Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)

1910-04-11 / 17. szám

4

tolnavármegye é* « közérdek

1910 április 11.

ben égő szemeivel a jövő felé fordul, tüntetőleg hátat fordítva a múltnak, szinte lekicsinyelve azt: Magyarország nem volt, hanem lesz. Nem emlékszobor ő, hanem tüzoszlop, amely bevilágítja az utat, amerre haladnunk kell. Az ő hamvvedre, hogy a tőle oly rajongva szeretett technika köréből vegyünk hasonlatot — túlontúl telitett villamos telep, amely villamütéssel sújtja kezünket, ha csak tétlen kegyeletből érintjük, de dús és kifogyhatatlan mozgató erő kútfejévé válik, ha nemzetmegváló munkára használják. Kedves fiaim, ha ti március 15-én önkénytelen gyermeki lelkesedéssel ünnepi tárgy- sorozaton kívül a Kossuth-nótát énekelitek, ne gondoljátok, hogy nehezteléssel fogadjuk. Vajmi könnyen jöhet idő, hogy veszélyben forog majd a haza s akkor bizony »mindnyájunknak el kell menni«. De Széchenyi is üzen ám! Sok nagy és nagyfontosságu dolgot! Ezeket ma az utánam szóló tanár ur lesz szives előadni. Én most csak egy üzenetének akarok visszhangot adni, annak amellyel egy halottat támasztott fel, egy halott országot, amely akkor, mint az ítélet harsonája harsogott végig az országon és harsog ma is, de nem mindég és nem mindenfelé talál meghallgatásra; mely nem enged várnunk, hogy »ha még egyszer azt üzeni«, mert késő lesz, mert itt a legfőbb ideje, hogy kövessük ezt az izenetet: nemcsak halni kell tudni a hazáért, hanem élni is! És nemcsak szóval, nótával, lelkesedéssel, hanem tettel! Tenni, munkálni, halni, alkotni, gyarapítani kell! Akkor fényre derül a haza! Széchenyi ez üzenetével nyitom meg mai ünnepünket.« Ez után Haugh Béla tanár méltatta a »legnagyobb magyar« érdemeit, a polgári fiúiskolában pedig Fodor Aladár tanár tartott emlékbeszédet Mindkét intézet növendékei elénekelték a Hymnuszt és a Szózatot. Az elemi iskolák tanítói saját tantermeikben ismertették Széchenyi István elévülhetetlen érdemeit, majd pedig szavalatok és énekek előadása képezték az ünnepély anyagát. Az előadások egész nap szüneteltek. — A paksi áll. polg. fiúiskola szintén ünnepelt. A tanuló ifjúság tanárai vezetése alatt Istentiszteletre ment a róm. kath. templomba. Az iskolában az ünnepi szónoklatot Günsz Gábor polgári iskolai tanár tartotta, szép hazafias beszédben méltatta Széchenyi kiváló érdemeit. Az iskolai dalárda a szózatot és himnuszt énekelte. Megünnepelték az összes elemi iskolákban is Széchenyi halálának évfordulóját. — Dr. Onczay Géza esperesplébános dicséretes buzgólkodása mellett Német- kéren is nagy hazafias ünnep volt, amelynek műsora a következő: Hymnusz. Mi a haza? Szavalta Schneider Rozália 11. o. tanuló. Felolvasás. Tartotta Fedesco Róza k. a. Ki volt nagyobb ? Szavalta Steigervald István VI. o. t. Honfidal. A kis honfi. Szavalták Fóber E. VI. o. és Barta Ferenc I. o. t. Szózat.

— Elhunyt klr. közjegyző. A pécsi kir. közjegyzői kamara nesztora, Madarász János tamásii kir. körjegyző kedden, hosszas gyengélkedés után elhunyt. Az elhunytban Madarász Elemér miniszteri tanácsos, volt vármegyei főjegyző és Madarász István pécsi kir. közjegyző édes atyját gyászolja. Temetése folyó hó 8-án nagy részvét mellett ment végbe. Halála alkalmából a pécsi kamara hivatalos helyiségére kitűzte a gyászlobogót és külön gyászjelentést adott ki, melyben megilletődéssel értesíti a kamara tagjait érdemes nesztoruk elhunytáról. A kamara elnöksége egyúttal megfelelő helyettesítésről is gondoskodott.

— A gyermekTédőliga közgyűlése. A gyermekvédőliga, az a gyönyörű célt szolgáló nemes emberbaráti egyesület ismét megkezdi fokozott munkásságát. Igaz ugyan, hogy a »Liga« az utóbbi időkben nehéz válságon ment keresztül, de kiváló elnökének, Edelseim Gyulai Lipót grófnak munkássága immár e válságnak okait s vele a válságot teljesen megszüntette. A »Liga« ügyeinek intézése ma — élén nevezett elnökével — oly egyének kezeiben van, akik teljes biztosítékot nyújtanak arra, hogy a »Liga« megfelel azoknak a nagy és nemes feladatoknak, melyeknek megvalósítására megalakult. Nem szabad tehát a közönség érdeklődésének lankadni; mert csak vállvetett munkával teljesíthetjük az embermentés nagy munkáját és szolgálhatjuk a nagy nemzeti célt, hogy t. i. a magyarfajt az erkölcsi zülléstől elvont s a biztos elpusztulástól megmentett gyermekek nem csekély' számával számbelileg is jetentősen erősítsük s emellett az eddig úgyszólván, teljesen elzülíött emberanyagnak megmentésével' az erkölcsi nívót is emeljük» A gyermekvédő liga idei közgyűlését Szekszárdon e hó 13-án d. u.

3 órakor tartja a városháza nagytermében. Apponyi Géza gróf vbt. és dr. Szentkirályi Mihály polgármester elnöklésével. Ez utón is felkrjük az érdeklődőket minél nagyobb számban való megjelenésre. Értesülésünk szerint az évente szokásos gyermeknapot az idén május 5 én tartják meg. A részletes programmot később közölni fogjuk.

— Jegyzőválasztás. Somogyi Béla okleveles jegyző, Gerjen község s. jegyzőjévé megválasztatott.

— Eljegyzés. Alsótakáchi Farkas Elemér dr. tartalékos dragonyos hadnagy eljegyezte verbói Szluha Elvirát, özvegy verbói Szluha Istvánná, született tergoveci Modrovich Irén leányát Alsószentiván községben,

Veisz Józséf kaposvári ruhakereskedő, éljegyezte Ausch Emmát Regölyben.

— Nőegyleti közgyűlés. Az egyesült-szek- szárd-tolnamegyei nőegylet ez évi tisztújító közgyűlését április hó 24 én délután 3 órakor fogja megtartani a vármegyeháza kistermében, Ayponyi Gézáné nőegyleteti elnök vezetése mellett.

— A Molnár-féle nyomdai mfiintézet sikere.

Csütörtökön nyitották meg Budapesten az Iparcsarnokban az ötödik tavaszi vásárt, mely valóban nagyarányú lendületet mutat, az előzőkhöz képest. A kitünően elhelyezett vásáron közel ötszáz magyar iparos és kereskedő — köztük az ország legelőkelőbb cégei — állította ki árumintáit, ezenkívül több külföldi cég állított ki olyan árucikkeket, amelyeket Magyarországon nem gyártanak. A tavaszi vásárt Hieronyimi kereskedeliigyi miniszter, Kálmán és Stetina államtitkárok, Lers, Szüry és Papp miniszteri tanácsosok, Micsek, llollán és Hrambovszky osztálytanácsosok kíséretében, továbbá Bárczy polgármester s a főváros ipari és kereskedelmi körök kitűnőségeinek jelenlétében hosszabb beszéddel nyitotta meg. — Majd körsétát tett a kiállítás területén és a Molnár-féle nyomdai müintézet által kiállított naptár gyártmányok és egyéb nyomdai termékek láttára a legmelegebb elismerését nyilvánította, a megjelent többi szakférfiak is a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak városunk ezen, az ország határain túl is előnyösen ismert gyári telepének gyártmányairól. A többek között a Pesti Hírlap a következőket írja: A »Molnár-féle nyomdai müintézet és szab. iróalzatgyár r.-t. (Szekszárd) kiállítása a maga szakmájában meglepő. Naptár-speciálitásai különösen tetszettek a miniszternek, aki Molnár igazgató urat be- mutattatta magának és elragadtatásának adott kifejezést a látottak felett«.

— Pénztár vizsgálat. Szekszárd rt. város gyámpénztáiát pénteken rovancsolta Mikecz Endre városi számvevő dr. Török Ottó t. ügyész, dr. Mayer Gyula és Szeghy Sándor városi képviselőkből álló bizottság közbenjötlével. A pénztár kezelése a legnagyobb rendben történik s igy a bizottság a legnagyobb megelégedését fejezte ki Konstanczer László pénztáros és Ni- kitits Imre ellenőr előtt.

— Dlfteritlszjárvány Bátaszéken. Bátaszé- ken, mint tudósítónk Írja, számos difteritisz- megbetegedés fordul elő s félő, hogy csakhamar járványszerüvé lesz.

— Esküvő. Kramer József borkereskedő f. évi április hó 17-én d. e. 11 órakor tartja esküvőjét Budapesten, a Dohány-utcai templomban Weinréb Manó és neje leányával Blankával.

Dőry Mihály gyógyszerész f. hó 4-én tartotta esküvőjét Szekszárdon özv. Máthis Nán- dornéval.

Balogh István dr. pécsi kir. törvényszéki jegyző, Balogh Káról}’ pécsi királyi táblai elnök fia házasságot kötött Fischer Máriával, Fischer Ferenc, a pécsi takarékpénztár ügyészének leányával. A házasságkötésnél tanúként szerepeltek Goszthonyi István honvéd-százados és ifj. Fischer Ferenc dr. pécsi ügyvéd, a me nyasszony fivére.

— A vízvezeték. A vízvezetéki élőmunka-, latok nálunk is folyamatban vannak már, igy nem lesz érdektelen azzal foglalkozni, hogy más városokban hogyan kívánják megoldani ezt a nagyfontosságu kérdést. így előttünk fekszik a Losonc városának benyújtott ajánlat. A Fried és Adorján cég hajlandónak nyilatkozik Losonc város- részére áltaiános vízvezetéket létesíteni és kijelenti, hogy hajlandó az ősz-, szes előmunkálatokat a saját költségén,

felelősségére elvégezni Számítása alapjául vesz

16.000 lakost s fejenként s naponként 100 liter vizet. Ezen vízmennyiséget artézi kutakból akarja kitermelni. Evégből furat egy’, vagy’ több kutat, hogy 1600 köbméter napi vízmennyiséget kapjon. Hajlandó elkészíteni az összes terveket s költségelőirányzatokat. S ha lesz elég viz, a város vagy megadja a cégnek a con- cessziót a vízvezeték berendezésére s ez esetre az előmunkálatokért egy fillért sem kér ! vagy’ pedig a város ő előmunkálatai s tervei alapján árlejtést hirdet a vízvezeték megépítésre, de ez esetben az előmunkálatokért 35,000 koronát fizet a cégnek. A vállalkozó cég a várost egy belső s egy külső körzetre osztja. Ezen körzetre való beosztásnak az a lényege, hogy’ a belső körzetben kötelező a vízvezetéknek a házakba való bevezetése. A vizvetéket megépíti 3 év alatt teljesen a saját költségén. Ennek ellenében kér concessziót 50 évre a szabály’- rendelet alapján megállapítandó vizdijak szedésére. A vizdij volna magánosoknak 25 fillér; városnak, középületeknek stb. 15 fillér köbméterenként. Az utca öntözéséhez, tűzrendészethez szükséges vízért fizetne a város évente

12.000 koronát. Ezen esetben természetesen vízmérőórák lennének felálitva, melyekért havonta 30 fillér volna fizetendő. A vizdijra vonatkozólag egy alternativ tervezet átalány fizetést állapit meg a következőképen : a körzeten belül minpen szoba, Konyha, klozett fizetne évenkénk 12 koronát, irodák, üzletek 8 koronát, fürdőszoba 16 koronát. Ennek előnye az volna, hogy a város öntözésért nem fizetne semmit. A vizdijakat a cég a város által a közadók módjára kívánja szedetni. Joga van a városnak e vízvezetéket bármikor megváltani ; és pedig az első 10 évben 600,000 koronáért, 20 év múlva 630,000 koronáért s. a. t.; az 50-ik évben ingyen megkapja a város.

— A Bátaszék—pélmonostorl vasat. Pallós Ignác budapesti vasútépítő vállalkozó előmunkálati engedélyt kapott a Bátaszék—Mohács— Pélmonostorig menő vasútra, mely Bátaszékről kiindulva Bátán, Dunaszekcsőn, Mohácson, Udvaron, Dályokon és Főherceglakon át megy’ a végpontig és úgy megadja nekünk tolnamegyeieknek a B .ranyamegye délkeleti részével való összeköttetést. Ez a vasút régi vágya a mohácsi járásnak, de arról a Wekerle-kormány hallani se akart.

— Halálos foghúzás. Paksi tudósitónk irja, hogy Hammer József györkönyi tanító a fogát Schreinet György györkönyi kovács-mesterrel rel kihúzatta, a foghúzásból mérgezést kapott és ezért mostan Nagydorogról Budapesre akart utazni, hogy magát gyógykezeltesse, de még a nagydorogi vasútállomáson meghalt. A paksi járásbíróság a boncolást elrendelte.

— Artézikat Bátaszékeo. A község képviselőtestülete egyhangúlag elhatározta, hogy a község legkiemelkedőbb pontján, a tűzoltószertár mellett, ártézikutat furat. Az erre vonatkozó szerződést Fejes Benedek kútfúró, székesfehérvári céggel már meg is kötötték. És mert a közalapítványi felügyelőség a bátaszéki főtiszti lakáshoz szintén furat ártézikutat, melynek felesleges vize Návay Emil, uradalmi főfelügyelő engedelmével a róm. kath. templom előtti Szent- István térre kivezetve, a lakosság által ez is hoz- záférhetőév lesz.

— Hamis péuz. Paksi tudósítónk irja, hogy’ Hartmann Istvánné, szül. Koch Róza Apostag községhez tarjozó Mátyástelepi lakos a duna- földvári országos vásáron;hamis 1 koronásokkal fizetett. A csendőrség a vizsgálatnál még 8 drb hamis 1 koronást foglalt le. Hartmann Istvánné hamispénz forgalomba hozatala miatt feljelentetett.

— Halálozások. Tóth Henrik kir. főmérnököt suly’os csapás érte özvegy’ édesanyjának pár napi betegség után történt gyászos elhunytáyai. Temetése tegnap ment végbe nagyszámutisztelői részvétével. A gyászoló család a következőkben' tudatja a tisztes kort ért matróna elhunytat: Alulírottak mélyen szomorodott szívvel tudatják feljet-. heteden és hőn szeretett anyjuk, anyósuk és nagyanyjuk özv. Tóth Mihályné; szül. Pozá-r Erzsébet folyó - évi április hó . &-án; reggel 11 órakor, életének 85 ik. évében .a - halótii szentsé gek ájtatos felvétele .után.-történt gyászo-s éfe hunytét; A, kedves halott, .földi,, maradványai- folyó; • .évi .április-. hő:- Jürén délután 4 órakorn' i *j ráríÉcfhideörö k- ay.ygarsajátfogi v<