Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-02-06 / 8. szám

» 1943 február 6. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG angoranyul tenyésztése“ cimü gya­korlati tanításával szemléltette, hogy az uj tanterv szellemében, hogy kell a felsőfagozatban gazdasági és ter­mészeti ismereteket nyújtani. Palotás Ferenc rk. igazgatótanitó, h. körzeti felfigyelő nagy tudással gondosan fel­épített előadásával nemcsak felkel­tette a hallgatóság érdeklődését, hanem értékes, nélkülözhetetlen útbaigazítást is adott a tanítóságnak a „Népiskolai Rendtartás* végrehaj­tásához. A pedagógiai szeminárium a tanfelfigyelő zárószavaival és a Himnusz eléneklésével ért véget. Pakson Dr Sulyok Kálmán kir. tanfel­figyelő vezetésével január 29-én tartotta a dunaföldvári járás tanító­sága pedagógiai szemináiiumát Pakson. A vendégek sorában ott voltak: dr Koch Nándor kir. főigaz­gató megbízásából dr Balogh László tanügyi titkár, Lehrer E. ezredes, Fischer Károly őrnagy, Solymár Gábor esperes, Kaufmann János esperes, Wider Béla főmérnök, Veres Gábor polg. isk. igazgató, Tarisz- nyás Gerő főjegyző és még sokan mások. Az értekezlet igazgatója: Csíki-Székely Dénes ig.-tanító, kör­zeti iskolafelfigyelő. A Hiszekegy eléneklése után dr Sulyok Kálmán kir. tanfelfigyelő megnyitó beszédé­ben kegyeletes szavakkal emlékezett meg a hősi halált halt Kormányzó­helyettes Úrról és az elesett tolna­megyei tanítókról. A kir. tanfel­figyelő lelkesítő beszéde után „Üzen­nek ők“ c. költeményt szavalta Pálvölgyi Judit népisk. tanuló. Ez­után Kern József, majd Nagy István paksi tanítók tartották meg érte­kezéseiket és tanításaikat. Szántó Mihályné faddi tanítónő a leány­levente mozgalomról tartott kimerítő felolvasást. Fischer Károly őrnagy a „Fecsegések megszüntetése“ c. felolvasását tartotta meg. Ezután „Nagy Oroszországban* c. dalt énekelte a paksi rk. népiskola há­rom leánytanulója. A nagy tetszés­sel fogadott szép ének után Oeyer József ig.-tanitó, körzeti felfigyelő nagy szakismerettel és gyakorlati tudással az uj „Népiskolai Rend­tartást* ismertette. Dr Sulyok Kálmán kir. tanfelfigyelő zárószavai után a a népművelés terén kifejtett önzet­len és lelkiismeretes munkásságuk jutalmazásául Tolna vármegye Isko- lánkivfili Népművelési Bizottságának elismerő és köszönő iratát adta át: Szántó Mihály, Szántó Mihályné faddi, Koudela Gyula, Sramkó Rafael, Harka Lucia dunaföldvári, Zord Anna dunakömlőűi, Rokonai Jenő, Rokonai Jenőné hencsepusztai, Imre Károly, Gál Endre nagydorogi és Pálfl Lajos bölcskei tanítóknak. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik felejthetetlen jó feleségem elhunytéval a temetésen való részvétükkel koszorúk, csokrok küldé­sével nagy fájdalmamat enyhíteni szí­vesek voltak, ezúton fogadják köszö- n etemet. Szekszárd, 1943 február 3. BENCZE JÁNOS 53 fodrászmester. Ttítok Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — menyország I „Szebb jövőt!“ A köszönésben is van divat. Egy­szer így, máskor úgy köszöntik az emberek egymást. Jó napot, jó estét, Isten hozta, Isten áldja meg, kezét csókolom, van szerencsém, alázatos szolgája, stb., stb. így köszönnek az emberek uton-utfélen egymásnak. Most arról olvasunk, hogy Nagy­kőrösön olyan mozgalom indult, amelynek eredménye az lenne, hogy Nagykőrösön mindenki úgy köszönti egymást, hogy „Szebb jövőt“, mire a viszonzás az lesz, hogy „Adjon Isten*. A mi leventefiaink köszön­tik igy egymást. A kis iskolások és a diákok köszöntenek igy, ezzel a szép és bízó köszönéssel. Milyen szép lenne, ha a felnőttek körében is népszerűvé válna ez a köszönés. Mi szegény, árva magyarok, akiket a világ ezer vihara annyira meg- tépetf, mit köszönhetünk egymásnak több joggal és szentebb gondolattal, mint azt, hogy szebb jövőt. Adjon Isten szebb jövőt a magyar föld- mivesnek, a kisiparosnak, a tiszt­viselőnek, a megfáradtnak és meg- terhelteknek, adjon Isten szebb jövőt a hitetleneknek, a keresztet hor­dozóknak és azoknak, akik most gyászban, a szenvedések babiloni vizei mellett ülnek. Köszönjük vidá­man, boldogan egymásnak a „szebb jövőt" és válaszoljunk vissza a meleg bizakodásra, kérjük a kö­szönésre tiszta szívből Isten áldását. Időjelzés» Hőmérsékleti szélsőségek és csa­padék Szekszárdon, 1943 január 28—február 3-ig. Hómérséklet maximum : 7‘3 C° február 2-án, minimum: —9'2 C“ január 30-án. Csapadék esó 7*7 mm február 1-én, eső 19 2 mm február 2-án, eső 1*8 mm február 3-án. összesen 28*7 mm Az elmúlt január 4 C° nappali meleggel és mérsékelt reggeli faggyal kezdődött, amely 12-ig —12 C°-ig fokozódott. Kisebb enyhülés után ismét erősebb fagyhullámban