Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)

1910-04-11 / 17. szám

1910 április 11.

TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK

3

balyokat, tehát elkövették azt, amiért bennünket hazaárulással vádoltak. De Istennek hála, ezen már túl vagyunk A dermesztő álom, a melyekbe az ország merült, elmúlott és bekövetkezett, amit egy prófétaleikQ ember mondott nekünk, Podmaniczky Frigyes báró, hogy : Nem lesz mindig éjszaka, megvirrad még valaha! Hazafias öröm tölt el, a midőn három kerület választóit látom most itt, ilyen szép számban együtt, ami annak bizonyítéka, hogy a virradat már bekövetkezik.«

A szekszárdi kerületben. Ezen a helyen hirlapirói tisztünkhöz híven illő tárgyilagossággal fogjuk a vasárnapi eseményeket reprodukálni. Néni követjük laptársunknak a „T. K.u-nek példáját, mely lap, a Szabó Károly jelölését kimondó ülésről, — ahol a kerület összes községei tekintélyes számú választókkal voltak képviselve és az ott megjelent bizalmi férfiak 1500 választó sajátkezű aláírásával ellátott nyilatkozata alapján kérték Szabó Károlynak jelölését — azt irta, hogy „a megjelentek nagt/ része nem helyeselte Szabó eddig követet politikáját11, pediglen Szabó jelöltetése híveinek őszinte lelkesedése mellett történt és azt egyetlen disszonáns hang sem zavarta meg. Mi nem tartozunk a függetlenségi Kossutli-\mrÜ\oz, még kevésbbé a Jnsth párthoz, de nem engedjük a tényeket és a tár gyias igazságot egyoldalú kiszinezésekkel avagy ferdítésekkel elhomályosítani. Azért rá kellett mutatnunk annak az állításnak teljes alaptalanságára, mintha Szabónak eddig követett politikai magatartását azon a jelölő ülésen bárki is kifogásolta volna, sut becsületére válik a Justh- párti jelöltnek: Batthyány grófnak, hogy vasárnapi terjedelmes programmbeszédében ellenjelöltjének tisztes egyéniségéről és politikai magatartásáról egyetlen tiszteletlen szóval vagy megjegyzéssel nem nyilatkozott.

Kívánatos, hogy az előreláthatólag nagy arányú mérkőzésben kölcsönösen csak tisztességes fegyvereket alkalmazzanak és hogy a szekszárdi kerület tiszteletreméltó hagyományaihoz képest, úgy, amint az szabad és független választó polgárokhoz méltó, a leghevesebb pártvillongások közepette is, higgadtsággal, egymás meggyőződésének és álláspontjának tiszteletben tartásával vívják meg az alkotmányos küzdelmet. Ennek elöljáró ban szép tanujelét adta a Szabó-párt, melynek végrehajtó bizottsága szombat esti ülésében nyomatékosan amellett foglalt állást, hogy mindenféle ellentüntetéstől tartózkodni fog és a vasárnap délután lezajlott pártgylilés valóban példás, mintaszerű rendben folyt le.

Batthyány Tivadar gróf, a függetlenségi és 4*-as (Justh)-párt jelöltje vasárnap délután érkezett Szekszárdra, ahol őt pártja nagy lelkesedéssel fogadta. Volt nagy lovasbandérium, fehérruhás lányok küldöttsége, zászló, virág, tűzoltói zenekar, éljenzés és mindaz, ami választáson és kortes világban csak lenni szokott. A párt vezetősége Boda Vilmossal az élén fogadta az állomáson, ahol, valamint az egész útvonalon nagy közönség várta. Botfa Vilmos üdvözlő szavai és Batthyány gróf válasza után a város négyes fogatán vonultak fel a Béla-térre, ahol a templom előtt felállított emelvényen mondotta el Batthyány Tivadar gróf programra beszédét. Boda Vilmos mutatta he őt a választó közönségnek.

Batthyányi gróf közel másfélórás beszédben (harangzúgás miatt negyed órára abba kellett hagynia a beszédet) fejtegette programmját, amelynek gerince a gazdasági függetlenség és főleg az ö szociálpolitikai törekvései voltak. Arról beszélt elsősorban, hogy az országnak anyagi jólétre, vagyonosodásra kell törekednie, amit szerinte csak a gazdasági önállósággal lehet elérni. Szólt a kisgazdáknak és a gazda társadalomnak igényeiről, a kisembereknek, a kisiparosoknak, a kisex'i8tenciáknak védelméről, helyzetéről. Kívánja az ipartörvény, a munkás és baleset törvény módosítását, az adótörvény progresszív irányban való megváltoztatását, a termelő és eladó között szükséges összhang helyreállítását.

Szólt a kivándorlásról és a birtokpolitikáról. Nem ellensége a hitbizományi és alapítványi javaknak, de ott, ahol a nép máskép földhöz nem juthat, a kivándorlás megakadályozása érdekében is kívánatos, hogy állami beavatkozás utján, azonban a magánjogok sérelme nélkül, telepítések és parcellázások eszközöltessenek. Követeli a bor- és husfogyasztási adó törlését, vagy legalább is mérséklését. Helyesli a gazdák, iparosok, tisztviselők külön szervezetét saját érdekeik propagálására, de ezen szervezetekből kiküszöbölendő minden politika, mert az a békés együttműködésnek ellensége. Beszélt a tisztviselői pragmatikáról, melynek régi hive és sürgetője. Föltétien hive a népjogok kiterjesztésének, az általános és egyenlő választói jognak, mert ettől az ország megerősödését, fejlődését várja. A választókerületek beosztásával reméli a nemzeti szempontok megvédését. Nagyobb városokban a szavazás titkos módját helyesli, de

a vidéken egyelőre nem kivánja a titkosságot. A sok irka-firkával járó bürokratikus bortörvény’ módosítását sürgeti. Vallási tekintetben a felekezetek között való békének és egyenlőségnek a hive.

Isten óvja a hazát, amelynek úgy is elég az eg'véb baja, a felekezeti villongásoktól. Követeli a katíiolikus autonómiát és a 48. XX. t. c.-nek a protestáns egyház nagyobb segélyezése érdekében való becsületes végrehajtását.

Elitéli és helyteleníti a pártja egyes hevesebb vérii tagjai által a képviselőházban elkövetett tettlegességeket, de hibáztatja a kormínyt, amely- alkotmányellenesen (ennek bizonyításával azonban adós maradt a szónok) oszlatta tel a képviselőházat. Áttérve a helyi érdekekre, ígérte, hogy azokat alaposan fogja tanulmányozni, mert megvallja ma még nem ismeri azokat. Szégy-enletesnek tartja, hogy egy előkelő vármegyének virágzó központjába 8 órai utazással juthat el Budapestről az ember (ez igaz, de hogy január elseje óta már kényelmesebb és gyorsabb összeköttetésünk is van, az eivitázhatatlanul első sorban a szónok ur ellenie buzgó közbenjárásának az eredménye, a szerk.) és csodálja, hogy Tolnavármegyének annyi országos nevű, jeles közéleti férfia eddig ezen nem tudott változtatni. (Örülünk ugy-an, hogy az igen t. jelölt, Batthyányi gróf ur vár megyénkről alig néhány órai itt időzés után annyi elismeréssel és melegséggel nyilatkozott, de Budapesten a küldöttség előtt mondott beszédében pártlapja: a Magyarország közlése szerint méltán nagy visszatetszést keltő, kvalitikálhatat- lan támadást intézett ugyancsak vármegyénk ellen. A szerk.) Ígéri, hogy a kerület érdekeinek hűséges gondozója lesz minden időben. Melegen köszöni a szép és felejthetetlen fogadtatást.

A szabadság, testvériség, függetlenség aposztrofálásával végezte szavait. Batthyány fejtegetéseit élénk tetszéssel és éljenzéssel fogadták. Utána még Rálkay László ajánlotta rövid, de költői lendülettel előadott szavakban Batthyányi a szekszárdi kerület választóinak. Hasonló értelemben szólt még Sümegi Vilmos, a volt gyergyó- szentmiklósi képviselő. Végül Boda Vilmos mondott köszönetét Ballhyánynak és az ülést bezárta. Utána Batthyány gróf Boda Vilmos kíséretében udvariassági látogatásokat tett a Kaszinóban, ahol Bodnár István h. igazgató és a kereskedelmi kaszinóban, ahol Leicht Lajos elnök fogadta. Ezenkívül a polgári olvasó körben, a róm. kath. és a református olvasókörben tett látogatást. Mindezen helyeken kijelentette, hogy nem politizálni jött. Este 8 órakor tiszteletére 200 teritékii bankett volt, amelyen Batthyány, Boda Vilmos, Wéber János, Zsigmond Ferenc dr. Sümegi Vilmos, Szuliman György, Hermann Frigyes és Horváth Ignác mondottak felköszöntőket.

Jeszenszky Andor jelöltsége a szakcsi kerületben. Örömmel jelentjük, hogy Jeszenszky Andor közéletünk ezen régi, önzetlen, nagyérdemű alakja, elvállalta a szakcsi kerületben a nemzeti munkapárt által neki felajánlott jelöltséget. Jeszenszky Andor valóban a munka embere volt mindig és pedig a közérdeknek és a közjónak lelkes, készséges munkása, kit a szakcsi kerület választói régóta igen jól ismernek és akinek zászlója alatt lelkesen sorakoznak. Azt hisszük az eddig emlegetett ellenjelöltek egy része szépen vissza fog vonulni és Jeszenszky mindenesetre győzedelmesen fog a választói küzdelemből kikerülni.

A bonyhádi kerületben ahová csak eljut az ember Perczel Dezső zászlóival találkozik és még azokban a községekben is, amelyek a múltban nagyobbrészt függetlenségiek voltak, nagy a kiábrándulás és szeretettel csatlakoznak a munkapárt nagynevű jelöltjének: Perczel Dezsőnek táborához. Impozáns győzelme egészen bizonyos.

A kölesdi kerületben Sztankovánszky Imre mindinkább hódit és mindenütt nagy rokonszenvvel fogadják. Győzelmi kilátásai a lehető legjobbak.

Pártszervezkedés BáUszéken. A 48-és függetlenségi Kossuth-párt e hó 9-én tartotta helyi szervezkedését, nagy számú közönség jelenlétében. Az alakuló közgyűlést Mayer Alajos, a szekszárd-kerületi 18-as függetlenségi Kossuth párt alelnöke hívta egybe, ki többszöri felszólalásában hangoztatta a szervezkedés szükségét és összetartásra, nyugodtságra intette a választókat, s kérte őket, tartsanak ki a zászló mellett hűségesen, melyet csak igy fognak diadalra juttathatni. Vázolva Szabó Károly képviselőjelölt érdemeit, nagy lelkesedéssel ismét az ő zászlója alá csoportosult a választóközönség. Majd Dr. Boszkovitz Mór a politikai helyzet ismertetésével rámutatott Szabó Károly fáradhatatlan tevékenységére, mellyel állás és felekezeti különbség nélkül szolgálja a kerület lakóinak érdekeit. Návay Emil Szabó Károlyt mint egyént, mint férfit, mint higgadt politikust állította a választó polgárok elé, ki érdemeket szerzett arra, hogy a kerületet továbbra is képviselje. Ezután megalakult a helyi 51 tagú végrehajtó kizottság, melynek elnökévé Mayer

Alajos, alelnökévé Kammermann György, jegyzővé Schuller György választatott meg egyhangúlag. A gyűlés végig lelkes hangulatban folyt le. A bátaszékiek, az egész Sárköz, Tolna, Mözs, Agárd és Szekszárd egy része meg van győződve Szabó Károly győzelméről.

KÖZSÉGI ÜGYEK.

Rlagyarkeszl község képviselőtestülete egyhangúlag elhatározta, hogy tekintettel arra a körülményre, hogy a község folyton épül és hogy tűzveszély esetén a meglevő tűzi fecskendő elégtelen, még egy tűzi fecskendőt szerez be 1500 korona költséggel.

Értény községben a közelgő képviselő- választás az amúgy szenvedélyes népet nagyban izgatja. Minthogy e községben választási időszakban a tettlegességek és különösen a gyújtogatás szokásos dolog, a község elöljárósága lépéseket tett, hogy a községi biró épületei és a községi jegyző ingóságai tűzkár ellen a község költségére biztosíttassanak.

HÍREK.

— Áthelyezés. A pénzügyminiszter Nagy Béla szekszárdi kir. adótisztet Kisvárdára helyezte át.)

A tolna—mözsi állomás-főnök ellen összeférhetetlen természete miatt panaszok tétetvén, az üzletigazgatóság az állomásfőnököt áthelyezte.

— A megyés püspök bórmautja. Zichy Gyula pécsi megyéspüspök idei bérmautját május 8 ikán kezdi meg, amikor is Püspöknádasd- ról Bonyhádra indul, hol 9-én lesz a bérmálás, innen Grábócra megy, hol 10-ikén, Szálkán 11-ikén, Kakasdon 12-ikén, Aparon 13-ikán, Nagymányokon 14-ikén osztja ki a bérmálás szentségét és 14-ikén délután székvárosába tér vissza.

— Hitközségi gyűlés. A szekszárdi róm. kath. hitközségi tanács és iskolaszék szombaton tartott ülésén, miután 3 éves mandátuma lejárt, magát feloszlottnak nyilvánította és dr. Fent Ferenc apát, egyházi elnök indítványára az uj választást e hó 17-ére, vasárnapra tűzte ki. A választás a mondott napon reggel 8 órától déli 12 óráig tart. Választási elnök dr. Fent Ferenc apát, szavazatszedő küldöttségi elnökök: Kiss Károly kir. ítélőtáblái biró és Tomcsányi Lajos kir. közalapítványi főfelügyelő. A belváros választ 14 rendes és 3 póttagot, az újváros 4 rendes és 1 póttagot.

— A községi jegyzők és a közigazgatás rendezése. A községi és körjegyzők országos központi egyesülete május 5 én közgyűlést tart Budapesten. A közgyűlésnek egyetlen tárgya lesz az elnökségnek a községi közigazgatás általános rendezéséről szóló határozati javaslata megvitatása. A közgyűlésen vármegyénk községi és kör jegyzői karából többen vesznek részt.

— Az államvasutak személyzete köréből.

Takács Lajos ellenőr, a zágrábi üzletvezetőség számosztályából állomásfőnöki minőségben Ka- posmérőre, Lisztner Győző hivatalnok Pincehelyről főnökké Bükkösd állomásra helyeztetett, míg az eddigi bükkösdi állomásfőnök, Jegg Géza Pécsre helyeztetett át.

— Széchenyl-ünnepélyek. Gróf Széchenyi István halálának 50 éves évfordulója alkalmából a szekszárdi közép- és elemi iskolák iskolai ünnepélyeket tartottak. Reggeli 9 órakor Szabó Géza hittanár requiemet mondott a belvárosi templomban, mely után a polg. iskola tornatermében Széchenyi-emlékünnepet rendezett a polg. leányiskola a következő programmal: 1. Hymnusz. Énekelték a növendékek. 2. Széchenyi működésének méltatása. Irta és felolvasta: Kovácsáé Nagy Lujza. 3. Hymnusz Huber Sándortól. Énekelték a növendékek. 4. Széchenyi emlékezete Szász Károlytól. Szavalta Kálmán Erzsi III. oszt. tanuló. 5. A Magyarok Istene Lamperth Gézától. Szavalta Leich Flóra II. o. tanuló. 6. Nemzeti dal Hazslinszky Gusztávtól. Énekelték a növendékek. 7. Széchenyi emlékezete Arany Jánostól. Szavalták Polgár Margit és Sternfeld Margit IV. oszt. tanulók. És végül a növendékek elénekelték a szózatot. — A főgimnázium ifjúságának ünnepét Wigand János a követ-kező szép beszéddel nyitotta meg. »Midőn a mai alkalommal gróf Széchenyi István halálának 50-ik évfordulóján ünnepet ülünk, nem a puszta kegyeletnek akarjuk és szabad leróni adóját. Magának a legnagyobb magyarnak ma is köztünk élő és mindörökké halhatatlan szellleme a maga szenvedélyes hangján szinte fenyegetőleg tiltakoznék ez ellen. Szellem alakja úgy áll most is, szilárdan és elmozdithatatlanul, mint annak idején a valóságban; lángban izzó arculatával, prófétai tűz-