Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-08-15 / 61. szám

2 TOLNMEűYQ ÜJSlfl 1942 augusztus lő. JOO ÉS HEVESI Textiláru nagykereskedés 22*85 Ouafc »»..oniel.dóknak Nőj szövetek) Férfi szövetek, zeugok, bélésáruk flokonok, sely- £ ^ ... .... női, férfi és gyermek mek, fehérnemű és aszmerlm kötöttáruk kaphatók anyagok, zseb­POSZtÚ- ÉS kendők, ingek, JZEIUZOiUi Csokonay u. 9 Miül (Küllők kombinék A magyar nép legszélesebb réte­geinek nyújt segítséget a kormány. Ehhez a munkához minden ma­gyar fokozott munkateljesítményét várja a miniszterelnök. A nemzet érdekei kívánják ezt s ha az áldo­zatokat, amelyeket a mai idők pa- | rancsolóan írnak elő, a helyzet megértésével és igazi magyar lé­lekkel hozzuk meg, a miniszter- elnök szavaival élva a magyar fel­támadást munkáljuk s ha ez így lesz, remélhetjük, hogy a feltáma- | dás be is következik. megfizetni, arra kérte a pénzügy- igazgatót, hogy az adóhatóságok várjanak addig, amíg a későbbi termények eladásából az adót elő lehet teremteni. Az abraktakarmány kérdésére is felhívta a figyelmet. Vitéz Madi Kovács Imre főispán válaszában megígérte, hogy még e héten személyesen fogja az abrak­takarmány ügyének kedvező elinté­zését kérni a közellátási minisztertől. Báró Jeszenszky József és dr Bernáth Béla a Felsőnyéken és Fürgédén fellépett száj- és köröm­fájásra való tekintettel az állatvásá­roknak az egész vármegye területén leendő betiltását kérték. Döry Frigyes ezt ellenezte, nehogy zugkereskedelem fejlődjék ki, amely­nek során elhurcolnák az állat- betegséget. Dr Szebényi János állategészség­ügyi tanácsos adott e kérdésre szak­szerű és a törvénynek megfelelő fel­világosításokat, hangsúlyozva, hogy 10 kilométeres körzetben megalakí­tották a vészkerületeket, melyek állatforgalmi korlátozás alá esnek. Arra kell ügyelni — úgymond — hogy a ragályt emberek ne hurcol­ják szét. A szakelőadók jelentésének tudo­másul vétele után a plenáris ülés véget ért és az albizottságok tar­tották meg üléseiket. SZELLEMVONAT A SZELLEHHIDON Közigazgatási Bizottság Körülöttünk sötétség. Szemben velünk egy vasúti hid, amelyre sínpár fut fel. A hid és a sínek villogó, kékes fényt árasztanak. Egyszer csak fel­szalad a sínre egy sötét kis vonat, mozdonyán csillogó lámpával. Átrobog a misztikusan viliódzó hídon. A hid a vonat súlya alatt egyre jobban rezeg, hajlik, leng... És a hid legkisebb kilengését is pontosan mutatja a falon a Philips-oscillográf — a Philips-rezgésmérő jelző berendezése, amelynek demonstrálására épült az egész látványosság a Nemzetközi Vásár Philips-Elektronházában. Ez a palota egyébként is a látványosságok olyan újszerű és szellemes <megoldásait s a megoldások olyan tömegét vonultatja fel a látogatók előtt, amilyenre még eddig példa nálunk nem volt. Az ötszázötven négyzet- méter alapterületű, óriási Philips-Elektronház minden egyes terme a meg­hökkentő, gondolkozásra késztető, gyakran vidám és kacagtató bemutató­készülékekkel még az elfásult külföldi nézőket is ámulatba ejti. A világ legnagyobb szive és legkisebb rádiókészüléke, hidak, sínek tartóoszlopait percek alatt ősszeforrasztó forrasztókészülékek és forrasztópálcák és a Philips-gyárak sokoldalúságának, csodás műszaki tudásának száz és száz más bizonyítéka kerül itt szemünk elé. „Hát még röntgengépet is gyárt a Philips?