Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-08-27 / 62. szám

2 TOLNAMEGYEI DJSÍfl 1941 augusztus 27. sulati és tantiémadó, társulati va­gyonadó, valamint jövedelem- és vagyonadó fizetésére kötelezett sze­mély. Az adó alapja a föld-, ház, kereseti, társulati és tantiémadó, a társulati vagyonadó, a különadó, a jövedelem- és vagyonadó és az ez adók vagy alapjaik után járó ál* lami pótlékok és járulékok együt­tes összege. A hadfelszerelési adó­fizetési kötelezettség az imént fel­sorolt adónemekre megállapított fi­zetési kötelezettséggel egyidejűleg kezdődik és ugyanazzal végződik. Az adóalapra biztositott állandó adómentesség kiterjed a hadfelsze­relési adóra, de az ideiglenes adó- mentesség — a földadóra engedé­lyezett ideiglenes adómentesség ki­vételével — nem mentésit a had­felszerelési adó alól. Az adó kulcsa a kivetés alapjául szolgáló adók Összegének 10%*a. A hadfelszerelési adót az alap­adók előírásának helyén a községi elöljáróság (városi adóhivatal) éven­ként veti ki. — Az adózó a ter- I Megérkeztek oz 1941/4Z-K ul RÁDIÓK malyból mindem typus kapható TITTE KÁLMÁN szaküzletében Szekszárd, Széchenyi u. 6. Telefon 138. — Villany- és vizvezetékszerelés hére kivetett hadfelszerelési adó­ról az adóívből szerez tudomást, vagyis arról fizetési meghagyást nem kell kiadni. Az alkalmazottak kereseti adója és ennek állami pótlékai és járu­lékai, valamint az alkalmazottak és tantiemélvezők különadója után járó hadfelszerelési adót a munka­adó köteles szavatosság mellett le­vonni és az államkincstárba beszol­gáltatni. A hadfelszerelési adó jogosságá­nak és mértékének kérdésében a közigazgatási bizottság adóügyi bi­zottságához lehet fellebbezni 15 nap alatt, ennek határozata ellen pedig a közigazgatási bírósághoz panasz­nak van helye, de a panasznak nincs halasztó hatálya. a várakozási idő dija 6 percenként 60 „ A nagykocsik II. díjszabási foko­zatában legfeljebb 5 személy után éjjel: az első 850 méterért 90 fillér minden további 420 mé­terért 40 „ a várakozási idő dija 6 percenként 40 „ Egyszerre 5-nél több szeméUy fu­varozni tilos, karon ülő gyermek külön személynek nem számit. A tarifahatárokon kívül fekvő fu­varok dija szabad megegyezés tár­gya, de kiskocsiknál kilométeren­ként 100 km-en aluli távolságnál legfeljebb 35 fillér, 100 km-en felüli távolságoknál legfeljebb 32 fillér; nagykocsiknál 100 km-en alul leg- feltebb 40 fillér, 100 km-en felüli távolságoknál legfeljebb 36 fillér vi- teldij és *ugy a nagy-, mint a kis­kocsiknál, minden megkezdett óra várakozás után legfeljebb 1*60 P várakozási dij számítható fel. Szekszárdi gimnáziumi internátus Az 1941—42. iskolai év kezdetén, a felsőbb hatóság hozzájárulásá­val, megnyílik Szekszárdon a gimnáziumi internátus, melybe egyelőre csak 20 tanuló vehető fel. — A havi ellátási dij 60 P és 10 P a felvé­teli dij. Egy régen érlelődő probléma oldódik meg ezzel és bizonyára kedvező visszhangra fog találni a vidéki szülők körében. Jelentkezéseket a beíráskor fogad el a gimnázium igazgatósága. Az autótaxi viteldijszabás megváltoztatása Tolna vármegye legutóbbi kisgyü- lése az autótaxi szabályrendeletet megváltoztatta olyképpen, hogy a kiskocsik I. díjszabási fokozatá­ban legfeljebb 3 személy után nap­pal a következő vitel, illetve vára­kozási dijak számíthatók fel: az első 1000 méterért (alapdij) 90 fillér minden további 500 mé­terért 30 „ a várakozási idő dija 6 percenként 30 „ a kiskocsik II. díjszabási fokozatá­ban legfeljebb 3 személy u1án éjjel a következő dijak számíthatók fel: az első 850 méterért (alapdij) 90 fillér minden további 425 mé­terért 30 „ a várakozási idő dija 6 percenként 30 „ Egyszerre 3 nál több személyt fu­varozni tilos, karon ülő gyermek külön személynek nem számit. A nagykocsik II. díjszabási foko­zatában legfeljebb 5 személy után nappal: az első 1000 méterért 90 fillér minden további 500 mé­terért 40 fillér Rózsa-utca: Cigánydomb, Báthory-utca: Séd-utca, Kossuth Lajos-utca: Pándzsó, Triebler Ilma-utca: Csonk a-utca, Kadarka-utca: Pincesor, Verbőczi-utca: Apát-utca, Plórián-utca: Flórián-utca, Szent László-utca: László-utca, Mérey-utca: Magyar-utca, Bocskay-utca: Bor-utca, Bethlen Gábor-utca : Magyar-utca, Remete-utca: Bartina-utca: Felső­utca, Bartina-utca: Bartina-utca, Vörösmarthy-utca: Szarka-utca, A fenti felsorolásban sok olyan név akad, amely szerves része a város történetének. A „Pándzsó* elnevezés a tőrök hódoltság korába nyúlik vissza, ha mindjárt nem is török, hanem bosnyák eredetű. A „Magyar-utca“ a bennszülött