Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-03-11 / 19. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1942 március.-! 1. felelően gondoskodni tartoznak. — Az 50 kát. holdnál nagyobb gazdaságok ellenőrzőlapját a gazda­sági felügyelők a jövő hét elején küldik szét. Az az olajosmagterme- lésre kötelezett gazda, aki az ellen­őrzőlapot a jövő hét folyamán nem kapja meg, köteles azt a vármegyei gazdasági felügyelőségtől személye­sen vagy ajánlott levélben igényelni. ******* ! 49übek A gazdák körében nagy érdek­lődés mutatkozik az olajosmagvak termelése iránt. A Futuránál és az Olajmag Értékesítő Szövetkezetnél olajlenmag termelésére annyian jelentkeztek, hogy a termelésre elő­irányzott terület betelt és a vetőmag- készleteket már kiosztották, olajlen termelésre újabb jelentkezést tehát már nem fogadnak el. Azok a ter­melők, akik a részükre megküldött lenvetőmagot bármi okból március végéig elvetni nem tudnák, kőtelesek ezt március 20-ig az Olajmag Érté­kesítő Szövetkezetnek (Budapest, V., Akadémia-utca 6. sz.) expressz levélben bejelenteni, hogy a szövet­kezet ezeket a vetőmagtételeket még idejében más igénylőkhöz el­juttathassa. Az a termelő, aki a len­vetőmagot bármi okból elvetni nem tudná, termelési kötelezettségének napraforgó vetésével köteles eleget tenni. Az átvett és kellő időben el nem vetett olajlen vetőmag vissza­tartása a nyersanyag ellátási érdeke­ket súlyosan sérti, ezért szigorúan tilos. Napraforgó vetőmagot a községi elöljáróságok és a leventealakulatok utján ingyen igényelhet minden ter­melő, akinek a gazdasága nem haladja -meg az 50 kát. holdat. A nagyobb gazdaságok napraforgó vetőmag ellátásáról a Futura (Buda­pest, V., Vigadó-utca 6.) vagy a Szekszárdi Népbank, mint a Futura bizományosa gondoskodik. Azok az olajnövény termelésére kötelezett gazdák, akik olajlent kí­vántak vetni, de vetőmagot beszerezni nem tudtak, kötelesek a megálla­pított nagyságú olajosnővény vetés­területet napraforgóval bevetni. Azok a gazdák, akik termelési kötelezettség nélkül kívántak olaj­lenmagot termelni, ehelyett termel­hetnek szóját is és termelési szerző­dést köthetnek a Futurával vagy az Olajmag Értékesítő Szövetkezettel. Termelésre jelentkezni lehet a Szek­szárdi Népbanknál, mint Futura- bizományosnál is. A szója vető­magot, talajoltó-anyagot, a Futura ingyen adja. A szerződéses szója- termelők is részesülnek olajpogácsa kiutalásban és kát. holdankint 50 pengő termelési előleget is igényel­hetnek. A vetési idő közeledik, a vetőmagvak kiosztása esetenkint 15—20 napot is .igénybe vesz, aján­latos tehát a napraforgó és a szója termelésére haladéktalanul jelent­kezni. Az 500 kát. holdon felüli szántó­val rendelkező termelők, a rendelet­ben megállapított, vidéken ricinus termelésre vannak kötelezve, tehát ezek a ricinus termeléséről meg­Tavaszvárás Oh, várom már az első kankalint, Az első barkát és meleg napotl A dalt, a fészket, az elveszett szint, Amit a rét ismét visszakapott. Jaj, ha eljön az áldott, szép idő, Hogy pinty fürdik a forrás hüs vizén, Bárányfelhők közt édes álmot sző Sok pici csillag a tejut ivén, Belopja halkan a tavasz a fényt, Derűsen, vággyal árad el a szív S a titkok titka, mint egy költeményt, Engem is hinni, vágyni, élni hív, Akkor lehajtom föld felé fejem, Alázatosan, mélyen, ciendesen S a sarjadásban minden kis helyen Szerelmes szived fényét keresem, Jánosi Márta. Március tizenötödike. Az 1927. évi XXXI. te. — a nemzet kezdettől fogva önként megnyilvánuló köz- érzületét követve —- március hó 15. napját nemzeti ünneppé nyilvání­totta. Szekszárd megyei város haza­fias közönsége e nemzeti ünnepet méltó módon üli meg. Március hó 15-én, vasárnap délelőtt 1Ó órakor az összes templomokban isteni tisz­telet, az. isteni tiszteletek után pedig a Szekszárd Szálló nagytermében hazafias ünnepély lesz, amelynek sorrendje a következő : 1. „Hiszek egy Istenben...“ Játssza a m. kir. 18. honvéd gyalogezred zenekara. 2. „Nemzeti Dal“. Szavalja Hepp Lajos, gimn. VI. osztályú tanuló. 3. „Márciusi szél“. Orosz Iván —■ Kiss István. Énekli a Szekszárdi Dalárda. 4. ünnepi beszéd. Tartja Ágoston Béla főgimnáziumi tanár. 5. „Nem­zeti zászló“. Erdélyi-Huber Károly. Énekli a Szekszárdi Daloskör. 6. „Március 1.5*. Vécsey. Szavalja Prantner János levente. 7. „Him­nusz“. Játssza a m. kir. 18. honvéd gyalogezred zenekara. — E napon díszítsük fel házainkat a nemzeti lobogóval. mAvaut mAvaut téli menetrendje Érvényes: 1941. évi október hó 6 tói. 6 00 X 6 56 11-15 8 35 13-30 14-05 .— 17-05 Dunaföldvár—Szekszárd Dunaföldvár községháza _ _ Pa ks pályaudvar_________ Sz ekszárd (Szekszárd-Szálló)_ Sz ekszárd—Hagyarkeszi \ \ Szekszárd (Szekszárd- Szálló)_ Ma gyarkeszi postahivatal____ z Csak hétköznap közlekedik. X 16 25 10-40 15 29 910 13 45 9-20 6-15 — A pápa koronázásának év­fordulója. Budapesten vasárnap dél­előtt a Koronázó Főtemplomban XII. Plus pápa koronázásának év­fordulója alkalmából Serédi Jusz- ' tinién bíboros hercegprímás ünnepi misét pontifikáit. Ezen résztvettek : vitéz Horthy István kormányzó­helyettes ur, a kormány tagjai, az ország főbb méltóságai, a tábornoki kar, a törvényhozók és a hatósá­gok. Szekszárdon a belvárosi római katolikus templomban volt ugyan­abban az időben ünnepi mise, melyen megjelentek a polgári hatóságok, a hivatalok és testületek küldöttségei. — A főispán visszaérkezett sza­badságáról, Vitéz Madi Kovács Imre főispán Galyatetőn töltött szabad­ságáról visszaérkezett és 9 én á[- vette hivatala vezetését. — Vármegyei kisgyülés. Vitéz Madi Kovács Imre főispán elnök­letével e hó 10-én tartotta március havi rendes ülését vármegyénk tör­vényhatósági kisgyűlése. A tárgy- sorozaton szerepelt a kisgyülés ha­táskörébe tartozó 11 ügy, egy meg- felebbezett és felebbezéssel meg nem támadott 56 községi, illetőleg városi képviselőtestületi határozat. — A Szekszárdi Kaszinó sza­badságvacsorája. A Szekszárdi Kaszinó hagyományos szabadság­vacsoráját e hó 14-én este 8 óra­kor fogja megtartani. Az ünnepi be­szédet dr Szakáts Pál országgyűlési képviselő fogja tartani. — Pártértekezletek. Február hó második felében Értény, Szakcs, Ta­mási, Kocsola és Dombóvár közsé­gek pártvezetőségei tartottak MÉP értekezleteket. Agyonverték az édesaplukat Várong község lakosságát szo­morú esemény tartja izgalomban. Nagy Lajos várongi lakos, a csa­ládjával már régebb idő óta ellen­séges viszonyban volt, mert része- geskedett s ilyenkor a családjával durván bánt. Március 6-án ismét részegen ment haza, fenyegetőzött, hogy egész családját kiirtja. Emiatt haragra gyulladtak József és Sándor nevű fiai, édesanyjuktól egy kőtelet kértek, azzal az apjukat megkötöz­ték, majd ököllel több erős ütést mértek fejére s a magával tehetetlen embert megkötözve otthagyták a la­kásban. Később visszamentek, de az apjuk már halott volt. A csendőrség azonnal jelentést tett telefonon a kir. ügyészség el­nökének, akinek intézkedése foly­tán elrendelték a holttest kir. tör­vényszéki orvosi boncolását. — A boncolás során megállapítást nyert, hogy az ökőlcsapások folytán Nagy Lajos agyrázkódást és vérzést szen­vedett s ez okozta rövidesen be­következett halálát. — A magukról súlyosan megfeledkezett Nagy Jó­zsefet és Nagy Sándort letartóztat­ták s átadták a szekszárdi királyi ügyészségnek, ahol beismerő vallo­mást tettek. pont munkája azonban igen bonyo­lult és nagyon nehéz, hiszen hó­napokig tartott, amig az országban lévő készletekről és szükségletekről megbízható és tiszta képet lehetett nyerni. Ezenkívül minden kisiparos tudja, hogy a bőripari termékek te­rén milyen sokféle minőségbeli kü­lönbség van s igy ezer meg ezer különféle szempontra kell tekintettel lenni, ha azt akarják, hogy az in­tézkedések elérjék céljukat. A helyzet az, hogy hazánk cipőellátdsi helyzete nem fedi teljesen a szükségletet Mindazonáltal a kellő beosztás és a tervszerű termelés sok nehézségen átsegítheti a fogyasztót. A gyártás előre megállapított tervnek meg­felelően és a gyakorlatban kialakult szükséglet szerint folyik s igy min­den remény megvan arra, hogy a helyzet nem romlani, hanem javulni fog. Emellett messzemenően érvé­nyesül a szociális gazdaságpolitika elgondolása is, amennyiben a kisipar igen nagy szerephez jutott az ország lábbeli ellátá­sában. Az 1942. évben rendelkezésre álló összes anyagmennyiségnek kéthar­madrészét a kisipar dolgozza fel, 1 amely természetesen részt vesz mind i i a közszáilitásokban, mind a tipus- iábbeli készítésében. A hosszantartó háborús helyzet . uj megoldásokat követel. Mint a | közellátási miniszter a napokban i már bejelentette, szükség van arra, í hogy a munkásság bizonyos rétegei, különösképpen pedig a bányászok, a mezőgazdasági munkások és a gyári munnásság jelentős részei, munkájuk idején facipot hordjanak. De szükséges az is, hogy j a fatalpu lábbeli nyáron a polgári ; társadalom egyéb rétegeiben is fo- j kozott mértékben elterjedjen. A Láb- I beli Központ az emberi lehetőség j határain belül máris gondoskodik arról, hogy hajlékony fatalppal ellátott, íz­léses, könnyű és kellemes visele­tét biztositó női szandálok álljanak nyáridőre rendelkezésre, valamint gondoskodott arról is, hogy a facipőgyártás a legszélesebb kere­tek között meginduljon s igy min­denki hozzájusson használható, tar­tós lábbelihez. Igen fontos, hogy a magyar fogyasztókőzönség a maga részéről is belássa ennek szüksé­gességét és támogassa a saját ér­dekét szolgáló közellátási intézke­déseket. Fontos tudnivalók nz oimnóvónytermelésiöl

Next

/
Oldalképek
Tartalom