Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-11-17 / 83. szám
m. Mitam. Sirtuíri 1943 mmnlier 17. (Szerda) 13. ízűm. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG MLlMMKtHT ftTWM MSiwiMft mtmtinr PoumCAI ÉS TÁRSADALMI I.AP M IwiéliTalel Imi népbank ÉPüutriBHr. — t: l|éH irrm . ElaBaaUai «y: 24 p«|< || HUm 12 pn|i Falaié* raarkaaatS BLÁZSIK FERENC A lap megj elemik mimdem ezerd&m éa imbImíUb, XföfiaetNi dijak óe hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait Legkisebb hirdetés 4 P, a, hirdetés szövegoldalon egy hasábmra 26 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hír nyilttér sora 2 P, minimum 8 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 60 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 30 fillér, miniinam 10 pengő. Álláskeresőknek 60 százalék engedmény. Kállay Miklós miniszterelnök az ország szabadságáról Ha a vihar» amely felénk hömpölyög, nem találja egységesnek a nemzetet, elveszünk Ez a riadó esendőit ki Kállay Miklós miniszterelnöknek európai viszonylatokban is szenzációs költségvetési beszédéből. A miniszterelnök hangoztatta, hogy az ország kfil- és belpolitikája egyaránt változatlan. Külpolitikánkat változatlanul a hagyomány, becsület és magyar érdek irányítja és reméli, hogy a nagy harc eszményeink győzelmével végződik. A mi külpolitikánk nem mozdul semerre az egyedül biztos alapról. Nem hisszük, hogy ha a felénk közeledő harc elérne hozzánk, egyedül megbirkózhatnánk az ellenséggel, de óvakodni kell, nehogy visszavonás keletkezzék az ország közvéleményében. A politika feladata a közvélemény előkészítése az eseményekre. — Élelmünk van elég, ha nem is dúskálhatunk, a mezőgazdasági termelés zavartalanul folyik, az ipari termelést a nyersanyag szabja meg. A háborús adottságok közt főfeladatunk a szegények és gyengék istápolása és büszkén álla- pitjuk meg, hogy a nemzet magyarságában és egységében soha nem volt egységesebb, soha nem volt összefogóbb, ■ mint ma s ez adja meg a bizalom szilárd alapját, hogy átvészelve a nehéz időkét, elérkezzünk a jobb korhoz. Úgy érezzük, hogy láthatatlan magjai kelnek a súlyos szavaknak, hogy a megértés sudaras fájává izmosodjanak mindenütt, ahol a megnagyobbodott határok között magyarok élnek. Ha nem leszünk egységesek szivben, lélekben és akaratban, az orkán elsodorja ezt a nemzedéket. Az ország külpolitikáját én intésem és azért a felelősséget vállalom is. A belső rendért a fegyelemért : az egységért azonban mindenki felelős — hirdeti a miniszterelnök. És mi, akik féltő aggódással, de annál töretlenebb hittel figyeljük a Keletről Nyugat felé hömpölygő, mindent elpusztítással fenyegető ciklon útját, magyar öntudattal, ősi hittel és lélekkel, elszánt, dacos akarattal üzenjük: Ezt a felelősséget valamennyien vállaljuk. Kállay Miklós mini'Zterelnöftkel együtt hirdetjük: 1918 még egyszer nem fordulhat eló. Az ebből eredő csalódásnak,' keserűségnek, szégyennek, megalázottságnak és fájdalmaknak a magasiskoláját megjárta a nemzet. Semmit sem felejtettünk és ha a keserűség poharának felhajtására bárhonnét is el- hangzanának a szirénhangok, vagy az ismert földalatti erők még egyszer elő merészkednének a csatornák mélyéről, a nemzet, mint egyetlen ember szerzi meg a legtökéletesebb elégtételt a megbántott nemzeti becsületért. így érez a nemzet. És ezért hirdeti a miniszterelnök messze a határokon túlra is hangzóan, hogy Magyarország talán még soha nem volt olyan egységes, mint most. A belső rendért egyetemlegesen felelősek vagyunk. Ezt magyar becsülettel vállaljuk is. Éppen ezért megnyugvással hallottuk, hogy. Kállay Miklóa miniszterelnök a létérdekü egységnek az alapjait minden vihart kiállóan akarja biztosítani. A miniszterelnök látja és tudja, hol kell még hiányokat pótolni, amikor azt mondja, hogy az áldozatok vállalásából a fixfizetésüek társadalma veszi ki legjobban a részét éa ez a réteg szorul rá -a legsürgősebb megértésre. A fixfizetésüek osztálya soha egyetlen alkalommal sem tette függővé magatartását, rendjét és fegyelmét attól, vájjon észreveszik-e küzködéseit, vagy sem. Ezt egyszer már leg- ragyogóbban bebizonyította, amikor az első világháborúban inkább az anyagi összeomlást választotta és hordozta némán annak szörnyű keresztjét, mintsem hogy egy pillanatra is megtántorodjék nemzethűségében, a rend és fegyelem