ma­gyarok lakóhelye. A „Német-utca“ a telepes németeké. A „Duna-utca* az egykori keleti kijáratot jelentette. A „Vízi-utca“ az évenkint megis­métlődő árvíz határán feküdt, a „Fazekas-sor“ pedig az egyik leg- régibb szekszárdi ipar emlékét őrizte. De sokat jelent és jól hang­zik a többi név is. A „Literező- utca“ hallatára a szekszárdi boros­hordók jutnak eszünkbe. Nagy sze­repe lehetett a „Bor-utcának* is. — Szóhoz jutottak a „pásztorok“, „molnárok*, „orvosok“ és nem száműzték még a „csendet* sem. Az utcáknak nemzetünk nagyjai­ról való elnevezése önmagában szép és nevelő, dolog, bár városokban túlságosan általános és divatos. — Gyökértelenségét mi sem jelzi job­ban, minthogy Mátyás királyunk sohasem járt a Duna-utcában, II. Lajos nem a róla elnevezett utcán át vonult hadával Mohácsra, Árpád fejedelmünk nem a Literező-utcán jött be, nagy külömbség van a Csaba-utca és az égi Tejut között, Arany János nem a Vásártér-utcán irta a Toldit, — Kölcsey sem a Selyemgyár-utcában nemzeti imád­ságunkat, Zrínyi Miklós nem a Szélső-soron mentett ihletet halha­tatlan époszához. Senki sem szól­hatna, ha uj utcák viselnék e ne­veket s ha ezek tennék várossá a várost -— és nem az átkeresztelés ténye. Ma, amikor történeti emlékek megóvására tízezreket költ sok vá­ros, mi legalább a helyben sarjadt j utcaneveket őrizzük kegyelettel! Dr Gsalog József, j Elítélték a tíz év előtti gyilkosság tettesét Az 1931, év őszén megírtuk és a fővárosi lapokat is bejárta a szörnyű esemény hire, hogy Tajkuna Milos medinai cigány — féltékenységből agyonverte feltűnő szépségű vad- házastársát, akinek hulláját bele­dobta a Sióba, ahonnan Bogyiszló mellett hónapok múlva került elő. Tajkuna Milos a rémes cselekmény elkövetése után megszökött Magyar- országról és bár itt állandóan nyil­vántartott körözés volt ellene, a nyomozó hatóságok nem akadtak reá. Szenzáció erejével hatott és mi is megemlékeztünk róla, hogy Erdély felszabadulása után a csendőrség Szatmárnémeti közelében valami bűntényen tetten érte és beszállí­totta a szatmárnémeti kir. ügyész­ségre. Ott előéletének megvizsgá­lása során kiderült, hogy a szek­szárdi királyi ügyészség gyilkosság miatt körözi, — átszállították tehát Szekszárdra. Tajkuna Milos beval­lotta a tettét és elmondta, hogy vadházastársának agyonütése után átszökött a jugoszláv határon és egyideig Szerbiában kóborolt, majd átment a románok által megszállott területre. Erdély megszállása Szat- már megyében érte. A szekszárdi királyi ügyészség vádiratot adott be ellene és a kir. törvényszék a múlt héten tartott főtárgyaláson foglalkozott a bűn­üggyel. A büntető tanács a fenn­forgó számos enyhítő körülmény figyelembe vételével jogerősen hat­évi fegyházra ítélte Tajkuna Milost, akire közben a szatmárnémeti kir. törvényszék a Szatmár környékén elkövetett nagyszámú lopás miatt háromévi fegyházbüntetést szabott ki, úgyhogy most a tiz év előtt megszökött és utóbb kézrekerült cigányra kilencévi fegyházbüntetés végrehajtása vár. Fokozzuk az őszi repce termesztését A repcetermesztés lényeges fo­kozása a magyar növényolajipar el­látása, a honvédség olajszükségle­tének biztosítása és számos köz- fogyasztási cikk előállítása érdeké­ben feltétlenül szükséges. A földmivelésügyi miniszter in­tézkedése értelmében a vetéshez kát. holdankénti legfeljebb 8 kg eredeti eszterházai nemesített, en­nek elfogyása esetén utántermelt repcevetőmag zsákkal együtt in­gyen kerül kiosztásra a Futura Részvénytársaság utján a szerződé­ses termelők részére. A termesztési szerződést kötő gazdák a leszállított termésük súlyának 60 százaléka erejéig a Futura Részvénytársaságtól hi­vatalos áron repcepogácsát is igényelhetnek. Termesztési szerződést a Futura Részvénytársaság központjánál (Bu- | dapest, V., Vigadó-utca 6. sz.)vagy az Olajmagértékesitési Szövetkezet­nél (Budapest, V., Akadémia-utca 6. sz.) lehet kötni. A szerződés meg­kötésekor ugyanitt igényelhető az ingyen vetőmag is. A földmivelésügyi miniszter nyo­matékosan felhívja a gazdaközön­ség figyelmét a repcetermesztés nagy fontosságára és arra, hogy a szerződéses termesztés a gazdák számára különleges előnyöket biz­tosit. Kívánatos tehát, hogy a szer­ződéses termeléssel járó előnyöket minél több gazda vegye igénybe és az egyéni érdekeinek biztosítá­sán felül a magyar honvédség és a ma­gyar ipar nyersanyagellátásához fűződő hazafias kötelességének a repcetermesztés fokozásával is i tegyen eleget a gazdatársadalom. A repce vetésére a legalkalma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom