Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-11-17 / 83. szám
2 1943 november IT, TOLNANEfiYD UJSifl két év alatt 87 millió pengőt kölcsönként nyújtottak. A jelentésnek legértékesebb adata az, amely szerint a túlnyomó részben bankszerfl fedezet nélkül, csupán a magyar ember becsületére és törlesztési készségére hitelezett e kölcsönökből még 10 °/o-ot sem tett ki a visszafizetési hátralék aránya. Ez a magyar népben rejlő nagyszerű erkölcsi értékre mutat és a segélyezés helyett a kölcsönnel való önállósítás bevált módszerét igazolja. A beszámoló a továbbiakban értékes adatokat tartalmaz a most meginditottt szociális szakképzésre és a szakszerű gondozó és nevelő munkára vonatkozólag. Az első két esztendőben 180 szakképzett, 110 kisegítő szociális gondozó és 755 zöldkeresztes védőnő foglalkozott a rászoruló érdemes családok kiválogatásával, majd pedig erkölcsi és szellemi gondozásával, nevelésével. Az Országos Szociális Felügyelőség feldolgozta az 1941. évi statisztikai összeírásokból a szülőkkel egyflttélő 4, vagy annál többgyermekes családokat is. Eszerint Budapest nélkül a sokgyermekes családok száma 402.000 Magyarországon. A túlnyomó többség ezekből falun él. A vagyontalan és kisbirtokos mező- gazdasági lakos után, legtöbb sok- gyermekes család a kisiparos társadalmi rétegben van. A különböző juttatási ágak közfii kiemelkednek a házhozjuttatás adaTolnavármegye Iskolánkivüli Népművelési Bizottsága rendezésében a Szekszárdi Kaszinóban rendezett Külügyi Szeminárium utolsó előadását vitéz dr Nagy Iván egyet, m. tanár, kultuszminiszteri osztály- tanácsos november 13*án tartotta „Nép, nemzet, nemzetiség* címen. A tudós tanárt dr Szakdts István kir. közjegyző üdvözölte az iskolánkivüli bizottság és Szekszárd város nevében, idézve a múltat, amikor a diák- szervezetekben vívta harcát az előadó azokért az elvekért, amelyeket azóta az élet is igazolt. A meghitt hangú és izzó hazafisággal átitatott üdvözlés után az előadás következett. Vitéz dr Nagy Iván előadásában foglalkozott a nép, nemzet és nemzetiség fogalmával, idézve az idevágó külföldi irodalmat. A széles mederben hömpölygő előadást az általános meghatározások után a magyar sors problémái tették még érdekesebbé és fokozottan idő- | A Pécsi Orvosi Kamara most tartotta rendes évi közgyűlését, amelyen dr Neuber Ernő egyetemi ny. r. tanár, az orvosi kamara elnöke megnyitó beszédében többek közt az alábbiakat mondotta: A munkálkodó orvostársadalom belsők rendjének végleges formába öntött kipallérozása, viszonyának kifelé történő elhatárolása békés tai. Eszerint 1942 december 31-ig az Országos Nép- és Családvédelmi Alapból közel 10.000 családi házat építettek, illetőleg kezdték meg a házak építtetését. Az árvízkárosultak számára további 10.000 ház építésében működtek közre a szociális szervek. E két házmennyiség körülbelül 100 uj magyar falunak felel meg. A haszonállatok juttatásából megemlítésre érdemes, hogy körülbelül 10.000 családot juttattak tehénhez, | amely mintegy 52.000 gyermek tej- j jel való ellátását segítette elő. szerűvé. Nagy tapssal jutalmazta a hallgatóság az előadót a magyarság szerepéről elhangzott megállapításaiért. A nagy tetszéssel fogadott előadást dr Sulyok Kálmán kir. tan- felügyelő, a bizottság ügyvezető elnöke köszönte meg, majd mivel a folyó évben már hasonló előadás- sorozat nem lesz, lelkes szavakkal mondott köszönetét a Magyar Külügyi Társaságnak, a Szekszárdi Kaszinónak, hogy lehetővé tették a mindvégig magasszinvonalu előadássorozat tartását. Külön köszönetét mondott Szongott Edvin alispánnak, a bizottság elnökének, hogy vendégszerető házába fogadva az előadókat, otthont biztosított részükre. A gyönyörű záróbeszédet emelkedett hangulatú vacsora követte, amely után még sokáig elbeszélgettek a résztvevők a tanfolyam tanulságairól. légkört kíván. Úgy látom azonban, hogy a háborús mostoha viszonyok között is a kamarák vezetőségei a kitűzött cél szemelőttartása mellett mindent elkövetnek, hogy azokat az égető problémákat, amelyek vagy régi keletűek, vagy a jelen viszonyokból adódnak, ott ahol lehet, gyökeresen oldják meg, ahol pedig ez nem lehetséges, olyan módozatokat dolgozzanak ki, * amelyek az utat járhatóvá, a nyújtott lehetőséget elfogadhatóvá teszik. Az orvosi rend egy nemzet életében kimagasló helyet foglal el. Az orvos működését, ha helyesen értelmezi, akkor azt számára nemcsak megélhetést biztosító foglalkozásnak tekinti, hanem elhivatottságot lát munkájában. Ez az elhivatottsági érzés pedig teljesítményét az egyszerű kenyérkereső pályák fölé helyezi. Az igazi orvostól szakképzettsége mellett áldozatkészséget is kívánunk. A mai anyagiasán gondolkozó világban ez komoly követelmény, pedig a jó orvos gyógyító, vagy irányitó tevékenységét annélkfll elképzelni nem tudjuk. Ezen magasabbrendű életszemlélet kialakulására, megtartására és alkalmazására nemcsak nevelni kell a fiatal orvosgenerációt, hanem olyan milieut és légkört kell, teremtenünk számára, amely ennek az életfelfogásnak a gyakorlását lehetővé teszi. Tehát nemcsak az orvosnak vannak kötelességei, hanem a társadalomnak megértést is kell tanúsítania az orvost foglalkoztató problémákkal szemben. Az orvos egyéni céljainak elérésében, vagy rendjének boldogulását célzó alkotásokban mindig bizonyos közömbösséget árult el. Ezen lelki beállítottságon nem csodálkozhatunk, ha elgondoljuk, hogy az orvos felfogását az állandóan tanított és gyakorolt altruistikus gondolkodás jellemzi. Alkalmatlan tehát az orvos önöscélu gondolatok kitermelésére és azok kivitelének szorgalmazására. Ezt a munkát az egyes orvos helyett egy szervnek kell végeznie, amely az orvostársadalom nélkülözéseit ismeri és azokat a jelenlegi és későbbi kihatásaiban is mérlegelni tudja. Itt kapcsolódik be a kamara munkásságával az orvos szociális életébe. A kamarák ezt a munkásságot egy jobb és boldogabb jövő reményében évekkel ezelőtt megkezdték és a legjobb utón haladnak, hogy azt a kellő formában ki is építsék. Ezen gondolatokkal eltelve fordulok a közgyűléshez, hogy az elmúlt évi munkánkat megismerni és annak A külügyi szeminárium szekszárdi bezárása A Pécsi Orvosi Kamara közgyűlése teljesítményét mérlegelni szives legyen. Az évi jelentésből megtudjak, hogy a Pécsi Orvosi Kamarának jelenleg 730 tagja van, abból 250 teljesített az elmúlt év folyaméi katonai szolgálatot. Az évi jelentés beszámol az elmúlt év munkásságáról. Nagy figyelmet fordított a kamara aziránt, hogy a katonai szolgálatot teljesítő tagjainak és azok hozzátartozóinak érdekeit biztosítsák és védelmezzék. Országos érdekű javaslatokat dolgozott ki a Pécsi Orvosi Kamara a tartalékos honvédorvosoknak honvéd egészségügyi szolgálatra történő igénybevételével kapcsolatosan, a polgári foglalkozásban való meghagyásban azokat javasolja, akik már hadműveleti területen szolgálatot teljesítettek. Közben járt a Pécsi Orvosi Kamara, hogy a községi, körorvosi és városi orvosi állásokra első sorbal helyezkedhessenek el, akik harctéri szolgálatot tudnak felmutatni. A Kamara segélyalapja anyagilag támogatta a rászoruló hozzátartozókat Az orvosi díjazás legkisebb mértékére vonatkozó szabályzatnak az 1939. évben megállapított díjtételei 30%-al történő, 1944. évtől kezdve 100%-al történő felemelését hozta javaslata. Ugyanúgy kérelmezte a hatósági orvosi bizonyítványok dijainak felemelését is. Az orvosi nyugdíjintézet átszervezését egy teljesen függetlenül önálló, az összes orvosok támogatásával létesülő minden prvos és orvosözvegy részére kielégítő nyugdijat biztosító nyugdíjintézet felállítását kérelmezte a belügyminisztertől. Mozgalmat indított aziránt is, hogy a biztositó intézeteket egységes vezetéssel egységes rendszerbe foglalva közős nevezőre hozzák, nehogy az orvos munkája elaprózódjék, hanem teljes mértékben kifejthesse időben, tudásban minden erejét a biztosított tagok gyógyítása érdekében. Az egészségügyi közigazgatás javítása, a községi, körorvosok és városi orvosok részére kért V1L fizetési osztályt az uj törvény biztosította s a kamara javaslatai igy meghallgatásra találtak. Foglalkozott a kamara a falusi orvosi szolgálat biztosításával, hogy a széles magyar néprétegek egészségének védelme biztosítható legyen. Javaslatokat dolgozott ki aziránt, hogy az orvosok ne a városokban, hanem a falvakban telepedjenek le. A közgyűlés ezen kívül letárgyalta a zárószámadásokat, az 1944 év költségvetését, megválasztotta a tagdijmegállapitó bizottság tagjaik majd megállapította a biztosító intézetek által kért életbiztosítási vizsgálatoknak 1944. évre szóló mértékét. Kimondotta a kamara közgyűlése azt, hogy a megállapított díjtételeknél alacsonyabb összegekért a biztosító intézet életbiztosítási vizsgálatait a Pécsi Orvosi Kamara tagja nem végezhet. A komáromi történelmi tanácskozás. A magyar és cseh delegáció az ókomáromi ▼ármegyeházán tanácskozott.
