Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-02-06 / 8. szám
UV. évfolyam. Lapunk mai számának melléklete a „Tolnamegyei Gazda“ Szekizttnf, 1943 februdr 6. (Szombat) v. szóm. TOLNAMEGYEI HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP BzerkesztSség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20-86 Ejéiz érrm . Előfizetési dij: 12 pengő || Félém 6 pengő Felelős szerkesztő: BLÁZSIE FERENC A lap megjelenik minden saerdán é. uombaloa. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések éralt Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szSvegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám; eljegyzési, osal&di hir nyíl ttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 5 pengő, .aílástkeresőknek 50 százalék engedmény. Győzni fogunk Irta: Jánosi György A tél keservei, a Kelet távolsága s az onnan érkező zavaros hírek, végfii sokminden ingadozóvá teszi a közvélemény győzelembevetett hitét. Senki se veszi észre, hogy ennek alapja egyáltalán nincs és inkább a rosszul beállított propaganda eredménye ez a pálfordulás. Győzni fogunk! Nyilván, nem ezekkel a fegyverekkel. A lomha vas, amivel itt a mostani háborút vívják, a képtelenfii ostoba nehézkesség, amivel hatalmas hadseregek egymás ellen indulnak, sajátságosán emlékeztetnek a lovagkor páncélőltözeteire, amikor is dákos, kard úgy alakult, hogy a vasat, amivel beborította testét a hős, addig kellett csépelni, amig a páncél szét nem esett. — Ugyanaz a gondolat ma is. Csak nem azonos fegyverek csapkodnak egymásra. Ha nem lennénk benne, bőségesen adomázhatnánk arról, ami történik. A muszka áradatról, amely nekizuditotta népmillióit egy uj, téli támadásnak s a védelemről, amely a hideg és tél álfal síkra szorítva verekszik ... Nyilvánvaló: a vastenger mögött az embert kell megkeresni 1 A tengely csapás után csapást mért az ellenségre. Kotorta maga előtt az ellenfelet, mint az őszi szél a levelet. Messzebb is, mint ahogy azt 6ok kontár észszerűnek vélte. Máról holnapra Toppantott össze hatalmas seregeket. A győzelem és a siker mámora általános volt. Most odatul támadnak. Ellesték fegyvereinket, leutánozták, tökéletesítették. Tömegek képtelen nagyságát dobták ránk az anyag pokoli tengerével. S most tart a népek uj csatája, az uj Chalons sur Marne. Belekóstoltunk a háború közepébe, itt az ideje, hogy megmutassuk: mit érfink ? Mindenben Isten akarata nyilvánul. ő nemzetünk javát munkálja. A magyar nemzet szenvedései, a honvédség kitűnősége, a vezetés rendkívüli óvatossága s a nemzet magatartása nem hagynak maguk után kivetni valót. — Azt merném mondani: hála Istennek, nemzetünk a legmesszebbmenő erőfeszítésre kész, a mi harci beavatkozásunk még hátra vanl Nekünk most kell megmutatnunk ősi erényeink hatalmát, a sértetlen magyar becsület és áldozatkészség tökéletességét. Most kell vak bizalommal államink a magyar nemzet elhívott vezetői mögött s belekiáltani a magyar élet távolába: Magyarok, testvérek I Közös élethalálharcunk nehéz napjai köszöntöttek ránkl Elővenni, ki mit tud ? I Ne gondolja azt senki» hogy a magyar hadak kemény ellenállása, vagy nagy szövetségeseink védelmi harcai ugyanazok, amik a bolsevista tömegek harcai voltak. A muszka tél egyszer már ránk köszöntött. Megúsztak. Piros volt a hó, ködös az ég. A hó elolvadt, az ég kiderült Most se tart semmi örökké. De a sikerhez szükséges a közös lendfilet a feltétlen bizalom és a hegyeket elmozdító hit, légióként pedig a magyar összetartás, amely egy pillanatra se ejti ki szivéből magyar testvére érdekeit s megvalósítja a nagy magyar Ígéretek uj jelszavát: egy mindenkiért és mindenki egyért! Győzelmünk ügye nem azon fordul meg, hogy elfecsegjfink arról, hogy itt, meg itt ez, meg ez történt, igy, meg igy kellett volna történnie. Hanem azon, hogy személyenként mimódon vesszük ki részünket a nagy küzdelemből, micsoda emberfeletti munkát végezünk a magyar közösségben azért, hogy életünk, hazánk s gyermekeink jövendője biztos legyen 1 Gyönyörű monda szól arról, hogy a negyvennyolcas szabadságharc idején Kossuth szavára a föld porából is katonák lettek. A magyar nemzet uj, leghősiesebb kora beköszöntött, ősriadók szele fuj végig a magyar tölgyek felett, nekünk, a mai kor fűszálainak meg kell értenünk e riadókat, felelnünk kell azokra : itt vagyunk 1 Kész a mi szivünk minden áldozatra a magyar hazáért, a szebb magyar jövendőért és az egy percig se kétséges győzelemért. Hiszünk abban lelkünk minden erejével, hogy győzni fogunk! Szmrecsányi Lajos egri érsek ^ A múlt hét végén a rádió hullámai rezegték széjjel az országban, hogy egyházfejedelmet gyászol a 9- a magyar nemzet. A magyar főpapok nesztora, Szmrecsányi Lajos egri érsek, pápai trónálló, hosszú, küzdelmes élet után 92 éves korában visszatért Teremtőjéhez. Ha az emberi életekből tevődik össze a történelem, akkor Szmrecsányi érsek halálával a magyar egyháztörténelem egy része zárult le. Korán jutott az erős egyéniségű, kemény Samassa József biboros egri érsek mellé és emlékezünk az időre, amikor Samassa József oldalkanonokával, Szmrecsányi Lajossal a Nemzeti Muzeum előcsarnokából a Károlykörúton és az Andrássy-uton keresztül egész a Teréz-körútig gyalog kisérte a legkeményebb kötésű előkelőségek között Kossuth Lajos koporsóját. Szmrecsányi, az előkelő magyar ur Samassa örökségével lépett a közélet elé, hogy a saját jellegzetes, öntudatos egyéniségével tovább rakja egyházának épületét. Maga is, miként Samassa, kemény gránitból faragott oszlop volt. Erős volt, nyájának összetartó Pásztora, aki érces szóval, de főképpen meleg szivével éberen őrködött övéi fölött. Mély hitével, mely a legnagyobb viharzások idején sem rendült meg, jövőt tudott építeni. Egy emberöltő alatt lerakta az ezután beköszöntő idők fundamentumát. Mintha csak ennek a szimbólumával búcsúzott volna az élettől: közvetlen halála előtt két templom építését rendelte el. Hétfőn délelőtt temették nemcsak Eger és az egri egyházmegye, de az egész ország impozáns részvételével. — Az egyházi szertartást Serédi Jusztinián biboros hercegprímás végezte és a végtisztesség- tételen megjelent vitéz Nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Ur ófő- méltósága, Kállay Miklós miniszter- elnök vezetésével a kormány számos tagja, Angelo Rótta pápai nun- cius, továbbá Magyarország egyházi, világi és katonai közéletének számos előkelősége. A magyar sors terheinek egyformasága Dr Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter szombaton és vasárnap Kolozsvárott időzött és résztvett a Társadalmi Egyesületek Nemzeti Együttműködése kolozsvári szervezetének megalakulásán, valamint a kolozsvári munkásság impozáns hazafias előadásán. Mindkét helyen hosszabb és mindvégig nagy figyelemmel kisért beszédet mondott a miniszter, akinek minden megnyilatkozása országos eseményszámba megy. A Társadalmi Egyesületek alakuló gyűlésén mondott beszéde elején a társadalmi szervezkedés országszerte folyamatban lévő munkáját és módszereit ismertette. Rámutatott arra, hogy az egyesületközi munkaközösségek megteremtése nem jelenti az egyesületi élet uniformizálását, ellenkezően, a társadalmi erők önkéntes és autonóm tömörülését nagy nemzeti célok elérésére az életbevágó magyar sors* kérdések együttes és céltudatos szolgálatában. Csak három alapvető kérdés tekintetében kivánja meg ez a munkaközösség és együttműködés az azonos felfogást mindazoktól a társadalmi egységektől, amelyek a kerethez önként csatlakoznak: Akar- niok kell a magyarság ezeresztendős szentistváni hivatását, akarniok és munkálniok kell a magyar nép államépitői és nemzetvezetői primátusát, az ország belső felépítésénél pedig mindenfajta baloldali radikalizmussal szembenálló nemzeti és keresztény világnézeti felfogást. Ezután az ország háborús erőfeszítéséről szólt a miniszter és ismertette a magyar honvédség don- menti harcait Sztálingrád dicső védelme mellett — amely, mig ember él ezen a földön, örökké ragyogó példája marad a heroizmusnak és önfeláldozásnak — a ml honvéd hadseregünk hősiessége és kemény helytállása az Egyes szám ára 20 fillér
