 24. — Kiadóhivatali teleton-szám : 18 és li. Saerkeaztöség: Bezerédj István-utca 8. seám. W« küldendők a lapot érdeklő Össze* közlemouyek. Kiadóhivatal : Vármegye-utca 130. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések idő küldendők. Néptanítóknak. ha az előfizetési egész évre előre beküldik, 8 kor. Főszerkesztő: Or. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Fámunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. 1 Laptulajdonosok a szerkesztők. Távirat. - Telefon. - Express. — A Tolnavármegye és a Közérdek eredeti tudósításai — Minisztertanács. Budapest, érk. délután 2 őrá. A budavári miniszterelnöki palotában tegnap minisztertanács volt, melyen a kormány összes tagjai jelen voltak. A tanácskozás d. e. 10 órától d u. 2 óráig tartott. Hederváry gróf miniszterelnök jelentést tett a bécsi tanácskozások eredményeiről, mit a kabinet tagjai helyeslőig vettek tudomásul. A két ház elnöksége a királynál. Becs. tÉrk d. u. 2 óra t5 perckor.) Őfelsége ma délben előbb a magyar képviselőház, azután a főrendiház elnökségét fogadta. A király az elnökség tagjaihoz rendkívül kegyes volt és velők a magyar politikai helyzetről nagy érdeklődéssel beszélgetett. Botrány a Müvészházban. Budapest. (Érk. d. u. 2 ó. 50 p.) A Művészházban tegnap egy testőművész kiállítását nyitotta meg Molnár Viktor államtitkár, mely alkalommal nagy botrány történt. Deáky Jenő, a Müvészház volt és elbocsátott igazgatója, váratlanul megjelent a helyiségben és Rózsa Miklós dr. igazgatót megrohanta, földreteperte és véresre verte. A dühöngőt az elősiető szolgaszemélyzet fékezte meg. Deáky ellen a bűnvádi feljelentés megtétetett. Kolera. Budapest. (Érk. d u, 2 óra .'0 perc.) A belügyminiszterhez érkezett hivatalos jelentések szerint ma az ország területén 8 uj kolera-eset fordult elő, melyek közül 4 halállal végződött. A portugál forradalom. Gibraltár, (Érk. d. u 2 óra. 30 perc). Mánud ex-király és családja ma hajón ideérkezett és partraszallt. A hajó, mely a királyi családot hozta, nyomban visszaindult Lisszabonba, előbb azonban a portugál lobogót bevonta. Lisszabon. (Érk. d. u. 2 óra 45 p.) Az ostromállapotot tegnap beszüntették. A posta és vasúti forgalom rendesen lebonyo- littatik, a vidéken teljes a rend és nyugalom. Az ideiglenes kormány protlamáciot intézett a néphez, melyben köszönetét mond a támogatásért. A kormány rendeletet tett közzé, mely szerint a kongregációk 24 ura alatt kötelesek Portugália területét elhagyni. Megvan az uj katonai perrendtartás. Becs. (Feladatott d. u. 1 órakor.) A magyar kormányférfiaknak eddig folytatott tárgyalásai a gazdasági és katonai jellegű függő kérdések egész komplexumára kiterjednek. Ez a rendkívüli terjedelmű, nehéz anyag indokolja, hogy az eddigi tanácskozások után még nem számolhatunk be azzal, hogy a mértékadó tényezők megegyezését minden ponton elérni sikerült. Eddig is azonban értékes megállapodások jöttek létre évtizedek óta vajúdó problémákban. A katonai büntető eljárás reformművére nézve valamennyi mértékadó tényező megegyezésre jutott. Elvi véleményeltérés, ennek az oly régóta várt reformnak intézkedései tekintetében már nem forog fenn s az osztrák igazságügyminiszter közelebbi budapesti tartózkodása alkalmából már a javaslat végső redakcionális munkája fogja foglalkoztatni a két igazságügyniinisztert. A kilences bizottsági program egyéb, még végre nem hajtott részeire nézve is bízvást reméljük, hogy a kormány megfelelő megoldással állhat majd a nemzet elé. Az 1911. évre szóló közös hadügyi költség- vetés, amelynek előirányzatában már a hadsereg szükségesnek elismert extenziv fejlesztése kifejezésre jut, — még koránt sincs oly stádiumban, hogy arról, mint megállapított budgetről szó lehetne. Hasonlóképpen folytatni fogja a tárgyalásokat a magyar kormány a közös jegybank szabadalmának megújításáról, úgyszintén a kötelező aranyfizetésről azon az eddigi alapon, melyet számára a programmja és a trónbeszédben elhangzott királyi szó előír. Várakozás. Héderváry grófnál a katonai programm nem a hatásvadászat eszköze és nem görögtüzes díszlet, hanem eleven jog, melynek életbeléptetése és megvalósítása nehéz ugyan, de ha arra az előfeltételek, a lehetőségek megvannak, elodázhatatlan kötelesség. Igazi szatírája a sorsnak, — hogy a kilences bizottság katonai programmja, jóllehet ahhoz a király már 6 évvel ezelőtt hozzájárult, még mindig várat magára. A hatalmas szabadelvű pártnak meg kellett semmisülnie és évek múlva halottaiból feltámadnia, hogy e programm újból felszínre kerüljön. A megsemmisülés és