Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)
1910-10-10 / 70. szám
2 TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 1910 október 10. a közös hadseregben a király és nemzet egyetértő megállapodásai alapján érvényesüljenek. Hangsúlyozzuk a magyar államiság követelményeit,, mert ez a mérlege a függő katonai kérdések megoldásának. Nemzeti- szinű pitykét; zsinórt és üveggombot, bármily tetszetösek legyenek is ezek, nem kérünk, mert nem erre van szükségünk, hanem arra, hogy az osztrák-magyar hadsereg valóban közös legyen, azaz osztrák részében német, magyar részében magyar. És következésképen meg kell szűnnie annak a balga felfogásnak, melybe az osztrák katonai és egyéb körök szeretik magukat ringatni, hogy a közös hadsereg Ausztriáé. Ez a hadsereg Magyarországé is és pedig Ausztriával egyenlő jogon. Amily jogos tehát, hogy a terheit viseljük, ép oly igazságos és szükséges, hogy az előnyeit is élvezzük és hozzávaló jogaink érvényesüljenek. Ezt a körülményt mérlegelve, tűnik csak ki igazán, hogy mily helytelen az az idegenkedés, melyet a magyar ifjúság a közös hadsereggel szemben évtizedek óta tanusit. Ennek az idegenkedésnek véget kell vetni, mert hiába igtatjuk a leglángolóbb hazaíisággal határozatokba és törvénybe a közös hadseregre vonatkozólag nemzeti jogainkat, ha a magyar ifjúság e hadseregben és tisztikarában nem foglalja el az őt megillető helyet. Azt csak nem gondolhatja senkise, hogy az osztrák tisztek lógják a hadsereg magyarországi ezredeit magyar szellemben vezetni és magyarrá átgyurni. Ez a nem könnyű feladat reánk, magyarokra vár, ezen feladat alól se a jelszavas, se a vezényszavas politika fel nem ment bennünket és meg vagyunk arról győződve, hogy a kilences-bizottság programmját megvalósítva, végre hozzáfoghatunk ehhez a nehéz munkához. Ezt várja a magyar nemzet a HécUr- £/tfVy-kormánytól. A várakozás meg fogja teremni gyümölcseit és hisszük, hogy ez a nagy, nehéz kérdés, amely a szenvedélyek és pártvillongások felkorbácsolásával annyi ideig foglalkoztatta a magyar poIitika: világot és az egész közvéleményt, a túlzásba nem vitt összes jogos igényeket végre meg fogja valósítani, anélkül, hogy a király, mint legfelsőbb hadúrnak törvényes jogkörét csorMegtanulta a szerelem, nyelvét. — A nőben találta fel az első ember a tudományt, a bölcsességet, mindent, ami után égő lelke áhítozott. A világot a nő teremtette az első férfi számára. És azután minden férfi világa akkor derült igazán, ha van mellette egy nő, akit lelke jobb felének nevezhet; aki a földön is képes tündérhatalmával, esze, szive és lelke varázserejével édent teremteni. — Édent, amelyben a boldogság lakik, amelyből csak maga száműzheti magát, — az ember. — A Fausztok bolyonganak a világban, mint az örök zsidó. Mind a kettő rege és való. — A képzelet alakot, a való életet adott nekik s ma is megvannak kisebb-nagyobb mértékben. A fantázia kohóiból ki-kipattan egy-egy szikra és száll tova, hogy tápot nyerjen, uj életre : keljen. S akinek lelkét a legenda varázsa megégette, az újra problémát állít fel magának s a távolban keresi, aminek megfejtése oly közelfekvő . . . Ez a túlfeszített idealizmus országa! Itt nincs mindenki otthon, mert vannak ám bitaná. Nem úgynevezett vívmányoknak kierőszakolásáról lehet szó, hanem a legális nemzeti álláspontnak alkotmányos eszközökkel való érvényesítését várjuk — teljes bizalommal és megnyugvással — ettől a kormánytól. F. M. — Arad és a munkapárt Több oldalról szemére vetették úgy Tisza Istvánnak, valamint a munkapártnak — melynek tagjai egy része a régi szabadelvű pártból került ki, hogy most egyszerre megragadták az első alkalmat, hogy az aradi hazafias ünnepen résztvegyenek, ahonnan azonban a múltban magukat távoltartották. Erre vonatkozólag érdekes Perczel Dezsőnek egyik aradi lapban megjelent nyilatkozata: Én már 1899-ben, Széli Kálmán miniszterelnöksége alattvezettemküldöttséget Aradra. Akkor Fábián László volt az aradi főispán. A Ház koszorúját én tettem le a vértanuk emlékére és a küldöttség tagjai között volt húsz szabadelvüpárti is. A képviselőház millenáris díszruhába öltözött szolgái vitték a Ház koszorúját. A mostani tehát nem első eset, hogy hatvanhetes politikusok mennek el Aradra. Ez nem pártünnep, ennek magas eszményi és tisztultabb hazafias jelentősége van, amelytől távol kell tartani minden pártvonatkozást. A tiszta hazafiság szolgálatába nem szabad belevegyülnie semmiíéle pártkérdésnek. Bizonyára Tisza Istvánnak is ez a meggyőződése. Nem is lehet más, mert ez a helyes felfogás. PERCZEL DEZSŐ, orsz. képviselő, az országos munkapárt elnöke. VÁRMEGYE. — Közigazgatási bizottsági Ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 12-én (és nem 13-án, mint sajtóhibából mi s utánunk mások is közölték,) tartja szokott havi ülését, Apponyi Géza gróf vbtt. főispán elnöklésével. — Útépítés A kereskedelmi miniszter i Tolnavármegye törvényhatóságának határozatát, mellyel kimondotta, hogy a vármegye közúti építkezéseire kiutalt államsegélyek, mintegy 70000 K kamaitait a szakcs-kocsola—lapáfői útszakasz megfelelő részének kiépítésére fordítja, jóváhagyta. A határozat azon részét, hogy a jelzett ut többi részének költségeire a házi kezelésben kiépített közutaknál megtakarított mintegy 70000 K fordittassék, a miniszter nem hagyta jóvá, mert az, hogy fog-e rendelkezésre maradni oly összeg, mely ez ut kiépítésére fordítható lenne, csakis az állami beruházási hitel terhére az egész országban engedélyezett utépiiések végrehajtása és felülvizsgálása után lesz megállapítható. negativ lelkek, vannak olyanok is akiknek az ideál magasztossága mellett a reális értékben van a boldogságuk. — Az ilyenek fantáziájának kohójából is kipattan a szikra, testet ölt és tettekre készen indul meghódítani, — bírni a teremtés remekét, a nőt és annak szerelmét, — az absolutnak hitt boldogságot. — Meglehet az ilyennek mindene, mit szeme- szája, s lelketlen lénye csak kívánhatott is, az ő lelke sivár volt és vétkes érzelme azt súgta neki, hogy az igazi boldogsághoz legfőbb — a pénz — hiányzik. Rajta hát!-------— Ölj! És habozás nélkül------------ölt . . . Szenvedő tekintetét nem az ég felé emeli, hanem a földre szegzi, — édent keres és poklot csinál önmagának is, a nőnek is, akit szeret. S a vég, a rettenetes vég, lehet-e más, mint a biinhödéses halál, amely azután igazán egyre megy, akar erőszakos, akár természetes leend. Variálva is örök théma ez 1 — — A felsőnyéki vasúti állomáshoz vezető ut kiépítésére vonatkozó bejárás alkalmával egyértelmüleg hozott megállapodásokat a keresk. miniszter jóváhagyta. A község kérelmét, hogy az útvonal egyrésze vasúti hozzájáró útnak minősíttessék, a miniszter elutasította; ez útvonal íentartási költségeihez azonban az összes érdekelt községek, kereskedelmi- és ipari vállalatok hozzájárulni tartoznak ; az útvonal a 30—őOszel- vény között a község szedreskertjének átmetszésével a mar kiépített gyalogjáró mellé fog, a község kérelmének megfelelően — áthelyeztetni. Az útépítés költségeit (21 ezer K.) a miniszter endedélyezte. A tanítók és a népszámlálás. A vármegyei kir. tanfelügyelő az összes iskolaszékekhez körlevelet intézett: (Ha ugyanis a felülvizsgálok gyanánt városi tisztviselők s kis- és nagyközségekben kellő képzettségű községi tisztviselők megfelelő számban nem állanak rendelkezésre, az elemi iskolai tanítók felülvizsgálókul is alkalmazhatók.) »Ehhez képest értesítem a tolnavármegyei összes elemi iskolai rendes tanítókat az iskolák jellegére való tekintet nélkül s hogy amennyiben számlálóbiztosokul és esetleg felülvizsgálókul kineveztetnének, a tisztséget haladéktalanul fogadják el és a teendők iránt magukat idejében és kellően tájékozzák. Mindazon iskolákban, illetőleg osztályokban, amelyeknek tanítói a népszámlálásban, mint számlálóbiztosok részt vesznek, a tanítás az összeirási napokon, legfeljebb azonban 6 iskolai napon szüntelhet. Hogy azonban a tanítási időben való veszteség lehetőleg csökkenjen, az állami elemi iskolák gondnokságait és a községi elemi iskolák iskolaszékeit felhívom, hogy a nép- számláló biztosokul kinevezendő tanítókat a népszámlálási munkálatok oly módon való beosztására szólítsák fel, hogy az lehetőleg 1911. évi január hó 8-ig bezárólag készen legyen s igy ők a tanítást január 9 én megkezdhessék. Megjegyzem egyúttal, hogy oly állami és községi elemi iskolákban, ahol megfelelő számú tanerő marad működésben és az osztályok nem tultömöttek, a számláló biztosi minőségben működő tanító osztályösszevonással a többi tanító által helyettesítendő. Szekszárd, 1910 október hó 4-én. Padányl Andor hív. vez. kir. s. tanfelügyelő.« HÍREK. — Személyi hir. Dőry József dombóvári nagybirtokos, a vármegyei társas élet eme illusztris alakja, amint örömmel értesülünk, a Herczl tanár által végzett sikeres operáció folytán, súlyos bajából teljesen fe épült s ma délután 1—2 óra között külön vonaton érkezett vissza otthonába, Dombóvárra. — Áthelyezések Az igazságügyminiszter Kovács Béla nezsideri járásbirósági betétszerkesztő írnokot Szekszárdra. Vas István betétszerkesztő írnokot Tamásiból Nagykálióba és végül Sódics József szekszárdi betetszerkesztő írnokot a malaczkai járásbírósághoz helyezte át, önnálló működési körrel felruházva. — Elnevezés. A szekszárdi kir. pénzügyigazgató Dobos János szekszárdi pénzügyőri fővigyázót szemlésszé nevezte ki. — Nyugdíjazás. Haja Nándor a »Szek- zárdi Takarékpénztár« pénztárosa harmincz évi buzgó szolgálat után nyugalomba vonult. Állasába a Takarékpénztár Erdős Zsigmond könyvelőt helyezte ideiglenesen. — Gazdát cserélt birtok. Forster István tabódi földbirtokos átvette Weiner Jakab bérlőtől a közalapítvány tulajdonát képező Janya pusztát. iik Orvcs.tej =j*. lőtt ; L-tC-Ó szera 6«»' * ■ 1 rrlr&^ne* 3-U- tttskxádal ■ 6yirr-*trtae* '-2 - - - 1 .i a: or».- vai coi:- ufU 1 Ára U kiróna. V (tüdő) Köhögés, szamárRöhögés, in* fluenza és a légzőszervek bajainál az orvosi kar kiváló eredménnyel alkalmazza a SIROLIN „Roche“.t. SIROLIN „Roche'-t kellemes ize és kiváló hatása lolytán szívesen veszik. Az összes gyógyszertárakban eredeti SIROLIN ,Roche“ csomagolást kérjünk és haté»* rozottan utasítsunk vissza minden pótkészitményt. F. HOFFMANN-LA ROCHE & Co., Basel (Svájcz). - _ - Grenzach (Németország).