** „A hangosfilm-leadókészülékeket is a Philips gyártja?** „Soha nem tudtam, hogy ennyi sokfélét készít a Philips** — ilyen megjegyzések röppenek el minden percben a csodálkozó nézők ajkairól. Az 1943. évi újdonságait is itt mutatja be a Philips rádiókészülékgyár. Az 1943. évi típusok az eddig is tökéletes Philips-rádiókat még tovább fejlesztették: legnagyobb finomság a hang visszaadásában, legnagyobb egyszerűség a készülékek kezelésében, ez a jeligéje az itt bemutatott uj típusoknak. A szivardoboz-nagyságu Philips- Philetta rádió különösen nagy közönségsikert arat. Hogy is ne aratna, hiszen polgári áron ezúttal kerül először Európában ily világvevő, négylámpás liliputi gép forgalombal Ötvenéves jubileum Vitéz Madi Kovács Imre főispán elnöklete mellett f. hó U-én tar­totta Tolna vármegye Közigazgatási Bizottsága augusztusi rendes ülését, amelyen az egyes közigazgatási ága­zatok hivatalfőnökein és a szakelő­adókon kívül résztvettek: dr Bernáth Béla, Döry Frigyes, báró Fiáth Ti­bor, Gözsy Tibor, báró Jeszenszky József, Michili Mihály, báró Schell József, Schneider Gábor, Tolnay- Knefély Ödön, Tóth Lajos és dr Vértesy László választott bizottsági tagok. Napirend előtt báró Jeszenszky József több cséplési visszaélést tett szóvá. Vannak ugyanis olyan gaz­dák, akik gabonatermésük egy ré­szét elvonták a kötelező gépcséplés elől, éjjel kézzel csépeltek és az igy kicsépelt gabonával üzérkedtek. Az ilyen visszaélések gyors meg­büntetését kéri. Szongott Edvin alispán válaszolt a felszólalásra és kijelentette, hogy bár a főszolgabírói hivataloknak havi 3000 kihágási ügyet is el kell intézniük, mégis utasítást ad, hogy az ilyen esetek soronkivül megto- roltassanak. Morvay László vm. másodfőjegyző terjesztette elő a vármegye közúti költségvetését, melyet 2,912.803 P bevétellel és ugyanannyi kiadással elfogadott a Bizottság. A közmunka váltság tekintetében az előirányzat az eddigi gyakorlatot tartotta meg ; előirányozza 30 km. ut hengerlését és 29.330 ms fedanyag beszerzését. Az útadó 21°/0-ról 23%>ra emelke­dett, a közmunkaváltság pedig az áremelkedések miatt 25°/o-kal lett magasabb. A kormány az útügyi kiadásokhoz 100.000 P segélyt adott. Szongott Edvin alispán egy fel­szólalásra azt a választ adta, hogy a községek utcáinak kikövezése nem lehet a vármegye útügyi igaz­gatásának a kötelessége. Báró Jeszenszky József a lófogatu fuvarok magas dija csökkentésének a szükségességét hangoztatta, majd a közúti munkák szállításainak vég­zéséhez teherautók beszerzését aján­lotta. Szongott Edvin alispán közölte, | hogy teherautók beszerzése ügyé­ben már járt Budapesten és remény van arra, hogy a legközelebb Né­metországból behozandó tehergép­kocsikból a vármegye 2 db 5 ton­nás, pótkocsis autót fog vásárol­hatni. Az alispán a továbbiakban dicsérően emlékezett meg Tamási lakosságáról, amely a legnagyobb önzetlenséggel vállalta a tamási— adorjáni útszakasz fedanyagának a helyszínre szállítását. Ugyanez van előkészületben Ozora megértő né­pénél is. Szó volt ezután a tanító hiányról. Ezzel kapcsolatban dr Sulyok Kál­mán vm. kir. tanfelügyelő elmon­dotta, hogy a hiányzó állami taní­tók pótlására júliusi 1-i hatállyal több tanítónőt neveztek ki, akiknek be­osztásáról a tanév megkezdése előtt határoz a tanügyi hatóság. A fele­kezeti iskolák hiányzó személyzeté­ről maguknak az iskolafenntartó felekezeteknek hasonló módon kel­lene gondoskodni. Tóth Lajos szerint e téren a hely­zetkép meglehetősen lehangoló, mert nem lehet számítani az elemi okta­tás megfelelő ellátására. Ha a há­ború akármilyen zavarokat okoz is, — úgymond — az elemi oktatást hiánytalanul kell biztosítani, mert bajok származhatnak abból, ha az elemi oktatás színvonala nem lesz megfelelő. A tanitóhiány oka rész­ben az, hogy sok tanító tényleges katonatiszt lett. Viszont a-felekeze­tek azért nem tudják a hiányokat pótolni, mert a felekezeti iskolák fenntartása nagyon igénybe veszi a hívek anyagi erejét. Báró Fiáth Tibor arra való tekin­tettel, hogy a mostani alacsony ho­zamú gabonatermésből a gazdák a 30%*al emelkedett adót nem tudják Párját ritkító, megható családias ünnepség zajlóit le augusztus hó 9* én, vasárnap délelőtt Nagydoro- gon. Az ünnepelt Dobiovics Kálmán gazdasági tanácsos, gróf Széchenyi Domonkos, felsőházi tag uradalmá­nak főintézője, augusztus 8*án töl­tötte be 50 éves szolgálati idejét. Ezt a fél évszázadot ugyanazon bir­tokon, megszakítás nélkül töltötte el a nagy megbecsülésnek és köz­szeretetnek örvendő főintéző, aki ma is fiatalokat megszégyenítő munka­bírással dolgozik nap-nap után kora reggeltől késő estig. Az ünnepség, amely közóhajra a lelkek mélyéből fakadt nagyszabású volt, de egyben családias. A szentmise után szinte egy emberként indult meg az in­telligencia és a nép az ünnepség színhelyére az uradalmi majorba. Résztvett az ünnepélyen gróf Szé­chenyi Domonkos felsőházi tag, föld- birtokos, az ünnepelt fia dr Dobro- vics Kálmán körorvos feleségével, dr Horváth Gyula főjegyző, dr Soly­moss Károly körorvos feleségével, dr Nagy Ferenc róm. kát. kihelye­zett lelkész, az uradalom intézői kara és sokan mások. Többen, köz­tük dr Korniss István főszolgabíró táviratilag üdvözölték a jubiláló fő­intézőt. A szép ünnepség gróf Széchenyi Domonkos magasszárnyalásu ün­nepi beszédével kezdődött, aki köny- nyekig megható szavakban üdvö­zölte főintézőjét, megelégedését tol­mácsolva kiváló munkásságáért és 50 éven át tanúsított hűségéért. Ez­után a majdnem teljes számban meg­jelent uradalmi alkalmazottak nevé­ben két kis leányka mondott meleg­hangú felköszöntőt, kiemelve a cse­lédség szeretetét és háláját-a jósá­gos főintéző iránt. Egyben a kis magyarruhás leányok kalászokból és mezei virágokból font koszorút nyújtottak át. Ezután Gröber Ferenc in éző a tisztikar nevében üdvözölte az ünnepeltet, aki könnyekig meg­hatva válaszolt mindenkinek. Ezután gróf Széchenyi Domonkos zárósza­vai után végétért a lélekemlően szép ünnepség, amely a kitartó munka és a hűség megbecsülését égette bele az összes jelenvoltak leikébe. ; Bankett, vagy közebéd, a komoly I háborús helyzetre való tekintettel, nem követte a többszáz főnyi kőzön- I ség előtt tartott ünnepséget, amely | azonban igy is sokáig emlékezetes I marad Nagydorogon. Hofllemlekmüoek. orszfiszűszlúk. tem plomfelszerel ések művészies kivitelű síremlékek készítése és raktár márványból és műkőből — kedvező fizetési feltételekkel Mufscheiibaclier Ödön és Fia ( Mutschenbacher Jenő) kőfaragó, szobrászati műterme, sírkő nagyraktára Szekszárdi Horthy IHiklós-ut 14—16—18. szám Fiók sirkőraktárak: Tolna és Kakasd 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom