Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-11-13 / 82. szám
m. Évfolfom. Siehszam, 1941 november 13. (Szombat) 82. szán. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG ■RTEMltm EÉTMJKt MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP SnBkMBtfség is UaMhiTatari aOSKKÁJtfil NÉPBANK; ÉPÜLHÉBKr. — TBLWMKIM : 30—86. Slitsitia «I: Ifin 4tt# .... 24 p«Hg< || Fűén« • • • • •. * 12 pengő FeWlis NwkMiié BL.ÁZSIK FERENC A lap megjelelik mindem «»érdén éa iiambiiu. Előfizetési dijak is hirdetések, yaleisint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetitek áreli Legkisebb hirdetés 4 P, a hirdetés sxöTegoldalon egy hasébmm 26 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hír nyilttér sora 2 P, minimum 8 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 50 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 30 fillér, minimum 10 pengő. Álláskeresőknek 60 százalék engedmény. Állami élet a magyar földön Kdllay Miklós miniszterelnöknek lapunk előző számában ismertetett az a beszéde, melyet Huszton a magyar és ruszin hősök emlékművének felavatása alkalmával elmondott, mint azt már jelentettük, hatalmas visszhangot keltett országszerte. — Ennek a visszhangnak oka nemcsak azok a történelmi igazságok) amelyeket a beszéd tartalmazott, hanem az a hatás is, amelyet az idegenajku hallgatóság, a ruszin- és románnyelvü magyar állampolgárok körében keltett. Az a tetszésnyilvánítás, amely a miniszterelnök megállapításait kisérte, élő ellentmondás mindazokkal a vádakkal szemben, amelyeket földünkre éhes ellenfeleink ma is hangoztatnak s amelyeknek legsulyo- sabhja az, hogy ebben az országban az államalkotó és uralkodó magyarság elnyomta, jogaiban sértette, emberi méltóságában megalázta azokat az idegenajku polgárokat, akik, vagy akiknek ősei önként, a szabadságot, a szebb életet, a magasabbfoku kultúrát keresve vándoroltak be erre a földre és nyertek itt barátságos fogadta- fást, otthont és polgárjogot. Nem érzi és sohasem érezhette magát elnyomottnak Szent István birodalmában az idegenajku állampolgár. Nem érezhette, mert itt sohasem éreztették vele. A régi klasz- szikus római birodalomban kétféle állampolgárság volt: az egyik a törzsökös rómaiaké, a másik a meghódított nemzetiségeké. A római teljesebb volt, a nemzetiségeké korlátozottabb. Függött ez a különbség attól is, hogy valaki önként, ▼agy hóditás következtében lett római állampolgár. A mi nemzetiségeink nem hóditás következtében lettek magyar állampolgárok, önként keresték ezt az állapotot és maguk kopogtattak az ezeréves magyar haza kapuján. A magyar pedig egész életében vendégszerető nemzet volt, olyan nemzet, amely keblére ölelte a jövevényeket, sőt büszke volt rá, hogy az ő földjére idegenek is kívánkoznak, mert ebből nem is minden jog nélkül következtetdetett arra, hogy annak az alkotmányos magyar életnek, amelynek magja az Aranybulla, nagy vonzó ereje van. A magyar levegőnek lelkeket, embereket átalakító ereje szinte csodálatos. Nem is lett volna ebben az országban soha nemzetiségi kérdés, villongás, ha nem akadtak volna egyes lázitók, akik az általuk szított tűznél kívánták megsütni saját pecsenyéjüket. Azt bizonyltja a történelem, hogy abban, a csodálatosan tökéletes földrajzi egységben, amelyet Magyarországnak hivnak, a magyarság államalkotó ereje tudott olyan Jbékés állapotokat teremteni, amelyek megadták a kulturember élet- lehetőségét magyarnak úgy, mint az idegenajkunak. — Jöhetnek itt viharok, következhetik be bármilyen világégés, azt a történelmi egységet, amelyet Magyarországnak hivnak, legfeljebb ideig óráig lehet szétparcellázni, mert a vonzóerőnek előbb utóbb győzedelmeskednie kell és a széttagolt test ismét ösz- szeforr abban az egységben, amely soha nem ismer nemzetiségi különbséget és ahol az állampolgári jogokat mindenki számára egyenlő mértékkel mérték. Ezért mondotta Kállay Miklós mi niszterelnök, hogy a Kárpátmedence kérdésének megoldásánál csak egyetlen egy pozitívum jöhet számításba, ez pedig a magyarság államalkotó ereje, készsége és képessége, ennek a szentistváni birodalomnak az az éltető ereje, amely megteremtette az állami életet az ősi földön úgy, hogy megtalálhatja a helyét az, akinek ősei az Árpádokkal jöttek be, éppen úgy, mint a másik teljesjogu magyar állampolgár, akinek elődeit csak később vonzotta ide ennek a tőidnek és a magyar nép lelkiségének varázsa. A közellátási miniszter elismerése a Jegyzőknek A Községi Jegyzők Országos Egyesülete most tartotta 67. éyi országos közgyűlését, melyen részt- vett dr Szász Lajos közellátásfigyi miniszter is. Dr Koncz János országos elnök üdvözlő szavaira a miniszter hosszabb beszédben ismertette a jegyzők közellátási feladatait és vázolta azokat az irányelveket, amelyeket a községi jegyzőknek az uj beszolgáltatási rend végrehajtása során állandóan szem előtt kell tartania. A miniszter kiemelte, hogy a jegyzői kar készségesen vállalt részt abból a nagy munkából, amelyet a közellátás kiépítése jelentett. A községben válik életté a jogszabály és ezt a munkát végzik a jegyzők. A háborús idők fokozott munkateljesítményt kívánnak meg mindenkitől. A háborús áldozatvállalásban többletet kell vállalniuk azoknak, akik életüket a köz szolgálatának szentelték. Azok, akik életcéljukat abban látják, hogy munkájukkal a közt és embertársaikat szolgálják, nem várnak az élettől anyagi örömöket, gazdagság, hirnév és egyéni érvényesülés nem kápráztatja el őket, hanem arra vállalkoznak, hogy egy emberöltőn át szolgálják csendben a hazát. A köztisztviselők szerepe nem hangban és hivalkodásban jut kifejezésre, hanem a polgári és j tisztviselői kötelességek példás | teljesítésében. A végzett munka jutalma nem I pénz, hanem a nemzet érdekeinek megvalósulása és a nyugodt, tiszta lelkiismeret. A köztisztviselő élete nyitott lap és példaadás embertársai előtt. Háborús időkben különösen szükséges ez, hogy a köz szolgálatában állók necsak példaadó magatartással segítsék elő mások áldozat- vállalását, hanem felvilágosító munkájukkal igyekezzenek az állam célkitűzéseit mindenki számára érthetővé tenni. A belső front csak akkor lesz egységes, ha az erősséget alkotó vármegyék, városok és községek testi és lelki felkészültsége azonos. Ma minden kis községnek várat kell képeznie az élniakarás és a szebb jövő érdekében. Ezeknek a váraknak a jegyzők a parancsnokai — folytatta beszédét dr Szász Lajos. — A magyar jegyzői kar mindenkor kettős feladatot teljesít. Nemcsak békében szolgált példaadással a falu népe előtt, hanem a harcmezőn is együtt küzdött a falu fiaival. A falu életében döntő szerepe van a papnak, a jegyzőnek és a tanítónak. Országunk életében mind a három nagy szerepet játszik, mert amilyen a falu, olyan az ország. A falu vezetőinek súlyos feladatai vannak. Három kőiül a a jegyző a polgári hatalom képviselője, akit az állam azzal biz meg, hogy képviselje a közérdeket és érvényt szerezzen a törvénynek. A jegyző a közigazgatás nélkülözhetetlen fundamentuma, de a falu társadalmi és gazdasági életének őre és éber szemlélője is. Hivatalos helyisége nemcsak ügyes-bajos gazdák kétségeit eloszlató világítótorony, hanem modern értelemben vett rádióadóállomás, amely a panaszt, a bajt fölfelé sugározza és továbbítja, hogy az meghallgatásra és megoldásra találjon. De minden jegyzői iroda az igazság hajléka is. A jegyző feladata rendkívül sokoldalú. Ha munkáját jól akarja végezni, egyesíteni kell a pap szónoki képességeit, a tanitó tudását és nevelői rátermettségét a biró tekintélyével s mindezen felül a hivatásához tartozó szaktudást is úgy kell sugároznia, hogy abból mindenki megértést és jóindulatot mentsen. Harmincnyolcéves közigazgatási tapasztalatom alapján tudom, hogy munkateljesítmény terén a magyar jegyzői kar milyen sokra képe9. Az uj terménybeszolgáltatási rendszernek voltak ellenzői és birálói, akik a végrehajtás módozatainak tárgyalásakor nem jósoltak nagy jövőt annak a rendszernek, amely az erősen igénybevett községi köz- igazgatási szervekre újabb feladatot ró. Az uj rendszer bevezetésénél számotvetettünk ezzel a nehézséggel, de azt is megfontoltuk, hogy minden vezető tekintélyét a határozott tudás és a gyors áttekintés Egyes szám ára 28 fillér