volt részünk, amely január 27-én ment át a —14 0 C°*os minimumon. A hó végén újabb enyhülés állott be. A —3*4 C° os havi közép C°-al volt kisebb a legutolsó 19 év átlagánál. Január tiz csapadékos napján leginkább hó alakjában 53*0 mm-es mennyiség esett, ami az utolsó 19 év átlagához viszonyítva 60%-Os fölösleget jelentett. — Vármegyei kisgyfilés. Tolna vármegye törvényhatósági kisgyű- lése folyó hó 9-én délelőtt tartja február havi rendes ütését vitéz Madi Kovács Imre főispán elnök­lésével. A közgyűlés tárgysorozatán 28 flgy szerepel. — Adományok a hadbavonul- tak hozzátartozóinak karácso­nyára. A vitéz Madi Kovács Imréné főispánné vezetésével inditott aján­dékozási mozgalom céljaira újabban a Szekszárdi Népbanknál vezetett folyószámlára befizettek : dr Kováts- Sebestény Endre 180, Dőry Frigyes 150, Tiegel József (Pécsvárad) 25, Mányoky Ödön és Gerhardt Henrik 5—5 pengőt. A vármegye költségvetésének miniszterközi tárgyalása. Szongott Edvin alispán csfitörtökön, vitéz Madi Kovács Imre főispán pedig pénteken felutazott Budapestre Tolna vármegye 1943. évi költségvetésé­nek miniszterközi bizottsági tárgya­lására. A főispán és alispán több napig maradnak a fővárosban. — „Levetted-e a gondot azoknak a válláról, akiknek családfői a mi biz­tonságunkért és életünkért harcol­nak 7" Adakozni: elsőrendű hazafias kö­telesség ! Az országos gyűjtés a hon­védcsaládokért: február 1—7-ig. — A Pécsi Orvosi Kamara uj tagjai. A Pécsi Orvosi Kamara 1943. évi január hó 27. napján tar­tott választmányi ülésen tagjai so­rába felvette: dr Bajza Béla (Pécs), dr Kovách István (Pécs), dr Furté- nyi Géza (Pécs), dr Gál Zoltán (Szabás), dr Sárdi István (Pécs), dr Sugár IErzsébet [(Szekszárd), dr Svastits Pál (Kaposvár), dr Végh György (Mernye). — Újabb sebesfiltszállitmány érkezett Szekszárdra január 30 án éjjel. Az állomáson a hadikórház orvosai és tisztikara várták sebesfiit hőseinket, kik fáradtan, átfázva, dideregve szálltak ki az éjfélután nagy késéssel megérkező vonatból s nem győzték dicsérni a szekszár­diak gondosságát és szeretetét, mellyel a késő éjszakai órában fá­radságot nem kímélve tartott ki a nagy hidegben vitéz Makray Ferenc- nével az élen a szekszárdi Vörös Kereszt lelkes önkéntes ápolónő­gárdája s szétosztotta Katona Jó­zsef, a vármegyei közkórház élel­mezési tisztje által előkészített forralt bort és cigarettákat. A Vörös Ke­reszt képviseletében részt vett dr Treer István vármegyei kórházigaz­gató főorvos. A sebesülteket, akik közül 16 tiszti, 79 pedig legénységi állományú, a hadikórház és a men­tők autóin, valamint egyéb magán­járműveken gyorsan lehetett a hadi­I kórházba beszállítani, ahol éjjel 2 órakor friss, meleg vacsora* várta őket. Állapotuk máris jelentősen javul. A sérülések legnagyobb része fagyás. A hadikórház betegállo­mánya jelenleg 379 egyén, akik közfll 25 altiszt. — Adományok. Kormányzóné ő Főméltósága által a honvédeink itthonmaradt családtagjainak segé­lyezésére megindított gyűjtés során a szekszárdi kir. törvényszék és járásbíróság itélőbirái, fogalmazói és tisztviselői 335 pengőt adomá­nyoztak, mely összeget a 180.000 sz. csekkszámlára befizették. iÉI i $ HŐSI HALÄL ^ Ifi. Michéli Mihály . tart. honvédx&szlós, oki. gyógyszerész az orosz harctéren szerzett súlyos sebesülése következtében január hó 22-én Scsigriben, az ottani tábori kórházban 30 éves korában hősi halált halt és hült tetemét január 24 én Scsigriben, a hősök temető­jében helyezték örök nyugalomra. Az élete virágában elhunyt hősi halott lelki üdvéért az engesztelő szentmise áldozatot Bátaszék lakos­ságának impozáns részvéte mellett február 4-én, csfitörtökön délelőtt 10 órakor mutatták be az Egek Urának a bátaszéki róm. kát. plé­bániatemplomban, ahol ez alkalom­ból megjelent vitéz Madi Kovács Imre főispán is. A megboldogultban Michéli Mi­hály m. kir. gazdasági tanácsos, Tolna vármegye országgyűlési pót­képviselője és felsőházi póttagja, valamint a Tolnamegyei Tejszövet­kezetek Szövetkezetének elnöke és neje, szül. Herbst Magdolna fiukat gyászolják A haláleset annál inkább is mélyen megrendítő, mert Michéli Mihályék több gyermeke esett régebben jár­ványos betegség áldozatául és most utolsó gyermeküket is elvesztették. A gyászbaborult szülők iránt nem­csak Bátaszéken és vármegyénk­ben, hanem Tolna vármegye hatá­rain túl is őszinte, nagy részvét nyilvánul meg, mert Michéli Mihályt, a szövetkezeti eszme nagyszerű eredményeket felmutató önzetlen és fáradhatatlan munkását ország­szerte ismerik és a legmagasabb | körökben is nagyrabecsfilik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom