Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-04-22 / 30. szám
IXlí, Molyain. 30. szán. Szétszórd, 1042 április 22. (Színia) TOLNAMEGYEI SEXENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP TiTTTD iiniMT iniiM ■Ifin i—IIIIM nMfTI ■— I ■ I ■ Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—85 Sféu évre Előfizetési dij: 12 pengő || Félévre .......................6 pengő I Fel elős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lep megjelenik minden eserdán ét szombaton* Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések áréit Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szüvogoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghivói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 5 pengő. Állástkeresöknek 50 százalék engedmény.______________ A nemzeti vagyon megmentése Több esztendő óta rendellenes időjárás uralkodik hazánkban s az ország egyes területein, minduntalan komoly károkat okoz az árviz, vagy pedig az esztendők óta felhalmozódott belvizek fellépése. A megismétlődő katasztrófát elkerülhettük volna, ha az elmúlt két évtizedben a trianoni országgal szomszédos államok területén okszerű és előrelátó módon kezelték volna az ár- szabályozás kérdését. Sajnos, ennek éppen az ellenkezője történt, rabló- gazdálkodás folyt és minden árvizet kíméletlenül a Kárpátmedence közepére, a magyar Alföldre zúdítottak. Kétségtelen, hogy voltak itthon is hibák, azonban a mulasztások és a hibák óriási többsége nem bennünket terhel, mi csak a Kárt a megpróbáltatást vagyunk kénytelenek szenvedni. A magyar kormány egy vagy két esztendő alatt természetesen nem pótolhatja húsz esztendő mulasztásait. De már eddig is nagyon sok történt a vízrendezés kérdésének tartós-megoldására. A földmivelés- ügyi tárca másfél év alatt a megrongált vízművek helyreállítására és újak készítésére 50 millió pengő államsegélyt fordított. Egy év alatt 15 millió köbméternyi földmunkát végeztek, nyolcezer kilométer belvízcsatornát építettek (ez az ország egész csatornahálózatának több, mint egyharmada), százával létesítették a szivattyúkat, zsilipeket és egyéb fontos berendezéseket. A tavalyi példátlan árvízkatasztrófa után rögön megindult a szociális gondoskodás is. Tavaly 12.000 lakóház dőlt romba és 35.000 ház rongálódott meg, ezeknek felépítésére és kijavítására nagyarányú akció kezdődött. A kormány e célból 20 millió pengő hitelt bocsátott az Országos Szociális Felügyelőség rendelkezésére. A Szociális Felügyelőség irányítja ma is a páratlan méretű házépítési akciót, amely az idén megint sokezer családnak adja vissza — az eddiginél jobb — otthont. Az akció méreteire jellemző, hogy a törvényhatóságok a fentemlitett hitelből 5500 lakóház újjáépítésére és 16.000 ház kijavítására adtak kölcsönt. Az Összedőlt, illetve kijavításra szoruló házaknak tehát felerészét teszik állami segit- séggel ismét lakhatóvá. Az árvízkárosultak házának felépítésére a múlt év végéig már nagyon szép eredményeket ért el. Egészen felépült 1700, a tél elején építés alatt állt további 1800 uj ház, a tatarozások közül elkészült 8000, a tél miatt, vagy más okból befejezetlenül maradt 3300. Az építkezések menetét háborús nyersanyagnehézségek hátráltatták, azonban ezeket már sikerült leküzdeni. — Egyébként az árvízkárosultak közül a tél folyamán senki sem maradt hajléktalanul. A tavasz beálltával mindenütt megkezdődött a munka s igy az akció hamarosan eléri az előre kitűzött célt. Sajnos, az idén ismét nagy pusztítást okoznak a belvizek. Ha a kormányzat nem végeztette volna el azokat a munkálatokat, amelyekről fentebb szóltunk, a károk még a tavalyiaknál is nagyobbak lennének. A lakóházakban esett kár, sajnos, igy is megközelíti a tavalyi katasztrófát. A Kállay-kormány éppen ezért már most 25 millió pengőt biztosított a segítő akció rendelkezésére, úgyhogy a múlt évihez hasonló módon ismét nagyszámú újjáépítési és tatarozási kölcsönt lehet nyújtani a támogatásra méltóknak. A segítés munkájának irányítása jó kezekben van és a kormány által biztosított összegek remélhetően pótolni fogják a legszegényebb lakosság kárát. De ezen felül szükség van arra is, hogy minden hivatalos tényező, minden iparos és maga a árvízkárosult is igyekezzék minél alaposabb és serényebb munkával megmenteni a nemzeti vagyont a pusztulástól. Lukács Béla és Antal István tárcanélkUII miniszterek A Kormányzó Ur a miniszter-, elnök előterjesztésére, vitéz köve- csesi Lukács Béla magyar királyi titkos tanácsos, országgyűlési képviselőt, a Magyar Élet Párja elnökét és dr Antal István magyar királyi igazságügyminisztériumi államtitkár, országgyűlési képviselőt, Gömbös Gyula legközelebbi munkatársát — tárcanélküli magyar királyi miniszterekké kinevezte. Úgy tudják, hogy Lukács Béla megtartja a MÉP elnöki tisztségét. Megbízatása arra terjed ki, hogy a képviselőkkel és a szervezetekkel való összeköttetéseknél fogva tájékoztassa a minisztertanácsot a háborúba vonultak, a háborúból visszatérők és hozzátartozóik ügyében s általában minden vonatkozásban figyelemmel kisérje az állami, közületi és társadalmi szervezetek tevékenységét. Antal István feladata lesz, hogy megszervezze a felvilágosító munkát és a nemzet egyetemes céljai felé irányítsa a magyarság figyelmét. Lukács Béla 1892-ben született Rimaszombaton. A világháborúban mint tüzértiszt három évig teljesített első arcvonalban szolgálatot. Résztvett az ellen- forradalmi mtízgalmak megszerve- | zésében: Szegeden és Siófokon a I Nemzeti Hadsereg és a fővezéség I kötelékében teljesített szolgálatot. A Nemzeti Hadsereggel együtt mint testőrtiszt vonult be Budapestre. — 1931-ben Ónódon egyhangúan képviselővé választották, majd a Tisza- jobbparti Mezőgazdasági Kamara elnöke lett. 1933-ban Miskolc főispánjává, 1938-ban pedig főld- mivelésügyi államtitkárrá nevezték ki. A MÉP megmozdulásaiban erőteljes, harcos, jobboldali felfogásával hirdette a keresztény, nemzeti és szociális politika irányelveit. — 1939-ben Miskolc város lajstromán kapott mandátumot 1940 november óta országos elnöke a MÉP-nak. Antal István 1896-ban Kenderesen született. A világháborúban megsebesült és több kitüntetést szerzett. Vezetője volt az egyetemi ifjúságnak — és mint az Egyetemi Kör elnöke,. — nemzet- védelmi szervezetté tömörítetté az egyetemi keresztény ifjúságot. Szegeden részt vett az ellenforradalmi munkában. Később megszervezte a MEFHOSz-t. Az OKH szolgálatában a magyar szövetkezeti élet fellendítésén munkálkodott. Állandó összeköttetésben állt néh. Gömbös Gyulával, aki 1932-ben meghívta a miniszterelnökség sajtó- osztályának vezetőjévé miniszteri tanácsosi rangban. — Működésével elősegítette a keresztény és nemzeti irányú jobboldali magyar sajtó előretörését. Igen nagy szerepe volt 1934-ben a római egyezmény megkötésénél. — 1935-ben igazságügyminisztériumi államtitkár lett és Jászberény egyhangúlag képviselőjévé választotta. Gömbös Gyula halála után lemondott az államtitkárságról és csak két év múlva kapcsolódott be újra a kormányzat munkájába, ismét mint igazságügyminisztériumi államtitkár s ebben az állásában működik jelenleg is. Az Egyesitett Bírói és Ügyvédi Vizsgáló Bizottság, az Országos Irodalmi Tanács tagja, tartalékos hadnagy. Egyike a képviselőház legjobb szónokainak, tudományos felkészültsége és jogi képzettsége külföldön is ismertté tette a nevét. Számos rendkívül fontos törvény előkészítését végezte. Széleskörű szakírói és közírói munkásságot fejt ki. Nyissa ki a fülét az ország fiatalsága és hallja meg a Kormányzóhelyettes Ur szózatát. A repülői pályára hivja a Kormányzóhelyettes a magyar ifjúságot, olyan pályára, melynek sajátságos szépsége, akarat és jelíemképző ereje, változatos és sportszerű jellege van. A mi korunk fiatalsága meg kell' hogy értse a Kormányzóhelyettes Ur szózatát, hiszen ez az ifjúság már a repülés jegyében nőtt fel, éppen abban a korszakban, amikor a repülés a szerény kezdetektől el- 1 indulva a csodálatos fejlődés határáig érkezett. S különösen a magyar ifjúságnak kell megérteni ezt a szózatot, hiszen a mi népünk mindig a vitézi életre vágyott s a repülőszolgálat a haza jövője szempontjából talán a legfontosabb. A Kormányzóhelyettes Ur mondotta, hogy a szárnyas magyar honvéd, a légvédelmi tüzérrel együtt az otthont védi az ellenség romboló légitámadásaival szemben, de ugyanakkor a légierő honvédségünk leggyorsabban és legmesszebbre sújtó I kardja is. A hazát szolgálja a re- I pülő és szolgálja a leghatásosabb A magyar harci virtust őrzi a magyar repülő