követelményében. Ez a társadalmi réteg azóta se változott. Nem követel jutalmat becsületes hűségéért, mert tudja, hogy ez mindenkinek legelemibb kötelessége. Amikor azonban ezt hirdeti, nem titkolja örömét, hogy a miniszterelnök látja és felismeri a bajokat és tudja, hol van szükség a bástyák erősítésére. Kállay Miklós miniszterelnök képviselőházi beszédéből a nagyvonalú magyar államférfi bontakozott ki, aki, ha valahol segíteni kell, tud és akar is cselekedni. Éppen ezért a nemzet minden fia a rend és fegyelem, a hűség és egység soha meg nem félemlithető és meg nem bontható zárt soraiban, falanxként állva teljesiti kötelességét. Bizik abban, hogy a hiányok észrevételétől a segitő cselekvésig nem lesz távolság. Dr Szakáts Pál országgyűlési képviselő a kerületében Dr Szakáts Pál, a szekszárdi kerület országgyűlési képviselője 3 napot töltött ismét kerületében. F. hó 13-án érkezett Szekszárdra s d. u. fogadta választóinak kéréssel hozzá fordulóit, majd meglátogatta az egyes hivatalok főnökeit és a kerületet érdeklő ügyekről tárgyaltak. Este részt vett a külügyi szeminárium záróelöadásán. Vasárnap dr Szakáts István kir. közjegyző s dr Halmos Andor tanügyi főtanácsos társaságában kiment Sárpilisre, ahol délelőtt résztvett az isteni tiszteleten és Simon István ref. lelkész kisfiának keresztelőjén. Délután megjelent a párt választmányi ülésén. Itt vitéz Dávid János helyi pártelnök üdvözlé a népszerű képviselőt. Lelkes ünneplés közben emelkedett szólásra s a megjelent választmányi tagok előtt a kormány kül- és belpolitikáját, szociális munkáját ismertette közel IV, órás beszédében. A nagy lelkesedést és tetszést kiváltó beszámoló hatása alatt vitéz Dávid János elnök indítványára a választmány táviratban üdvözlé Kállay Miklós miniszterelnök-pártvezért és vitéz Lukács Béla miniszter, pártelnököt. Dr Szakáts István a magyar honvéd magatartásáról és dicsó harcairól számolt be, melyek fényesen igazolták, hogy a magyar honvédek utolsónak hagyták el a Don kanyarulatát. A nagy lelkesedéssel fogadott ismertetés után vitéz Dávid János elnök mondott köszönetét dr Szakáts Istvánnak, mig Czeczey János községi biró és Jákob Konrád közs. vezetőjegyző dr Szakáts Pálnak mondott köszönetét a község és lakói iránt mindenkor tanúsított jóakaratu fáradozásáéit és biztosították a község lakóinak hűséges szeretetérőL A mindvégig lelkes hangulatban folyt választmányi ülés az elnök zárószavaival és a képviselő meleg ünneplésével ért véget. Hétfőn d. e. képviselőnk Szek- szárdon az ipartestületben tanácskozott az iparosokkal és kereskedőkkel, majd folytatta a hivatalokban megbeszéléseit s tisztelgett vitéz Madi Kovács Imre főispánunknál, fogadta a kérésseikkel hozzá fordulókat majd a délutáni vonattal visszautazott Budapestre. A nép- és családvédelem munkája A belügyminiszter irányítása alatt álló országot nép- és családvédelemmel kapcsolatos szociális munkáról az Országos Szociális Felügyelőség ügyvezető elnöke Kádár László Levente belügyminiszteri államtitkár közzétette az 1940. csonkaévről, valamint az 1941. és 1942. évről szóló jelentést. A jelentés részletesen ismerteti ennek a sajátos magyar, de világviszonylatban is figyelmet keltő szociális munkának jogi és szervezeti felépítését, tevékenységi módszereit s az első években elért eredményeit. A számszerű adatokban gazdag jelentésből néhány adatot kiragadva, először azt kell megemlítenünk, hogy a nép- és családvédelmi célokra a magyar állam 1940. októbertől 1942. dec- j ember 31-ig 206 millió pengőt for- ■ ditott. Ebből a jelentős összegből alig 2°/o használódott fel adminisztrációra, mig a többi részéi hosszúlejáratú kamatmentes kölcsönök formájában a megélhetésben veszélyeztetett családok megerősítésére és talpraállitására fordították, valamint jelentős összeget juttattak a szegényebb néposztálynak, főleg gyermekvédelem terén, a karitativ segélyezésre. Az Országos Nép- és Családvédelmi Alapból munkaalkalmak megszervezésére, gazdasági talpraállitásra és egyéb segítségre fordított összegek mintegy másfél- millió magyar lelket érintettek. — Ebből mintegy félmillió anya- és gyermekvédelmi szervek révén részesültek különböző anyagi támogatásban. A városok és vármegyék közvetlenül 122 milliót használtak fel. A gazdasági talpraállitás végrehajtását végző közjóléti szövetkezetek Egyes szám ára 28 fillér