feltámadás között egy szerencsétlen korszak fekszik romokba dőlve, mely a katonai kérdések terén előbb az erőltetés és erőszak, utóbb a lemondás gyáva segítségéhez folyamodott. Pedig a kilences bizottság programmja már e korszakot megelőzőleg dicsekedhetett a király helyeslésével és jóváhagyásával. A felkorbácsolt szenvedélyek útjára tévesztett nemzet többséget adott a vezényszó-politikusoknak, akik vérmes elbizakodottságukban a szabadelvű párt lenézett katonái prog- ainmját keveslették, de kormányra jutva, abból egy betűt sem akartak, vagy bírtak megvalósítani. Mit bizonyít ez a tény ? Semmi mást, mint azt, hogy a vezényszópolitikusok politikája és eljárása nemcsak az ellenzéken, de a kormányon is teljesen elhibázott volt. Elhibázott volt önmagukra nézve, mert a nemzet előtt összes reputációjukat elvesztették és elhibázott volt a nemzetre nézve, mert évek hosszú során át megakadályozták azt, hogy a magyar államiság követelményei TÁRCA. Vallomás Iduskának. * Nagy az én bűnöm véghetetlen, De az Isten tán mégis megbocsát. Csak azt nem tudom, hogy nyerem meg A te kis szived bünbocsánatát. A lelkem vádol. S bünbocsánattal Megvallom édes, bűnömet neked. Enyhébb lesz tán igy büntetésem, S jobban megbocsát tán igy kis szived. Én édes, drága, kicsi birám! Halld meg tehát, az én nagy vétkemet, Aztán büntess, hisz' bűnhődni kell Bűnéért annak, aki vétkezett Egy pesti leány járt itt minálunk. Egy rövidruhás pesti kisleány. Olyan volt ép' a szeme párja. Mint csillagos ég nyári éjszakán A bálteremben láttam öt meg. Táncollak épen. Szólt a zene Én táncra kértem őt — s kezemben TJgy remegett a forró kis keze. A gentry I ösztön lágy zenéjét, Csöndesen, halkan húzta a cigány S hozzám simult édes szdiden, „4- rövidruhds pesti kis leány. • .Mutatvány a szerzőnek Kner Izidor kiadásában leg közelebb megjelenő verskötetéből. Aztán, hogy vége lett a táncnak, ó rám emelte fénylő két szemét S én öntudatlan megszoritám Remegő, forró, puha kis kezét. És hosszan néztem a szemébe, Mint a tiedbe szoktam édesem S oly boldognak éreztem magam, Mintha te lettél volna ott velem. S nem láttam öt azóta többel. Csak azon a szép báli éjszakán. De eszembe jut néha-néha A rövidruhás pesti kis'eány. Én édes, drága, kicsi birám! Bűnömet, íme, meggyóntam neked, S most várom, hogy bűnös fejemre, Büntetést mondjon a te kis szived. Véddmemre csak azt hozom fd, — Ha enyhíthetné tán nagy vétkemet, — Hogy annak a kis pesti lánynak, Olyan szeme volt épen, mint — neked. Gyönk. Kiss Ernő. Az örök théma. (Haverda—Jánoísy.) Irta: Bátkay István Doktor Fausztnak hívták azt az urat, aki átfutotta a világ minden tudományát, átkutatta a lélek minden bölcsességét és nem találta meg az élet üdvösségét. A poéta maliciája, kétségei legvégső fokán az ördög képében szellemet küldött hozzá, aki élvezette őt az üdvösség tiszta kutforrásához, — a nöhö'z. Fauszt megtalálta azt, amit keresett és egyideig jól élte világát. — Ez a rege kezdete, folytatását bizonyára ismerik önök. Nincs reá szükség, hogy elmondjam. De, hogy mégis mondjak újat, hozzá- tehetem, hogy a rege variálható. Mert amióta a világ áll, mindig voltak, — és amig a világ lesz, mindig lesznek bölcsek, töprengők és rajongók, akik Fauszt módjára keresni fogják az életet, a szerelmet. — És mindeniknek csak ott nyílik meg a földi éden kapuja, ahol az elsőnek. Ott lesz ő is a szenvedés rabja, imádni fogja a teremtés remekét — a nőt — s benne magát a teremtést. Az első Fauszt maga az első ember volt. A nagy mindenség már egészen készen állt. Az ember, mint annak ura járt-kelt a paradicsomban. Megvolt mindene, mit szeme-szája kívánt; nem volt semmi, ami után lelke áhítozott. Hallotta a páros madarak énekét, virágok illata gyönyör volt neki, habok locsogását öröm volt hallania. De lelke sivár volt, — egy kimondhatatlan benső érzelem azt súgta neki, hogy a. legfőbb hiányzik boldogságához. Vágyott fel a magasba, a felhők hazájába, csillagok közé, repülni örök bolygóként s bekalandozni a légür óriás terét bárányfelhők módjára. Az ég felé emelé szenvedő tekintetét s a Teremtő megérté szenvedéseit. Vigasztalására leküldé hozzá legszebb angyalát, akit mielőtt az ur útnak indított, megfosztott szárnyaitól, nőnek nevezte s hatalmának egész varázsát egy tulajdonságba lehelte; a gyöngédségbe. S az ember nem vágyott többé a magasba. Százszor szebb lett előtte a föld az égnél. Kezdte érteni a madarak dalát, a fű zizegését, a szellő suttogását, pajkos habok locsogását. Az első női hangból megtanulta azt a nyelvet, amelyen az örök ifjú természet beszél
