Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-02-27 / 14. szám
XXV. Molyom. li. jzdm. Szittzflrd. 1943 febnúr 27. (Szombat) TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Sxerkesztfiség és kiadóhiTatai: I Felelés szerkesztő: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZ!*: 20—85 1 BLÁZSIK FERENC ————— I A lap megjelenik minden uerdán és taombaton. • Előfizetési dij: I Eéflzetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető Egén évre .... 13 peng« || Félévre ...... • pengd I közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések érali Legkisebb hirdetés 3 P, a hirdetés szövegoldalon egv hasébmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hír nyilttér sora 1 P, minimum i P, Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 35 fillér. Minimum 300 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimnm 5 pengő. Allástkeresőknek 60 százalék engedmény. birtokosok kezére. Az uj zsidótörvény végrehajtásával pedig véglegesen rendezték már a 100 hold alatti zsidóbirtokok sorsát. A végrehajtás nagyszerű lendületére jellemző, hogy a zsidó tulajdonban lévő 5—100 holdig terjedő ingatlanokat, összesen 130 ezer holdat a kormány az Országos Vitézi Szék rendelkezésére bocsátott s a Vitézi Szék multév végéig 50 ezer holdat már birtokba is vett. A magyar földbirtokpolitika tevékenysége azonban nem merül ki a zsidó birtokok magyar kézre juttatásában. Folyamatban vannak még más rendkívül fontos intézkedések. Ezek között kell elsősorban megemlítenünk a házhelyakciót, amelynek során az eddigi 31 ezer házhely kiosztása után a még szükséges 90 ezer házhely juttatásával ez a kérdés pár éven belül véglegesen megoldódik. Az önálló családi kisbirtokok szaporítása mellett gondja van a kormánynak arra is, hogy az elegendő föld hijján földhöz nem jutható mezőgazdasági munkásságnak, tehát annak az értékes magyar dolgozó rétegnek, amelyik a földből él, megélhetése kedvező munkaalkalmakkal biztosítva legyen. Hozzátartozik a szociális földbirtokpolitikához az állattartást lehetővé tevő közlegelők juttatása is. Tudatában van a Kállay-kormány annak, hogy a földkérdést pusztán a birtokpolitika eszközeivel nem lehet végérvényesen megoldani. Éppen ezért keresi a megoldást a gazdaságpolitika eszközeivel is, hogy megőrizhessük mezőgazdasági népszaporodásunkat és elkerüljük a szociális megrázkódtatásokat. Uj utakat, a mezőgazdasági fejlődés irányát jelzik azok az intézkedések, amelyeket a Kállay-kormány a-magyar nép, a dolgozó kis- egzisztenciák sorsának jobbrafor- | ditásáért hozott s amelyekkel igyek- ■ szik mielőbb lehetővé tenni, hogy S azé legyen a föld, aki megműveli | meg is védi. A lesrégibb szekszárdi társadalmi egyesület Szociális földblrtokpolltlka Akié a föld, azé az ország, A Kállay-kormány földbirtokpolitikájának az az alapelve, hogy minden tulajdonváltozást az »akié a föld azé az ország" elv alapján kell elbírálni. Az a célja a kormány földbirtokpolitikájának, hogy a kisbirtokosoknak, mezőgazdasági munkásságnak és az ország egész agrárlakosságának minél jobb sorsot biztosítson. A magyar földbirtokpolitika ügyét és az egész ország szociális élő- haladását is nagy lendülettel viszik előre azok a rendkívüli horderejű intézkedések, amelyeket Kállay miniszterelnök alig két nappal hivatal- balépése után bejelentett. Aránylag rövid idővel a bejelentés után megtörtént az első intézkedés : zár alá vették a zsidó ingatlanokat és zárolták az ötszáz holdon felüli birtokok élő és holt felszeretését. Majd bejelentette a miniszterelnök, hogy a földbirtokok igénybevételét a fajvédelmi törvény alapján fogják végrehajtani. Ezt a bejelentést rövidesen a tettek követték : azóta életbe lépett a zsidóbirtokok igénybevételéről szóló törvény s a gyors végrehajtás érdekében számos rendeletet adott ki a kormány s ezzel folytatta a földkérdés problémáinak a megoldását, ami már az előző világháború óta a magyar belpolitika első vonalába került. Az első magyar földreformtörvény 1920-ban több, mint egymillió kát. holdnyi területet juttatott a mezőgazdasági kisemberek kezére. — Földbirtokpolitikánk további útjelzője az 1936. évi hitbizományi és telepítési törvény, majd az 1940-ben alkotott kishaszonbérleti, végül pedig a két zsidótörvény. Jelentős állomása a magyar szociális földbirtokpolitikának a Kállay-kormány főldbirtokpolitikai törvénye, amely biztosítja a zsidóbirtokok gyors és teljes elidegenítését. Ez a törvény végrehajtás alatt áll s amint azt a Magyar Élet Pártja legutóbbi pártnapján elhangzott előadásokból megtudtuk, a nyolcszázhuszezer kát. holdat kitevő zsidó birtokokból körülbelül ötszáznégyezer kát. holdra már tulajdoni átengedésre kötelező határozatot hoztak. Az első zsidótörvény végrehajtása során 225 ezer hold föld került nagyrészben törpeSzázhét évről visszamenően vannak meg a Szekszárdi Polgári Társulatnak az írásai, jegyzőkönyvei, de nem tudni, hogy tulajdonképpen mikor is alakult ez a centennáriu- mát már régebben túlhaladt nagy- multu egyesület. Csendben dolgozott mindig, alig hallatott magáról valamit, pedig Örök dicsőségére válhatik, hogy célkitűzései már több mint száz esztendővel ezelőtt olyan elvek voltak, amelyeket a pápa az Actio Catholica alapjai gyanánt csak e század a huszas éveinek az elején kodifikált. Férfiakból áll ez az egyesület, Szekszárd polgári társadalmának tagjaiból, akik több mint egy évszázad során majdnem mindig példát mutató módon kivették részüket a hit- és erkölcsvédelem munkájából. A Szekszárdi Pólgári Társulat ezévi közgyűlésén Kováts Pál szekszárdi segédlelkész, az egyesület szellemi vezetője elnökölt és arra való tekintettel, hogy a megyeszékhely ezen legrégibb társadalmi alakulata százéves jubileumát nem tartotta meg, a társadalom szélesebb rétegeinek érdeklődésére is méltán számot tartó előadásban emlékezett meg úgy a múltról, mint a jelenről és a jövő teendőiről. A társulat feladatai vázolásakor hangoztatta, hogy ennek a férfiakból álló egyesületnek súlyos kötelességei vannak. Ma ugyanis nehezebb időket élünk, mint amikor az egyesület megalakult. Ma két tábor van: a kereszténység és a bolsevizmus. A vallásos férfiakon malik, hogy milyen lesz a jövő. Itt nem apró dolgokról van szó. Nekünk ki kell államink, ki kell. vinni meggyőződésünket a nyilvános életbe, mert nem elég csupán az otthoni vallásosság. Évente többször kell összejönni, egymással találkozni a páratlan nagymultu egyesület jóakaratu, minden nemes munkára kész tagjainak és azok közreműködése révén még eredményesetben meg kell valósítani úgy az egyesület saját céljait, mint az Actio Catholika országos programját. Mert ha van Szekszárdon egyesület, amely erre ^alkalmas, akkor ez az egyesület és ennek az ősi szervezete az. Nem lehet egyesületnek eszményibb célt maga elé tűzni s azt tömörebben és világosabban kifejezni, mint azt a Polgári Társulat alapszabálya teszi, amikor ezt mondja: Az egyesület célja: szóval és tettel a valláserkölcsi élet előmozdítása s a mindinkább elharapódzó erkölcstelenség meg- akadályoztatása azon elvből indulva ki, hogy minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs. A £ egyesületnek mindenkora múltban és a jelenben is csak érettkoru, tiszta erkölcsű és fedhetetlen jellemű férfiak lehettek tagjai, akiknek első feladatuk, elsőrendű kötelességük volt az apostolkodás a családban a szó, a jó példa, komoly, fegyelmezettség eszközeivel, tehát minden szépnek, jónak nemcsak kultusza, ápolása egyrészt és minden rossznak és erkölcstelennek és kifogásolhatónak távoltartása a családi szentélytől másrészt. Erre van leginkább szükség manapság. Manapság ugyan az iskola s az iskolás koron túl a levente intézmény szinte intézményesen kiragadja az ifjúságot családból s igyekszik azt vallás- erkölcsi alapon, hazafiason nevelni. Emiatt igen sok szülő azt gondolja, hogy ezzel levettek a nevelésterén minden terhet a válláról s ezek az intézmények, iskola, levente már eredményesen nevelnek is. Sajnos azonban, bármennyire törekszenek is jól nevelni, ez a törekvésük nem sikerül teljes mértékben. Ide elsősorban a családi otthon, a szülők részéről sok szeretet, jó példa és soha nem szűnő gondosság kell elsősorban. Ma sokat beszélünk megújhodásról, nemzeti újjászületésről. Én ezekben, sajnos, nem igen tudok hinni. Ha a jó, vallásos öregek, ősök kihalnak s üresen marad a templomban a helyük, vájjon lépnek-e helyükbe buzgó fiatalok. Egy-kettő igen, de a tömeg nem. Az ifjúság nagyobb része más utakon jár, a fiatalokat más célok vonzák. A fiatalságot teljesen rabul ejtette az a féktelen szórakozási vágy a mozi, a sport s a véget nem érő hétről-hétre megrendezett tánc- mulatságok. Litániákon, fájdalom, de elvétve sem lehet fiatal legényt látni, kislányt is csak néhányat. De a családi élet erkölcsi züllőtt- ségét mutatja az a 21 törvénytelen gyerek is, akik a multévben látták meg a napvilágot. Volna tehát teéndőnk bőven. Szük- | ség, mulaszthatatlan szükség van a Egyes szám ára SO fillér
