Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-08-27 / 62. szám

ni!L (VfOlüOD. bekötni, 1941 aouotu 27. (Szerda) 62. sztn. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési d 11: Egész évre _ 12 pengő || Félévre______6 pengő Pe lelős szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési difak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronkent 10 fillér. — A hírrovatban el­helyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soron­ként 60 fillérbe kerlll. — ■ llástkeresőknek 50 százalék kedvezmény Bankoknak és vállalatoknak 50 százalék felár. Kapunyitás Dr Magyarász Ferenc O. Cist. Csak napok választanak el ben­nünket attól, hogy végig az egész országon és végig a tudomány ösz- szes téréin megnyilnak a múzsák hajlékainak kapui és kezdve az apró- cseprő kis elemistáktól a főiskolai hallgatók komoly seregéig, minde­nünnen tódulnak a tanulók az is­kolába. Szemükben lobog a lelkes akarat, szivükben él a reménység, kezük megszorítja a régebbről is­mert pajtásét, de minden egyéb ér­zés fölé odaborul egy kis aggoda­lom is, a bizonytalanság némi ter­mészetes félelme, mely a szülőkben sokszor a szív szorongásáig hatvá- nyozódik. Az iskola pedig átveszi a szülők kezéből az ő legdrágább kincsüket, a gyermeket és Íratlanul is szent kezességet vállal az ő ta­nulmányi haladásukért is, meg az erkölcsi világrendbe való beleillesz- tésükért is, amely két föladatból áll a nevelés és amely két föladatban á családi ház meg az iskola csak teljes összhangban oldhatja meg hivatását. Szinte már közhellyé váltak azok a megállapítások, hogy ez az össz­Jegyzetek városunk múltjáról Régi szekszárdi utcanevek Szekszárd városának fejlődési le­hetőségeit és terjeszkedésének irá­nyait főbb vonalaiban mindig a földrajzi értelemben vett környezet határozta meg. Városunk a Dunán­túlnak és az Alföldnek találkozása helyén, egy geológiai törésvonalon keletkezett. Magja már a római kor­ban a Séd patak által elválasztott és kimosott oldalvölgyben feküdt, ott maradt a középkorban is, de emellett fontos tényezővé vált a törésvonalon futó természetes ut is. Ennek az útvonalnak a tengelyére épült a középkorban az apátság, később a megyeháza és ezzel min­den, ami annakidején a város ha­tárain tulnézett. — A háromirányu terjeszkedés mellett a negyediknek, a keleti irányú növekedésnek hosszú ideig természetadta akadályai vol­tak. Ezen az oldalon árvizjárta la­pály határolta a várost, akadályt jelentett a Kis-Sár élő viztnedre és igy komoly, állandó ut sem alakul­hatott ki ezen az oldalon. Alig egy századdal ezelőtt a sárközi falvak népe még viziuton, a Kis- és Nagy­hang miben áll, miért szükséges és hogyan kell megóvni. Nincs is olyan szülő, aki akár a műveltség elfo­gultsága, akár a tudatlanság nem­törődömsége miatt tisztában ne volna ezzel az összhanggal — elmélet­ben; a gyakorlatban persze nem egy esetben a kevésbé művelt szü­lőknek szerencsésebb természetes érzékük van az iskola jelentősége iránt, mint a műveltebb, de tán épp ezért elfogultabb szülőknek. — A modern pedagógia eredményesen sürgeti a szülői értekezleteket az egész vonalon és minden eszközzel igyekszik közelebb hozni az isko­lát és a szülői házat egymáshoz. El is jutottunk Istennek hála odáig, hogy a szülők már nem félnek az iskolától;.mert hiszen volt idő, mi­kor gyermekeikkel versenyt féltek és nem tudtak fölmelegedni láttára. A félelem most az iskolához csa­pott át... És mitől kell vájjon félnie az is­kolának ? Hiszen az összeomlás óta a magyar nemzet az ő egész tör­ténelmében példátlanul álló áldoza­tokat hoz a tanításnak minden ta­gozatáért 1 A szónak teljes és ne­mes értelmében ezerszámra épülnek ) iskolák; főiskolánk több van, mint csónakfokon közelítette meg a — várost. A rőmaikori Aliscaról egy ko­rábbi lapszámban már szólottám. A középkori Szekszárdról csak ke­vés lelet szól és az a pár sor, amit Evlia Cselébi török utazó jegyzett fel 1660 és 1666 között. Hazai kút­főink jobbára csak az apátságról tésznek említést s legfeljebb még a szekszárdi borról emlékeznek meg. A település súlypontja ebben az idő­ben még a Séd völgyére esik, az északi és déli irányú fejlődés éppen csak kezdetét vette. Gyér számú adataink között kiemelkedik a II. József-féle térkép, még későbbi időben pedig, 1832-ből egy város­térkép és egy céhlevélen lévő város­kép. Ezeken már kialakulása utján látjuk a várost, legyen alább ezek­ről szó. Térképünkről a református város­rész, sajnos, lemaradt. A hiányo­kat részben kiegészíti az említett városkép, mely a maihoz hasonlóan kialakult utcahálózatot sejttet. — A város északi és déli vége már a mai, a keleti nagyjából a 92 m-es rétegvonalat követi és a mai Zrínyi-, Mészáros Lázár-utca, Sétakert, — valaha álmodni mertük volna is és ki is mondták nem egyszer a „túl­méretezés“ aggodalmát és vádját. Az összeomláskor elűzött egyete­mek visszatértek eredeti helyükre, de uj helyükön az uj hajtások is megmaradtak. Gazdasági iskoláink örvendetes számban egyre szapo­rodnak és a nyolc osztályú elemi iskolákkal együtt épp a vidék lakóit vezetik a gazdasági és szellemi mű­veltség igéretföldje felé. Miért tehát az aggodalom? Előrebocsátom, hogy ez az ag­godalom egyelőre még csak az is­kolát szorongatja; kifelé nem sokat hallani róla. A pedagógia nem sze­reti a lármát és nem árulja javait az élet zsibvásárén. Amitől méltán tart az iskola, az korunknak egyik velejáró hibája: a kísérletezés. Az eszmék mennél kiforratlanabbak, annál türelmetle­nebbek ; és zászlóvivőik még inkább azok. Megváltói jelentőséget tulaj­donítanak sok olyan tannak, ame­lyet még nem erősített meg a gya­korlat és nem igazolt az évek pa­tinája. Ezek a kísérletezések sajnos nagyon gyakran uj tankönyveket jelentenek, újabb és egyre súlyosabb I terheket a szülőknek. Mikes- és Honvéd-utcákkal esik egybe. Az észak—déli főútvonal a mai Kadarka-, Fürdőház-, Báthori- utcán, Béla-téren, Bezerédj-utcán és a beéri Balogh Ádám-uton haladt. A mai főpt még kialakulatlan, egy helyen temető fekszik rajta. Az új­városi régi temető ugyanis lenyulott egészen a József-utcáig. Az utcaneveket ez a régi térkép nem sorolja fel. Amit a néphagyo­mány és az újabb térképek igy meg­őriztek, az részben egészen régi és talán még középkori is, részben pedig a város későbbi fejlődésével függ össze. Változás általában in- r kább csak a mai főútvonal elneve­zésében történhetett, mert hiszen láttuk, hogy a Rákóczi-utnak ha­gyományos Budai-ut alakja csak az útnak tényleges megnyitása után jöhetett létre. Hasonlóképpen fiata­labb a Selyemgyár-utca, Gimnázium­utca, Muzeum-utca és az ezekhez hasonló elnevezés. A hagyományos utcanevek java egyébként nagyon találó és régi helyi tradíciókat őriz. Felcserélésük újakkal éppen ezért történelem- ellenes volt. Talán nem lesz hiába­való, ha az alábbiakban felelevenit­Nevelés- és tanitásfani nehézsé­gek ezek, az igaz; de ne mondja senki, hogy ezek a nagyközönséget s benne a szülőket nem érdeklik. Még jobban érdekel azonban min­denkit a megoldási Bízzunk az életben és a jó Is­tenben ! Az életben, melynek során a da- ' gadó vitorlák lassan, szépen lehig­gadnak és az apró kis kristálysze- mecskék a fogható, való igazság kristálytengelye körül leülepszenek. És a jó Istenben, az örök válto­zatlanságban, ki ha mosolyog is néha az emberek kapkodásán: a jó szándékot mégis áldásával kiséri. Ezt az égi áldást kéri a iskolá­nak, a szülőknek, a tanulóknak és az egész magyar nemzetnek a kapu­nyitó Veni Sanctel Hadfelszerelési adó A hadfelszerelési adóról szóló kormányrendelet, amelyet a negy­venkét tagú országos bizottság hét­főn elfogadott, a hivatalos lap múlt keddi számában jelent meg. A rendelet kimondja, hogy had­felszerelési adót tartozik fizetni a | földadó, házadó, kereseti adó, tér­jük a régi utcaneveket: Beéri Balogh Ádám-utca: Bátaszéki utca, Bezerédj-utca: Német-utca, SzéchenyÍTUtca: Nagy-, vagy öreg­utca, Rákóczi-ut: Budai ut, Alkotmány-utca : Vizi-utca, Honvéd-utca: Fazekas-sor, Wesselényi-utca: Malom-utca, Arany János-utca: Vásártér-utca, Perczel Mór-utca: Molnár-utca, Jókai Mór-utca: Gimnázium-utca, Mikes-utca: Vásártér-sor, Csokonay-utca: Piac-tér, Báró Augusz Imre-utca: Orvos-utca, Kölcsey-utca: Selyemgyár-utca, Wosinsky Mór-utca : Virág-utca, Lajos király-utca: Muzeum-utca, Mészáros Lázár-utca: Indóház-utca, Tinódi-utca: Séd-utca, Mátyás király-utca: Duna-utca, Petőfi-utca: Kert-utca, Csaba-utca: Pásztor-utca, Árpád-utca: Literező-utca, Zrínyi-utca: Szélső-sor, Szluha György*utca: Szárnyas-utca, Damjanich-utca: Csendes-utca, Árvaház-utca: Orbán-utca, Batthyányi-utca: Szeder-utca, Pázmány-tér: Püspök-tér, Egyes szám ára 12 fillér

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom