Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-03-29 / 24. szám
r 1941 március 29. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG lett ? Én négy év óta működök a Szövetkezetnél és beleláttam annak működésébe s azt teljesen kifogástalannak találtam. A vezetők kisgazdákból állanak, annak is a fele magyar-, fele németajkú. — Mind- ezideig úgy a magyar, mint a németajkú vezetők vállvetve küzdöttek együtt a kisgazdák érdekéért. Ezzel a közös erővel tudtunk eredményt felmutatni. így lesz a jövőben is, ha nem hagyunk éket verni a magyar és német testvériség közé. Mi nem akarunk egymás mellett, hanem egymással együtt élni, hiszen egy hazának vagyunk fiai. Örömmel gondolok a múlt évi november 28-i közgyűlésre, amely igazi testvéri szellemben és egyet- , értésben folyt le. Annál meglepőbb az az aknamunka, amelyet egyesek Szövetkezetünk ellen megkezdték. Úgy látom, hogy bombát akarnak dobni a magyarság és a németség közé, de ezt a bombát meg fogjuk semmisíteni, hiszen talán csak riadó bomba volt. Nem engedünk közénk Prff0CltDin a tisztelt fuvaroztató közönséget, hogy Szekszárd város területén szállítmányozási vállalatot létesítettem. — Végleges megbízást kaptam a Máv-tól a darabáruk, a háztól* házig szállítandó áruk, valamint az Ibusz-tól a Coliss Express áruk elszállítására. Hivatalos szállítási díjszabásom a Máv. árupénztáránál és irodámban van kifüggesztve. — Gyors és pontos szállításért kezességet vállalok. Telefonhívásra lehetőség szerint legrövidebb időn belül jövök. Szives támogatást kér SCHULCZ GUSZTÁV 209 az »Ibusz«, »Maház« és a »Máv« hivatalos áru-, csomag- és butorszállit- mányozó vállalata Szekszárdi Garay-tér 6. — T e 1 e f o n: 212. éket verni. Továbbifogunk harcolni Szövetkezetünkért, hogy minél előbb sikerüljön nem csak vaj-, hanem sajtgyártó üzemeket [is felépíteni. Szemeink előtt lebeg a dán szövetkezeti eszme. Én ,mint németajkú magyar honpolgár felkérem a szövetkezeti tagokat, hogy a folyó hó 29-i közgyűlésen minél többen jelenjenek .meg és jelenlétükkel is igazolják a szövetkezeti eszme mellett való kitartást, a kölcsönös megbecsülést és a vezetőség iránti bizalmat. Rauch János. Pongrácz Lajos emlékest a bátaszéki Kaszinóban mesteri vezetése érvényre juttatta a kórusban rejlő szépségeket. Ezután következett vitéz Makray Lajos országgyűlési képviselő emlékbeszéde, amelyben megemlékezett Pongrácz Lajosról, mint hivő katolikusról, mint a haza igaz magyar szivü polgáráról és mint törvényhozóról. A pompásan felépített jellemrajz könnyeket csalt a hallgatóság szemébe. Hasonló fájdalmas érzés töltötte meg a lelkeket, amikor dr vitéz Szentlőrinczy Géja művészi hegedüjátékkal, Polgár Margit avatott zongorakisérete mellett előadta Vecsey: „Szomorú dal“-át és Hubay : „Szomorufűz hervadt lombja** című dalát. A közönség lelkes tapsainak hatására az elhunyt legkedvesebb nótáját adták még elő a kitűnő művészek. Dr Hauser Imre esperesplebános nagyszerű zárószavai után diadalmasan zengett a Christus vincit... a Jézus Szive Kórus és a polgári iskola egyesített kórusán. A pompásan sikerült estet társasvacsora követte, melyen felszólalt vitéz Madi Kovács Imre főispán, Szongott Edvin alispán, dr vitéz Szentlőrinczy Géza üdvözlésére válaszolva. Michéli Mihály gazdasági tanácsos üdvözlő szavaira dr Klein Antal országgyűlési képviselő, dr Halmos Andor tanügyi főtanácsos és vitéz Makray Lajos országgyűlési képviselő mondottak nagyhatású pohárköszöntőt. __________ Me gható ünnepség játszódott le március 25-én Bátaszéken a Kaszinóban, amikor néhai Pongrácz Lajos országgyűlési képviselő, a Kaszinó volt elnöke emlékének hódolt Bátaszék közönsége. Az estélyen megjelent vitéz Madi Kovács Imre főispán, Szongott Edvin alispán, vitéz Makray Lajos tolnai prépostplebános, országgyűlési képviselő, dr Klein Antal országgyűlési képviselő, dr Halmos Andor tanügyifőtanácsos, dr Szakáts István kir. közjegyző, dr Kunczer Jenő vármegyei tiszti főügyész és még sokan az elhunyt tisztelői közül. A műsor Liszt: „Alleluja* cimű művével kezdődött, melyet a bátaszéki Jézus Szive Kórus és az elemi iskola egyesitett kórusa énekelt mély átérzéssel, ifj. Zimmermann János egyházzenei karnagy vezetésével. Dr vitéz Szentlőrinczy Géza kaszinói elnök megható megnyitója után x polgári iskola énekkara Vö- röss László Zs. tanár vezetésével gyönyörű kidolgozásban Bárdos: „Zsoltár'kánon“-ját énekelte. Ezután kénosi Sándor Mária pompásan szavalta Gimesi József alkalmi költeményét, melyet lapunk egyik számában közölni fogunk. Földes László „Aquarellek** cimű emlékezése az elhunyt életéről megkapó képet rajzolt finom írói készséggel Bátaszék nagy polgáráról, A költői szépségű bravúros jellemkép a hallgatóság elé varázsolta mindazt a nagy emberi jóságot, a sok lélekcsodát, amely Pongrácz Lajost jellemezte. Megemlékezett Pon- grácznak a kultúra sikeres ápolását célzó áldozatkészségéről, a bátaszéki műkedvelő társulat életrekel- téséről, a nemes sport támogatásáról, az egyesületek segélyezéséről, a szegény betegek légióinak ajándékozott gyógyszerekről, Pongrácz úri figyelmességéről, a cserkészek iránt való szeretetéről, jóságos, szelíd, nyugodt lelkületéről, alkalmazottai iránt való szociális érzéséről, A mezőgazdasági termelés fokozását szolgáló középlejáratú kölcsönök folyósítása Az OKH kötelékében lévő hitel- szövetkezetek a gazdaközönség részére erdő- és gyümölcsös telepítésére, mezőgazdasági gépek és eszközök vételére, kertgazdaság létesítésére, műtrágya beszerzésére, gazdasági épületek, istállók építésére és bővítésére, az állatállomány növelésére és hizlalására u. n. középlejáratú kölcsönöket folyósítanak. Ezen kölcsönök kötelezvény ellenében, 2—15 évi időtartamra, kizárólag jelzálogi bekebelezés mellett vehetők igénybe és egy személy részére legfeljebb 50.000 P összegű kölcsön folyósítható. A kölcsön tartama attól függ, hogy azt milyen célra veszik igénybe. A folyósítható kölcsön összege a jelzálogi fedezetül szolgáló ingatlan kataszteri tiszta jövedelmének 10-szeres szorzatát meg nem haladhatja és általában I. helyi bekebelezéssel biztositan- dók. Ha ez nem lehetséges, akkor az előző terhek figyelembevételével, legfeljebb a kataszteri tisztajövedelem 20-szoros szorzatáig — de csakis kizárólagos tulajdonos birtokára — engedélyezhető kölcsön. Ezen kölcsönök után a Magyar Nemzeti Bank mindenkori hivatalos váltóleszámitolási kamatlábát 1 és 1/a°/o-kal meghaladó, minimálisan azonban évi 4 5% kamatot tartoznak az adósok fizetni, féléven- kint utólagosan és pedig minden év május hó 1-én és november hó 1-én. A kölcsön folyósításakor egy- szersmindenkorra 72%-os folyósítási dij fizetendő. A kölcsön letör* lesztésének módját és időtartamát a vonatkozó kötelezvény foglalja magában. Különben a kölcsönök a véglejárat előtt minden előzetes felmondás és kártalanítási dij fizetése nélkül is bármikor visszafizethetők. Mindennemű további felvilágosítást ez ügyben készségesen megad a Szekszárdi Népbank Szövetkezet mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja. Kiss Elemér alsédnnéntull mezőgazdászt kamarai Utí igazságos ügyäneK győzelme Nemcsak Baranya, Somogy, Tolna és Zala vármegyék, hanem az ország gazdaközönségének aszisztá- lása mellett folyt le az a harc, amely az Országos Mezőgazdasági Kamara és az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara két igazgatója, Máthé Imre és Kiss Elemér között folyt le. Az 1920. évi XVIII. törvénycikkel megalapozott öt kamarai kerület ás az Országos Mezőgazdasági Kamara a törvény szerint ugyanis összetartozó, de alapjában egymástól független önkormányzati tényező. A mező- gazdasági kamarák ilyen működésében 1937-ben változás állt be, amikor az Országos Mezőgazdasági Értesítés. Tisztelettel értesítem Szekszárd és vidéke italmérési joggal biró vendéglős, korcsmáros és záripalack ilalmérö nagy abecsalt közönséget, hogy Szek- szárdon, Tompa-utta 9. számú saját házamnál sör nagy- és kiskereskedést létesitettem. — Feltörekvésem a pontos, lelkiismeretes kiszolgálás. Szives pártfogásukat kérve, maradok tflzharcos bajtársi Qdvözlettel , Baör 185 ASZaiSy JO*Sef nagykereskedő Kamara igazgatói székébe Máthé Imre, az azóta nyugalomba vonult országos kamarai igazgató került. Máthó Imre arra törekedett, hogy a kerületi mezőgazdasági kamarák önkormányzatát megnyirbálja.Máthé Imre törekvésének elsősorban az öt kamara területén szervező képességéről igen jól ismert Kiss Elemér, az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara igazgatója állotta útját. A harc a két igazgató között akkor tört ki, amikor 1939 júliusában a súlyos betegsége végett gyógykezeltetésre Franciaországba utazott el Kiss Elemér. A betegszabadságon levő alsódunántuli kamarai igazgató ellen az Országos Mezőgazdasági Kamara kezdeményezésére vizsgálat indult, amelynek eredményeképpen őt esztendőre visszamenőleg 60.000 pénztári okmányt vizsgáltak át, amelynek végeztével bíróság elé állították az időközben felfüggesztett Kiss Elemér igazgatót. A vizsgálatnak és a felfüggesztésnek 1940 január 27-én az lett az eredménye, hogy minisztertanácsi határozattal az Alsódunántuli L a kis gyermeksereg 'folyton ismétlődő megajándékozásáról, Istenfélelméről és hazaszeretetéről. Hogy milyen vallásos volt, arra jellemző, hogy halála után tárcájában egy névjegyére sajátkezüleg irt következő felajánlást találtak: „Határtalanul bizva az Ur Jézus nagy segítségében, a Magyarok Nagyasszonyának közbenjárását kérve felajánlom Szent Szivének egész életemet, minden gondolatomat, szavamat, cselekedetemet, főleg pedig képviselői működésemet engeszte- lésül a magyar vezető intelligencia hitbeli közömbösségéért és a Reg- num Marianum megvalósulásáért.“ Vallásosságának következménye, hogy az 1937. évi március 28-án fiát, egyetlen gyermekét az Egyház az ő szolgálatába fogadta. Az ujmisén felcsendült az ünnepi szónok szava: A szülőkre, kik ilyen derék fiút adtak át az Egyháznak, Isten százszoros áldását kéri. A szülők ott térdelnek az oltár zsámolyánál. Az ujmisés áldást oszt. Ráteszi az uj pásztor kezét az édesanya fejére, kezet csókol annak, akinek köszönhette ezt a szép ünnepséget. — S ugyanazt teszi édesatyjával is, a megértő, jó, csupasziv barátnak is kezet csókol. Szemünk megtelik könnyel, drága, igaz könnyel és ezekben a drága könnyekben, mint valami szivárványban ott ragyogott: Christus vincit, Christus regnat, Christus imperat. Az ilyen emlék-miniatűrök sokaságának elhangzása után a Jézus Szive Kórus Kodály: „Pange lin- gua“-ját adta elő. A fiatal karnagy