Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-08-05 / 58. szám
XIV. évfolyam. 8. szám. 1942 augusztus 5. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET 63 a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA l—Fe!e!ősszerkeszt^^OHNSÁNDOF^rTg^^gazgató^^^^^^^^^^^^^^^^^Szerkeszt6sé^^SZEKSZARD^^RMEGYEHAZ^^l^toi^2!&B Vessünk nyári uióierményekei Júliusban a konyhakert terményeinek egy része már piacra került s ezek helye üresen maradt. Valamire való gazda még az arany békeidőben sem hagyta kihasználatlanul az ilyen területet. Csak végig kell tekinteni a zöldségfélék között s szép számmal találunk olyanokat, amelyeket augusztusban elvetve még az ősz folyamán és a tél beállta előtt jó áron értékesíteni tudunk. Különösen nagy jelentősége van ezeknek az utóterményeknek ma, amikor minden métermázsa nyerstermény vagy élelmiszer, amit mint töbletet el tudunk érni, egyszersmind a nemzet ütőképességét és biztonságát is fokozza. Márpedig, amig búzából országos átlagban katasztrális holdanként 8—9 métermázsát aratunk, zöldségfélékkel ugyanakkora területen 40, 60 sőt 100 mázsás eredményeket is elérhetünk. Spenótból, karottából 40, céklából, karfiolból 60, tökből 100 mázsás átlagtermésre is számíthatunk. Kertészeink évekig tartó türelmes munkával és megfigyelésekkel kísérletezték ki azokat a zöldségféléket és fajtákat, amelyeknek vetése még a termesztési idény végén jó eredményre vezet. Ilyen például a korai kelkáposzta és karfiol. Ezek még ebben az időben is vethetők szabadföldi palántaágyakba. A kifejlődött palántákat 35X35 cm sor- és tőtávolságra kell kiültetni. A rendes kezelésben részesítve, mind a kelkáposzta, mind a karfiol a hideg beköszöntéséig piacképes árut szolgáltat. A késői vetésű gugon ülő tököt télre is eltarthatjuk, mig az első vetés termései teljesen beérve, fel- használásra alkalmatlanok lesznek. A juliusvégi termés sértetlen gyümölcseit bemeszelve télire is elraktározhatjuk fagymentes, szellős, száraz helyiségben. A csemegetengeri is szép hasznot biztosit, mert még októberben is jó áron értékesíthetők a kifejlődött csövek és sok esetben többet jövedelmez, mint az első termény. Eltevésre vethetünk bokorbabot is, amely kizárólag zölden való fel- használásra lesz jó. Az első deres éjszakák ugyanis leperzselik a bab szárát, a mag tehát beérni nem képes. Ahol hűvösebb az éghajlat és ahol nem kell tartani a lisztharmat fellépésétől, ott eredményre vezet még a borsó júliusi vetése is. A borsó a hideg iránt nem érzékeny, még októberben is szedhető s a piacon jó áron értékesíthető. A cékla késői vetéséből a felszedéséig még legalább tyúktojás nagyságú példányok fejlődnek, amelyek piaci értékesítésre a legalkalmasabbak.Köztudomású dolog, hogy a háziasszonyok az ilyen nagyságú céklát szeretik, mert a nagyobbak főzésénél a külső rész kásássá fő szét, mig a belső rész kemény, nyers marad. Vethetünk állandó helyére őszi és téli retket is. A területnek por- hanyósnak, tápdusnak, de nem frissen trágyázottnak kell lennie. A kikelő növényeket állandóan nedvesen kell tartani és permetezve öntözni, hogy távoltartsuk a földi bolhákat. A kerti spenót vetését eredménynyel végezhetjük, mivel még az ősz folyamán értékesíteni tudjuk a fiatal leveleket. Ha öntözésben részesit- jüK, úgy az ősz beálltáig teljesen ki is fejlődik. A karotta vetését egész augusztus végéig végezhetjük. Az augusztusi vetésből — kedvező időjárás mellett — a fagyok beálltáig erőteljes gyökerek fejlődnek, különösen, ha a hosszantartó száraz időjárás alatt módunkban van öntözésről is gondoskodni. A fagyok beállta előtt a karotta lombozatát lekaszáljuk, majd az ágyakat száraz, szalmás trágyával, falombbal 15—20 cm vastagon betakarjuk. Nagyobb hidegek beköszöntésével a takarót vastagitjuk. Az így eltartott karottát tél folyamán és kora tavasszal jó áron leSzép példáját adták az igazi magyar együttérzésnek és áldozat- készségnek az erdélyi gazdák. A kolozsvármegyei felsőzsuki körjegyzőséghez tartozó juhtartó gazdák a lenyirt gyapjúról kiállított bejelentőlapon — melyet a Futura illetékes osztályához beküldöttek — gyapjutermésükből cca 15% ot önként a honvédség céljaira felajánlották. Nemes példájuk annál is inkább elismerést érdemel, mert az Bánffy Dániel báró földmivelés- ügyi miniszter igen fontos feladatának tekinti, hogy a szarvasmarhatenyésztés minőségi fejlesztése a háború ideje alatt is biztosítva legyen. Ezt a célt szolgálja többek között a népies állattenyésztésnek az átszervezése, a törvényhatósági tulajdonban lévő közős apaállatok rendszerének általános bevezetése, az állattenyésztő gazdáknak a megszervezése és az „ellenőrzött állat- tenyésztő mintaközségekM-nek a felállítása, továbbá az állattenyésztő kisgazdáknak továbbképzését szolgáló tanácsadásnak a kiépítése és nagyszámú tanfolyamoknak a rendezése. Ennek a törekvésnek a ki- mélyítését jelenti a földmivelésügyi miniszternek az az újabb rendelkezése, hogy a szarvasmarhák tejelőképességének fokozása mellett előtérbe kívánja állítani a tej zsírtartalmának gyorsabb ütemben való 1 hét értékesíteni. A kora tavasszal vetett karotta téli elraktározásra nem is alkalmas. A karotta talajának előkészítése körülbelül úgy történik, mint a reteké. Most vethetjük palántaágyba az endivia saláta magját Palántáit, mikor két-három levelük van, kiültetjük 25X25 cm sor- és tőtávolságra, erőteljes, tápdus falajba. Kezelése kapálásból, gyomirtásból, öntözésből, majd szeptember közepén a levelek összekötéséből áll. A fagyok beállta előtt gyökerestől felszedjük az endivia salátát, pincébe egymás mellé homok közé levermeljük és a teljesen meghalványodott, zsenge növényeket külső levételeiktől megtisztogatva, egész télen értékesíthetjük. Hogy területünket jobban kihasználjuk, a saláta közé még ültethetünk korai kala- rábét is. Ezekből is látszik, hogy a zöld' ségfélék termesztése utóterményként is nemcsak szolgálhat a nehéz időkben a nemzet számára, hanem jól jövedelmező foglalkozás is. adományozók úgyszólván majdnem mind a kistermelők közül kerültek ki, — akik a hivatalos rendelkezések értelmében — gyapjutermésüknek ezt a részét saját háziipari szükségletük kielégítésére fordíthatták volna. A felsőzsuki körjegyzőség juhtartó gazdáinak szép cselekedete mintaképül szolgálhat arra, hogy az igazi magyar szellemtől áthatott gazdában milyen öntudatos, áldozatkész léleknek kell lakoznia. emelését, ami a vajtermelés fokozásának egyik hatásos és viszonylag legolcsóbb eszköze. Ebben a tekintetben igen nagy lehetőségek vannak, mert hiszen a tehenek tejzsirhozama, illetve a termelt tej zsirszázaléka nálunk is 3% tói 4*5%-ig mozog. Annak érdekében, hogy a kiváló tejzsirter- melőképességü állatok a jövőben a tenyésztésben fokozott szerephez jussanak, a földmivelésügyi miniszter elrendelte, hogy a köztenyésztés céljaira a jövőben különleges állami támogatás és árkedvezmény mellett csak olyan bikákat lehessen megvásárolni, amelyeknek az anyja 3 7% zsírtartalmú tejet és abban egy év alatt legalább 100 kg tej- zsirt termelt. Ezenkívül azoknál a köztenyésztésre megvásárolt tenyészbikáknál, amelyeknek az anyja a tejzsirhozam tekintetében a fokozott követelményeknek is megfelelt, a miniszter külön „tenyésztői jutalmakat" engedélyezett. Ez a tenyésztői jutalom a 3*8%—3‘9%-os évenkint legalább 120 kg-os tejzsirhozamnál darabon- kint 100 pengő, a 3‘9%—4% os és évenkint legalább 140—160 kg-os tejzsirhozamnál darabonkint .150 pengő és a 4%-ot meghaladó és évenkint legalább 160 kg»os tejzsirhozamnál darabonkint 200 pengő. A gümőkór leküzdése céljából ezeket a tenyésztői jutalmakat a miniszteri rendelet az államilag gümőkór- mentesnek nyilvánított tenyészetekből származó és a köztenyésztésre megvásárolt tenyészbikáknál még további 50 pengővel egészíti ki. Ezek az újabb intézkedések rendkívül alkalmasak lesznek arra, hogy a tenyésztési munkát a tejzsirhozam fokozása irányában állítsák át, ami közellátási szempontból igen nagyjelentőségű, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy »békeidőkben tejtermelésünk nagyobbrésze feldolgozás utján, vajban nyert értékesülést.- Ugyancsak fontos törekvés a gümőkór elleni küzdelem kiterjesztése is* amit a jutalmazásnak ez a módja szintén előnyösen fog szolgálni. Oazdahirek — Biztosították a munkaközvetítő szervek együttműködését A földmivelésügyi és az iparügyi miniszter — a hivatalos lap legutóbbi számában megjelent rende-. lettel — a munkaközvetítő szervek; együttműködésének biztosítására Budapest székhellyel központi bizottságot szervezett. A bizottság feladata figyelemmel kisérni a munkapiac helyzetét, gondoskodni a rendelkezésre álló munkaerők nemzetgazdasági szempontból leghelyesebb felhasználásáról, a háború után felmerülő munkásfoglalkoztatási kérdések megoldásáról é& előkészíteni a munkaközvetítő szervek egymásközötti intézményes együttműködését. A bizottság két elnökét, két alelnökét és 13 tagját a földmivelésügyi és az iparügyi miniszter nevezi ki. A bizottságba a földmivelésügyi és az iparügyi minisztérium, valamint a munkaközvetítő hivatalok képviselőin kívül a munkaerőgazdálkodásban érdekelt más tárcák is résztvesznek. — Milyen tenyészbikák tarthatók? A földmivelésügyi kormány a vajtermelés előmozdítása végett a, jövőben csak olyan tenyészbikák * tartását engedélyezi, melynek anyja legalább 3*7 százalék zsírtartalmú tejet és abban évenként legalább 100 kg tejszint termelt. Erdélyi juhtartó gazdák gyapjút adtak a honvédségnek Tenyésztői jutalmakkal fokozzák a tcjzsirtermelést Molnár féle nyomdai müintézet és szab. iróalzatgyár rt., Szekszárd. (Felelős vezető: Koretzky János.
