Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-02-06 / 8. szám
2 Önkéntes blrí I (Ms. Február 8-án, hétfőn reggel 8 órától az ADLER-féle háznál (Rákóczi utca 2.) bútorok, fehérnemiiek, edények, szőnyegek stb. kerülnek árverés utján eladásra. 49 egyik legmegragadóbb fejezete a mostani háborúnak. Azok a kemény csapások, amelye* két a Don mentén honvédeink elviseltek és azok a nehéz szenvedések, amelyeket kiállottak, azok a példátlan teljesitmények, amelyeket kiverekedtek, arra kell, hogy ösztönözzenek, hogy a védekező fegyvert még keményebben megmarkolva, töretlen lélekkel küzdjük végig a magyarságnak ezt a sorsdöntő életküzdelmét. Szembefordulva minden belső gyengeséggel, bomlasztdssal, kishitűséggel és gyáva csűggedés- sel, szilárdan és meg nem tán- torodva, rendíthetetlenül állnunk kell a sarat, mert ezzel nemcsak fennmaradásunkért harcolunk, hanem a magyarság európai hivatásának uj kiterjedését készítjük elő. Antal István miniszter végül arra kérte hallgatóit, hogy továbbra is őrizzék meg az erdélyi léleknek két hatalmas erőforrását: a teljes fele- ! kezet! egyetértést és a magyarság I minden rétegének és osztályának összefogását. Sőt az volna kívánatos, hogy ezek tekintetében az egész ország átvenné és követné Erdély példáját. Ne feledjük — mondotta — hogy most nem az egyik vagy a másik felekezet ügyéről van szó. Krisztus ellen vonul fel a bolse- viki nihilizmus démoni ereje s aki ma egyetértést és együtt- működést munkál Jelekezetek, osztályok és ellentétes érdekek között, az ma a legméltóbban szolgálja Krisztus ügyét is. Minderre ma múlhatatlanul szüksége van a nemzetnek, fejezte be több mint egyórás beszédét a miniszter. A kolozsvári Magyar Művelődés Házában tartott munkásgyülés és előadás után szintén nagy beszédet mondott Antal István miniszter, aki rámutatott arra, hogy a magyar sorskőzösség ténye olyan történelmi kényszerűség, amely alól egyetlen egy társadalmi réteg sem tudja magát kivonni. A mai válságos időkben ez még fokozottabb mértékben áll, mint a múltban bármikor s azt a sorsot, amelyet a Gondviselés erre a nemzetre kimért, ma egyformán viselnie kell úgy a paloták, mint a munkásházak lakóinak. A magyar munkásságnak tehát épp olyan elsőrendű érdeke az, hogy a nemzet ebből a szörnyűséges világkrizisböl épen, töretlen erőkkel, megerősödve, győzelmesen kerüljön ki, mint a többi magyar rétegnek. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1943 február 6. ^mu Haszonbérleti hirdetmény. Az 1942 évi XV te alapján átengedésre kötelezett 100 k_at. holdon felüli mezőgazdasági művelés alatt álló, zsidó tulajdonban volt birtokok átmenetileg haszonbérbeadásra kerülnek. A haszonbérbeadásra kerülő birtokokról és feltételekről tájékozást nyújt a megyék szerint illetékes vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség. A. __rXlilhUalinlávA« i 59 A magyar munkás sorsa elválaszthatatlan a magyar haza sorsá- j tói, mert a haza bárminő megrendülése elsősorban a munkásság i egzisztenciáját törné össze. Azt pedig 1918-tól kezdve egy negyed- j századon át láthattuk, hogy a ma- I gyár munkásság sorsával szemben teljesen érzéktelenül, hidegen, mereven, sőt sokszor ellenségesen álltak az idegen nemzetek s az idegen nemzetek munkássága is és a munBudapest, V., gróf Teleki Pál-u. 7. kássors felemelése a múltban és a jövőben is semmiféle nemzetközi szervezettől és „osztályszolidaritástól“, hanem egyesegyedül a belső magyar életerőtől és ez életerőnek céltudatos államvezetői munkával való kiépítésétől és megszervezésétől várható. Végül az időszerű munkás- és szociális kérdésekről szólott a miniszter. Pedagógiai szemináriumok A vármegyénkben tervezett .pedagógiai szemináriumok rendjéről már megemlékeztünk. Most az alábbiakban adjuk a megtartott szemináriumokról hozzánk érkezett tudósításokat : GyHiak Január 27-én tartotta meg pedagógiai szemináriumát a simontor- nyai járás tanítósága dr Sulyok Kálmán kir. tanfelügyelő vezetésével Gyönkön. A megjelentek között ott volt dr Szalay László a járás fő- szolgabirája, a gyönki ref. gimnázium igazgatósága, a járás levente parancsnokság képviselője, dr Domonkos írnák tiszti orvos, vitéz Márky Henrik községi főjegyző és neje, a lelkész! és iskolafelügyelői kar számos tagja, valamint a járás tanítósága csaknem teljes számban. A kir. tanfelügyelő megnyitó beszédében megemlékezett azokról, akik a legnagyobb áldozatot hozták, amit csak lehet a hazáért: az életüket, vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettesről, majd a hősihalott tanítókról: Tímár János, Hága József, Klettinger Jánosról. A Szeminárium egy perces néma felállással adózott emléküknek, — Tóth János gyönki ev. lelkész üdvözölte a Szemináriumot házigazdaként. — Reményik Sándor egyik gyönyörű versének gondolatával, „Picike tüzek az éjszakában“. Milyen szép, mikor egyik pici tűz melegíti a másikat, erősiti gyengeségében, hogy egy magyar is el ne vesz- szen, hogy a reá bízott munkát minden magyar elvégezhesse. Ezután Schöpf Ernő keszőhidegkuti ev. ig. tanító tartotta meg nagy tetszést aratott előadását „Hazafias nevelési elvek a népiskola történelemtanításának célkitűzése alapján“ címmel. Vitéz Nagy István sárszent- lőrinci ev. ig. tanító Kormányzó urunkról tartott szép mintatanitást. Vitéz Márky Henrikné a levente- leánymozgalom jelentőségéről tartott ezután igen értékes előadást és útmutatást adott a megjelenteknek a szervezés és a foglalkoztatás módjairól. Végfii egy pár adatot sorolt fel a gyönki Levente Leány Egyesület eddigi eredményekben gazdag munkásságából. A nagy tapsot aratott előadásért kir. tanfelfigyelő mondott köszönetét. Kiegészítésűi közölte még, hogy ez a mozgalom minden más külföldi mozgalomtól abban különbözik, hogy ez önkéntes és feltétlen vallásos alapon áll, mig az előbbiek a vallást jórészt kiküszöbölik. Kéri, hogy a megalakult egyesületek vegyék fel az érintkezést Pintér Anna megbízott tankerületi vezetővel Székesfehérvárott. — A katonai szolgálatra bevonult Schultz Ádám helyett Horváth István gyönki ref. tanító tartott előadást „A természeti, gazdasági, háztartási és egészségi ismeretek tanítása, kfilönős tekintettel a hasznosság elvére“ címmel, majd utána gyakorlati tanítást muA V A U T szekszárdi autobuszüze téli menetrendje Érvényes: 1942 évi november hó 2-tól. 6 00 X 7 00 12*30 8-55 14-20 _ 14*30 \ i — 18*05 Dnnaföldvár—Szoksz; Dunaföldvár községháza Paks pályaudvar _____ Sze kszárd (Szekszárd-Szí Szekszárd—lagyarkt Szekszárd (Szekszárd-Szí Magyarkeszi postahivatal z Csak hétköznap köziek i I X 18 15 11*10 1710 9 20 15 10 9*05 5 35 —; Nagymennyiségű “ TISZTÍTOTT DIÓ állandóan érdekel. Ajánlatot: Bonyhád, postafiók 23-ra kérek. tatott be „A hő hatása a testekre, j a hőmérő“ címmel. Mohos János simontornyai rk. tanító a népiskolai I uj rendtartást ismertette. A gaz- | dag és változatos műsor után kir. tanfelügyelő bejelentette, hogy a Törvényhatósági Népművelési Bizottság az iskolánkivüli munka elismeréseként a kővetkező vezetőket tüntette ki dicsérő okiratban: Fábián Imre főesperes, Pánczét András főjegyző, Kosztolányi István körzeti iskola felügyelő, Eördögh Virgil körzeti iskola felügyelő h., Szilágyi Gyula rk. tanító, Medgyesi Gyula, Bányai Imre, Kiss Kálmán tanítókat, valamint vitéz Márky Henrik főjegyzőt, akiknek királyt tanfelügyelő az okiratokat át is adta. A pedagógiai szeminárium a Himnusz eléneklésével ért véget. Tamási Január 28-án a tanítóság s a tanügy barátai nagy érdeklődése mel-r lett tartotta meg a tamási járás i pedagógiai szemináriumát. A magyar Hiszekegy elmondása útin dr Sulyok Kálmán kir. tanfelügyelő mondott megnyitót. Msgilletődött lélekkel emlékezett meg a hősi halált halt Kormányzóhelyettesről és a Don mentén hősi halált halt tanítókról, kik nemcsak neveltek hazaszeretetre, hanem példát mutattak az önfeláldozásra. Majd köszöntötte a tankerületi kir. főigazgató képviseletében megjelent dr Balogh László székesfehérvári népoktatási ügyek előadóját, kit meleg baráti emlékek fűznek Tolnamegyéhez, a tanítóság ügyeivel szemben oly megértő főszolgabírót Hidasi Imrét, dr Bér kényi Tibor tanügyi fogalmazót, a lelkészkedő papság, községi elöljáróság s a járási katonai parancsnokság megjelent tagjait. Elsőnek Giay Béla kányái rk. tanító tartotta értekezését „A történelem a nyolc- osztályos népiskolában“ címmel. Az előadó nagy gonddal szerkesztett értekezésében feltárta azokat a szempontokat és módszeres eljárásokat, amelyek alapul szolgálnak az ifjúság hazafias neveléséhez. Az értekezés után Kovács János tamási rk. tanító „Mohácsi vész“ cimü gyakorlati tanítása következett. A felszólalók kiemelték a tanitást végző tanító felkészültségét és lelkiismeretes munkáját. A leánylevente szervezetet Mindszenthy Lászlóné tamási rk. tanítónő ismertette. A lendületes szép előadást a tanítóság nagy figyelemmel hallgatta s tetszésének hangos kifejezést is adott. Pálos József nagykónyi rk. kántortanitó „ A természeti, egészségi és gazdasági ismeretek tanításának nevelő célját" nagy tudással összeállította, értékes értekezésével tárta a tanítóság elé. Az etméieti előadás után Kersák János tamási állami tanító* „Az
