Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-03-11 / 19. szám

Ui». Motan. Szelurirt, 1942 nriidu 11. (Szerit) 19. szín. TOLNAMEGYEI mmK&NT KÉTSZER megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFQKSZÁM: 20—85 Egész érre Előfizetési dij: 12 pengő || Félévre • 6 pengő | Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FRRENC A lap megjelenik minden szerdán ás szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait I Legkisebb hirdetés 2 P, n hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 26 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 6 pengő. Allástkeresőknek 60 százalék engedmény. • Bárdossy László miniszterelnök váratlanul megbete- gedett és gyógykezeltetés végett sza­natóriumba kellett vonulnia. Az egész nemzet aggódó szeretettel várja mi- j előbbi felgyógyulását, mert az ő kül­politikai működése alatt szerzett po­litikai éleslátására, bölcseségére kü­lönösen a mostani nehéz viszonyok között nélkülözhetetlen szüksége van a magyar népnek. A rádió hullá­main keresztül napokkal ezelőtt egy ország lelkesedett a „Darányi Kál­mán Diákház* budapesti ünnepélye alkalmával mondott, magával ragadó lelkes intelmein, amikor az ifjú­ság hivatásáról beszélt és azokhoz szólt, akik a magyar jövőt hordoz­zák magukban. „Az ifjúság az örökké megújuló nemzetM — állapította meg. Az ifjúság élő láncszem a jelen és a jövő között, időn kivül létezik: lebeg, száll a szándék és a meg­valósulás mesgyéjén, — már nem egészen a jelenben él, de mégnem érte el a jövőt. Ennek az ifjúságnak teljes mér­tékben bele kell olvadnia a magyar sorsközösségbe s csak akkor a nem­zeté, ha vállalja a közős sors min­den örömét és minden küzdelmét, ha szenvedélyesen szeret mindent, ami magyar, szereti a nemzet múlt­ját, szereti a népét, amelynek véré­ből való vér, mely a gyökere és táplálója a benne megújuló friss hajtásoknak. De természetesen sze­retnie kell a nemzet jövendőjét is. Jaj annak a nemzedéknek, amely sohasem tekint bele a múlt tükrébe, de jaj annak is, amely elmerül a tegnap szemléletében s elfeledkezik a holnapról. A nemzet jövőjének szeretete pedig a szolgálatban jut kifejezésre, hangsúlyozta a minisz­terelnök. Bárdossy László itt már nemcsak az ifjúságnak, hanem az egész nem­zetnek beszélt. Férfias egyszerűsége, minden szóvirágtól mentes kifeje­zési formái, tiszta szelleme és éles­látása mondatta vele: „Ma sokat beszélnek áldozatokról. Mi szükség van ezekre a nagy szavakra ? Bi­zonyos, hogy az áldozathozatalnak is megvan a maga ideje. De a nem­zet elsősorban szolgálatot vár tő­lünk a mindennapi élet kicsiny és nagy dolgaiban egyformán*. Az utóbbi időben túlsókat hal­lottuk az áldozathozatal emlegeté­sét, többnyire azonban olyanok szá­jából, akik éppen legkevésbé haj­landók arra, hogy áldozatokat hoz­zanak. Feleslegesen nagyképü, sőt gyakran egyenesen káros őrökké áldozatokat emlegetni, mert ilyen légkörben könnyen beleeshetünk abba a téveszmébe, hogy áldozat­hozatalnak tekinthetjük a legegy­szerűbb tényt, a mindennapi köte- lességteljesitést is. Nem áldozat az, ha valaki dolgozik, nem áldozat, ha kötelességét teljesiti, sőt még az sem áldozat, ha az adott viszonyok által megkövetelt szűkösebb élet­színvonalból vállalja az öt illető részt. Sokkal szebb, emberhez mél­tóbb, öntudatosabb a szolgálat fo­galma, amely hűséget és becsületet követel, de helyt ad a jogos önér­zetnek, amely nélkül a magyar em­ber el sem képzelhető. Bárdossy László miniszterelnök a szolgálat szellemét kivánta az ifjú­ságtól — s ezt kivánja az ország if jaktól és öregektől, férfiaktól és nőktől, a nemzet valamennyi tagjá­tól egyformán. A szolgálat szelleme hatotta át a magyarságnak azokat a nagy vezetőit, akik a közelmúlt­ban az ország szolgálatából száll­tak korai sírjukba és a szolgálat szelleme fogja átsegíteni a nemze­tet az elkövetkező idők nehézségein. Ezekben a nehéz napokban minden magyar arra kéri a Mindenhatót, mielőbb adja vissza egészségét a bölcs miniszterelnöknek, hogy kül­politikai zsenialitása az egész nem­zetet töretlen erővel vezethesse a I szolgálat szellemében a boldog ma- I gyar"jövő elérésére. A Kormányzóhelyettes üdvözlése Vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes ur megválasz­tása óta az ország legkülönbözőbb részeiből naponta igen számos üd­vözlő táviratot és levejet kap. Ezek­nek az üdvözléseknek a hangjából a magyarság legszélesebb rétegei­nek őszinte öröme csendül ki és gyakran megható spontaneitással és egyszerűséggel nyilatkozik meg bennük a dolgozó kisemberek és a magyar ifjúságnak a Kormányzó és a Kormányzóhelyetteshez való ragaszkodása. Az első üdvözlések között érke­zett meg a tatabányai munkásnők, a budapesti hóhányó ■ munkások, továbbá a Dédán dolgozó 130 kubi­kus hódoló távirata. Tőrőkszent- miklósról a földmivelői kör gyűlé­sén összegyűlt 500 magyar gazda intézett lelkeshangu táviratot a Kormányzóhelyettes Úrhoz. Salgó­tarjánból a keresztényszocialista munkásság s az ország legkülön­bözőbb részeiből a Nemzeti Munka- központba tömörült munkásság szin­tén az elsők között rótta le tiszte­letét. Tábori postán küldte bajtársi üdvözletét a keleti arcvonalon küzdő honvédség sok alakulatának legény­sége. Sok levél érkezett a MÁV pályamunkásoktól és különféle kis­iparosoktól. A Kormányzóhelyettes Úrhoz ér­kező nagyszámú üdvözlő levél kö­zött sok olyan van, amelyet nem lehet megindultság nélkül olvasni. Érdekes, hogy a Kormányzó­helyettes Úrhoz megválasztása al- I kalmából intézett üdvözlő levelek A háborús helyzettel egy&ttjáró sokféle bonyolult feladat egyik leg* nehezebbike a lábbeli ellátás bizto­sítása. Mióta a háború miatt meg­szűnt a kereskedelmi forgalom a tengerentúli államokkal, mi sem tu­dunk külföldről bőrnyersanyagot be­hozni, ugyanakkor pedig a dolgok természeténél fogva erősen növe­kedett a katonai intézmények és alakulatok bőrfogyasztása s ez a szükséglet természetesen minden mást megelőz. A súlyos feladat te­hát az, hogy a polgári fogyasztásra rendelkezésre állö bőrmennyiséget a lehetőséghez képest igazságosan és célszerűen osszák szét s az egész országra kiterjedő lábbeli-tervgaz­dálkodással annyi, olyan minőségű lábbelit és ott készítsenek, amint az a legcélszerűbb és a lakosság el­látását legjobban biztosítja. Ezt az igen bonyolult és nehéz feladatot külön anyaggazdálkodási bizottság végzi. Másrészt a lábbeli-termelést I központi szerv irányítja, mégpedig | a nemrégiben fellállitott megével érkeznek azok a levelek, amelyeket egy egész osztály, vagy egy egész iskola tanulói írnak alá. A felszabadult Délvidékről több cserkészcsapat szinte ujongó hangú táviratot intézett a Kormányhelyet­teshez. Két hét mult el a kormányzó- helyettesvátasztás óta, de vitéz nagy­bányai Horthy István kormányzó­helyettes ur napi postája még min­dig egyre növekszik. A tengersok levéláradatból különösen azok ér­dekesek, amelyek vidékről, egy­szerűbb emberek köréből érkeznek. Ezek a verébfejü betűkkel megirt levelek, amelyben sokszor lepréselt virág is van, megkapóan mutatják, hogy a kormányzóhelyettes meg­választásának milyen őszinte és meleg visszhangja támadt a nép körében. Egy „öreg 70 éves asszony* ezek­kel a szép szavakkal köszönti Horthy Istvánt: „isten után ölegyen ami viga­szunk •.. kívánóm istentül sókájig éltesen soha életedbe sémi baj ne- irjen...“ Levelét pedig igy zárja; „Kezejiket csókólóm maradok há­lás és szivéjes üdvözletei öröm kő- nyékéi ezer bocsánatot kérek*. Lábbeli Központ. A Lábbeli Központ gondoskodik a szükséges anyagok előteremtésé­ről, elosztja azokat az iparosok kö­zött, irányítja a bőrök és egyéb anyagok gazdaságos felhasználását* meghatározza, hogy milyen meny- nyiségü és minőségű lábbelit lehet késziteni, megvizsgálja a különböző pótanyagokat, megállapítja, hogy az országban hol, mennyi lábbelire van szükség és az ország minden iparvállalatát, iparosát, kereskedő­jét és fogyasztórétegét felölelő nyil­vántartások alapján gondoskodik a szűkösen rendelkezésre álló kész­letek helyes szétosztásáról és után­pótlásáról. A Lábbeli Központ elsősorban nem hivatalnokokból, hanem ipari és kereskedelmi szakembe­rekből áll, akik a legkorszerűbb üzemgaz­dasági módszerekkel, bürokrácia 1 nélkül, tehát lehetőleg gyorsan in- I tézik az ügyeket. -A Lábbeli Köz­Egyes szám ára 12 fillér Hogyan biztosítják a polgári lakosság lábbeli ellátását sokaságából az egyszerű emberek és a gyermekek sorai tűnnek ki leginkább őszinteségükkel és me­legségükkel. — Vitéz nagybányai Horthy Istvánnak máris óriási leve­lezése és közvetlen kapcsolata van az ifjúsággal. Nem is csoda, ha megválasztása napján mindjárt tö­megével kapta a táviratokat. Tö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom