Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-03-29 / 24. szám

2 1941 március 29. Ajánlom OgMImorclefli szerencse számaim vnáz Borza Bála m. kir. osztálysorsjegy főárusitó Szekszdrd, dotiíuyonssilruila Koch Gyula Alsómocsolád, Majsay László, dr Tolnay Sándor, dr Leszley Alajos Szekszárd, Mező László Bá­taszék, Mozolai István, Takács Sán­dor Decs, dr Rappay Elek, Wolf Gyula Dombóvár, Lugosi Béla, Ru­binstein Mátyás, Kovács Zoltán, Salamon Testvérek Szekszárd, Mi- chéli Mihály Bátaszék, Csukly Mária Szekszárd, dr Arbanász Zoltán Gyönk, Suri János Lápafő, Kugler János Döryzomba, Vancsa Márton Dombóvár, Becht Jakab Szárazd, Szerday István Szekszárd, Ágoston Károly Szekszárd, Tálos Ferenc Miszla, Németh Árpád Paks, vitéz Tihanyi Szilárd Szekszárd, Schultz Gusztáv Szekszárd, dr Schall Kál­mán Bonyhád, Szabó-malom Paks, Fleischmann Marcell Bonyhád, ifj. Gőzsy Tibor Szekszárd, Bajusz Sán­dor Tamási, dr vitéz Szentlőrinczy Géza Bátaszék, dr Kaufmann Lajos Hőgyész, N, N. Dombóvár, Barcza Imre Bonyhád, Papp János Alsó­nyék, Maczkó Ilona Szakcs 5—5 P, Palcsó László Dunaszentgyörgy, Turbán Henrik Alsónána, Kovács Dávid Szekszárd 4—4 P, Kelemen Imre Szekszárd, Szeltner József Duzs, Kaszás Sándor Szekszárd, Dirkenbach József Bátaszék, Mes­ter József Medina, Berényi Tivadar Bonyhád, Lékay Rezső Bonyhád, Sebestyén Péter Gyönk 3—3 P, Pintér András Tengelic, Geiger Péter Szakadát, Felber István Szek­szárd, Kiinger Gábor Szekszárd, dr Miklós Sándor Szekszárd, Nagy Lajos Dunaföldvár, Szungel János Jánosmajor, Müller András Udvari, Walter Gyula Bátaszék, Mercz Jó­zsef Bonyhád, dr Polgár Béla Paks, Feil Ferenc Paks, Koruzsán Melét Szekszárd, dr Ravasz Árpád Gyulaj, dr Kanizsay Ferenc Dombóvár, Breitenbach József Závod, dr Miklós Pál Tamási 2—2 P, Bozsér József, Horváth András Dunaföldvár, Ochs János Kalaznó, Taffner György Bá­taszék, Sik Magdolna Szekszárd 1—1 P. Kérjük, hogy erre az akcióra mi­nél előbb és minél többet adakozni méltóztassék. Az összeg befizethető a főispáni hivatalnál kapható csekk­lápon. Eladó 330 liter órateljesitményQ Alfa— Laval 1 évet használt telszemtorgép Üzemképességét garantálom. Mracskó János, magántisztviseló, Paks TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Dr Bárányos Károly államtitkár Vármegyénk gazdasági köreiben és mezőgazdasági társadalmában is bizonyára nagy örömet kelt a hir, hogy a Kormányzó Ur Őfőméltó- sága dr Bárányos Károly földmi- velésügyi miniszteri osztályfőnököt kinevezte államtitkárrá. Dr Bárányos Károly 1892-ben szü­letett Szolnok-Doboka vármegyében Bethlenben. Középiskoláit Budapes­ten végezte el kitűnő minősitéssel, majd a Pázmány Péter Tudomány- egyetemen doktorátust szerzett. A világháborút végigharcolta az olasz, orosz, szerb és francia harctereken és résztvett Verdun ostrománál is. 42 hónapi frontszolgálat után, mint tartalékos százados szerelt le és a földmivelésügyi minisztérium egyik legszebben dekorált tartalékos tisztje lett. Pályáját a földmivelésügyi mi­nisztériumban kezdte. 1935-ben te­A vármegye és a járás legeldu­gottabb községe vasárnap zászló- diszbe öltözött. Fellobogózott házak­kal várták a nakiak a megye fő­ispánját, aki személyesen jött el, hogy résztvegyen a téli gazdasági tanfolyam záróvizsgáján. A szemer­kélő esőben az egész falu népe egybesereglett a fogadtatásra, hogy igy is kifejezze a szegény falu nagy jóakarója és pártfogója előtti ra­gaszkodó tiszteletét. A diadalkapu előtt a községi elöljáróság, kép­viselőtestület és a körjegyzőség köz­ségeinek népes küldöttsége élén Szijjártó Emil főjegyző köszöntötte vitéz Madi Kovács Imre főispánt, akinek kíséretében megjelentek dr Halmos Andor tanügyi főtanácsos, lászlófalvi Eordögh Zoltán vm. gaz­dasági felügyelő, simándi Kenézy László járási főszolgabíró és dr Si~ gora Miklós főispáni titkár. Szijjártó főjegyző közvetlen szavakkal kö­szönte meg a főispán fáradozását, mellyel a községnek lehetővé tette az uj községháza felépítését, utána pedig Vörös Gábor községi biró a falu népe nevében biztosította a fő­ispánt és kormányt ragaszkodó hű­ségükről. Magas Annuska hatalmas virágcsokorral kedveskedett a fő­ispánnak. A főispán a megjelent képviselő- testületi tagok és előkelőségek üd­vözlése után a lápafői fúvószenekar zenéje mellett ellépett a levente disz- század előtt. L. Eordögh Zoltán vm. gazdasági felügyelő, mint miniszteri vizsgabiztos elnöklete alatt a téli gazdasági tanfolyam vizsgáján öt­vennégy hallgató bizonyította be komoly tudását. A vizsga befejeztével Horváth Jó­zsef kántortanitó mondott köszöne­tét Tóth János tanfolyamvezetőnek a fáradságért és a hallgatóság aján­dékát nyújtotta át. L. Eordögh Zol­tán vizsgabiztos diszéremmel tűn- J tette ki a tanfolyam két legszorgai- I masabb hallgatóját, Vörös Ferencet | vékeny részt vett a Külkereskedelmi Hivatal szervezésépek munkálatai­ban. Három évig volt a Külkeres­kedelmi Hivatal alelnöke. 1938-ban visszarendelték a földmivelésügyi minisztériumba, azóta szakadatlan munkássággal, fáradhatatlan szor­galommal vezette a közgazdasági és közélelmezési ügyosztályt. A há­borús viszonyok beálltával dr Bá­rányos Károly hozzálátott az ország közélelmezési problémáinak meg­oldásához, ő szervezte meg a Köz- élelmezési Hivatalt. — Különösen a honvédség erdélyi bevonulásakor szerzett nagy érdemeket a honvéd­ség és az erdélyi lakosság élelme­zési kérdéseinek megszervezésénél. Dr Bárányos Károly államtitkárrá történt kinevezése uj állomása egy gyorsan felfeléjvelő karriernek. és Papp Györgyöt. Több szegény- sorsú hallgató pénzsegélyt kapott és igen sokan könyvjutalomban ré­szesültek. A magas színvonalú vizsgát az önképző Gazdakör diszülése kö­vette, melyet K. Nagy Mihály nyi­tott meg. Vörös Ferenc a naki ha­tár többtermeléséről értekezett igen nagy tudással, majd Papp György a takarmánynövények termeléseinek lehetőségéről vezetett be egy vitát, melyhez igen sokan szólották hozzá. A magas színvonalú vitán a tanfo­lyamhallgatók bebizonyították rend­kívüli gyakorlati érzéküket. A diszgyűlés befejezése után a miniszteri vizsgabiztos az ötvennégy Mindentelé hirdetik, hogy a né­met községekben alakult tejszövet­kezetek ki akarnak lépni a TTSz- ből s vissza akarnak térni az el­múlt idők rendszerére, amikor a termelő maga dolgozta fel tejtermé­két és ezeket a termékeket maga akarja eladni. Ha visszagondolunk az elmúlt időkre, akkor gondoljunk arra is, hogy mennyi gondot okozott asz- szonyainknak a vaj- és turókészi- tés, amely nem mindig sikerült, hi­szen hiányoztak hozzá a megfelelő felszerelések s igy a vaj hol fehér volt, hol puha volt és megfelelő hütőhelyiség folytán hol a pincébe tették, hol pedig a kútba eresztet­ték. A legnagyobb gond pedig a nyert termékek értékesítése volt, mivel megfelelő piac hiányában sok­szor a legnagyobb nehézségekbe ütközött. Aki csak egy kissé gondolkodik annak el kell ismerni, hogy a ma' rendszer összehasonlíthatatlanul kedi hallgatót, köztük a főjegyzőt, a plé­bánost és a tanítókat, ezüstkalászos gazdává avatta. A 100 terítékes köz­ebéden a főispán és kíséretén kí­vül megjelent még dr Szenczy Sán­dor ügyvéd, járási titkár és dr Kiapa János körorvos. Bird Ferenc plébános álladó él­jenzéssel és helyesléssel megszakí­tott beszédében megemlékezett a fő­ispán nagy jóindulatáról és arról a szeretetről, mely a nép közé vitte őt és biztosította a falu egyöntetű világnézeti állásfoglalásáról. „Büszke őrömmel készült a falu népe erre az ünnepre, — mondotta — mert ma, amikor bizonyságot tesz tudá­sáról és gazdasági rátermettségéről, érzi, hogy nincsen magában. Érzi a falu, hogy törődnek vele és meg­becsülik törekvését, alkalmat ad a kormány a boldogulásra, segiti a tudásban. Érzi ezt a falu a mai ün­nepben és ezért cserébe azt ad, amit adhat: Ígéretet, komoly foga­dást a jövőre nézve és melegen érző szivet azoknak, akiknek gon­dosságát érzi." A plébános beszéde után Nagy Pál János lápafői biró a körjegy­zőség külközségei ragaszkodását tol­mácsolta. A főispán biztosította a községet, a körjegyzőség népét jó­indulatáról. Az ünnep után ötvennégy ezüst- kalászos gazda újra beáll a mun­kába. A naki határban zsendül a vetés, a nyárra megérik a drága aranykalász, az acélos búza, külső­leg talán semmi változás sem lesz, de az ezüstkalászos gazdák lelké­ben megacélozódott hittel teli mun­kakedv ért meg, építő munkakedv. A legelhagyottabb falu, a legfélre- esöbb község népe a magyar élet aranyházát építgeti. A magyar bol? dogulás házát. Visszaadja azt, amit kapott: mint a magyar rögök sze­relmese, a magyarföldből megépíti magának és minden magyarnak a magyar boldogulást. vezőbb, mint a régi. Azzal is tisz­tába kell jönni, hogy a falusi gaz­dának legnagyobb bevételi forrása a tej. De ez is csak akkor, ha azt kedvezően tudja értékesíteni. Az értékesítést a legkedvezőbben szö­vetkezet utján lehet elérni s éppen azért mindenkinek a szövetkezet támogatására kell sietnie. Milyen megnyugvás volt mindenkire nézve, amikor megalakult a Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete, mi­vel az értékesítés gondját a Szö­vetkezet vállalta. A Szövetkezet ré­vén egységes és igazságos tejára­kat értünk el. Sajnos, az utóbbi időben ahelyett, hogy az egyes községek, amelyek még a TTSz-en kivül működnek, csatlakoztak volna, egyesek inkább a TTSz megbontására törekednek. Ez a megbontási kísérlet annál is inkább csodálkozásra méltó, mivel a Szövetkezet eredményt mutatott fel, hiszen van már saját vajgyárunk és még további fejlődés előtt ál­lunk. Mindezt elértük csekély áldo­zat árán. De ezt az áldozatot is bőven pótolta a nagyobb tejár. Mi lesz, ha ez az egyetlen Szövetkezet is megszűnne ? Mindenki beláthatja, hogy ez minden gazdát, legyen az magyar, vagy német, egyformán sújtaná. Előttem teljesen érthetet­len, hogy miért is indítanak egye­sek akciót, különösképpen néme. községek körében a kilépés mer Hadlemtskmüoek. orszűszúszlúk. templomfelszerelések művészies klvlteld/slremlékek készítése és raktér márványból és műkőből — kedvező fizetési feltételekkel Hutschenbacher Ödön és Fia ( Mutscheobaolier Jenő) kőfaragó, szobrászati műterme, sírkő nagyraktára j Szekszárd, Horthy Miklós-ut 14—16—18. szám Fiók sirkőraktárak: Tolna és Kakasd 5 Ezüstkalászos sazdaavatás Makón A TTSz kötelékébe tartozó német szövetkezetek figyelmébe!

Next

/
Oldalképek
Tartalom