Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-08-15 / 61. szám

mv. mohot. bekötni. 1942 ongujztas 15. (SzsntiO ti. bUl TOLNAMEGYEI ÚJSÁG ■ETENKÉNT Kfcrs7KH MEGJELEN&KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 30—86 *•«*> évre Előfizetési díj: 12 pengő || Félérre..............................6 pengő | Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden • serdán ét Mombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szővegoldalon egy hasábmra 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 36 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 6 pengő. ^Jlástkeresőknek 60 százalék engedmény. Hazafias kötelesség A Kormányzóné Őfőméltósága legutóbbi rádióbeszédével kapcsolat­ban eszünkbe kell jutni annak, hogy a magyar honvéd kemény léptei ma még a nap hevétől tüzesre for­ralt homokon dobbannak, de holnap már reá szakad a nyirkos orosz ősz és a szteppéken akadálytalanul száguldó szelek elhozzák az első hófelhőket is. Csikorog a zúzmara a bakancs alatt, a hóförgeteg millió apró tűje szurkálja a viharokban kicserzett katonaarcot, a jeges szél bebújik a köpeny alá, süpped a láb a hófutta kátyúkban. Gondolnunk kell már ma, előrelátóan gondoljunk is erre már ma, amikor a kánikula verejtékét töröljük az arcunkról. Kormányozni annyi, mint előre­látni Százszorosán igaznak kell lennie ennek és„ százszorosán igaz is ma, amikor a magyar honvéd kemény keze mindnyájunknak és mindnyájunk tündérországának, Magyarországnak jövőjét és sorsát hordozza a végtelen orosz puszta­ságban. A honvédség raktáraiban már ma ott van a könnyű zubbony mellett a bekecs, a szellős ing mel­lett a prémes mellény, a nyári ba­kancs mellett a hócsizma. De . . . valahogyan úgy hisszük, hogy ez a szeretet és hála, ami minden gon­dolkozó emberben szükségszerűen benne él a honvéd iránt, jogokat követel a maga számára is. Ha valaki úgy érzi, hogy kötelessége áldozatot hozni azért, akinek a bé­kés életét, a biztonságát, önmagá­nak és családjának védelmét kö­szönheti, ám teljesítse a kötelességét. De, aki igazán mélyen-magyarul érez, az nem kötelességet emlit, hanem jogokat hangoztat. Jogot ahhoz, hogy áldozatot hozhasson, bár csak milliomodrésznyi áldozatot is azért, aki fiatal életét kínálja az ukrán mezőkön, a Don mentén, a Volga dombjai között. És ehhez a jogunkhoz ragaszkodunk I A honvédnek adhatunk eleget, adhatunk mindent, de sokat nem adhatunk. És ha a raktárakban ele­gendő is a téli holmi, mi, akik őnáluk milliószor könnyebb körül­mények között állunk a hátsó arc­vonal posztjain, mi azt akarjuk, hogy a mi bundánk melegítse az északi hóviharban őrtálló honvéd testét, a mi meleg keztyünk simo­gassa meg a kezét, a mi hócsizmánk tegye biztosabbá a lépteit. Adni akarunk. Nem azt, ami a feleslegünk, nemcsak azt, amit nélkülözni tu­dunk. Azt adjuk, ami hiányozni fog nekünk, amiből csak egy van — ne válogassunk a bundáink között, hanem adjuk oda az egyetlen szőr­mekabátunkat, menjen vele a bélelt keztyü is, jó lesz magunknak a vékonyabb keztyü is, vagy semmi keztyü. Közel másfél évtizede adunk már hirt azokról a meleg ünnepségek­ről, amelyek keretében vármegyénk területén is kitüntetik és megjutal­mazzák a sokgyermekes és a jutal­mazásra egyéb tulajdonságaiknál fogva is érdemes anyákat. A jutal­makat eddig a társadalom áldozat- készsége hozta össze, most azon­ban ezt a mozgalmat a Vármegyei Közjóléti Szövetkezet utján az Or­szágos Nép- és Családvédelmi Alap is támogatja. Rendes körülmények között. Szent István napján szokták a sokgyer­Mint előző számunkban már meg­írtuk, az ország minden lakosát, a mindennapi élet széles néprétegeit érdeklő időszerű kormányzati kér­désekről beszélt Zalaegerszegen K ál lay Miklós miniszterelnök és olyan munka végrehajtását s olyan tervek elkészítését jelentette be, amelyek méltóak a Kállay-kormány eddigi múltjához, amelyek miatt nem hiába nevezik a tettek kormányá­nak. Az elvégzett munka és az el­készült tervek elsősorban a kor­mány hatalmas szociális program­jára vetnek fényt. Rámutatnak arra a sokoldalú tevékenységre s arra a számos szociális intézkedésre, amellyel a kormány a kisemberek sorsának jobbrafordulását irányítja s amellyel a nagytömegek nehéz sorsát igyekszik megkönnyíteni. Beszédének a magyarság hiva­tásáról szóló részében rámutatott a nyugati határ mentén élő magyar­ság fontos feladataira, hogy átszűrje a nyugat hozzánk érkező koresz­méit és éberen álljon őrt a vége­ken. Majd rátért a szociális kér­désekre, amelyekkel kacsolatban hangsúlyozta, hogy ezek legjobb • megoldása a jó közigazgatás. — 1 Csak a valódi áldozat adhatja | meg azt az érzést, ami melegitőbb | mindennél: a kielégített lelkiismeret érzését És ha majd átfuj vánnyadt kabátunkon a város utcáin lopakodó decemberi szél, vagy megborzon­gunk vékony gúnyáinkban a mezők hajnali hidegében, gondoljunk arra, akit a bundánk, a bekecsünk melegít. És bizonyosan nem fogunk fázni. mekes anyáknak megbecsültetését jelentő bájos ünnepségét tartani. Most azonban, hogy az országépitő Szent Király emléknapján egyéb hazafias megnyilatkozásokra is le­het számítani, Szongott Edvin al­ispán akként rendelkezett, hogy a sokgyermekes anyák kitüntetése és megjutalmazása nálunk megyeszerte augusztus 30 án rendezendő ünnep­ségek keretében történjék. Felhívjuk vármegyénk közönségének figyel­mét ezekre az ünnepélyekre és kér­jük, hogy azokon minél tömegeseb­ben vegyen részt. Ismertette a közigazgatás most ké­szülő decentralizálását és kifejtette, hogy a trianoni Magyarországban észszerű volt a közigazgatás cen­tralizálása, de a megnagyobbodott Magyarországban, ahol az ország különböző részében másféle gon­dolkodású emberek is élnek a húsz évet elszakitottan töltött magyarok között, ott már közelebb kell jutnia a közigazgatásnak az egyes ember­hez. — A decentralizálás azonban nem jelenti azt, hogy a központi akaratot ne vigyük töretlenül ke­resztül, viszont a közigazgatás szel­lemének kialakulásában figyelembe kell venni a partikuláris és helyi hatásokat is. A decentralizáció felé vezető közigazgatás útjait egyengeti az a törvényjavaslat, amit a bel­ügyminiszter már az ősz folyamán a Ház elé terjeszt. Az általános közigazgatási reformról szóló tör­vényjavaslat azonban csak a há­borús idők után valósítható meg. A földmivelésügyi igazgatás átállítása már a decentralizálás szempontjai­nak a figyelembevételével történik. Ugyancsak decentralizálással épiti ki a kormány a munkaközvetítést és oldja meg a közellátás feladatait. A mezőgazdákhoz is szólt a mi­niszterelnök és rajtuk kérésziül az ország minden lakosához, az ipa­rosokhoz és a kereskedőkhöz egy­aránt. Figyelmeztette a 30 pengős búza­árakat kifogásoló gazdákat, hogy a búzaárak emelése általános fizetés- és munkabéremelést vonna maga után és éppen ezért ez a megoldás nem volna célravezető. A gazdának s a termelés külön­böző ágaiban foglalatoskodó réte­geknek arra kell tehát törekedniök, hogy a többtermelésben találják meg a számításukat. Ma — mon­dotta a miniszterelnök — az a jó gazda, aki sokat termel és szeré­nyebben él, mégha több is a ter­mése, mint máskor. A vagyonosodds, a gyarapodás idejét nem háborús időkben kell élnünk. Erre figyelmeztette a mi­niszterelnök a gazdákon kívül az ipari és kereskedői téren szor- goskodókat is. Bár a minimális jövedelemre be­állított árrendszer nem végleges, azt a miniszterelnök nem tekinti merevnek és ha a mindennapi élet körülményei indokolttá teszik, az árrendszeren módosításokat eszkö­zöl a kormány. A zalaegerszegi beszéd egyik leg­jelentősebb része a népruházati ter­vekről és a népruházati akcióról szóló rész. Ezen a téren már őszre nagy eredményeket várunk. A mi­niszterelnök pontos számadatokkal szolgált az akcióról és bejelentette, hogy a honvédség és a hadiüzemi munkások bakancsszükségletén felül 350.000 pár bakancs fog a gazda­sági cselédek és egyéb a gazda­ságban alkalmazott munkások szá­mára rendelkezésre állni csak aző részükre megállapított olcsó áron* Ezek a munkások terményben kap­ják bérüket s a búza és a cipő­árak közötti egyenlőtlenséget ezzel az akcióval egyenlíti ki a minisz­terelnök. Beszélt a miniszterelnök az ár­kérdés alakításáról, a fekete piac letöréséről s bejelentette, hogy a mezőgazdaságfejlesztő törvényből a legsürgősebbeket gyorsan végre fog­ják hajtani: háromezer vagon nemesített ve­tőmagot és negyvenezer tenyész­állatot osztanak ki még az év folyamán, fejlesztik a műtrágya­gyártást és a szakoktatást. Sokgyermekes ^ anyák kitüntetése A tettek kormányának tervei Egyes szám ára 12 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom